Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-31 / 218. szám

2 Körkép 1990. augusztus 31., péntek (Folytatás az 1. oldalról.) Mauno Koivisto elnök délután, az elnöki palotában fogadta Aníall Józsefet. A magyar miÁsítérelnök átad­ta Göncz Árpád köztársasá­gi elnök üdvözletét. A meg­beszélésen * ' kölcsönösen megállapították, hogy a ha­gyományosan jó magyar— finn kapcsolatokat folytat­ni kell — lehetőleg még jobb alapokon. Ennek érdekében felvetették egy vegyes bi­zottság létrehozásának szük­ségességét a kontaktus va­lamennyi területének felül­vizsgálására. Az Európai Demokrata Szövetség 13. párt vezetői konferenciáján a magyar kormánykoalíció mindhárom pártját felvették a tagok so­rába. Az MDF nevében An­tall József miniszterelnök, a Kormányülés* Független Kisgazdapárt ré­széről Nagy Ferenc József, míg a Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében Sur­ján László, a pártok elnö­kei írták alá a keresztény­demokratákat és konzervatív pártokat tömöritő szervezet 1978-ban Klessheimben el­fogadott alapftónyilatkozatát. A dokumentumot elfogadó pártok az európai egység és szabadság megteremtése, szociális piacgazdaság és a parlamenti demokrácia mel­lett kötelezik el magukat. Miután a magyarok mel­.lett három csehszlovákiai pártot is felvettek, a szer­vezetnek immár 20 országból 29 párt a tagja. A konfe­rencián az EDU egyik el­nökhelyettesévé választot­ták Antall Józsefet, míg Alois Mock osztrák külügy­minisztert újabb két évre megerősítették a szervezet elnöki tisztségében. A szénárakat felszabadítják A kormány csütörtöki ülé­se még nem fejeződött be, amikor Horváth Balázs bel­ügyminiszter és Bod Péter Akos ipari éS kereskedelmi miniszter informálta a nem­zeti médiumokat a testület aznapi munkájáról. Bod Péter Ákos elmond­ta, hogy tájékoztatta a kor­mány tagjait az ország ener­giaellátásának jelenlegi helyzetéről. A miniszter sze­rint az idén - ha a leg­rosszabb esetet veszik szá­mításba — a szovjet olaj­szállítások 1.5 mUlí.Ó, „Jfj^ nával maradhatnak él á ter­vezettől. A minisztérium megfelelő tervvel rendelke­zik szükséghelyzet esetén a fogyasztás csökkentésére. A terv pontosan részletezi, hogy milyen fogyasztókat kapcsolnak ki az ellátásból. Ebben a sorban a lakosság az utolsó, ami azt jelenti, hogy a lakossági ellátás kor­látozására csak végső eset­ben kerülhet sor. A kulcsmondat Szerdán késő estig hallgattam a bukaresti rádió adását a román szenátus és képviselőház együttes ülé­séről, amit a bécsi döntés 50. évfordulójának szenteltek. Óriási eltérést tapasztaltam az eddigi megemlékezések hangneméhez viszonyítva — a románok hozzá varrnak szokva (szoktatva) a győzelmek egyoldalú ünneplésé­hez, most történt meg először egy „tragédia" beisme­rése; azt viszont árnyalatok nélkül tették. A pártok képviselői Észak-Erdélyről beszéltek, elfeledkezvén a Kadrilaternek nevezett Dél-Dobrudzsáról, amit ugyan­ekkor Bulgáriának ítéltek, s azóta is szerves része a déli szomszédnak. Elhangzott az a vád is, aminek a megítéléséhez semleges szemüvegre volna szükség; ne. veretesen, a magyar lakosság a bécsi döntés után egy emberként üqnepelte hadserege bevonulását a negyven­háromezer négyzetkilométernyi területre... Domokoé? Géza, az RMDSZ elnöke újra békejobbot nyújtott szervezete nevében minden demokratikus erő­nek; az utána felszólaló Vatra Romaneasca-képviselő­nek viszoni sem volt alkalma válaszolni... Hadu Ce­ontea ugyant, kijelentette, ők „a Romániai Magyar Demokrata 'Szövetség Románia iránti lojalitását a kor­mány iránti lojalitásban mérik le". ET kulcsmondat kapcsán, a demokratikus játéksza­bályok figyelembe vételével, „legalsó szinten" egysze­rűen nevetségesnek tűnik ez az óhaj. Följebb téve a lécet, kiderül, a Vatra képviselője, az ellentmondásos nyilatkozatairól közismert Ceontea szenátor nem akar tudomást szerezni arról az egyszerű tényről, ami a vá. lasztások után kialakult: az RMDSZ a legerősebb el­lenzéki tömörülés, az önfeladásra való felszólítása anakronisztikus és — diktátumszerű. Ez utóbbi meg­állapítás már letűntnek vélt kort idéz — a kormány körüli egybeborulás a „legfelső" szintet jelentené a Vatra-tervben, s fölér egy újkori vatrocitással. Ha eddig valakinek kétségei voltak az Iliescu és Román nevével jelzett front és kormánya, valamint a Vatra Romaneasca közötti búvópatak-kapcsolatról, ezen egy kulcsmondat elemzése során fölnyílhatott a szeme. Az RMDSZ esetleges válaszától függ az egysé­ges szervezet sorsa. Nekem személyesen nincsenek két­ségeim az árnyalt elutasító választ illetően. Az viszont kétségtelen: a Vatra e kulcsmondata révén meg akar­ják osztani az RMDSZ-t Ez a veszély forrása. Pataki Sándor szabadítják, ami azt jélentt, hogy az energetikai szenek esetében az árak az import­olaj beszerzési költségeihez fognak igazodni. A lakossá­gi szénáraknál a meghatá­rozó az lesz, hogy mennyi­be kerül a külföldről beszer­zett lakossági szén, leszá­mítva a fuvarköltséget. Az áremelkedés várhatóan ja­vítani fogja a bányavállala­tok jövedelmezőségét, ám ezzel párhuzamosan megszű­nik minden állami támoga­tás. A szénbányászok ked­vezményeiről a mostani ülé­sen nem döntött a kor­mány. Gyorsjelentés a külkereskedelemről Nem várt kiadások A miniszter beszámolt ar­ról is, hogy a kormány meg­vitatta a minisztérium ál­tal előterjesztett új energia­koncepció-tervezetet. Ez vár­hatóan az ősszel kerül az Országgyűlés elé, addig szakmai vitát rendeznek. A koncepció szerint fokozato­san növelni kell az energia­hordozók beszerzésében az ország függetlenségét. A kormány szintén megvi­tatta a szénbányászat szer­kezetátalakításáról készített ipari és kereskedelmi-mi­nisztériumi koncepciót. A miniszter elmondta, hogy a bányászatban az elmúlt év­tizedek során óriási adóssá­gok halmozódtak fel, s ezek kifizetésére a bányavállala­tok ma már képtelenek. A kormány döntése alapján szanálási szervezetet hoznak létre, amely megvizsgálja, mely bányákat kell bezárni, és melyeket tovább üzemel­tetni, illetve fejleszteni. Jövőre a szénárakat fel­Konvertibilis elszámolású külkereskedelmi mérle­günk jelenleg több mint 600 millió dolláros aktívumot mutat, a rubelelszámolású forgalom ugyanakkor 160 millió rubeles passzívumot; a Szovjetunióval számos kereskedelmi kérdésben ínég nem sikerült megálla­podni ; Németországnak 500 millió márkás kártérítési igényt jelentettünk be, mi­vel az NDK nem tartotta be az államközi szerződéseket; rövidesen sor kerül az első érdemi tárgyalásra az Eu­rópai Gazdasági Közösség­gel — Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumá­nak államtitkára ezekkel a legfontosabb jellemzőkkel körvonalazta külgazdasági kapcsolataink elmúlt hét havi alakulását. Rubelelszámolású keres­kedelmi mérlegünk 160 mil­lió rubeles passzívuma is igen sok egyenetlenséget takar. A Szovjetunióval folytatott kereskedelmünk aktívuma ugyanis 110 millió rubelt tesz ki, s ehhez hoz­zájön még a tavalyról meg­maradt 782 millió rubel ak­tívum. Félő, hogy amennyi­ben túlságosan növekszik az export és az import különb­sége, a szovjet partner nem tudja majd egy összegben kifizetni tartozását. Az NDK aktívuma jelen­leg 150 millió rubel — ez az év végére a számítások sze­rint elérheti a 200 milliót is —, s az államtitkár szerint kizárt dolog, hogy ezt Ma­gyarország konvertibilis valutában tudja majd ki­egyenlíteni. •Minden ellenkező híresz­telés dacára a külföldi tőke magyarországi beáramlása nem torpant meg. A máso­dik negyedévben a minisz­térium 20-25 százalék Icai több engedélyt adott ki, mint a megelőző hónapok­ban, s azóta tovább növe­kedett a kérelmek száma, jelenleg 200 engedélykérés vár elbírálásra. Az allamtitkár végezetül elmondta, hogy az aszály miatt valószínűleg 70-80 millió dollárért kell takar­mánygabonát importál­nunk, s a mérleghiány 100 millió dollárt is kitehet a mezőgazdasági károk miatt. A szovjet kőolajszállitások kiesése és az olaj világpiaci árának emelkedése együtte­sen körülbelül 200 millió dollár többletkiadást okoz az országnak. Mindennek ellenére, ha a jelenlegi po­zitív folyamatok nem tor­pannak meg, bízhatunk ab­ban, hogy az év végi aktí­vum megközelíti az 1 milli­árd dollárt. (MTI) Két nap, hétezer fegyőr Két nap" alatt 7004 önvédel­mi fegyvert gyűjtött be or­szágszerte a rendőrség — kö­zölte az MTI kérdésére Bor­sányné Czégény Julianna ez­redes, az ORFK igazgatás­rendészeti főosztályvezetője. Mint ismeretes, Horváth Ba­lázs belügyminiszter kedden azonnali hatállyal elrendelte az önvédelmi fegyverek be­szolgáltatását A rendelet csak a hivatásos rendőrökre, katonatisztekre, illetve tá­bornokokra nem vonatkozik. A beszolgáltatási kötele­zettség 12 040 személyt érint, sával járhat. (MTI) Ügyészségi vizsgálat a lappályázatról Választási egyszeregy Az ajánlószelvény A helyi önkormány­zati képviselők és pol­gármesterek választá­sáról szóló törvény al­kalmazásával kapcsola­tos kérdöjele(i)kre adunk választ Választási egy­szeregy sorozatunkban. A törvény szerint akkor érvényes a választópolgár ajánlása a képviselő sze­mélyére, ha az ajánlószel­vényen történik Kérdés, hogy a kopogtatócédulával együtt kiküldött, nyomdai­lag előállított ajánlószelvé­nyen kívül lehetséges-e, hogy pártok, társadalmi szervezetek e célra külön ajánlószelvényt állítsanak elő? A választási törvény az ajánlószelvény használatát — titkos jelölés esetén — kötelezővé, teszi, továbbá a szelvény formáját és tar­talmát meghatározza. Te­hát, titkos ajánlás esetén az értesítővel együtt kéz­hez kapott ajánlószelvény használata kötelező Fidesz Legfontosabb az ellenőrzés s közülük már 11 500-at la­kásán felkerestek, de sokan nem tartózkodtak otthon. Ilyen esetben értesítést hagy­nak arról, hogy hol kell le­adni a pisztolyt. Mindössze 197-en tagadták meg a fegy­ver leadását, nagytöbbségük volt BM,- illetve HM-alkal­mazott. Mint az ÓRFK illeté­kese