Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-24 / 298. szám

1990. november 24., szombat 5 % jv fo/vná/zeÁ ilyenkor késő ősszel is tartogat számunkra szemet gyönyörködtető, kellemes meglepetése­ket. A városon kiviili ködös, nedves tájat lencsevégre kaphatja, aki fényképezőgéppel a nyakában indul fölfedezókörútra, mint munka­társunk Somogyi Károlyné, de átugorhat ide a szomszédba. Dorozs­rnára is: ott építészeti látnivalókat talál. A mozgásra vágyó fiatalok­nak jó programot kínál az egv hete megnyílt műjégpálya, a kicsinyek meg nagyapa vagv apuka segítségével nekiláthatnak madárodút készíteni a hét végén. Kellemes kikapcsolódást kívánunk! DOROZSMAI KALAUZ Pályázat természet­fotósoknak A TKTV és a Vitecom Egyesület-Mim' dcnnapi.természet címmel fotö-és video­pályázatot hirdet. A pályázat célja olyan fotó- és videoalkotások készítésének elő­segítése. amelyek a természetes és az ember által alakított környezet harmóni­áját keresik és igyekeznek fölkelteni a nézó igényéi a természet szeretetére és védelmére. A pályázaton kortól és nem­től függetlenül fésYt'vettéíAék külföldi állámpolgárbk; a fotóval-és: aj; videóval hivatásszerűen foglalkozökíéSsft arrtatórök egyaránt. A szervezők a pályázatot két katégqri- . ában hirdetik meg: l. Videofilm. videó1 kfipp. VHS. SVIIS. U-matictechnikával készíteti alkotások A filmek maximális időtartama 10 perc lehet. 2. Színes és . fekete-fehér papírkép. minimum 24x36­centiméleres méretben, kiállításra álka más formában (felkasírozva) (lehet soro­zat is). Egy pályázó mindkét kategóriá­ban több alkotással is nevezhet, a pályá­zók emléklapot kapnak. Beküldést határidő: 1990. december 31., eredményhirdetés 1991. január 31­éig. Az alkotásokat a TKTV címére kell személyesen vagy postán-eljuttatni-(Ta<­tabánva. 2801 Pf.: 1270. Kodály tér 4.). A pályamunkákat a szervezők 1991. ja­nuár 3l-éig megőrzik, kérésre visszaad­ják a pályázóknak, ezután az időpont után a visszamaradt pályamunkák a szer­vezők tulajdonába mennek át. Pályadíjak: 1. kategória (bruttó) 25000 Ft. 2. kategória (bruttó) 20000 Ft. 3. kategória (bruttó) 15000 Ft. A müve­ket •ftakértókhöl álló zsúri bírálja el. A zsúri fenntartja magának a díjak megosztásának, különdíjak kiadásának lehetósegét. A pályázatra beküldött ai­kotások közül az arra érdemes, videofil­meket. klippeket bemutatja a TKTV . illetve felajánlja a Magyar Televíziónak sugárzásra. A fotókból 1991 februárjá­ban kiállítást rendeznek Tatabányán a Közművelődés Háza galériájában. Odú fészkelő madaraknak Barkácsoló kedvűeknek ajánljuk, hogy őszi-téli foglalatosságként készítse­nek madárodút odúlakómadarainknak Ezeket a kis költójádikákat sokan ösz­szétevesztik az etetőkkel, pedig más-más a rendeltetésük. A teli etetőkről.legkö­zelebb írunk. De hogy miért is aktuális a költésre szolgáló odúkról beszélni így késő ősszel? Ha most a teli hónapokban — legkésőbb március elejéig — helyez­zük ki kertünkbe, házunk környékére ezeket az odúkat, a madarak éjszaká­zásra használják.azokat.s így megszok­ják. tavasszal-könnyebben foglalják el fészkelésre-kuc.2 .„•:. ; :jc :: .Fogjunk-léhát néhány szál" ptthafa: deszkát vagy etcrnitcsövet. s a mellékelt rajzok szerint készítsük el a megtelepí­teni'szándékolt madárfajnak a megfelelő típusú odúkat. Általában 20—30 mé­terre kell tenni két ődúf egymástól a kértbe. Leggyakrabban a széncinegének -óánt B típusú odút használjuk, hiszen ez a cinegenk a leggyakoribb, és könnye­den megtelepszik kisebb kertekben, sót fasorokkal övezett utcákban is. A fákon lévó ágcsonkokrn célszerű akasztani 1—4 méteres magasságiban az odút. A himbálózás nem zavarja a madarakat. A fából készült odúkat.barna olajfestékkel vagy Xvladecor-ral fessük le. Készíthe­tünk C típusú odút is. melyet a ház falára erősíthetünk. Ebbe várhatjuk a házi rozsdafarkú megtelepedését, mely gya­kori madár városunkban is. .. Ne csüggedjünk, ha az elsó 1 — 2évben nem fészkel madár ódvaiokba, később biztosan akad lakó. A«secbánjuk, fia veréb foglalja el. hiszen ai ó családi életét is közvetlen közelből figyelhetjük meg. Az odú ellenőrzését a félrehajtható fedéllel bármi kór- megtehetjük óvato­san. s ígv figyelemmel kísérhetjük a to­jásrakást, a fiókanevelést MOLNÁR GYULA k - 1Zr.il ­12cnl HARMÓ A szélmalom és a hét határra szóló harang E zúttal Kisk undorozsmát ajánljuk a túrázni, kirándulni vágyók figyel­mébe. Minek menjünk ki ilyen hidegben a Széksós-tóra? — luillom szinte a kérdést, jóllehet invitálásunk 'nem a lo tnellé szol. Éppen azt szeret­nenk bebizonyítani. Dorozsma nem azo­nosítható a Szeksos-toval. sokkal érde­kesebb települes annál. hogy csupán a tó mialt keressük fel. Nézzük meg legalabb egyszer a falu nevezetességeit is! Ha már nyáron elmulasztjuk ezt a setat. pótoljuk így ésszel, tél elején. Kimehetünk Do­rozsmára busszal,.kerékpárral, az edzet­tebbek akár gyalogtúrára is vállalkozhat­nak. Vajon hányan tudják. Kiskundo­rozsrna helyén valaha halásztanya állt. Amikor IV. Bela a tatárjárás után ismét visszatelepíti a kunokat az országba, ezen a Szeged környéki tájékon Durumai Haliul van segítségére: az ő támogatásával térnek ismét vissza a ku­nok erre a földre. Vagyis az őslakók és a .pafiomijv neve található meg a település elnevezésében. Mátyás király idejében a Dorozsma környéki legelöket Szegeddel közösen használták. Később a Garaesa­/á<f elzálogosította Szegednek. A török időkben lerombolták a falu templomát, es köveit elhordták a szegedi var építésé­hez. A 17 -/a/ad utolsó esztendejében a dorozsmai puszta a német lovagrend birtoka, később III. Károly ismét bizto­sítja Szeged város jogát a kun pusztákra. Ekkor telepitik a jászokat és a palócokat a mai Dorozsma területére. Nem vélet­len tehát, hogy a mai népnyelvben a jász­kun és a palóc nyelvjárás elemei ismerhe­tők fel. A mai dorozsmai bennszülöttek a betelepítettek leszárniazottainak tekint­hetők. Egy 19. század eleji adat szerint 900 lakóház állt a faluban és a lélekszám meghaladta a hat és fél ezret. V. Ferdi­nándtól 1838-ban Dorozsma városi címet kap. niajd 1872-ben ismét nagyközséggé alakul. Mai nevét I90j-ban veszi fel. Az 1845-ben meginduló Pest és Szeged kö­zötti vasútforgalom elkerüli Dorozsmát. csak később létesítenek egy megállót a falu határában. E kis történelmi visszatekintés után térjünk vissza az ajánlathoz: mit érdemes megnézni a vásárairól is nevezetes Do­rezsmán? Messze földön híres nótaheli szélmalmáról mindenki hallott, ám csak kevesen mondhatják el magukról; láttuk is a megénekelt épületet. Holott ez a szélmalom a népi építészét remekei köze tartozott. A földszinten található a hsz­tespad. az elsó emeleten látható a ket­harom kopárral a kőpad, míg a második szinten a sebes-, a harmadikon pedig a szeleskerék-pad. A malomköveket va­laha a Felső-Tisza v idékéról tutajon hoz­ták le a szegediek. A kopott köveket a molnár maga „vágta". A szélmalom tel­jesen a széljárástól függött, a vitorlákat fordító kocsi és kerek segítségével állí­tották át. A szélmalom lapátjaira vásznat húztak, hogy jobban felfogja a szelet. A néphagyomány szerint Rózsa Sán­dor is járt néhányszor ennél a malomnál, hogy lovának itt töltse teli az abrakosta­risznyát. Dorozsmát egyébként ország­szerte ismert szélmalomépitő családok lakták, ilyenek voltak egyebek között a Kálmán família tagjai. Ezelövek.az ügyes kezű mesterembereknek köszönhető, hogy a faluban egyre másra építették az újabb és újabb malmokat. Összesen hu­szonhárom szélmalom őrölte itt a gabo­nát' hajdanában. A ma is ép szélmalmot 1821-ben Czékus Andor molnár épít­tette. akitől 1900-ÉVah Faragó György vásárolta meg az épületet A gőzmalmok üzembe helyezésével, ez a napi 10—15 mázsa gabonát őrlő szélmalom is kezdte elveszteni funkcióját, mígnem teljesén munka nélkül marad. És lett belőle egy különleges néprajzi nevezetesség. olyannyira, hogy Dorozsma jelképe lett. Nem ennyire híres a falu temploma, de ha már itt járunk, ne mulasszuk el a megtekintését. Az Alföld egyik legnagy­obb falusi templomába mehetünk be. amely neoklasszicista stílusban épiilt. Az empire stílusú torony 53.8 méter magas, harangja hét határra hallik. A falak vas­tagsága 2.2 méter, ebből következik, hogy az építmény valóságos erődítmény hatását kelti. Beísó tere 3050 hívó befo­gadására alkalmas. Ennyit kalauzolásul, a többi önökön múlik... GOMBOS I K/.SFIIE I JÉGEN Egy hete ismét korcsolyázhatnak a szegediek az oly sok gondol — és végre örömet is — okozó műjégpályán. Nyitvatartási idő a hét minden napján reggel 8-tól 11-ig, délután 2-től 4-ig és 5-től este hét óráig. Fölvételünk — Gyenes Kálmán fotója — a nyitás napján készült. 1. Fatönkodű hosszmetszete és szerkezete. A tető leemelhető. 2. Fatönkodú elölnézetben. 3. Deszkából készült B-odú (széncinke- és seregélyodú). 4. Deszkából készült C-odú (légvkapóodá). (510) = Deszkaodú (B-odú) szerkezete: 5. Homlok­deszka (legalább 2,5 cm vastag) a röpnyílással 32 mm-es röpnyílás és a kisebb oldalméret a széncinkeodú, 46 mm-es röpnyílás és a nagyobb oldalméret a seregély­odú számára). 6. Hatoldal (2,5 cm vastag) a tartóléccel. 7—8. Oldallapok (2,5 cm v.). Az oldallapokat a homlokdeszkához cs a hátoldalhoz a saroknál csavarokkal rögzítsük! 9. Feneklap (2,5 cm v.). 10. Leemelhető tető a rögzítőlccekkcl. Bádog, kátrány vagy PVC-lemezzel borítjuk. Reflexológia tanfolyam gos Természetgyógyászati Tanács szervezésében. Az első foglalkozás — és a befi­zetés — időpontja: december l-jén 12 óra, az Odessza városi szolgálta­tóház egészségnevelési osztály klubjában. Jelentkezéseket korlá­tozott számban elfogadnak telefo­non az 55-755/24, 25-ös melléken november 29-éig, naponta 8—14 óráig A Csongrád megyei egészségne­velési osztály reflexológia tanfolya­mot indít érdeklődő orvosok, gyógyszerészek, védőnők és más egészségügyi végzettségű szakem­berek számára, többek között dr. Oláh Andor részvételével. A tan­folyam időtartama 40 óra, díja óránként 45 forint. Elvégzése után lehetőség nyílik arra. hogy a.részt­vevők vizsgát tegyenek az Orszá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom