Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-21 / 269. szám

2 Körkép 1990. október 21., vasárnap Képeinken: Szegeti jelképe a 30-as évek levelezőlapján, illetve a felszenteléskor: a dom ma. DM1 magazin 60 ÉVE SZENTELTÉK FEL A FOGADALMI TEMPLOMOT A város jelképe: a dóm Somogyi Károlyné felvételei így érkezett el az 1930-as év, amely Szeged katolikusságának többszörösen is ünnepet jelentett. Magyarországon ekkor folytak a Szent Imre jubileumi év eseményei. Ezekkel egybeesett a csanádi egyházmegye alapításának 900. évfordulója. Mivel a trianoni határok által szétszabdalt egyházmegye kormányzását Glattfelder püspök 1923 óta Szegedről végezte, kézenfekvő volt. hogy a fogadalomtétel 50. évfordulójára valóban elkészült templomot ebben a hármas jubileumi évben szenteljék fel. Hiszen így a temesvári székhelyéről elűzött püspöknek is méltóságához illő templom állhatott rendelkezésére. Mielőtt a templomszentelés és a hozzá kapcsolódó ünnepségek megtörtének volna. Glattfelder 120 fős zarándokcsapat é\énl930jtiniutában Velencébe utazott. Innen el,, hozták az egyházmegye első püspökének és védőszentjének. Szent Gellértnek ereklyéjét, melyet a velencei pátriárka a Fogadalmi templomnak ajándékozott. A vértanú püspök karcsont-maradványát a templomszentelésig az alsóvárosi templomban őrizték. Ünnepségek, nevezetes vendégek Az ötnapos ünnepségsorozat — melynek fénypontja a Fogadalmi templom felszentelése volt — 1930. október 22-én kezdődött meg. Ezen a napon Glattfelder püspök felszentelte a Borromci Szent Károly Irgalomházat. ahol a szatmári irgalmas nővérek gyógyíthatatlan betegeket ápoltak. Este a nagyállomáson ünnepélyesen fogadták Angelo Rótta Megalapíttatott a tudományegyetem Magyarország kormányzója. Horthy Miklós, és felesége október 25-én reggel a Túrán vonaton érkezett a városba. Kíséretükben számos magas rangú.katonatiszt mellett ott volt Gömbös Gyula honvédelmi miniszter Délelőtt 10 órakor Scrédi hercegprímás ünnepélyes misét pontifikált a Fogadalmi templomban. melyen megjelent Horthy is. Az énekkar Dolmányt Ernő Szegedi miséjét adta elő, ugyanis ez a mú nyerte meg a Fogadalmi templom felszentelése alkalmából kiírt zenei pályázatot. Az ünnepi mise után Horthy jelenlétében leleplezték a Dömötör-toronv falában elhelyezett ..Nemzeti Megújhodás Emlékmüvét". A Templom téren zajlott le délután a Ferenc József Tudományegyetem zárókövének ünnepélyes elhelyezése és a teret övező árkádok alatti szobrokból álló „Nemzeti emlékcsarnok" felavatása. Horthy még 25-én elutazott Szegedről. Az ünnepségsorozat utolsó napján, október 26-án zajlott le Szegeden a VII. Alföldi Katolikus Nagygyűlés. A demonstráció végén körmenetet tartottak, majd Glattfelder püspök a Fogadalmi templomban hálaadó istentisztelettel zárta a templomszentelési ünnepségeket. A felsorolt színpompás egyházi és világi rendezvényekhez még számos kulturális és egyéb esemény is társult. A Fogadalmi templomban például minden este neves orgonaművészek tartottak hangversenyeket A Fogadalmi templom hat évtizeddel ezelőtt felszentelési ünnepségei óta a templom nemcsak dive. hanem elválaszthatatlan szimbóluma városunknak. GICZI ZSOLT Szegedet 1879. március 12-én a Tisza hatalmas áradása elpusztította. A „nagyvíz" után a város mintegy 6000 házából csak 265 maradt lakható állapotban. Az újjáépítéshez emberfeletti erőfeszítéssel hozzálátó szegcdiek nevében a város egyházfenntartó kegyúri képviselőtestülete — Dáni Ferenc főispán indítványára — 1880 novemberében tett ünnepélyes fogadalmat, hogy ha az újjáépítés sikerül, akkor monumentális templomot emelnek, melyet a „Boldogságos Szűznek szentelnek." A fogadalom megvalósításához azonban igen hosszú huzavona után láttak csak hozzá. Az építkezés 1913 nyarán kezdődött el. A terveket eredetileg Schulek Frigyes készítette, de visszaadta az erre vonatkozó megbízást. Schulcktől Foerk Ernő vette át a feladatot, s a csaknem kész terveket sokak véleménye szerint hátrányosan módosította. Az új templomot a XVJll. században épült Szent Dömötör templom helyén építették fel. Ennek lebontásakor került elő Szeged legrégibb műemléke, a Dömötörtorony. Alig kezdődtek el a munkálatok, közbeszólt a történelem. Az első világháború kitörése után az építkezés leállt. A Fogadalmi templom építésének folytatása 1923 áprilisában indult meg. Gyors ütemben bontakozott ki a kéttornyú, neoromán stílusú templom. A még épülőben lévő templomban 1924 karácsonyán mutatta be az első misét Glattfelder Gyula, a csanádi egyházmegye püspöke. címzetes érseket, a magyarországi pápai nunciust. A fogadás után a nuncius jelenlétében a megyés püspök Veni Sanctét celebrált az alsóvárosi templomban. Október 23-án sorra érkeztek Szegedre a magyar katolikus püspökök és a világi előkelőségek Reggel a Fogadalmi templom elótt'ünnepélyes misét tartottak ötezer diák részvételével, s ezután leleplezték a teret övezó épületegyüttes délnyugati szegletét díszítő Szent Imre-szobrot. A Magyar Rádió élő közvetítésben számolt be az eseményről. (Ugyanúgy, mint a következő három nap többi ünnepségéről is.) Még ennek a napnak a délutánján katolikus díszgyúlést tartottak a Tisza Szálló nagytermében. Alkalomhoz illő ceremónia A Fogadalmi templom felszentelése október 24-én már kora reggel elkezdődött. Nagyszámú hívő gyúlt össze a templom előtt, ahol szabadtéri oltár állott. Az oltáron Szent Gellért ereklyéjét helyeztek el. Hét órakor vonult a templom elé a miseruhás papság. Utánuk haladt Glattfelder megyéspüspök a töhbi főpappal. A Mindenszentek litániájának éneklése közben Glattfelder megszentelte a papokat és a hívőket, majd a papság kíséretében háromszor megkerülte a Fogadalmi templomot. Közben megszentelte a lépcsőket. a falakat és a kapukat. A menet a főbejárat előtt állt meg, ahol a megyés püspök pásztorbotjával ráütött a bronzkapura, és a szertartás által előírt zsoltár szövegét mondta: „Emeljétek fel a fejeteket ajtók, táruljatok fel örök kapuk, hogy a dicsőség királya bevonuljon.!", „Kicsoda ó. a dicsőség királya?" — hallatszott a kapu mögül a szerpap hangja. „Az Úr. a nagy. a hatalmas!" — válaszolt a püspök. A papok kórusban kiáltották utána: „Nyissátok ki, nyissátok ki!" Ekkor kitárultak a kapuszárnyak. A püspök kíséretével bevonult a templomba. Itt pásztorbotjával a latin és a görög ábécé kezdőbetűit rajzolta a padlóra hintett homokba. Ezzel jelképezte, hogs a templom minden nyelvű és nemzetiségű hívó befogadására készült. Ezután megszentelték a falon levő tizenkét keresztnél az épületet, majd megkezdődött az oltárok felszentelése. A főoltárt gróf Zichy Gyula kalocsai érsek, a kereszthajó Szent Gellért oltárát Glattfelder Gyula, a hat mellékoltárt Radnai Farkas címzetes érsek. Hanauer István váci. Rott Nándor veszprémi, Slivoy Lajos székesfehérvári. Virág Ferenc pécsi püspök, és Horváth Győző kalocsai segédpüspök szentelte fel A Magyarok Nagyasszonyáról nevezett szegedi Fogadalmi templom konszekrálása maidnem négy óra hosszat tartott. Ezalatt a hó ük nem lehettek a templomban. Ók kinn várakoztak. Szent Gellert ereklyéjét a püspöki palotába vitték. Délelőtt 11 órakor kezdődött meg — sokezres tömeg részvételével — az ünnepi mise és Te Deum, melyet fényes papi asszisztenciával Angelo Rótta mutatott be. A szertartáson 400 tagból álló kórus énekelt. A mise közben Somogyi Szilveszter polgármester a főoltár előtt elmondott imájában hálát adott Szeged újjáépüléséért. és a várost Jézus Szíve oltalmába ajánlotta. Délután érkezett meg Szegedre Seredi Jusztmián esztergomi érsek, az ország hercegprímása. Este 9 órakor gyertyás körmenettel vitték Szent Gellért ereklyéjét a Fogadalmi templomba.