Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-20 / 294. szám

8 Hirdetés 1990. november 20., kedd (Folytatás az 1. oldalról.) sági tárgyalása után tér visz­sza a plénum. Megalkották az árak meg­állapításáról szóló törvényt. A törvényben rögzítették, hogy az árak legfőbb szabá­lyozója a piac és a gazdasági verseny. AZ árakra vonatko­zó közvetlen kormányzati be­avatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak nem elégségesek a káros verseny­korlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására. (MTI) Azonos állásponton A nyugati nagyhatalmak vezetői hétfőn Párizsban egyöntetűen elutasították Szaddám Húszéin legújabb lépését, azt az ígéretet, hogy megfelelő körülmények kö­zött hajlandó karácsonytól kezdve három hónap alatt szabadon engedni valameny­nyi Irakban fogva tartott túszt Az Elysée palota szóvivő­je Hubert Vedrine kijelentet­te; Franciaország továbbra is ragaszkodik a Biztonsági Ta­nács határozatának mara­déktalan teljesítéséhez, ah­hoz, hogy Irak haladéktala­nul, és feltétel nélkül azon­nal bocsásson szabadon min­den külföldi túszt, és vonja ki csapatait Kuvaitból. Hasonlóképpen nyilatko­zott George Bush amerikai elnök is. Űj manővernek, a nemzetközi közvélemény megtévesztésének nevezte az iraki közlést, és megismétel­te, hogy nem hajlandó elfo­gadni „részmegoldásokat". A legkeményebben Mar­garet Thatcher brit minisz­terelnök nyilatkozott, Ő ismét, a katonai erő alkalmazását, sürgette arra az esetre, ha Irak nem teljesíti haladékta­lanul a Biztonsági Tanács határozatait. Eduárd Sevardnadze szov­jet külügyminiszter amerikai kollégájával folytatott meg­beszélése után az éjjeli órák­ban azt mondta, hogy foly­tatni kell a tárgyalásokat. Magyar—román tárgyalások Román-magyar külügyi megbeszéléseket tartottak a hét végén Bukarestben Szokai Imre magyar külügy­miniszter-helyettes és Romu­lus Neagu román külügyi államtitkár vezetésével. A Rompres román hírügy­nökség értesülése szerint a megbeszéléseken egyetértés­re jutottak a felek a két or­szág kapcsolatainak javítá­sát célzó javaslatokban, és megállapodás született a tár­gyalások folytatásáról is. A Rompres szerint ez azt tük­rözi, hogy a két fél egyetért abban: kapcsolataikat a nemzetközi jog normáinak és a helsinki folyamatnak meg­felelően kell fejleszteniük. A Rompres jelentéséből ki­derül, hogy a felek megálla­podtak egy harmincnyolc pontból álló, gyakorlati in­tézkedési tervről. A jegyző­könyvben szereplő további tiz javaslat ügyében azonban eltértek az álláspontok. Mindössze a bukaresti kül­ügyminisztérium sajtóközle­ményét Idézi, amely szerint a magyar küldöttség az utol­só pillanatban a jegyzőkönyv elfogadását egy olyan, a Ma­gyarország területén élő ro­mán állampolgárok helyze­tére vonatkozó megfogalma­zástól tette függővé, amely „sértette a román felet". A kitétel tartalmára vonatko­zóan nem közölt semmit a Rompres. (MTI) Zokni a fűtőtesten Ma mindenki Pestre utazott Szegedről, aki számít. Mármint aki a titokzatos kanadai Joseph LaPoint ügyé. ben fontos ember. Vagyis, a jelek szerint következik a megvilágosodás, s holnap talán végeszakad a kényszerű titkolózásnak (nyomozási érdek! — mondják a rend­őrök, a gyáiiak, mindenki). Megtudjuk, remélem, ki­csoda is valójában az állítólagos milliomos, aki meg akarta venni a Szegedi Konzervgyárat, de komoly tár­gyalásai közepette kifizetetlen számlákat hagyott — itt, ott, amott. Miután szombati szá- deklődött: ugyan ki fizeti munkban megírtam, amit ki a tartozást? Semmilyen a titkosítás ellenére sike- jogviszonyban nem állunk rült az ügyről megtudnom, az illetővel — volt a lako­bejött amire számítottam, nikus válasz. A dolog an­Üjabb informátorok. nál érdekesebb, mert a A kanadai űr szegedi gyár főkönyvelőjének a lá­idieSalmi "/ég 'Sff % rosban. Az első hónapokat ,. „. „„„ kifizette, az utolsó másfelet már nem Tehát nemcsak «x. ^' .^n. ^nnvfiS „„„ • ... , - aki nem tudni mennyiért látta el a személyi titkári szállodaszámlát, hanem az itteni lakásbérleti és tele­fondíjat (60 ezer) sem si­került fedeznie. Nem is na- , . .... „ gyón csodálkozik ezen, aki 8 teendőket a kanadai „mág­nás" körül, állítólag romá­niai menekült volt. Min­megismerkedik a — ruha­szegedi lakást, mígnem a SSSLíXa— tes öltöny, még egy (szűr ke) öltöny, három ing, há­Volt tegnap egy telefon­rompár zokni (az, amelyik beszélgetésem.- tizenkét még most is a bérelt helyi- üveg pezsgőt fizet nekem ségben, a fűtőtesten szárad, — mondta a gáláns egyén elég viseltes). Mindez egy —, ha LaPoint úr nem szél­leszakadt fülű kofferben. hámos. Sok ez nekem, még­n/r;„+A„ „„„„„„A-i se szívesen mondanék le tóXní S S róla; főként ha a teljes bi­í o™ : 7SS. ?onytaIanságban leledző az idegen űr, a lakástulaj- ^™yán munk*sokra donos a múlt heti letartóz- gonaoioK. tatás után az üzemben ér- (sulyok) Rádiótelex Üzletemberek találkozója •Ebben az évben a keres­kedelmi és gazdasági kap­csolatok átrendeződésének eredményeként az Európai Közösséggel folytatott ke­reskedelmünk meghaladta a KGST-régió részarányát. Ezért is nagy jelentőségű az a kétnapos fórum, amaly hétfőn kezdődött főváro­sunkban, a Duna Intercon­tinental Szállóban Mar­ketplace elnevezéssel. Az eszmecserén több mint 200 magyar és mintegy 100, a Közös Piac országaiból ér­kezett üzletember vitatja meg a magyar—EK gazda­sági kapcsolatok fontos kér­déseit. A rendezvény plená­ris ülésén áttekintik a ti­zenkettek és hazánk kapcso­latait, értékelik azokat, s a résztvevők tájékoztatást kapnak a PHARE-program­ról is. A kerekasztal-meg­beszéléseken három témát vitatnak meg: a szerszám­gépiparral, a környezetvé­delemmel és a kereskede­lemmel kapcsolatos kérdé­sek kerülnek terítékre. Az eseményt az Európai Közös­ség Bizottsága és a Magyar Gazdasági Kamarával kö­zösen szervezte. Újabb változat Téma: a torony A Délmagyarország 1990. november 10-1 számában jelent meg — „Változatok toronytémára" címmel — Ladányi Imre okleveles építőmérnök, épitész6zakértő „vélekedése" a „szcged-újrókusl telefonközpont és -to­rony építésének postai elképzeléseiről". A közvélemény tárgyilagos megítélését az alábbi gondolatok közreadá­sával szándékozom elősegíteni, lehetőleg kerülve a „to­ronytéma" érzelmi, moralizáló megközelítését. A Távközlési Vállalat fejlesztési filozófiájának középpontjában a nemzeti távközlés fellendítése áll, az anyagi erőforrások össze­hangolásával. Fő célkitűzése a szolgáltatások minőségi színvonalának emelése, a mennyiségi és területi ellá­tottság folyamatos növelése. Ma már senki előtt nem kétséges: infrastrukturális beruházások nélkül nincs fejlődés, így modern hírköz­lés nélkül nincs modern gazdaság, nincs Európa. iMa a Távközlési Vállala­ton, illetve jogelődjén a Magyar Postán számonkér­ni az elmúlt 40 év hibás be­ruházáspolitikáját — aligha előremutató. Hogy „a tele­fonellátás egyre jobban el­maradt az igényektől", azt éppen az e szakmában dol­gozók tudták a legjobban. Ahhoz szakértőnek sem kell lenni,hogy belássuk: bármi­lyen fejlesztéshez pénz kell, de a pártállamban érvénye­sült elosztópolitika — eny­hén szólva — nem mindig az érdekek helyes felismeré­sén alapult. A cikk szerzője megkér­dőjelezi a toronyépítés szük­ségességét, annak megépí­tését „egyelőre felesleges­nek" ítéli, s benne csak a „posta gigantomániás jelké­pét" látja. Pedig felismer­hető, hogy a mobil rádióte­lefon szintén a gazdasági fejlődés esélyeit növeli, megteremti a gyors infor­mációáramlás lehetőségét, biztosítja a tanácstérségek telefonösszeköttetését, s mindez újabb lépés az Eu­rópa felé vezető úton. lá­dányi Imre lényegében fö­löslegesnek és hivalkodó­nak minősíti a tervezett lé­tesítményeket. Az esztétikai megítélés kérdése, hogy ki mit tart szépnek, vagy éppen hival­kodónak. Az azonban tény, hogy az épület és a torony nagyságát nem valamiféle — egyébként nem is létező — távközlési „gigantomá­nia", hanem a tervezett funkció helyigénye határoz­ta meg. Természetesen egy vidéki postahivatal udvarán elhe­lyezett telefonközpontot sze­rényebb építészeti eszközök­kel jelenítünk meg: A beru­házás telepítési helyének ki­választása során megvizs­gáltuk a, torony máshol lőr­ténő elhelyezésének lehető­ségét is. A vizsgálatok egy­értelműen megállapítot­ták, hogy a torony és a táv­beszélő központ csak egy­más közvetlen közeiéjen épülhet fel. A továbbiakban a szakér­tő néhány lényeges ténybeli tévedésére szeretném fel­hívni a figyelmet: — A vasbeton torony ma­gassága 102 m, a tetejére kerülő acélszerkezetű an­tennatorony magassága pe­dig 54 m. — A torony építési költ­sége 177 millió Ft, nem pe­dig „800 millió — 1 milliárd 'Ft". — Az épület és a torony együttes építési költsége sem „3,5-4 milliárd Ft", ha­nem 847 millió Ft. A beru­házás teljes költségelő­irányzata — beleértve a technológiai berendezések, valamint a hálózatépítési költségeit is — 3 milliárd forint. — Az épületek alapterüle­te nem „több tízezer négy­zetméter", hanem 8500. — A kivitelező Délépítő Kft. még nem kezdte el „az új központot és tornyot ki­viteli terv nélkül építeni, a versenytárgyalást is meg­nyerve". A kivitelező „a versenytárgyalást ií meg­nyerve" mindössze meg­kezdte az építési munkate­rületre való felvonulást. Olyan jellegű munkavég­zés még nem történt, amely építési engedély köteles. Az engedélyezési eljárás ter­mészetesen folyamatban van. — Téves az a megálla­pítása is a cikkírónak, hogy „az építésszakértői bizottság sem hagyta jóvá" a terve­ket. A bizottság két válto­zat kidolgozására tett javas­latot. Az egyik változat sze­rint a torony az épület­együttes főtengelyén — parkerdő irányába — 18 in­rel hátrább került. A másik javasolt és kidolgozott vál­tozat az eredeti helyéről, mintegy 60 m-re „mozdítot­ta ki" a tornyot, telekha­tárunkon kívül esően, áldo­zatul ejtve az erdő egy ré­szét. Ezek a változatok ké­pezik az engedélyezési eljá­rás alapjául szolgáló terve­ket. Bízom abban, hogy a köz­vélemény számára meg­nyugtatólag hat a város ér­dekeit szolgáló, egyik leg­jelentősebb infrastrukturá­lis 'beruházás küszöbön álló megkezdése. Természete­sen tiszteletben tartjuk az általunk képviselt állás­ponttól eltérő más véle­ményt is. Ugyanakkor azt is hangsúlyoznom kell, hogy a le.wpitesi hely kiválasztása nem önkényesen, hanem idevonatkozó szabályok be­tartása mellett, a város ve­zetésének és építési szak­emberéinek támogató közre­működésével történik. Vojnár László igazgató BULGÁRIÁBAN SZTRÁJKOT HIRDETTEK. A Podk­repa bolgár munkakonföderáció országos sztrájkkészültsé­get rendelt el követői számára. A jövő hétfőtől általános politikai sztrájkot helyezett kilátásba, ha Andrej Lukanov szocialista párti miniszterelnök és kormánya csütörtökön r.em adja be lemondását. A sztrájk addig fog tartani, amíg ez meg nem történik. Dr. Komsztantin Trencsev, a Podk­repa elnöke jelentette be a fentieket a Demokratikus Erők Szövetségének szokásos hétfői sajtóértekezletén. Trencsev kijelentette: tisztában van e vállalt felelősséggel. Ám meg­győződése — és az. elmúlt hét vége arszágös tüntetéssoro­zata is ezt mutatta —. hogy a nemzet jelenlegi pszichikai állapotában a radikális változás mellett van, s „Lukanov­nak és kormányának eltávolítása nagy és humánus tett lenne". Minden egyéb próbálkozás csak elnyújtaná a Bol­gár Szocialista Párt kormányzásának agóniáját A Podik­repa a közelmúltban kilépett a Demokratikus Erők Szö­vetségéből, de együttműködik azzal, ée rregfievelőkéfnt *n­vábhra is részt vesz az ellenzéki pártszövetség: munkájá­ban. AMERIKAI SEGÍTSÉG A SZOVJETUNIÓNAK. George Bush, az Egyesült Államok elnöke hétfőn kijelentette: Wa­shington kész humanitárius segítséget nyújtani a Szovjet­uniónak, tekintettel a közelgő tél várható nehézségeire. Az amerikai elnök, afci Margaret Thatcher brit miniszterel­nökkel tartott tegnap megbeszélést, ezután nyilatkozott az újságíróknak. Kijelentette: az Egyesült Államok szívesen siet „űj barátai" segítségére. Mint mondotta, a Szovjet­uniónak nyújtott amerikai támogatás eddig is'szervesen kapcsolódott az országon belüli. reformprogramhoz, de a humanitárius segélyeket akkor kell nyújtani, amikar „va­lamely ország közeledik felónk". (MTI) A JAPÁNOK UTAZHATNAK ÉSZAK-KOREÁBA. A japán állampolgárok 1991 áprilisától szabadon utazhatnak Észak-Koreába, a tokiói kormány ugyanis addigra feloldja az erre vonatkozó jelenlegi tilalmat. A japán—észak-ko­reai kétoldalú tárgyalások második fordulójában egyeztek meg erről a felek a kínai fővárosban. Pekingben. A szom­baton létrejött megegyezésről hétfőn tájékoztatta a sajtót a japán külügyminisztérium szóvivője. A két ország hosz­szú ideje fagyos viszonyában ez az olvadás elsó jele: a kapcsolatok javítását célzó, egyedőre nem hivatalosnak mi­nősíthető tárgyalások eleddig egyetlen eredménye. ÖTVENHAT NAPI KALLÓDÁS. Épségben előkerült egy négyéves angol kisfiú. Simon Jones szeptember 23-án tűnt el, miután egy ismeretlen férfi jégkrémmel megven­dégelte őt és hétéves bátyját. A nyomozást vezető John Higgs főfelügyelő szerint még nem volt példa rá Nagy­Britanniában. hogy egy eltűnt gyermek ilyen hosszú fog­ság után élve előkerült volna. A kis Simont lakóhelyétől mindössze ötszáz méterre, egy munkásszálló hálótermé­ben találták meg. A kisfiú jó egészségi állapotban volt, és a jelek szerint megfelelő gondozásban részesült. Simon Jones szülei három éve elváltak, apja azóta Új-Zélandon él, de fia eltűnésének hírére hazarepült Angliába. TALÁLKOZÓ. Az Országgyűlés elnöke hétfőn. hivata­lában fogadta Tom Lantost, a hazánkban tartózkodó ame­rikai képviselőt Szabad György tájékoztatta Tom Lantost a jogegyenlőség gyakorlati megvalósulásáról és az. Ország­gyűlés szerepéről a képviseleti demokráciához való vissza­térésben. A baráti légkörű találkozón az Országgyűlés el­nöke kérdésekre válaszolva ismertette az eddig meghozott jogszabályok politikai hátterét, és vázolta a törvényhozás előtt álló további teendőket. DIVAT ÉS POLITIKA. Magyarország számára az Európa-politika nem divatirányzat, hanem nagyon is ki­fejezi céljainkat — mondotta Katona Tamás külügyminisz­tériumi államtitkár hétfőn Münchenben azon a tanácsko­záson, amely csaknem 40 ország neves politikusainak rész­vételével kezdődött Münchenben. A Franz Josef Sfcrauss­szimpozium. amely a CSU-hoz közelálló Hanns Seidel Ala­pítvány szervezésében immár 11. alkalommal tűzi napi­rendre az éppen legaktuálisabb politikatudományi kérdé­seket, ezúttal a megváltozott Európa, a rendszerváltás gondjaival küzdő Kelet-Európa jelenét és jövőjét, a regio­nalizmus és föderalizmus témakörét vizsgálja AZ ELSŐ SZÁMÚ KÖZELLENSÉG. Magyarország el­ső számú közellensége a felgyorsulással fenyegető infláció, amelynek megfékezése a közgazdaság legfontosabb felada­ta — hangoztatták az „Infláció és alkalmazkodás" címmel hétfőn megnyitott kétnapos nemzetközi konferencián, Pé­csett Élénkebb áremelkedés (Folytatás az 1. oldalról.) egy év alatt. Legszomorúbb, hogy az országosan változat­lan kisüzemi állománnyal Szemben a megyében 8 szá­zalékkal csökkent a kister­melőknél a tehenek száma. Szaporodott a megyei ser­tésállomány, ezen belül azonban a kisüzemi sertés­tartás növekedése messze elmarad az országos emelke­déstől. Jellemző, hogy a kis­gazdaságoknak közel fele csak egy-két sertést tart, azt is döntően saját vágásra. A gazdálkodók hangulatá­ból arra lehet következtetni, hogy a takarmányellátás, il­letve a felvásárlási árak ér­demi javulása nélkül tavasz ra csökkenhet az állatállo­mány. Sok nagyüzem nem köt sertéshizlalási szerződést a magas takarmányárak mi­att. A tápokban kevesebb a kukorica, a béltartalom hiá­nyát árpával próbálják ki­tölteni. A korábbiaknál bizonyta­lanabb a tehéntartás jövő­je. A tejipar a fogyasztás — pontosabban a fizetőképes kereslet — csökkenése kö­vetkeztében a szokásos évi mennyiségnek csak a nyolc­tizedét tervezi átvenni. Ez az országos előrejelzés Csongrád megyében a bevá­sárlóturizmus függvényében talán kedvezőbben is alakul­hat K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom