Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-26 / 299. szám

2 Körkép 1990. november 26., hétfő Véres incidens az egyiptomi—izraeli határon Rádióíelex Négy halálc® áldozatot kö­vetelő és több mint 20 sebe­süléssel járó merényletet hajtott végre vasárnap korán reggel egy egyiptomi fegyveres az izraeli határ mentén, annak túlsó olda­lán. A sebesült gyanúsítot­tat az egyiptomiak elfogták. Egyiptomi illetékesek elitél­ték a terrorakciót, amelyet Ammanban a palesztin isz­lám fundamentalista szerve­zet magára vállalt. Az idén ez volt az egyip­tomiak által izraeli turisták ellen elkövetett második me­rénylet. Februárban az Isz­mailia—Kairó országúton adtak le lövéseket egy autó­buszra. Ennek utasai közül tizenegyet megöltek. A gya­núsítottakat az egyiptomi biztonsági szervek közlése szerint az elmúlt hetekben fogták el, amint újabb akció­ra készültek. Mose Arensz, izraeli védelmi miniszter rendkívül súlyosnak nevez­te a merényletet ós kijelen­tette: reméli, hogy Egyip­tom meghozza a kemény in­tézkedéseket a határkörzet biztonságának szavatolására. Walesa lépéselőnyben Az első előrejelzés szerint a vasárnapi lengyel elnök­választáson Lech Walesa kapta a legtöbb szavazatot, ám nem érte el az abszolút többséget, s így szükség lesz a második fordulóra. Az INFAS nevű német közvélemény-kutató cég fel­mérése szerint — amelyet a lengyel televízió ismertetett — Walesa 41 százalékot ka­pott, mig két fő riválisa, Ta­deusz Mazowieczki minisz­terelnök és a külföldről ha-­zatért Stanislaw Tyminski egyaránt 20,5-20,5 százalékot ért el. Az előrejelzés 404 szavazóhelyiség alapján ké­szült, méghozzá úgy, hogy az INFAS emberei ezeknél minden huszadik embert megkérdeztek saját döntésé­ről. Hárommilliárd talpra állítana A jövő évi költségvetés előre 6zámitható hiányát mintegy 90-100 milliárd forintra si­került leszorítani, a deficit azonban még mindig na­gyon soknak tűnik ahhoz az 50 milliárdhoz képest, ame­lyet a Nemzetközt Valuta­alap megkíván — jelentette ki Rabár Ferenc pénzügymi­niszter a kormány vasárnapi rendkívüli ülését követően. A magyar gazdaság adós­ságtörlesztő képességének megvan a határa, azon so­kat feszíteni tovább neim le­het. Az ország külső finan­szírozásában újabb hitelek voltaképpen nem segítenek. Csak az „mozdítana" raj­tunk, ha vissza nem fizeten­dő segélyt kapnánk. Erra van is némi kilátás, hiszen a 24-ek összehangoltan 'kíván­nak segíteni, nemcsak Ma­gyarországnak, hanem egész Kelet-Európának. Hazánk­nak 2-3 milliárd dollárra lenne szüksége a gazdaság talpraállításához. Rabár Ferenc elmondta: az év elejétől valószínűleg to­vábbi áremelések várhatók. Az „árlökés" az energiaárak és a háztartási tüzelőanyag­ának emelkedéséből fog adódni. A lakosságot való­színűleg a háztartási tüzelő­anyag-áremelés érinti majd a legérzékenyebben, áim ez az a terület, ahol még min­dig 100 százaléknál nagyobb az állami támogatás. Leépí­tése elkerülhetetlen a piac­gazdaságra való áttérésnél. A teljes támogatás hirtelen megvonása szociális szem­pontból elviselhetetlen len­ne, ezért a jövő évben egyelőre felére csökkentik a támogatásokat. Az intézke­dés pontos időpontja még nem ismert, az a költségve­tés elfogadásának js függvé­nye. Az üzemanyagárak kér­dése sem lezárt még. Annyi biztos, hogy az érdekegyez­tető tárgyalás alapján libe­ralizálni fogják az árakat. Egy további kérdésre rea­gálva Botos Katalin elmond­ta: a költségvetés jövő évre 34-36 százalékos inflációval számol. Ez az ideihez hason­ló, attól néhány százalék-* ponttal eltér. A kormány mindazonáltal az antiinflá­ciós politikát tűzte zászlajá­ra, s ennek nem mondanak ellent az elkerülhetetlen ár­emelések. Rabár Ferenc hoz­zátette, hogy az infláció üte­m<» .'zárrios külső tényezőn múlik, illetve attól is függ, hogy az inflációellenes poli­tika mennyire lesz sikeres. VAJDASÁGI ÚTELZÁRÁS. Vajdasági parasztok me­zőgazdasági gépeikkel eltorlaszolták a Belgrád és Temes­vár közötti nemzetközi útvonal tartományi szakaszát, s ezeken csak a mentőket, a tűzoltókat és a külföldi autó­kat engedték át. A parasztok akciójukkal a napraforgó alacsony felvásárlási ára miatt tiltakoztak. KONZERVATÍV ESÉLYLATOLGATÁS. A brit köz­véleménynek Michael Heseltine tetszik a legjobban, a City gazdasági hatalmasságainak John Major a kedvence, Douglas Hurd pedig valójában szinte senkié — ez volt va­sárnap a mérkőzés állása a Margaret Thatcher helyére pályázó három konzervatív párti politikus között. Ami­ben minden jelölt álláspontja azonos: valamennyien a községfejlesztési fejadó felülvizsgálatát és az EK-hoz való szorosabb kötődést ígérik. A fejadó a közvélemény, a Kö­zös Piaccal való huzakodás pedig az üzleti világ szemében lette végleg kegyvesztetté Margaret Thatchert. Valameny­nyien ígérik, hogy helyet adnának a másik kettőnek eset­leges kormányukban. Ezzel a konzervatív egységet vélik szolgálni. A vezérválasztás második fordulója kedden lesz, ennek nagy valószínűség szerint harmadik, egyszersmind utolsó menete pedig csütörtökön. MAGYAR POLGÁRMESTERJELOLTEK. Szlovákiából származó értesülések szerint számos településen magyar polgármesterjelölt — mégpedig zömmel az Együttélés po­litikai mozgalom által támogatott személy — kapott bi­zalmat a pénteken és szombaton tartott helyhatósági vá­lasztásokon. A helyi képviseleti testületek összetétele a je­lek szerint számos dél-szlovákiai településen a vártnál — és a lakossági számaránynál is — nagyobb magyar több­séget tükröz. így például Dunaszerdahelyen, ahol 90 szá­zalék á magyar lakosság részaránya, a 41 tagú képviselő­testületben mindössze egyetlen szlovák lesz. ÉLELMISZER A SZOVJETUNIÓNAK. Német meg­ítélés szerint a második világháború utáni időszak legna­gyobb segélyezési akcióját készítették elő a hét végén Bonnban: a Szovjetunióba szánt élelmiszer kiszállítását. Mihail Gorbacsov szovjet elnök a németekhez írt szemé­lyes levélben mondott köszönetet az áldozatkészségért. A német Vöröskereszt „Szolidaritás Kelet-Európával" elne­vezésű akciója keretében egyelőre hárommillió márkát bocsát rendelkezésre. Az elkövetkezendő két-három hét­ben Moszkvában és környékén 4-5 ezer öregen, árván, rok­kanton és kórházi ápolton tudnának segíteni küldemé­nyekkel. A Vöröskereszt elnöke szerint a megsegítettek köre a német lakosság adományozó kedve révén a több­szörösére növekedhet, ö is óvott attól, hogy mindenki kü­lön-külön küldjön csomagot, mert a tapasztalatok szerint nem tudják biztosítani azt, hogy a csomag meg is érke­zik a címzetthez. A herceg szerint a kilencmilliós Moszk­vában 1,2 millióan kénytelenek megélni kevesebb mint száz rubelből havonta. ALPOK—ADRIA — ÚJ ELNÖK. Josef Ratzenböck, Felső-Ausztria osztrák tartomány elnöke tölti be a követ­kező két évben az Alpok—Adria Munkaközösség soros elnöki tisztét. Ezzel a választással fejeződött be vasár­nap Milánóban az öt ország (Németország, Olaszország, Ausztria, Jugoszlávia és Magyarország) határ menti tar­tományait, megyéit, tagköztársaságait tömörítő együttmű­ködési szervezet évi közgyűlése, amelyen a munkaközös­séget alkotó helyi önkormányzatok vezetői vettek részt. Magyar megyék két éve kapcsolódtak be tevékenységébe, amely kiterjed a gazdasági, kulturális, közlekedési és más területeken való együttműködésre, építve a térség közös történelmi hagyományaira. CSOMAGOL AZ ALELNÖK? A székesfehervari MDF­nagygyűlésen meglepetést keltett Lezsák Sándor bejelen­tése, amely szerint azt fontolgatja, hogy az új választáso­kon nem jelölteti magát elnökségi tagnak. Szándékáról a fórumon felszólalók között többen is próbálták lebeszélni. Mint az MTI tudósítójának elmondta: a gondolat már hu­zamosabb ideje foglalkoztatja. Erre készteti az a körül­mény, hogy az alelnöki teendőit lakitelki lakóhelye és Budapest között „ingázva" végzi, miközben változatlanul gyakorolja pedagógusi hivatását is. Lépését az MDF és annak tagsága • iránti felelősségérzetből is fontosnak érzi, hiszen "a mozgalomnak biztonságosan működő szervezetre van szüksége. SZOVJET VONATJEGYEK. A MAV közli, hogy a szovjet vasút ideiglenesen visszavonta azt a rendelkezését, miszerint a Szovjetunióban külföldi állampolgárok nem­zetközi vasúti menet- és hálókocsijegyeket csak konverti­bilis valutáért vásárolhatnak. A legújabb tájékoztatás sze­rint az intézkedést 1991. január l-jétől vezetik be újból. Megszűnt pártirányítás - megkönnyebbült ügyészek (Folytatás az 1. oldalról.) politikai konfliktusok keze­lésére, mint a blokád volt, nincs felkészülve. A büntető­jogi célszerűséget tükröző büntetőeljárási szabály nem vet számot az általános po­litikai célszerűség szempont­jaival. Ügy gondolom, hogy igazságos felelősségre vonás ilyen széles tömegeket érin­tő akció esetén nem lett volna lehetséges. Alapvető jogelvekbe ütközött volna, ha néhány tucat embert ki­nevezünk felelősnek az egész demonstráció miatt. Szükségképpen emberek ez­reit nem lehetett volna fe­lelősségre vonni. „Képvise­leti" alapon eljárás alá von­ni valakit — ez pedig nem egyeztethető össze a jogállam alapelveivel. Számos ország büntetőjoga döntési szabad­ságot és döntési felelősséget tartalmaz alkalmazói számá­ra, hogy miért kívánnak el­járást indítani, s miért nem. A magyar jog ilyen mérle­gelést nem enged, ennélfog­va az én döntésem — mi­szerint eljárást nem indítok — saját politikai és álkot­mányjogi felelősségem tuda­tában hozott, egyszemélyi döntés volt. A Parlament joga ezek után, hogy dönté­sem helyes, vagy helytelen voltát megvizsgálja. — Ha már a Parlamentnél tartunk: az ellenzék gyakran vádolja azzal a kormányt, hogy nem hatáskörébe tar­tozó' kérdésekben, tehát tör­vénysértően dönt. Feladata-e a legfőbb ügyésznek effajta törvénysértésnél is valami­lyen módon intézkedni? — Nem tartozik az ügyész­ség feladatai közé a kor­mány intézkedéseinek bár­milyen szempontú felügye­lete. — A bevezetőben említet­te: azért is járja áz orszá­got, hogy az ügyészi szerve­zet korszerűsítési munkáiról konzultáljon munkatársai­val. — Csak az ügyészi szer­vezet reformjáról beszélni nem szerencsés. Az egész igazságszolgáltatás reformjá­ról van szó, aminek részét képezi a bírósági, az ügyész­ségi, az ügyvédi, sőt a köz­jegyzői reform is. Ennek során az egyik legdöntőbb kérdés, amit fontos megvá­laszolni: milyen helyet fog­laljon el az ügyészség az alkotmányos rendszerben. Az egyik lehetőség a Parlament­nek való alárendeltség, ahogy az jelenleg is van, a másik pedig, hogy a kor­mány, söt közvetlenül az igazságügy-miniszter irányí­tása alatt álljon a szervezet. A magyar jogrendszer tra­díciói, s a nyugati országok többségében érvényesülő modell az igazságügy-minisz­teri alárendeltség mellett szól. A parlamenti aláren­deltség melletti érvként azt szokták fölhozni: ez a rend biztosítja, hogy az ügyészség politikai tekintetektől füg­getlenül tegyen eleget bűn­üldözési kötelességének. Azt hiszem, a korábbi rendszer egyértelműen bizonyította, hogy önmagában semmilyen szisztéma nem jelent garan­ciát a törvénysértések elke­rülésére. Hisz a magyar ügyészség 1953 óta elvileg a Parlament, gyakorlatilag azonban pártirányítás alatt volt. Ennek megszűntét nagy megkönnyebbüléssel vette tudomásul az egész ügyészi szervezetet. Úgy gondolom, ezen irányítás elmaradása azt is jelenti: a közvéle­mény szemében is megszű­nik rendőri szervezet lenni az ügyészség, noha a vád képviseletén túl továbbra is lesznek nyomozati feladatai az ügyészeknek. Balogh Tamás A közszereplést vállalók többsége poli­tikailag képzetlen, politikusaink vi­takultúrája kritikán aluli. Erre a következtetésre jut a tévénéző a parlamenti közvetítéseket figyelve, ezt állapítja meg az újságolvasó a különböző ..pártemberek" nyilatkozatait böngészve Indokoltnak tűnik tehát, (hogy a mi rendszerváltás-sziilte po­litikusaink a politikai tudományok eredmé­nyeit magukévá téve akarjanak hasonlítani az Európa-ház más vezetőihez. Hol szerez­hetők be ezek az ismeretek? Az európai színvonalú és szerkezetű felsőoktatási intéz­ményekben a politikai tudományok kuta­tása és oktatása a '70-es évektől dinamiku­san fejlődik A magyarországi egyetemeken és főiskolákon azonban most kaotikus a helyzet A „rendszerváltásnajc" nevezett fordulat okozta „földcsuszamlás", szinte maga alá temette azokat a tanszékeket, ahol korábban „politikát oktattak". A filo­zófia-. a szociológia-, az egykor politikai gazdaságtan, ma közgazdasági és az egy­kor tudományos szocializmus —. ma politi­katudományi tanszékek sorsa mtézrnényen­' ként változik. Az ország második legnagyobb tudo­mányegyetemén. a József Attila Tudomány­egyetemen, több csoportot is foglalkoztat az intézmény megreformálásának ügye. Sót. az egyetemi tanács döntéseit előkészítő, 40—50 fős reformbizottság is azon munkál­kodik hogy európai színvonalú és szerkeze­tű felsőoktatási intézmény legyen a szege­di. Természetesen a „korábban politikát oktató" tanszékek munkatársai is ..szervez­kednek" : szakmai felkészültségük.' emberi kvalitásaik, kapcsolataik alapján különböző megoldásokat dolgoztak ki, hogy az általuk művelt tudományág és saját maguk-új he­lyét PZ egyetemen belül megtalálják. A luvűlAUó ezámára úgv tűnik: a oolitikai megbélyegzettségtól „összetörve" a Politika­tudományi és Jelenkartörténeti Tanszék „.. .fürdővízzel a gyereket...' Oktatnak-e politikatudományt Szegeden? oktatói csupán szemlélői az eseményeknek. Azt mondják, hogy a körülöttük kavargó — politikai indítékú — indulatok következ­ménye hasonlít „a fürdővízzel a gyereket"­ssetre. azaz sokan a politikatudomány ok­tatásának indokoltságát is megkérdőjelezik az ott dolgozók eddigi — nem elsősorban szakmai — tevékenységét mérlegelve. Hol­ott a pluralista demokrácia politikai kul­túrájának kialakításához. formálásához je­lentős mértékben hozzájárulhatna a politi­kai tudományok oktatása, holott ezen a tanszéken U dolgoznak olvan szakemberek, akik az állampárt-pártállam időszakban sem a politika közvetlen kiszolgálói, ha­nem a politikatudomány művelói voLtak. A politikai tudományok oktatásának jö­vőjéről J. Nagy László tanszékvezető egye­temi docenst kérdeztük. — A diplomás szakember — bármilyen diszciplínából szerezzen is képesítést — humán környezetben, társadalomban alkot, ezért a szűken vett szakmai kérdéseken túl számtalan olvan problémával találkozik, amelyek megoldásában segíthetik a politi­katudományi ismeretek — jelentette ki be­szégletésünk elején annak a tanszéknek a vezetője, amely az enyhülés első jelére a Tudományos Szocializmus helyett Politika­tudományi és Jelenkortörténeti Tanszéknek nevezte önmagát. — Ilyen tárgyak oktatása célszerű a diplomák európai egyenértékű­sége szempontiából is. Ezért úgy vélenu. hogy a politikai tudományoknak egyete­münkön is az oktatási, képzési program szerves részévé kellene válnia. — Kik oktatnák ezeket a tantárgyakat? Nem a tanszék „átmentéséről" van szó? — A tanszék „átmentésére" mi magunk sem gondolunk. Arra azonban igen. hogy a 12-ről 6—7 személyre csökkentett, mondjuk „politológus csoportban" a két nyelvet be­szélő. szakmai kritériumok alapján, eddig Is eredményt felmutató kollégák átadhas­sák ismereteiket Ügy gondoljuk, a politika­tudományok szakszerű művelői dolgoznak ezen a tanszéken, akik felkészültek arra, hogy ezt a diszciplínát meghonosítsák az. egyetemen. — A politikai tudományok oktatását és müvelését hogyan képzelik el? — A politikai tudományok összességének művelésére csak kar. de méginkább főis­kola lenne képes. Ennek létesítése viszont már kormányfeladat. Ezért három nagy problémakör köré tömörülhetne e tudo­mányág oktatása. Az első a politikaelmélet, amely alapkategóriákkal (hatalom, uralom legitimáció, pluralizmus, demokrácia, párt­rendszerek stb.) foglalkozik, s empirikus­történeti bázisra épül. A második blokk már speciálisabb és konkrétabb: politikai rendszer-, eszme- és mozgalomtörtéTiet Eu­rópa három (nyugat, kelet és mediterrán) régiójában. A harmadik blokk a nemzet­közi viszonyok, kapcsolatok problémakört ölelné fel. — A „kivételezett" helyzet, a tanszéknek a JATE három karától való függetlensége megszűnőben van. A politikai tudományok művelői milyen szervezeti keretben képze­lik el jövőjüket? — A már említett empirikus-történeti­elméleti bázishoz szaktudományként, a leg­többet az állam- és jogtudomány, illetve a történettudomány nyújt. A fentebb megne­vezett három blokk speciálkollégiumok so­rozatával teljesedne ki. amely idomulna a szakok, illetve karok oktatási programjá­hoz. A politikai tudományok oktatása tan­széki keretben szerveződhetne, vagy az Állam- és Jogtudományi, vagy a Bölcsészet­tudományi Karon. A későbbiekben — az Universitás megvalósulása esetén — pedig intézeti keretben — A politizálás új formáinak terjedése ad-e új feladatot a politikatudományok it­teni művelőinek? — Az egyetem „politológiai csoportia" bekapcsolódhatna a posztgraduális képzés­be. az újságíróképzésbe. Hallgatók jelezték azt az Igényüket, hogy B-szakként szíve­sen tanulnák ezeket a tárgyakat, hogv jo­üász, történész, vagy körnvezetvé^ő-i^n.'a. lógus diplomát szerezhessenek. Ezenkívül természetesnek tartanám, ha az önkor­mányzati képviselők, a város vezetői poli­tikai felkészültségének fejlesztésében közre­működhetnénk. Meggyőződésem: a közel­jövő a politikatudományok reneszánszának időszaka lesz. (ujszaszi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom