Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-02 / 279. szám

1990. november 2., péntek Kultúra Francia Menedékhely Nevük: Theatre la nuit blanche, és persze, franci­ák. Egy Nizzától 40 km-re fekvő kisvárosból. Grasse­ból jöttek, amatörök, való­színűleg ezért is utaznak rengeteget. Most éppen ha­zánkban, ahol négy helyen léptek-lépnek fel, igen nagy sikerrel: Győrött, Szent­endrén és tegnup Szegeden, a Kisszínházban, a gödöllői előadás még hátra van. Ter­mészetesen a blokád napján érkeztek ők is, ám amikor pz akciók helyszíni szervezői megtudták, hogy francia szi­nészekről van szó, minden további nélkül segítőkész­nek mutatkoztak. így jöttek át vagy harminc ellenőrzési ponton, taxik által vezetve, baj nélkül. Útközben jutott eszükbe: nem lesz-e baj a darabválasztás miatt? Mert­hogy Gorkij: Éjjeli mene­dékhelyét „hozták", lezárva {? darabbal a társulat két­éves orosz ciklusát. Amatő­rök vagyunk, mondják ma­gukról, bár a csoport szer­vezettsége nyilvánvaló pro­fesszionizmusról tanúskodik. Külön teamekben működ­nek a reklámemberek, a programkészítők, a gazdasá­gi vezetés, technikusok és díszletesek. A társulatnak egyébként kedves polgár­mesteri megbízatása is van. Jövőre Grasse-ban nemzet­közi színházi fesztivál lesz, s a városka vezetője kérte színészeit, vegyék fel a kap­csolatot ez ügyben szegedi társulatokkal is. Dal Díjnyertes pályaművek Elbírálták a Csongrád Me­gyei Múzeumok Igazgatósá­ga által évenként rendszere­sen kiírt Csongrád megyei új- és legújabbkori törté­neti palyázatra beérkezett munkákat. A felnőttek között első di­jat nyert Vecsernyés János: Trianon és Újszentiván cí­mű pályamüve. Második he­lyezést kapott Komoly Pál: Pitvaros község önkormány­zata és Földváry László: Küzdelem a víz ellen, a ví­zért. A hódmezővásárhelyi árvizek, ártéri kutak törté­nete. Harmadik helyezést ért el Szabó Jenő: Makói gyógy­szertárak története 1780— 1990 és Sípos István: Se­gélykiáltás 1939—1940 (Ma­kói nyomorgók segélykérő levelei) című munkája. Különdíjat kapott Vecser­nyés János és Vecsernyés István: A leventétől hadi­fogságba című pályaműve. Kertai György né: A szegedi Eötvös Loránd kollégium története, Lakatos Zsuzsa: Mestersége: népművelő (dr. Waldmann József) és Rácz Sándor: Emlékezés az egy­kor Földeákon élő Abonyi családra pályamunkája ju­talomban részesült. Nagy László: Gondolatforgácsok (Tápai Antal) és Tóth Emil: 125 éves Szegeden a gázszol­gáltatás című munkáját könyvjutalommal ismerték el. Az ifjúsági kategóriában harmadik díjat kapott Sta­chó László: Az egerlövői re­formátus elemi népiskola az 1910—1920-as években cí­men beküldött tanulmánya. A legjobbnak értékelt pá­lyamunkák részt vesznek az országos pályázaton is. jubiláló iskola Szentesen A szentesi Bartha János Kertészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Inté­zet jogelődjében, a Téli Gazdasági Iskolában, 1940. november 18-án kezdődött meg a tanítás. Az iskola fennállásának 50. évfordulóján, november 17-én, szombaton, 10 órakor a szentesi Tóth József Szín­házteremben jubileumi ün­nepséget szerveznek. A rendezők szeretettel hívják és várják az iskolá­nak vagy jogelődjének (me­zőgazdasági technikum, mezőgazdasági szakiskola) minden volt tanulóját. Bonsai Kicsi a fa, de tetszetős Libikóka Amikor először hallottam a szót, bonsai, azt hittem, valami elvadult, magyar „nyúvéves" zenekarról be­szélnek- Szégyen, nem szé­gyen, így volt. Azóta persze kiokositottak, miszerint a bonsai az a japán ősi fog­lalkozás, amelynél arra ne­velik a fákat cserépbe ül­tetve, hogy fejlődjenek, de növekedésük igencsak meg­álljon. A bonsaif művelők váltig állítják, hogy a művészi te­vékenység gyakorlása kö­zepette mindenki megismer­heti a kertészkedés szabá­lyait, kialakulnak az egyéni módszerek, közben rend­Plasztik-Broadway vagy Nemzeti? szerességre, türelemre szo­kik a művész, sikerélménye lesz, előbúvik belőle a rej­tett művészi képesség, és alakul, formálódik a termé­szet adta szemlélete. Az első magyar Bonsai Egyesület Budapesten ala­kult 1984-ben, a mi ősi mű­vészkedésünk tehát ü éves egyesületi múltra tekint vissza. Mindazonáltal rop­pantul kíváncsivá tett a bonsai. hogy hogy' a csudá­ba lehet egy fát arra nevel­ni: ne növekedjen, mikor számára talán ez a legter­mészetesebb. Nekem, mint kívülállónak olybá tűnik ez, mintha kutyát tanítanék rö­pülni, vagy arra kérném a gyanútlan sétálót, ezentúl ne a zebrán menjen át, mert ott tuti, hogy elütik. Mielőtt tovább értetlenked­nék. el kell árulnom, hogy szombaton és vasárnap dél­előtt tíztől este öt óráig a budapesti és a szegedi bon­sai egyesület közös kiállítást es vásárt rendez az ifjúsági házbap. A budapestin kívül csak három színház akad az or­szágban, mely nevében is vállalja a nemzeti jelleget. Pécs és Miskolc mellett Sze­geden működik az egyik. Azt gondolom, ez nem pusztán anyakönyvi tény. Persze egy vidéki társulat programja szükségképp „népfrontos" jellegű; nem vállalhatja ma­gára, hogy rétegszínház le­gyen. széles közönségrétegek ízlését kell kiszolgálnia. Fel­adata többek között a ma­gyar drámakultúra ápolása, új darabok bemutatása, ré­giek újragondolása. Ehhez képest, idei drámakínálata alapján a szegedi színház inkább vélhető félreeső ame­rikai játszóhelynek, semmint nemzeti teátrumnak. Eddig négy darabot mutat­tak be, mind a négy „igénye­sebb amerikai kommersz". Ráadásul még a kassaiak is — mintha összebeszéltek volna — egy „igényesebb amerikai kommersszel'' ven­dégszerepeltek. Ráadásul a négyből három házassággal­válással foglalkozik. Nagy téma, szinte kimeríthetetlen, csakhát a közönség merül már ki, hogy mindig ezt kapja. A magyar drámakul­túrát az évadban egyedül Tamási Aron sok éve írt Énekes madár ja képviseli. Szóval ha például a mosta­ni darab címét vesszük; fel­billen a repertoár. (Ráadá­sul ha Csanádi Judit díszle­tét meglátom; szín és forma a Furcsa párból visszakö­szön.) Még ha a közönség­csalogatást el is kell fogad­nunk, azért kissé változato­sabb csalit is tehetnének a horogra. Itt van ez. . a mostani, elő­adás,' mély igazán ' "keveset tehet a műsorpolitikáról, ám az ember nehezen tudja néz­ni' anélkül, hogy a körülmé­nyek ne motoszkálnának a fejében. A szó „színház", az egészet jelenti együtt: az összes előadást, az összes játszó színészt, rendezőt, s az összes nézőt. Igényest, igénytelent egyaránt. Ez a program bizonnyal becsal sok embert, (olyanokat is, kik eddig kevéssé), ám má­sokat meg kint rekeszt. S ha ők (mi) tán kevesebben van­nak is, tán nem eldobandók. Szóval vegyük a Libikókát. Kö2epes darab. Szakszerűen 'Jr t j^H ­Hali HBbbí - , if Jl B'ÍÍIfe '^jflBVx * n Hív HlÉ|§«p< M 1 felépített, gondosan kiagyalt — de kevéssé megélt. Szá­momra megvallom, kissé unalmas. Nézi az ember, ér­ti miről akar szólni, egyet is ért vele, de valahogy mégse válik mindez fontossá, sze­mélyessé. Erről kevésbé te­het az előadás. Gáti Oszkár életében először vállalkozott rendezésre. A vonalvezetés világos, a szituációk értel­mezése korrekt, világítási effektusai időnként szépek, izgalmasak. Gáti színész, Pesten _ Hernádi Judittal — játssza ezt a darabot' is, nem véletlen, hogy elsősor­ban a figurák izgatták. Rácz Tibor előző szerepében (Furcsa pár — Oscar) nem találta a figurát. Ezért meg­lepő, hogy most milyen hi­telesen, és jó mértékkel ala­kítja Jerryt. ökonomikusán építi fel azt a férfijellemet, ki látszatra gyenge, am való­jában konok, változhatatlan. Kezdettől érezzük; ennek az embernek titkai vannak, cse­lekedeteit valamely titkos belső rend igazgatja. Rácz játékának legfőbb erénye az a fokozatosság, amellyel sa­ját személyiségét kinyitja, ahogy apránként megérteti velünk önnön törvényeit. Fekete Gizi Gitteljét sokkal hamarabb kiismerjük, az ő egyénisége áttetsző, első lát­szatra szinte problémamen­tes. Gittéit Jerry döbbenti rá életének sivárságára, tartha­tatlanságára, s a tét épp az: képes-e változtatni, A sok­színűség, és felszabadultabb viselkedés mögött ez a küz­delem sejlik. Pontos és szomorú előadás a Libikóka. Nem katartikus színházi élmény, de vállal­ható, jó produkció. Márok Tamás Jó magyarok, rossz pályázatban Az írószövetség havi tájékoztatójában Olvasom a Magyarok Hazafias Világszö­vetségének drámapályázatát A magyar nemzeti dráma megalkotásáról van szó, szó szerint a következő feltételekkel: „A dráma művészi- erővel jelenítsen meg a magyar nemzet történelmének egy olyan sorsfordító időszakát, amikör a nemzet egy emberként szállt síkra 'az ország sza­badságáért és szuverenitásáért. A mű fe­jezze ki a magyar hazafiasságot, valamint népünknek azt az évezredes vágyát, tö­rekvését, hogy mindig függetlenül, idegen elnyomás nélkül kívánt élni. és más né­pekkel állandóan barátságra és megbéké­lésre törekedett." Ennyi. Be kell vallanom, e mondatok olvastán gyanakodva visszalapoztam a tá­jékoztató fejlécéhez, véletlenül nem-é az optimista romantika jó százötven évvel ezelőtti szíves felkérését továbbította n posta, de nem, mégsem, ez év októberét mutatta a dátumozás. Ügy lehet, tűnődlem tovább, a pályázatot kiírók tudnak valami nagyon fontosat, amit eleddig sem a tör­ténészeknek. politikusok, avagv költők­nek nem sikerült prezentálnia, azt a ma­gasztos pillanatot tudniillik, amikor mi, jó magyarok egy emberként szálltunk; szembe gonosz elnyomókkal. Tatárral, tö­rökkel, némettel, orosszal. Tegyük fel. egy lelkes pályázó március idusát választja riiajd témá'ril. Szerétettel ajánlóm neki' Arany ür Nagyrdai cigányok című dolgo­zatát. meg. mondjuk. Petőfi azon monda­tát. hogy 6 azokat legszívesebben felköt­tetné. Kossuth kormányára értette termé­szetesen. Tegyük fel, hogv egv következő pályázó a drága '56 mellett dönt. Jusson eszébe akkor Mosonmagyaróvár, vagy Salgótarján, ahol ugye színmagvarok öl­dököltek magyarokat. De például Dobó kapitány is kifizettette kedves vitézeivel az ostrom, alatt elfolyt bikavér árát. Bi­zony, teli vagyunk, ilyen ellentmondásos ügyekkel amikről megfeledkezni szabad Ugyan, de nem ajánlatos. Sajnos, a pá­lyáztatók összetévesztik a vágyat a való­sággal, a hamis kritériumoknak csak ha­misan lehet megfelelni. Dal. Próbatársulat: Genet Ma este 8 órától Gelderode Vörös mágia című darabé­ját mutatja be a Próba társulat, a régi szinószklubban (Tanácsköztársaság útja 6 ). Holnap este 7 órától ugyanitt a Genet Színház bemutatóját láthatják az érdeklődök. A szegedi társulat Genet Cselédek című drámáját adja elő. A Kincskereső novemberi száma „Rád gondolok, ha nap fé­nyét füröszti / a tengerár; / rád gondolok, forrás vizét ha festi ' / a holdsugár.'• — Goethe klasszikus szépségű szerelmes versét olvashat­juk a Kincskereső novembe­ri számának első oldalán. Kosztolányi Zsivajgó termé­szetéből vett részletek — a madarak „önarcképei" kö­vetkeznek ezután, s hogy ebben a számban az ember közelében élő, állatok nagy szerepet játszanak, bizonyít­ja A. Marshall regényrészle­te (Hogyan tanultam meg lovagolni) és A macskakirály című angol népmese, vala­mint Fecske Csaba és Cseh Károly kecskéről, tevéről, csigáról szóló versei R. Przi­mus lengyel író Találka cí­mű novellájának kamaszhő­se szívességből a barátja he­lyett megy el egy randevúra, ám ebből nemcsak újabb bo­nyodalom származik, hanem kezdetét veszi egy szépnek ígérkező kapcsolat is — a „helyettes" számára. A NEVETŐ IRODALOM­ÖRÁ-ban Kun Erzsébet is­kolai dolgozatokból gyűjtöt.t humoros hibajegyzékét és a legújabb Murphy-lörvénye­ket találjuk, s itt hirdeti meg a szerkesztőség új pályázatát „SULIHUMORZSAK" cím­mel. A folytatásos fantaszti­kus regény (Stanislaw Lem: A világűr csavargója) hőse kurdi-vadászaton vesz. részt új kalandjai színhelyén, és átél egy „zápot" —. hogy micsodák a kurdlok, és ho­gyan lehet megúszni a záp­nak nevezett meteorzivatart, megtudja az, aki elolvassa íjon Tichy izgalmas beszá­molóját... Az Amerika meghódításáról szóló VI­LÁGVÉGE AZ ÚJVILÁG­BAN sorozatban Passuth László regényrészlete mutat­ja be Cortez mexikói hadjá­ratát. A novemberi szám költői a felsoroltakon kívül: Aprily Lajos. Bornemisza Endre, Morgenstern, Z elk Zoltán, az. OLVASÓNAPLÓ rovatban Illyés Gyula vall első olvasmányélményeiről. A KINCSKERESŐ KIS­GALÉRIÁJA Andrej Rubl­jov főművét, a Szenthárom­ságot mutatja be. Nem hi­ányzik a gyerekírásokat fel­sorakoztató IGY ÍRUNK MI, és a MI ÚJSÁG, SULIÜJ­SÁG sem. A novemberi szám illusztrátorai: Barczán­falvy Ferenc, Berta Róbert, Csala Károly. Magyar Mi­hály, Szyksznian Wanda és Würtz Ádám. Szegediek Újvidékre Az évad második részé­ben, 1991-ben tervez csak tájelőadásokat a me­gyében a Szegedi Nem­zeti Színház prózai tár­sulata. Mint Korcsmáros György főrendező elmondta, addig nem terveznek ven­dégjátékokat. amíg nem épül ki a repertoár, mert nem sze­retnék, hogy a tájolás mia't Szeged előadás nélkül ma­radjon. Az évad második felében azonban lesz már elegendő darab a játékrend­ben, hogy a két dolgot ösz­sze lehessen egyeztetni. December 2-án viszont Újvidékre indul a prózai társulat, a Kakukkfészek cí­mű előadást fogják játszani Gáti Oszkárral a főszerep­ben. ígéretes együttműködés körvonalai látszanak a kör­nyező országok magyar szín­házai között. A társulatok vezetői kölcsönös vendégjá­tékokat. repertoárcserét terveznek. Információink szerint ez ügyben a napok­ban Szegedről a Vajdaság fővárosába „küldöttség" utazott, melynek tagja töb­bek között Nagy László igaz­gató és Korcsmáros György is Október 20-án már ezen együttműködés keretében a kassai Thália Színház ven­dégszerepelt a megyeszékhe­lyen, forró sikerrel játszot­ták Richárd Nash Az eső­csináló című darabját. No­vember 26-án a Faraghó Ár­pád vezette újvidéki társu­lat jön Szegedre, Molnár Ferenc-darabot hoznak, cí­me: Játék a kastélyban. A ma kezdődő hónapban három szokatlan rendez­vénynek is otthont ad a nagyszínházi November 12­én az Erzsébet-díj díjkiosz­tó gálája lesz, 24-én pedig Bongó-sorsolás. Mindkét programot közvetíti a tv is. Gregor József, az operatár­sulat művészeti vezetője nyáron az olaszországi Tre­visóban járt, az ottani ének­verseny zsűrijét erősítette. A vetélkedő győzteseit meg­hívta Szegedre, a tehetséges fiatalok 23-án adnak hang­versenyt a színházban. A műsoron Mozart: Figaro la­kodalma című operájának keresztmetszete, valamint olasz operarészletek szere­pelnek- Gregor művész úr „súgása" alapján külön fi­gyelmükbe ajánlom Fran­cesca Gavarini fiatal olasz szopránt, aki a verseny gvőztese volt. M. T,

Next

/
Oldalképek
Tartalom