Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-21 / 269. szám

2 Körkép 1990. október 21., vasárnap Á nők is 60 évesen lesznek nyugdíjasok Két héten belül nyilvánosságra hozzák és társadalmi Vitára bocsátják a társadalombiztosítás új koncepcióját — Jelentette be Botos József államtitkár, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője szombaton, a Nyíregyházán tartott társadalombiztosítási konferenciát követő sajtótájékoztatón. A magas, sokak által kifogásolt, 53 százalékos társadalombiztosítási járulék csökkentéséről elmondta: van szándék a mérséklésre, keresik annak a lehetőségét, hogyan, milyen feltételekkel lehetne 40 százalék körülire levinni a fizetési kötelezettséget. Arra a kérdésre, hogy tervezik-e a nyugdíjkorhatár emelését, az államtitkár azt válaszolta: a férfiaknál nem, a nőknél viszont elképzelhető. Javaslatuk az, hogy a nők is csak 00 éves korukban vonulhassanak nyugállományba. A változtatást azonban — ha elfogadják — fokozatosan vezetik be. A mostani 40 évesek 2005-ben még a jelenlegi szerint, 55 évesen mennének nyugdíjba A többieknél utána viszont évente l-l évvel emelkedne a korhatár mindaddig, amíg 20l(J-ben el nem érné a 60 esztendőt. A gyermeknevelésért a koncepció szerint nyugdíjkorkedvezmény illetné meg a szülőket. Végváriné, ki van a lakásban? Ünnepségek, előléptetések A köztársaság kikiáltása és az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából tegnap, szombaton ünnepséget tartottak. A Magyar Honvédség Vezérkara központi ünnepségén a Csongrád Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság hivatásos állományából többen részesültek elismerésben, előléptetésben Gergely János és Kákonyi András Őrnagyokat alezredesekké, Varga Károly zászlóst törzszászlóssá, Daróczi Ambrus főtörzsőrmestert zászlóssá léptették elő soron kívül. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság ünnepségén soron kívül előléptették Madarász Mihályt alezredessé, Kárpáti Mihályt őrnaggyá, Rózsa Lászlót századossá, Bőrbenyi Tibort és Kovács Zoltánt törzszászlóssá. öten kaptak zászlósi, ugyancsak öten főtörzsőrmester), tízen pedig törzsőrmesteri rendfokozatot. Valamenynyien a szegedi kapitányság munkatársai. A kisteleki rendőrségen Császár Zoltánt zászlóssá, Katona Józsefet % törzsőrmesterré léptették elő. A Köztársaság Napja alkalmából a Szegedi Távközlési Igazgatóság két dolgozója vezérigazgatói elismerésben részesült: Kaszakiné Kovács £va szervezési előadó, Török József osztályvezető. Rádióíelex Sok száz eltűnési ügyben intézkedett már, de ennyire ellentmondásos esettel, mint Végvári Józsefé, nem találkozott — mondta KrŐzsel Károly rendőr őrnagy. a Budapest, IV. kerületi rendőrkapitányság vezetője az MTI érdeklődésére Altalános rendőri tapasztalat — mondottá —, hogy akik eltűnés miatt lesznek bejelentést, többnyire rendkívül idegesek, remegnek a hozzátartozójuk miatti aggodalomtól. Végvári Józsefné mind a telefonon tett bejelentésekor, mind pedig a rendőrkapitányságon, személyes megjelenésekor nem volt látható módon kétségbeesve, sőt a körülményekhez képest viszonylag nyugodtan viselkedett. Pénteken 15 óra 30-kor jelent meg a rendőrkapitányságon, s ezt, követően rövid időn belül kiadták az ügyben az országos körözést az eltűnt résZlétos Személyleírásával. A kerületben 5 Járörgépkocsi és mintegy 30 egyen- és civilruhás rendőr — többségük szabadidejükből berendelve — kezdte még Újpesten Végvári vélt feltalálási helyeinek ellenőrzését. Ugyanakkor a lakáson megjelent nyomozóknak Végváriné nem tette lehetővé a szükséges tájékozódást éa nem engedte, hogy megnéznék a ház valamennyi helyiségét Krózsel Károly pénteken este 22 óra 30 petekor személycsen is járt a lakóházánál, de csak az utcáról, az ablakon keresztül tudott beszélni Végvárinéval. Azt is közölte, hogy amennyiben rövid Időn belül nem kerül élő, s emiatt nem folytatódhat « bírósági tárgyalás, akkor számolniuk kell annak súlyosabb jogi következményeivel is, amelyeket a Budapest) Katona) Biróság rendelhet el. Röviddel Krőzsel távozása után 23 óra 20 perckor Végvári Józsefné már telefonált is a kapitányságra, s közölte: ,„a ferjem hazajött". Ezt követően a kapitányságvezető ismételten kiment a lakásra és Végvári Józsefet gépkocsival bevitték a kapitányságra Jegyzőkönyv felvételére. A kapitányságvezető szerint sem a lakáson, gyógyszerek hatásé alatt állt, •em a meghallgatáskor Vég- illetve mintegy 15—20 órán vári nem tette olyan sle- át októberben a szabadban, mély benyomását, aki több nyitott teherszállító vagonmirtt 24 órán keresztül erő6 ban aludt. Munkás-paraszt szövetség Levélben „az Igazi" munkás-paraszt szövetség, barátság megvalósítására szólították fel a Csepel Művek munkásai a Hajdü-Bihar megyei kisgazdákat, s a címzettek melegen üdvözlik ezt a kezdeményezést — jelentették be a párt megyei intézőbizottságának szombaton, Debrecenben tartott ülésén A megyei intézőbizottság támogatja a felelősen gondolkodó termelőszövetkezeti vezetők és a földtulajdonosok közötti érdekegyeztetés eredményeként Hajdú-Biharban megkezdődött folyamatot, melynek keretében több tsz-ben megkezdték a termőföld visszaadását jogos tulajdonosaiknak A határozat szerint e helyeken belátták. hogy mindkét meghatározó politikai irányzat — az MDF és a liberálisok egyaránt — ki akarja rekeszteni sorsuk irányításából mind a termelőszövetkezeti parasztságot, mind az egykort tulajdonosokat. (MTI) Újságírók a forradalomban 1956 őszén — mint ahogy mindegyik magyart — <w; újsagirókat is választás elé állította a történelem. Közülük sokan vállalták a forradalom eszméit, tevékenyen reszt vettek az „esemenyekben", és később, a szovjet bevonulás után különböző retorziókat szenvedtek, vagy emigrációba kényszerültek. A Délmagyarország szerkesztősége az alábbiakban azon volt újságírók, illetve külső munkatársak előtt tiszteleg, akik e sorsfordító napokban hivatásuk magaslatán állottak, s akik véleményük, állásfoglalásuk mellett a forradalom és' szabadságharc bukása után is kitartottak. t>r. Fábián Ferenc. A Sajtóház munkaügyi nyilvántartásában az szerepel, hogy 195(1. október 29. és november 6 között dolgozott a Délmagyarországnál. (November 1. és 20. között lapunk „Szeged Népe" címmel Jelent meg, fejlécén a Kossuth-címerrel Később, az MSZMP hatalomra jutásakor idéiglenesen a „Szegedi Néplap" címet vette fel.) A forradalom idején létrehozott sajtóbizottság vezetője volt, s a lap felelős szerkesztője. A szovjet megszállók hurcolták el; a Perbíró-per égylk fő vádlottjaként ítélték el. br. Fejcr Dénes. A szegedi nyomda korrektoraként a munkástanács tagja, részt vett a nemzeti bizottság által létrehozott sajtóbizottság munkájában. Az október 23-i Délmagyarország címoldalán megjelent publicisztika társszerzője. A szegedi nyomda munkástanácsának felfegyverzése is nevéhez fűződik. November 6-án szovjet csapatok fogságába esik. Kiszabadul, majd 1997. március 2H-an ismét letartóztatják. Áprilisban szűnik meg fogva tartása. Förgeteg Szilveszter. A Délmagyarország újságírójaként, a forradalom alatt Prágában tartózkodott. November 4-én jelent meg „Prágától Szegedig" című írásénak első része. Érdemes szó szerint idézni az MSZMP Központi Bizottságának 1960. november 2-án kelt levelét: '„Kedves Förgeteg elvtárs! Hozzánk intétett levelére válaszolva, értesítjük, hogy az ellenforradalom előtti és utáni, bizonyítottan tanúsított magatartása nem teszi lehetővé, hogy ismét újságíró legyen. Elvtársi üdvözlettel: .... Osztályvezető-helyettes." Nem ís lehetett egészen 1969-ig, an.ikor végül is újságírói állást kapott a megyei hírlapnál. Gurazky István. A szegedi egyetem orosz intézetének könyvtarosa, a Délmagyarország külső munkatársa. Költő (az október 24-í szám címoldalán „Rohannak" címmel forradalmi hangú versé jelent meg), s műfordító. (Orou, belorusz, ukrán ét tatár költők verseit ültette magyarra.) '56 után „a Népköztársaság államrendjének megdöntésére irányuló tevékenységben való aktív közreműködés" vádjával 8 évi börtönre ítélték Ott szerezte azt a betegségét, amely végül Is 1969-ben halálát okozta. Kende Péter. A Szabad Nép szerkesztője volt; 1955 februárjában „büntetésből" helyezték Szegedre. A Szabad Népnél a „belső ellenzékhez" tartozott. 1957 január végén Baja alatt lépte át a határt. Emigránsként a Párizsi Magyar Füzeteket szerkesztette. az ottani egyetemen politológiát, szociológiát oktatott. A nyugat-európai magyar emigráció egyik szellemi vezére Kövesdy Lajos. A DM nyilvántartásában aZ áll, hogy* 1954. október 16 és 1956 augusztus 15 között dolgozott itt — főállásban A forradalom alatt dr. Fábián Ferenc helyettese volt A november 20-1 lapszámból arról értesülhetünk, hogy azon személyek közül, akik „szerepet Játszottak az október 23-a után bekövetkezett eseményekben", Szegedi Istvánt, Végh Joaehimot, Fejér Dénest és Kövesdy Lajost szabadon bocsátottákés „mindannyian Szegeden vannak". Kövesdy Lajos — információnk szerint — Franciaországba emigiált. s ott hunyt el Németh Ferenc. 1954 Július 15-től dolgozott a Délmagyarországnál. 1956. október 3-án megjelent „Kövek a poggyászban" című vezércikkében „a felelősök következetes, de most. már embprséges felelősségre vonását" követelte. A forradalom alalt tanúsított magatartása miatt 1956 december 31-én felmondták állását; kétévi börtönbüntetést kapott. Jelenleg a Reform című hetilap olvasószerkesztője. Dr. Péter László. A Délmagyarország állandó külső munkatársa. A november 4én megjelent. „Humanizmust, demokráciát" címú írásában foglaltak szerint „a sztálini reakció és a fasiszta reakció ellen egyaránt küzdenünk kell". 1957-ben vizsgálati fogságba helyezték „államellenes izgatás" vádjával. 1957. november 19én. 8 havi elzárás után bocsátották szabadon . 1958. augusztus 4-én a Legfelsőbb Bíróság fölmentette a hamis vádak alól. Azóta is rendszeres szerzője a Dálmagyarországnak. Sömjén Péter. 1956-ban a Délmagyarország . újságírógyakornoka. Az október 24-i lapszám címoldalán 6 tudósítja — a helyszínről — a szegedieket a budapesti forradalomról. Mindössze 20 éves volt akkor. 1957 tavaszán Angliába emigrált; értesülésünk szerint jelenleg is ott él; Péter Sásdy néven filmrendező. A HALÁLBÜNTETÉSRŐL DÖNT AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG. Az Alkotmánybíróság október 24-én délelőtt 11 órakor nyilvános teljes ülést tart a budapesti székházának tanácstermében. Az ülés napirendjén a halálbüntetés alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyalása szerepel. Az indítványt a Halálbüntetést Ellenzők Ligája nyújtotta be az Alkotmánybírósághoz Az Alkotmánybíróság a nyilvános ülésen meghallgatja az indítványozók képviseletében a liga elnökét és a meghívott szakértőket. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében az ülésen — a zart ülés elrendeléséig — jelen lehet, és felszólalhat a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. a legfőbb ügyész és az igazságügy-miniszter. (MTI) MAGYARORSZÁG VISSZATELEPÜL MAGYARORSZÁGRA azaz a szabad magyar szeltem a határaink között is cenzúrázatlanul megnyilvánulhat — hangzott el a hazai és nyugati országokban élő magyar értelmiségiek tanácskozásán, amelyet szombaton a Magvar Tudományos Akadémia kongresszusi termében tartottak. Első íz-. ben rendezték hazánkban a Genfi Magyar Akadémiai Napot. amelyet 1977 óta szerveznek a genfi magyar értelmiségiek a2ért, hogy a magyar emigráció tagjainak alkalmat adjanak az eszmecserére. (MTI) É.RDI TÜNTETÉS. Mintegy 300 autóé, tüntető tiltakozott szombaton délelőtt Érd központjában az MO-ás budapesti körgyűrű autópálya most elkészült szakaszának megnyitása ellen. A demonstrációt a városban működő partok szervezték. Az erdiek szerint ugyanis a város útjai amúgy is annyira túlzsúfoltak, hogy főként emiatt már hosszú ideje 20 halálas baleset történik évente (MTI) PRÁGÁBAN A DUNAÉRT. A Prágai Zöld Kör. a természet- és tájvédők szlovákiai szervezete, valamint az Eürolánc polgári kezdeményezés szervezésében több tóáz fős tüntetés volt szombaton Prágában, a bősi vízi erőmű ellen. Jaromir Sibl szlovák környezetvédő, a Szent Vencel-szobor tövében meglartott gyűlés fő szónoka arról beszélt hogy a szlovák kormány nem tartja tiszteletben sem a szakértők Jelentős részének a véleményét sem pedig a közvélemény álláspontját. Továbbra is folytatják az erdők megsemmisítését és egyre nagyobb veszélynek teszik kt a Csallóköz ivóvízkészletét. A BARÁTSÁG MOSTANÁBAN. Stefan Bratkowski, a neves lengyel publicista és lapszerkesztő a Gazeta Wyborcza hét végi számában keserű szavakkal ecsetelte a magyar—lengyel barátság elmúlását. Mint irta, a lengyelek karében m« is élő szimpatla a magyarok iránt mára teljesen egyoldalúvá és viszonzatlanná vált. Természetesen vannak még kitűnő és bölcs barátaik a lengyeleknek a magyarok körében, mint Antall József (akinek apja szobrot érdemelne Lengyelországban) miniszterelnök, aki mindent megtesz a két ország közeledése érdekében, dé ez a törekvése még minimális támogatásra, sőt megértésre sem talál honfitársa) körében, pusztába kiáltott szó maradt a lengyeleknek a Pentagonaléhoz való csatlakozására tett javallata is odahaza Mivel a cseheknél és a szlovákoknál hasonló a helyzet. Bratkov/ski azt tanácsolja, hogy a lengyelek inkább forduljanak Ukrajna' és Belorusszia felé. ha partnert os szövetségest keresnek. (MTI) SZLOVÁK CJSAGÍRO-SZOVETSÉG. A tervezett szlovák nyelvi törvény körüli vita nyomán éles ellentétek nyomták rá a bélyegüket a szlovák újságíró-szövetség pénteki ülésére A tanácskozáson a nyelvtörvénytervezet, diszkriminatív változatának egyik leglelkesebb szószólója. Jergus Forko azt indítványozta a résztvevők határozatban támogassák az egynyelvúaég elvét kimondó törvénytavasliatot. a Matica Slovenska kezdeményezését A Jelen levő csehszlovákiai magyar újságírók határozottan tiltakoztak, és közölték a határozat elfogadása esetén kénytelenek lesznek fontolóra venni, tagjai maradianak-é a szindikátusnak. Miután többen közülük elhagyták az üléstermet. az ott maradt küldöttek kétharmados többe éggel elfogadták a Jergus Ferko által előterjesztett indítványt. (MTI) TERÉZA ANYA — FILMSZEREPBEN. Téréza anya, a világhírű Nobel-békedíjas misNziósnóvér önmagát fogja játszani egy róla f-s munkásságáról készülő olaaz dokumentumfilmben A Gianni liarcellcmi által rendezett film bemutatja hivatását, a negyven éve általa alapított miszsziót. a kalkuttai szegények köreben. valamint az egész világon végzett irgalmas munkáját. (AFP) Mesterek — iskolapadban Az önkormányzati választások után megváltozott körülmények között, más feladatokkal kell megküzdeniük az új vezetőknek. Ez még azokon a településéken is igaz, ahol a korábbi tanácselnök lett polgármesterré. Az önkormányzati törvény megszületett ugyan, de működésének szabályozása egyelőre várat magára. A munkát azonban mindenütt meg kell kezdeni. A belügyminiszter megbízása alapján az Államigazgatási Vezetőképző Intézet hamarosan megkezdi az újonnan megválasztott polgármesterek felkészítését az elvégzendő feladatokra Minden megyeszékhelyen egyhetes képzés indul, amelynek során az önkormányiati törvényről, szervezési-vezetési ismeretekről, a polgármesterek, jegyzők és az önkormányzati testület jogállásáról, valamint a várható további szabályozásról esik szó. Az országos felkészítést a német Hans Seidel-alapítvány és a Belügyminisztérium finanszírozza. Az előadások megtartására a minisztérium vezető munkatársai mellett Bajorországból érkdzó polgármestereket is meghívtak, akik az ottani tapasztalatokat adják át. Szegeden a Csongrád Megyei Oktatási és Továbbképzést Intézetben lesz a polgármester-iskola 1990. október 29-e és november 2-a között. A polgármestereknek (illetve helyenként -jelöltéknek) szóló meghívókat már postára adták. Ny. P.