Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-20 / 294. szám

Havi előfizetési díj: 101 forint Ára 4,30 forint Békejobbot nyújtottak Párizsban Fegyverzetcsökkentés és közös nyilatkozat Törvénymódosítást sürgető honatyák — Deszka a tetőn T egnap Párizsban, a diadalív árnyékában harminc­négy európai és észak-amerikai ország állam- és kormányfőinek részvételével megtartották az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet csúcstalálko­zóját, amin történelmi jelentőségű megállapodásokat kö­töttek. A párizsi konferencián részt vevő vezető politiku­sok az európai béke mellett azt is sürgették, hogy Irak maradéktalanul hajtsa végre a Biztonsági Tanács határo­zatait, az Öböl-válság rendezése érdekében. Parlamenti képviselőink a hazai békesség érdekében újabb törvény­módosításokat sürgettek az Országgyűlés ülésén. Az érdek­egyeztetési „menetrendről" — adóügyben — tegnap hat­párti megbeszélést tartottak. Egyezmények a biztonságért A helsinki folyamatban részt vevő államok csúcsér­tekezletének megnyitása előtt, az Elysée palotában tartott ünnepélyes aláíráson Mitterrand elnök rövid be­szédben méltatta e doku­Parlamenti vita mentumok korszakos jelen­tőségét, külön elismeréssel szólva a szerződés kidolgo­zásában részt vevő küldött­ségek rendkívüli erőfeszíté­seiről, 18 munkanapon át tartott megfeszített munká­jukról. (MTI) Illetékről, adóról árakról, tisztességről Két, történelmi jelentősé­gű dokumentumot irtak alá a két, korábban egymással szemben álló katonai tömb­höz tartozó országok vezetői hétfőn délelőtt Párizsban. Az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szer­ződés a Bécsben folytatott haderő-csökkentési tárgyalá­sok eredményeit rögzíti, az úgynevezett 22-ek nyilatko­zatában pedig a két tömb államai „baráti jobbot" •nyújtanak egymásnak. A szerződés mennyiségi korlátozásai a két országcso­port számára egyenlő meny­nyiségeket szabnak a had­rendben tartható különböző fegyverfajtákból. Eszerint, az érintett államok negyven hónapon belül már csak 20­20 ezer harckocsit, 30-30 ezer páncélos jármüvet, 20­20 ezer tüzérségi eszközt, 6800-6800 harci repülőgépet és 1000-1000 harci helikop­tert tarthatnak hadrendben. A szerződés jelentősen csök­kenti a támadó fegyverzete­ket, és megszünteti majd a Szovjetunió európai hagyo­mányos fegyveres erőinek túlsúlyát. A megállapodás értelmé­ben Magyarország 835 harc­kocsit, 1700 páncélozott harcjárművet, 840 tüzérségi eszközt, 180 harci repülőgé­pet és 108 támadó helikop­tert tarthat rendszerben. Így mód nyílik a szárazföldi fegyverzet lényeges csökken­tésére, és egy kisebb, de korszerűbb, védelmi jellegű hadsereg kialakítására — összhangban a magyar kor­mány biztonságpolitikai el­képzeléseivel. A fegyveres erőkről szóló szerződést és a közös nyilat­kozatot a két tömbhöz tar­tozó 22 ország küldöttségve­zetői és külügyminiszterei írták alá; először a francia vendéglátók: Francois Mit­terrand elnök és Roland Du­mas külügyminiszter. Ellát­.ta a dokumentumot kézje­gyével George Bush ameri­kai és Mihail Gorbacsov szovjet elnök, Margarei Thatcher brit kormányfő, Helmut Kohl német kancel­lár és a többi európai poli­tikai vezető. Magyar részről Antall Jó­zsef miniszterelnök és Je­szenszky Géza külügyminisz­ter írta alá a dokumentumo­kat. Szabad György elnökleté­vel hétfőn ismét összeült az Országgyűlés. A plenáris ülés kezdetén a házelnök bejelentette: Nóvák Rudolf képviselő, akit az SZDSZ Heves megyei listá­ján választottak meg — egyéb teendőire hivatkozva — írásban lemondott ország­gyűlési képviselői mandátu­máról. A plénum ezután az újon­nan benyújtott országgyűlési határozati javaslatok és tör­vényjavaslatok sorsáról dön­tött. A beterjesztők szinte mindegyik indítvány sürgős tárgyalását kérték — s a Tisztelt Ház valamennyi ilyen kérésnek helyt adott, így — a kormány előterjesz­tésében — sürgősséggel tűzik napirendre a magánszemé­lyek jövedelemadójáról, az általános forgalmi adóról, il­letőleg a vállalkozási nyere­ségadóról és az állami va­gyon utáni részesedésről szóló törvények módosító ja­vaslatait. Ugyancsak sür­gősséggel tárgyalják a Ma­gyar Köztársaság és Ausztrá­lia közötti kettős adóztatás elkerülését célzó, valamint a beruházások kölcsönös vé­delmét szolgáló egyezmé­nyek aláírásáról szóló or­szággyűlési határozatot, to­vábbá a külföldiek magyar­országi befektetéseiről szóló törvény módosítását. Szintén sürgősséggel — felvették a napirendre a kulturális bi­zottság önálló indítványát a sport anyagi alapjainak meg­teremtésére. Nyerges Tibor (MDF) képviselőnek a helyi önkormányzatokról szóló tör­vény módosítására vonatko­zó indítványával is gyorsított menetben foglalkozik majd a Tisztelt Ház. Végezetül dön­töttek arról is, napirendre tűzik Pap János fideszes képviselőnek A dél-alföldi települések ivóvízének minő­sítéséről és az egészséges ivóvízellátási program mó­dosításáról szóló indítványát. Két törvényjavaslat általá­nos vitáján viszonylag gyor­san jutott túl hétfón az Or­szággyűlés; befejezték az il­letékekről szóló törvényja­vaslat és a bíróságokról, va­lamint a polgári perrendtar­tásról szóló törvények módo­sítását szolgáló törvényja­vaslat általános vitáját. A két törvényjavaslat részletes vitájára a későbbiekben, a módosító indítványok bizott­(Folytatás a 2. oldalon.) Poklot járó paradicsom Csődbe ment a Tomafruct Az az elképzelés, hogy termelői körben feldolgozó üze­met építsenek e paradicsom, és gyümölcstermelő vidéken, a világ legéletrevalóbb ötletének tűnt. Az e célra megala­kult kft.-t 1988 decemberében 47 millió forintos alaptő­kével jegyezték be. Sok-sok biztató és lehangoló fejlemény után a tegnapi, hétfői taggyűlésen bejelentett felszámolási eljárás egyértelművé tette a csődöt. A nagy vesztesek az id' közben 82 millió forintos törzstőkéből való részesedés iorrendjében: Bordányi Előre Szakszövetkezet, Zákányszé­ki Egyetértés Szakszövetkezet. Üllés és Vidéke Takarék­szövetkezet. Zsombői Gyümölcsös Szakszövetkezet. Doma­szvki Szőlőfürt Szakszövetkezet és a Szatymazi Takarék­szövetkezet. De lássuk a végkifejletet, melyről a július óta ügyvezető igazgató, Mészáros János tájékoztatott. — November 14-én tag­gyűlést hívtam össze, hogy döntsünk. A Mezőbank Rt. a legnagyobb hitelezőnk, ezért feltettük a kérdést, megve­szi-e az üzemet. Ha nem, akkor azonnal megindítjuk a felszámolási eljárást. Ko­rábban a bank vezérigazga­tójával beszéltem, akkor még 41 millió forintot aján­lott érte. Tekintve, hogy nem láttam jelét konkrét lépéseknek, kényszerhelyzet­be kerültünk. Az rt. képvi­selője türelmi időt kért, ami tegnap délben lejárt. Ezen a taggyűlésen a vezérigazgató a vásárlás helyett olyan ajánlatot tett, amit nem fo­gadtunk el. Ügy láttuk, en nél már az sem lehet rosz­szabb, ha megindítjuk a fel­számolást. Egyébként a Me­zőbank párhuzamosan meg­teszi ugyanezt a lépést. Te­kintve, hogy a tulajdonosok csődhelyzetbe kerültek, két héten belül a bíróság fel­számolási bizottságot fog ki­jelölni. — Hogyan juthattak idá­ig? — Alapvető ok, hogy az üzem megépítése előtt el­•w.radt a tényleges piacku­t"*ós. Az tény, hogy a kon­zervgyárak mindig el tud­.n a paradicsomsűrít­ményüket. Azt hittük, a vi­lágszínvonalú eszközeinkkel mi annál csak jobbat csiná lünk. Nem így történt. Ma­guk a körzetben termelt pa­radicsomja,jták sem alkal­masak e célra. Pető típusút kellett volna termeltetnünk, ezt gazdaságosabb feldolgoz­ni, s egyenletes minőség ér­hető el vele. Ehhez még hozzájárultak a beruházás indításában tapasztalható hi­bák. — Így? — Kevés készpénzzel in­dultunk, már a beruházás is nagymértékű hitelre épült. A hitelkamatok közismer­tek. A készárut nem sike­rült eladni, a működéshez újabb hitelek kellettek. — Mekkora ez a hitella­vina? — Most is állítom, az üzemnek jövője van, de csak akkor, ha a leendő tulajdo­nos kiváltja a banki hitele­ket. Ehhez mintegy 300 mil­lió forintra van szükség. — Ha nem ment a para­dicsom, a tervezett gyü­mölcslé-feldolgozás nem se­gített volna? — Az ehhez szükséges ki­egészítő berendezéseket a pénzhiány miatt már meg sem vehettük. így a paradi­csomfeldolgozás másfél hó­napos ciklusa önmagában sem teszi lehetővé az egész évi üzemelést. — A felszámolás kérésé­nek konkrét oka? — Idén .izázmilliós /a vesz­teségünk, a hiteleket nem tudtuk törleszteni, az érté­kesítés nem megy. További hitelfelvételnek semmi ér­telme, de nem is kapnánk. — Időközben „mentőöv­nek" nem találtak egy tőke­erős céget? — A nyugatiakat az alkal­mazott fajta, az öntözési le­hetőségek hiánya és a nö­vényvédelem hiányosságai riasztották el. — A termelők is vásárol­hattak volna részvényt, erre is volt törekvés. — Nem mertünk ezeknek az embereknek a pénzével hazardírozni. Ekkor már túl nagy> volt a kockázat. — Mi az, amit itt talál a felszámolási bizottság? — Szubvencióval együtt 180 millió forint értékű kész­letet, és forgalmi értékben egy 200 milliót érő üzemet. Persze, ez utóbbi nem a mai helyzetre értendő. A felszámolási eljárás jó esetben zárulhat úgy is — hal vevő akad —, hogy szük­ség lesz a környéken termett paradicsomra, gyümölcsök­re. A tulajdon viszont már biztosan úszott. S lehetnek még „ártatlan" vesztesek is, ha kiderül, a vételár már nem futja a „hitelbe" ide szállított paradicsom árát. A szép álom így változott át lidércnyomássá. Tóth Szeles István Változó ipari kivitel 200 160 100 60 1988 -100 százalék 1988 1989 1990 I.,, .I rubel export dollár export Már harminc,százalék felett (1.) Élénkebb áremelkedés „Tovább erősödtek a válság jelei a megye gazdaságá­ban, az építőipar például az előző évi teljesítményénél egynegyedével kevesebbet produkált. A gazdasági folyama­tokat idén a korábbiaknál élénkebb áremelkedés kísérte, a fogyasztói árszínvonal növekedése szeptemberben meg­haladta a 30 százalékot." Ennyire kevés biztatót lehet ta­lálni a KSH Csongrád Megyei Igazgatóságának napokban elkészült, háromnegyed éves értékelésében, melynek má­sodik — életszínvonallal foglalkozó — részéről következő számunkban olvashatnak. Dollárexport — szépséghibával A megye iparát továbbra is a gazdálkodási nehézségek jellemzik, a kisszervezetek — dinamikus fejlődésük el­lenére — sem tudják ellen­súlyozni a teljesítménycsök­kenést. A főbb ágazatok kö­zül csak az alapanyaggyár­tás termelése emelkedett. Ezen belül a kohászaté egy­harmaddal nőtt, míg az épí­tőanyag-iparé 6 százalékkal elmaradt az egy évvel ko­rábbitól. A feldolgozóipar termelé­se — a félévihez hasonlóan — csökkent, az ágazatok kö­zül a legnagyobb mértékben a vegyipar teljesítménye esett vissza. Az energetikai ágazatok termelése 7 száza­lékkal volt kisebb az előző évinél, ezen belül a kőolaj­és földgázkitermelés egyti­zedével produkált keveseb­bet. Az ipari termelés-visz­szaesés alapvető oka a bel­földi kereslet csökkenése és a rubelelszámolású export visszafogása volt. Az export célú értékesítés árbevétele erőteljesen emel­kedett. Az összes kivitelből a rubelelszámolású 30 száza­lékkal visszaesett, a „dollá­ros" pedig 40 százalékkal emelkedett. Némi szépséghi­ba, -hogy az árbevétel-növe­kedés jelentős része a forint leértékelésének következmé­nye, hiszen a kiszállított termékek mennyisége csak­nem egytizedével kisebb volt az egy évvel korábbi­nál. Éles verseny — szerény produkció A kivitelező építőipar hely­zete a III. negyedév végére sem javult: az ágazat telje­sítménye több mint 20 szá­zalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen be­lül a termelés döntő, bár egyre csökkenő hányadát adó magasépítő-ipar tevé­kenysége zuhant a legerőtel­jesebben, a visszaesés mér­téke megközelíti a 30 száza­lékot. összességében szep­tember végéig a remélt éves termelés nem egészen hat­tizede valósult csak meg. A visszaesés elsősorban a fokozatosan szűkülő piac kö­vetkezménye. Már elhatáro­zott, jelentős beruházások indítását akadályozza a pénzhiány, ugyanakkor a piacon jelentkező építési igényekre egyre több kivite­lező mozdul. A munka meg­szerzése esetenként kemény verseny eredménye. Csök­kent a folyamatban levő építkezések száma, ugyanak­kor nem módosult lényege­sen a termelés szerkezete. Tovább csökkent a kivite­lező építőiparban dolgozók létszáma, s ez nagyjából azonos mértékben érintette a szellemi és a fizikai dol­gozókat. Leginkább a ma­gasépítő-iparban mérséklő­dött a foglalkóptatás, ugyan­akkor a szakszerelő-iparban az egy évvel korábbihoz ké­pest közel egynegyedével többen dolgoznak. Állattartás — bizonytalanság A mezőgazdasági termelés 1990-ben várhatóan elmarad az egy évvel korábbitól. A növénytermelésben erőtelje­sebben, az állattenyésztés­ben mérsékeltebben csökken n termelés. Kalászos gabo­nából idén gyenge-közepes termést takarítottak be, ku­koricából nagy a hozamki­esés. A szőlő termése több­szöröse a tavalyinak, és egyes ipari növények hoza­ma is jobb az egy évvel ko­rábbinál. Az elmúlt tíz év legkeve­sebb szarvasmarha-állomá­nyát számolták össze szep­tember végén Magyarorszá­gon. Csongrád megyében az állatlétszám közel 7 száza­lékkal csökkent az utolsó (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom