Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-21 / 269. szám

4 Kultúra 1990. október 21., vasárnap Ismét Hegedűs a háztetőn mmMm Csütörtökön újította föl á színház a nagy sikerű musi­calt. Nagy László képein a fő­szereplő Király Levente (Tev­je). . (tVá SÍ® k^A-Átf^ Pj V; JBŰF -J.-ZF. 'jL^/ Jó estét, Wallenberg úr - avagy: méltatlan emlékmű és rendezte: Kjell | A Í ÉPfi « í , J't < ' • :í f ft 1ÉP® idfe*'*' " ©M"? \£ÍL®. : . 2 ? iSih „Ajvé!" „Ha én gazdag lennék. „Na, ja!" Vajdasági sajtóvilág A kormányhatározat: törvénytelen Ismeretes, hogy a vajda­sági kormány elnöke a kö­zelmúltban kierőszakolta az alapítói jogok egy részét, nevezetesen a vajdasági tö­megtájékoztatási eszközök igazgatói, fő- és felelős szerkesztői kinevezésének és felmentésének átruházá­sát a tartományi kormány­ra. Ez ellen — az országos­sá lett tiltakozó hullámmal egy időben — egyes képvise­lők és a független újságírók alkotmánypert indítottak az alkotmánybíróságnál, a Magyar Szó pedig ugyan­ebben a tárgyban. Vajdaság legfelsőbb Bíróságánál in­dított pert A Legfelsőbb Bíróság pén­teki jogerős ítéletének ér­telmében „visszaállítja a korábba helyzetet", azaz — következésképp — Csorba Zoltánt visszahelyezik fó­és felelős szerkesztői tiszté­be. Hétfő óta — amikor is a 7 Nap dolgozói a tartományi kormány önkényes intézke­dései és a hetilap élére tör­vénytelenül kinevezett sze­mély elleni tiltakozásuk jelé­ül beszüntették a munkát — változás történt: a nem­kívánatos személy .lemon­dott". 'A sztrájkot felfüggesz­tették, lapjuk immár ké­szül és várhatóan — némi késedelemmel — ma, vasár­nap meg is jelenik. A vajdasági sajtóválság híre még. hogy a Dolgozók, a jugoszláviai magyarok munkáslapja mégiscsak megjelenik, mivel előterem­tették a szükséges anyagi eszközöket. (koliger) Madarak Vitába keveredtek lapunk h^ábjain nemrégiben a ma­darászok, Fehér-tó ügyben. Szeptember 25-i számunk­ban jelent meg Csizmazia György A háttér poríátylá­ban című válaszcikke, fótitkár-helyettesétől, Péchy Tamástól kapott levél sze­rint írásos bizonyítékuk van arról, hogy Bogdán István szeptember l-jétől már nem volt vezetőségi tag, és jelen amelyben a Madártani Egye- gem volt a vitát kiváltó sülét 37-es számú helyi cso­portja két tagjának — az egyesületet elmarasztaló — véleményére hivatkozott. Nevezetesen, hogy a lapból értesültek a vezetőség állás­foglalásáról. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. cikkről tárgyaló vezetőségi ülésen, Gyovai Ferenc vi­szont tudott a cikk megírá­sáról. Valótlanságot állít a szeptember 25-ei cikk írója akkor is. amikor a választá­si kampánnyal hozza össze­függésbe a helyi csoport vá­laszcikkét. Hát, ez szép volt Ottlik Géza meghalt. Ezt nem fogadhatnánk tény­szerübben. mint azt. hogy bárki más elment innen. Bar az elment sző mindig is (mostanában) buta és rosszul használt fogalom. Nem ment el. Bár csak elmehetett volna. De neki jobb volt itt Azt hiszem. Nem hiszek semmit, és nem akarom se felfogni, se megérteni, hogy mi történt. Szívem szerint nem történt semmi. Nem ismertem Ottlik Gézát, talan most sokkal rosszabb len­ne. Ezt. úgy gondolom, hogy volt egy magyar nyelven iró ember, akit nem ismerhettem másként, mint írót. Ez az én hibám, hogy megbocsátom-e magamnak, az majd később kiderül. Annyit láttam belőle, hogy egy tévéműsorban megkérdezték, tőle. hogy tetszett neki a Hajnali háztetők cimü film. A vetítés után hazament, egy lábasban megmelegítette a vacsorajat. megette, el­gondolkozott a filmen, és azt mondta: „Ez szép volt." Akkor féltem egy kicsit a tévé előtt, hogy már megint faggatnak egy írót. és majd csalódást fok okoz­ni a mondataival. A felelőtlen, önérteimező programiá­val. De nem tette. Ekkor kezdtem szeretni. Mert élő­ben mindenki sokkal rosszabb, mint írásban, ahol át­gondolhatja az egészet. Itt, a képernyőn, nincs gondol­kodási idő. „Itt vanás van." Eeterházyt is szeretem, mert szerette Ottlikot A tueedzakos embert, ahogy ne­vezte. Nem mondhatom másként, mint ahogy a<»u]»­lom. es ahogy van: Jobb volt, amíg volt. Bár most sem rosszabb; csak lenne. Podmaniczky Szilárd Folklór-topogó ? E fenti furcsa címnek Tá­pén van valós értelme. Ott is a művelődési otthonban. A hason intézmények közül kiemelkedően, jelentős tá­mogatásban részesíti a ha­zai és az egyetemes folk­gi elismertséget nem „bírt" élvezni. A mai anyagi és gazdasá­gi kondíciókat vizsgálva, az sem akármilyen vállalkozás a tápéiaknak, hogy október 22-én hétfőn este, vende lórmozgalmat. Itt próbál gü] látják a hamburgi Szöcs­ugyanis a helyi néptánc­együttes, valamint hosszú kék táncegyüttest. Róluk tudni kell, hogy az észak­hónapok nemegyszer re- német városban fantasztikus menytelen vajúdása utan.itt táncstúdióval rendelkeznek, tatált otthonra keddenként- ahol többek között magyar péntekenként este 19 órától, néptáncokat is megtanulnak a Napsugár (volt Délép) Táncegyüttes. Ennek azért van jelentősége, mert az említett csoport sikert si­kerre halmozott itthon és külföldön egyaránt, deanya­— magyar táncosoktól. Az este 19 órakor kezdődő fel­lépésen nem csak ők, ha­nem első számú házigazdá­juk, a JATE Bálint Sándor Táncegyüttes is fellép. (csúri) Esa Vuo­lrta Grede. Fényképezte: rinen. Főszereplök: Wallen­berg — Stellán Skarsgard, Mária — Katharina Thal­bach. Apa — Frantisek Piecska, Júlia — Györy Franciska. Szamosi — Eperjes Károly. Raoul Wallenberg 1944 jú­liusában egy svéd diplomá­ciai testület tagjaként misz­szíós munkára érkezik Bu­dapestre. Akkoriban 750 ezer zsidó élt az országban, s az ő budapesti megmen­tésüket „bízták" egy közép­szerű férfira, aki többször járt már Magyarországon üzleti céllal. Valójában mi­lyen is volt Wallenberg? CUyan-e, amilyennek a film bemutatja? Kétlem. Mindig is kétel­kedtem az olyan játékfil­mek valóságértelmezésé­nek hitelességében, ame­lyek történelmi eseménye' ket, illetve abból figurákat vittek Mert az eredmény mindig: mítosz, amelyben a pozitív hős — jelen esetben Wal­lenberg alakja — olyan tor­zulást szenved, ami egy fik­tív személynél nem, de eb­ben az esetben megbocsát fogadom De egyben cáfo­lom a kijelentés érvényes­ségét itt és most. Mert a hőst mindig a — hol véres, hol nem — küzdelem ter­meli ki, a hős mindig he­roizmusra indít, s azt pró­bálja elhitetni, hogy alak­jában feloldható az életünk, hogy az örökös szemben­állás a fennmaradás egyét­len lehetséges feltétele. Nem és nem. Ezzel nem Wallenberg missziójának és alakjának értelmét cáfo­lom — mert ott és akkor nem tehetett mást —, pusz­tán a hősiesség „létmegol­dó" funkcióját vonom két­ségbe, amely egy játékfilm­ben és hasonló témában egyedüli lehetőség a rende­ző számára. Már többször megpróbál­tam válaszolni arra a kér­désre, hogy egy háborúról vagy annak eseményedről lehet-e játékfilmet készíte­ni. Természetesen lehet; TarkovsZkijnak Sikerült. De kiemelt mintha Grede olyan szem­vászonra. szögből látná mindezt, ahonnan csak elsiklarri le­het a 'háború borzalmai fö­lött, csupán érintve azt az emberit, amely alatt óriási lélektani mélységek honol­nak. Mert a borzalmakból nem látunk semmit, nem hatatlan; talán maga a érezzük őket, ha pusztán a ,jhős" sem nézné jó szem­mel. „Az emberiségnek szüksége van hősökre, még akkor is, ha kisajátítják őket. Aránytalanul megnö­veszti alakjukat, hogy elho­lövöidözést, a gyilkosságot látjuk, mivel a film, mint média realitásérzékünket szárnyaszegj. Ügy gondolom, a Wallen­berg-ügy bemutatására sok­mályosítsák vele az idő és szórta alkalmasabb lett vol­hely realitását, azt a való- na egy ságot, amelyet másképpen vagy egy nem tudnánk elviselni mi emberek" — olvasom Kjell Grede rendező írásában. Állítását a hős szerepére, feladatára vonatkozóan el­dökumentumfilm, olyan játékfilm, amelynek színvonala nem maradt volna annyira alul, mint a Jó estét, Wallenberg úr című dráma. P. SE. Dr. Vereczkey Csaba (1931—1990) Kiváló orvost, köztiszte­letben álló személyiséget veszített el a magyar orvos­társadalom, közelebbről Csongrád megye lakossága. Az orvosok betegsége há­rom-négy éve őt is elérte, és a szakemberek hősies küzdelmének köszönhető, hogy ekkor mégis visszatér­hetett a napi munkához. Pályáját a Szegedi Orvos­tudományi Egyetem II sz. Sebészeti Klinikáján kezdte és tehetséges. ígéretes se­bésznek bizonyult. Édesapja. dr. Vereczkey Gyula nyugdíjba vonulása­kor, 1962-J>en a fiú vette át a forráskútj körzetorvosi el­látást. Betegei bizalmát, szeretetét gyorsan elnyerte, és nemcsak orvosuk, hanem a legkülönbözőbb kérdések­ben tanácsadójuk lett. A je­lenlegi helyhatósági válasz­tás alkalmával a lakosság legnagyobb arányú szavaza­tát nyerte el Etikai magatartása, az egészségügyben betöltött sze­repe szinte természetszerű­leg a Magyar Orvosi Kama­ra alapító tagjává tette Ve­reczkey Csaba orvosdinasztia tagjaként orvosdinasztiát alapított. Felesége «s két fia szintén a betegellátást szol­gálja. Az egészségügyért annyit harcoló, a betegekért sokat tevő orvost elszakította kö­zülünk a halál, gyorsan és kegyetlenül. Barátai, tiszte­lői nem tudtak segíteni be­tegségen. fájó szívvel kellett tudomásul venni a szomorú tényt. Dr. Karácsonyi Sándor Meg kell előzni az összeütközéseket Beszélgetés a Wallenberg Egyesület soros elnökével Derdák Tibor országgyűlési képviselő (SZDSZ) a többször gazdasági okai Wallenberg Egyesület soros elnöke. Amint a Belvárosi vannak. A külföldi naciona­moziban, a Jó estét. Wallenberg úr bemutatója után tar- lista sajtó ugyanígy bánik a tott vitafórum megnyitójában elmondta, nem tagokat to- magyar kisebbséggel, borozni, vagy „egyesületet terjeszteni" jött Szegedre, de ha igény van rá, örömmel venné a szegedi fiók alakulását. Persze, ehhez Ismerni kell az egyesületet... — Mit tud tenni az egye­sület egy-egy konkrét eset­lent — Az éles helyzetekben ki tudjuk kényszeríteni, — A világon szinte min- Budapesten csak egy kis ut­denütt működik Wallenberg- ca viselte ezt a nevet, egy emlékbizottság. Azzal a fel- bádogtáblával, amin annyi hogy az ügy a nyilvánosság tételezéssel d^nak hogy állt. hogy Budapest ostroma- eJ. kerüljön , aki vétkes Raoul Wallenberg „él Ma- kor Wallenberg eltűnt. Most gyarországon Wallenberg ne- . , . _ . dZ elszegyellje magát... f'„ .„. . * • , . • . . mindennek vege. Szerintem ve többet jelent, mint má- __• sutt. így az egyesület külön- az lenne az egészséges, ha — *tcs« naiv eiKepzeies, bözik a külföldiektől. Nem >2 éves korban minden gye- nem? zsidóvédő szervezet vagyunk, rek tankönyvből tanulná _ Magyarországnak nem bár lehetnénk, mert anti- meB> hogy ki volt Wallen- mindegy, hogy külföldön szemitizmus van, és lesz, ber8- Az 6 történetében az a milyen híre van a kisebb­hanem általában a kisebb- -széP. hogy a legendával el- ségvédelem szempontjából, ségek sorsára figyelünk oda. lentétben korábban egyálta- Ebben bízunk. De ismétlem, Etnikai, vallási és egyéb ki- lán ne]Ti érdeklődött huma- inkább az összeütközések el­sebbségskére. Jelenleg 500 nitárius problémák iránt, kerülésére törekszünk. Pél­tagunk van, de nyitottak gazdag családból származó dául minden nyáron tábort vagyunk mindenki számára, aranyifjú volt, élte az éle- szervezünk, ahol találkozhat­A legfőbb cél: a konfrontá- tétl aztán egyszer csak hős nak különböző származású dókban védeni a kisebbsé- 'ett fiatalok. geket és a konfrontációkat - A vitában a felszólalók _ $ok hiresztelés van ^ megelőzni. Nem szabad a c,gangok és zsidók felel- egyesület amerikai fcupCSo!a­megvárm azt' a helyzetet, meircfl beszéltek, mégpedig tairól Mi iqaz ebbötn hogy még egv Wallenbergre olyan hévvel, hogy a kivül­legven szükség. állónak az a benyomása tá- ~ KaPunk segítséget az Egyesült Államokban élő a román es magánszemélyektől és társa­— Raoul Wallenbergről madt. mintha szólva: az utóbbi időben, szlovák sajtó jogosan cik- dalmi szervezetektől. Nem­rádióban, tévében és a saj- kezne a magyarországi ki- rég létrehoztunk egy alapil­tóban többet beszélnek róla, sebbségek sanyarú helyzeté- ^nyt; sok olyan család jul­tat erre pénzt, akiket annak mint az emberek befogado TO~ idején Wallenberg mentett képessége megengedi. Nem — A zsidók az antiszemi- meg Magyarországon. Ebből árt ez többet, mint ameny- tizmus megnyilvánulásai mi- olyan tanárokat kívánunk nyit hasznai" ütt' ;1 r'Síir,V0'< Ppd'g az eS" segélyezni, akik kedvezőtlen ri pogromhangulat terjedése- körülmények között dolgoz­— Az ö elete az utóbbi 45 tői félnek. Ez érthető is. An- nak, például cigányokat ta­evben agyonhallgatott, a ne- nak, hogy a kisebbségek nítanak. vét kí sem lehetett ejteni, húzzák a rövidebbet, leg- Psnek József

Next

/
Oldalképek
Tartalom