Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-21 / 269. szám

80. évfolyam, 269. szám 1990. október 21., vasárnap ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 101 + 20 forint Ára: 5,30 forint A nemzeti megbékélés napja A forradalom Szegeden — Áz elnapolt honvédelem Á nyugdíjas nő is hatvanas — Hol telt az őrnagy 20 órája? A forradalom és a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából Göncz Árpád és Antall Jó­zsef felhívást intézett a világ magyarságához: „Az új Magyarország vezetése magyarnak tekint mindenkit, aki magát annak tartja, felelősséget érez nemzetünk jövőjéért, és látva hazánknak a diktatúráktól reánk hagyott súlyos örökségét, áldozatoktól sem visszariadva, kész közremű­ködni egy új ország és egy új nemzet megteremtésében" — írják. Antall miniszterelnök Los Angeles és környéke üzlet­embereivel, Ronald Reagan exelnökkel és a kaliforniai magyarság képviselőivel találkozott, majd hazaindult 6 napos amerikai látogatásáról. A kormányszóvivő Los An­gelesben „üres spekulációnak" nevezte a kormányülés után szárnyra kelt híreket a kormány átalakításával kapcsolat­ban; Andrásfalvy kultuszminiszternek sincs szándékában elhagyni a bársonyszéket Minisztériumával megállapod­tak az egyetemisták képviselői: a korábban megigértnél több pénz lesz — ha a kormány is elfogadja ezt az egyez­séget A parlamenti ülés szünetében tartott szocialista párti tájékoztatón 15 olyan törvényt hiányoltak, amelyek nélkül elképzelhetetlen a jövőre várható nehézségek leküzdése. Békési László szerint a miniszterelnök jobban tette volna, ha Washington helyett először Moszkvát keresi fel, ugyan­is a hamarosan jelentősen megnövekvő szovjet adóssága­inkat Washington nem fogja helyettünk rendezni... Parlament Honvédelem és piac testület nem vájkálhat a fia­talok lelkiismeretében. Ezzel szemben áll a nézet, hogy valamiféle szűrőre, kritéri­umrendszerre mégiscsak szükség lenne a kérelmek megítélésében. A délutáni szünet után a tisztességtelen' piaoi magatar­tás tilalmáról szóló törvény­javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés szombati ülése. A téma fontosságát az is jelzi, hogy — amint egy képviselő azt megfogalmazta — talán ez a legjelentősebb gazdasági jellegű kérdés amelyet eddig a Parlament elé terjesztettek. A törvény elfogadása ugyanis alapvető feltétele a gazdasági, haté­konyságot kikényszerítő pia­ci versenynek, a gazdasági verseny szabadságának ós tisztaságának. Ez a törvény védené a gazdasági verseny­hez fűződő közérdek mellett a versenytársak és a fo­gyasztók érdekeit is. így nem meglepő, hogy a tör­vényjavaslathoz számos módosító indítvány érkezeit a képviselők részéről. Az ál­talános vitát több hozzászó­lás után végül is azzal zár­ták le, hogy a törvényjavas­lat részletes megtárgyalása­kor, az esetleg felmerülő újabb módosító indítványok beterjesztésére lehetőséget adnak. A részletes vitára — a bizottsági állásfoglalások ismeretében — a következő ülésen kerül sor. A képvise­lők október 29-én, hétfőn folytatják a plenáris ülés munkáját. (MTI) (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) Szeged SC-PHSC 0-2 A honvédelmi törvény módosításának több órás részletes vitája után is csu­pán egy kérdésben alakult ki egyetértés a kormány éo az ellenzéki pártok képvi­selői között. Nem .toldozgat­ni, toldozgatni kell a régi még a pártállam által meg­alkotott honvédelmi toi ­vényt, hanem alapvetően egy másik új törvényre van szükség. Bár szombaton részletei­ben vitatták a törvény egyes módosító indítványait, a vé­lemények hasonlóan alakultak mint a keddi ülés­napon, az általános vitában Ismételten kitűnt, hogy a kormánykoalíció tagjai áIta­lában tartanak a magyar hadsereg szétzilálódásának veszélyétől, s ezért szembe­helyezkednek a liberálisabb elveket, megoldásokat szor­galmazó ellenzékkel. A vé­lemények ismét a katonai doktrína alapvonalai men­tén polarizálódtak. Markáns, ellenzéki véleményként fo­galmazódott meg, hogy az ország békéjét, biztonságát nem annyira a sereg ereje, mint inkább egy józan, ki­egyensúlyozott külpolitika garantálhatja. Vita alakult ki akörül, hogy kiterjesszék-e a tör­vény hatályát azokra is, akik 1990. augusztus előtt kezdték meg szolgálatukat. Für Lajos honvédelmi mi­niszter azzal érvelt a javas­lat ellen, hogy ez esetben több mint 24 ezer katonát kellene leszerelni, s ez lehe­tetlen helyzetbe hozná a honvédséget. Továbbra is nagy vitát váltottak ki az alternatív ka­tonai szolgálati formák idő­tartamának csökkentésére vonatkozó javaslatok. Ellen­zéki képviselők szerint ez európaiságunk mércéje. A kormánypárti képviselőit többségének véleménye sze­rint viszont nem lenne kívá­natos, hogy túlságosan vonzó­vá tegyék a fegyver nélkül', illetve a polgári szolgálatot, mivel ezzel meggyengülhet­ne a honvédség, ezáltal Ma­gyarország védelmi képessé­ge. Erősen vitatott kérdés az alternatív szolgálatot kérel­mezők ügyének elbírálása. Az ellenzék abból indul ki hogy semmiféle bizottság. Különbejáratú '56 B iztos vagyok ab'can, hogy mindenkinek megvan a maga ötvenhatja, s ahogy most vizsgálni kezdem ezeket a személyes birtokokat, egy olyan kis sufnit látok a ház eldugott sarkában, ahová kaQkodó pakolásokkor behajigáljuk a kiolvasott újságot, a va­salnivalót és a megrepedt festménykeretet, hogy aztán a tennivalótól félve nyissuk ki újra az ajtót, mert végül is ez a kis szoba ils az élettér része, s talán lakni is lehet benne, csak hát... Csak hát rendet kellene rakni végre. Az én forradalmam, az én kis szobám sem különb a többinél, telve titkon egymásra hányt dolgokkal, me­lyek azokat a történeteket őrzik, melyeket csak baráti körben, kapatosan, fojtott hangon osztottunk meg má­sokkal, olykor talán reszketve is. Apám a benzinkútra tolta a motort, amikor a városban lőttek. Keresztapám a Takaréktár utcában hasalt, a lakó az udvarban hu­szadmagában fülelte a Szabad Európát, Sztruhár Pista leverte a csillagot, Nacsády Jóska bácsi a reá bízott lengyel diákokat kereste Pesten és Szegeden, majd a kisvonatról tucatszám ugráltak le az emberek, hogy komor arccal átlépjék a határt, valahol Ásotthalom alatt. Majd a fél könyvtárnyi Beszélő, a kollégiumi szo­bákban táskába csúsztatott szamizdat, a könyvcsempé­szés izgalma Hegyeshalomnál, végül az egyenes beszéd, például éppen Rácz Sándorral, vagy Vásárhelyi Mik­lóssal. Itt van ez a szoba, mindenki szobája. Különbejá­ratú, mert a történelemnek így dukál. Most mindenki önként, szabad elhatározásból léphet be. hogy amit ed­dig önmagának is csak félig vallott meg, azt immár egészen. Olvasom a visszaemlékezéseket. Szép ég megdöb­bentő, hogy aki inast szólalhat meg először igazán, e véres napokra úgy gondol, mint élete legboldogabb, legszabadabb, leginkább reményteli két hetére. Amikor éjt nappallá téve vitatkoztak, terveztek, harcoltak azi emberek; kilépve az időből, másfajta lélekkel, végiül is új emberként. És akkor jöttek a tankok, most pedig mennek Azt dübörgik: az új emberre van szükség. Dlusztus Imre In memóriám Tegnap este a Szeged SC labdarúgócsapata 4 ezer né­ző előtt fogadta a Felső Tisza parti stadionban a PMSC-t. A vendégek villámgyors kontratámadások végén szerzett két góljukkal egy hosszú-hosszú sorozatot törtek meg; 20 év után távozhattak ismét két ponttal Szegedről. Gyenes Kálmán felvételén az előrehúzódó Bogdán veszélyezteti a pécsi kaput. Ma délután fél 4 órakor a? újszegedi református temp­lomban (Fürdő u.) hangver­senyt rendeznek. Orgonán Behorka Pál (Budapest) mű­ködik közre. Igét hirdet Kádár Ferenc (Szentes) lel­kipásztor. Hándel B-dúr or­gonaversenyét, Bach Franck, Mendelssohn és Saint-Saens műveit szólal­tatják meg. Vezényel: Jan­csovics Antal. Oktpber 23-án fél 10-kor ünnepi szentmisét celebrál­nak a Fogadalmi templom­ban. li órakor ünnepi mű­sort adnak a Nagyszínház­ban; dr. Fejér Dénes, a Po­fosz megyei elnöke mond emlékbeszédet. Közremű­ködnek a Szegedi Nemzeti Színház művészei. A Taka­réktár utcában, az OTP épü­letének falán fél 1-kor lep­lezik le ifj. Schwarcz Lajos­nak, a forradalom egyik mártírjának emléktábláját. Este 5 órakor fáklyás felvo­nulás és koszorúzás lesz az Aradi vértanúk terén föl­állított kopjafánál. Ez utóbbi megemlékezéseket a Fidesz, a Kereszténydemok­rata Néppárt, a Magyar De­mokrata Fórum, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsé­ge, és a Szabad Demokraták Szövetsége rendezi. Már nem tabu Kedden megválasztják a polgármestert Megalakul az önkormányzati testület Október 23-át, a magyar forradalom és szabadság­harc ünnepet először ünnepelhetik meg szabadon a sze­gediek (is). Külön emlékecetes ez az időpont számunk­ra, mert e napon délután egy órakor tartja alakuló ülését a város önkormányzati testülete. Az 53 tagú .„szegedi képviselőház" előreláthatólag a polgármester személyéről is dönt, mint köztudomású, titkos szava­zással. A pártonkívüli nem független Á szegedi ötvenhárom — színe A szegedi önkormányzati testület a következő­képpen áll fel: a Magyar Demokrata Fórum tagja Agos­tom József, Balogh László, dr. Berekné dr. Petri Ildikó, Galiba Ferenc, Gyimesi Kálmán. Kerekes Pál, Koha Róbert, dr. Mécs Imre. Nagy Ferenc. Szabó Béta és dr. Ványai Éva — ÖSSZESEIN 11 Fö. A Kereszténydemok­rata Néppárt tagja Békési Zoltán, dr. Farkas László, Horpácsy András, dr. Simor Ferenc és dr. Szilvásy László — ÖSSZESEN 5 FÖ. A keresztény-nemzeti vá­lasztási kiskoalíciónak elkötelezett pártonkívüli: Bor­vendég Béla, Katona Gyula, dr. Kis Iajos. Papp Zol­tán, dr. Párkányi László és dr. Szabó László — ÖSZi­SZE1SEN 6 Fö. A Független Kisgazdapárt Hatvani Zol­tánnál képviselteti magát a testületben, ahol vele együtt A KORMÁNYKOALÍCIÓ 23 FŐVEL van jelen. A Fidesz tagja Czombos Tamás. Kosztolányi Jó­zsef, dr. Kovács Beáta. Lencsés Éva, Márton. Zsuzrlin­na, Viricze Tibor — ÖSSZESEN 6 FÖ. A Szabad De­mokraták Szövetségének tagja Dobó János. Dömötör László, Csillag János, Jankó Attila. Jenei Ferenc, Mé­száros József, Tichy-Rács Csaba és Tűhegyi József — ÖSSZESEIN 8 FÖ. A Fidesz—SZDSZ választási kiskoa­líció támogatásával jutott az önkormányzati testületbe Darvas Tamás, Kecse Nagy László, Lippai Pál. Moldo­ván Judit, Náífrádi Zoltán. Rákos Tibor, dr. Simono­vias Jáno6, dr. Szirtesi Zoltánná és Szabó Fererfc — ÖSSZESEN 9 FÖ. A LIBERÁLISOK tehát 23 FŐVEL képviseltetik magukat. A Magyar Szocialista Párt tagjaként jutott a kép­viselő-testületbe Szemók Árpád ós Básthy Gábor. A Munkáspárt szintén egyik tagját. Juhász Antalt dele­gálta. A Vállalkozók Pártja dr. Piri Józsefet ós Mártom Györgyöt támogatta, sikerrel. AZ ELLENZÉKI PÁRTOK AZ ÖNKORMÁNYZA­TI KÉPVISELŐ-TESTÜLETBEN 28 FŐVEL VANNAK JELEN. A két FÜGGETLEN: Csapó Balázs és Turzó Ferenc. Szegedről indult a forra­dalom — derült ki a ME­FESZ-nagygyűlés 34. évfor­dulóján, a tegnap este tar­tott megemlékezésen. ATIB, a JATE és a Fidesz helyi szervezetének rendezvényén megjelenteket dr. Lippai Pál, a Fidesz—SZDSZ pol­gármesterjelöltje köszöntöt­te. A Himnusz eléneklése után egyperces néma felál­lással emlékeztek a forra­dalom mártírjaira, a szegedi események két halálos ál­dozatára, Schwarcz Lajos munkásra és Kovács Jó­zsefre, a Néptanács egykori tagjára. Göncz Árpád köz­társasági elnök üzenetét Temesi Ferenc író olvasta fel. Egy fiatal történész, az 1957-ben született RainerM. János értékelte az akkor tör­ténteket, a szegedi diákok szervezetének, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hall­gatók Egységes Szövetségé­nek jelentőségét. A fiatalság első független rétegszerve­zete, a MEFESZ bontotta meg a hatalom monolitikus struktúráiét. Üjat hozott a diákszervezet abban is, hogy az ellenzéki kritika és a párton belül lazán kifejtett ellenvélemény helyébe a kö­veteléseket és — a lengyel példa nyomán — a cselek­vést állította. A Szegedi Forradalmi Ta­nács tíz napjáról a testület egykori elnöke, dr. Perbíró József mondta el emlékeit. A forradalom „rendfenntar­tóiról", a nemzetőrség sze­repéről és tevékenységéről az egykori parancsnok, La­zúr Barna sorolt eddig nem ismert tényeket. A ME­FESZ, az első forradalmi szervezet igaz történetét dr. Kiss Tamás és Tóth Imre, az egykori alapítók idézték föl. A közönség soraiból töb­ben saját emlékeik felidézé­sével egészítették ki az 1956-os szegedi eseménytör­ténetet. Az eddig nem ismert rész­leteket is feltáró beszélge­tést Horváth Tamás író, új­ságíró, a TIB sajtótitkára vezette. Az emlékest részt­vevőivel készült interjúkat később közöljük. (úiiwéji)

Next

/
Oldalképek
Tartalom