elmondta, rájuk 10 ezer forintig terjedő bírság vár, de az is lehetséges, hogy sza­bálysértési eljárás indul elle­nük, ami a fegyver elkobzá­Nem világos, hogy a kor­mánykoalíció merre is vezeti valójában az országot, de fé­lő, hogy ez az út egyelőre ho­mályból homályba visz — így összegezte az MDF ve­zette kormány száz napját mérlegelő értékelését Orbán Viktor, a Fidesz frakcióveze­tője a fiatal demokraták csü­törtöki sajtótájékoztatóján. Az első száz nap legfőbb eredményét abban látta, hogy a kormány nem köve­tett el jóvátehetetlen hibát, semmi olyat, ami visszafor­díthatatlan. Ugyancsak pozi­tívumként könyvelte el, hogy az első három hónap alatt ki­épült a politikai pluralizmus intézményrendszere, mégpe­dig úgy, hogy ezalatt — el­lentétben több környező or­szággal _ nem bomlott fel a közrend. Ez utóbbi kapcsán szólt arról is, hogy — első­sorban az MDF-en belül — sikerült féken tartani a szél­sőséges politikai erőket, te­hát a kormányzópárt ered­ményesen töltött be egyfajta integrációs szerepet. Áttérve immár a kormány­zati tevékenység bírálatára, Orbán Viktor elsősorban azt kifogásolta, hogy sorra elő­készítetlen, szakszerűtlen, egymással összehangolatlan intézkedések születnek az egyes tárcáknál. Ezt jórészt annak tudta be, hogy — az előzetes ígéretekkel ellentét­ben — mindmáig nem ké­szült el a kormány konkrét intézkedési csomagterveket tartalmazó cselekvési prog­ramja. Orbán Viktor ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a kor­mány valódi, pragmatikus döntések helyett inkább sze­mélyi döntéseket hoz. Hoz­záfűzte; mindezt oly módon teszi, hogy a személycserék­nél nem a szakértelem tűnik meghatározó szempontnak, hanem a kormány iránti lo­jalitás, netán a miniszterel­nökkel, a kormánytagokkal való régebb keletű ismeret­ség. A frakcióvezető negatí­vumként könyvelte el a kormány centralizációs tö­rekvéseit is, mondván: ez voltaképpen a Parlament szerepének gyengítését céloz­za végrehajtó hataloméval szemben. A koalícióban tetten érhető ellentéteket jelezve, a Kis­gazdapárt és az MDF kapcso­latáról Orbán Viktor kijelen­tette: azzal, hogy a kor­mányzópárt elfogadni látszik a kisgazdák földprogramját, voltaképpen megszegi a ko­rábbi programjában válasz­tóinak tett ígéretét. Ugyan­akkor — tette hozzá — mindez azt is bizonyítja, hogy az MDF számára fonto­sabb a koalíció fenntartása, mint az ország, a gazdaság érdeke. Végezetül a sajtótájékoz­tatón elhangzott: a Fidesz — látva a zavaros kormányzati elképzeléseket — mindennél fontosabbnak tartja a kor­mány tevékenységének erős parlamenti konrollját. Nyugalom volt A nyomtatott és elektroni­kus sajtó privatizációs eljá­rásait vizsgáló parlamenti bizottság — a lehető legki­sebb szavazatkülönbséggel — csütörtöki ülésén úgy hatá­rozott, hogy ügyészségi vizs­gálatot kér annak megpllapi­tasára. törvényességi szem­pontból minden tekintetben jogszerü-e a megyei napila­pok és kiadó vállalatok va­gyonának megvásárlására ki­irt szocialista párti pályázat. A döntés annak ellenére szü­letett, hogy az ellenzéki kép­viselők szerint a pályázattal kapcsolatban igazán ko­moly aggodalmak nem me­rültek fel, s a bizottság jogi előadója sem tartotta feltét­lenül szükségesnek az ügyészségi vizsgálatot. A tes­tület tagjai körében ennél jóval nagyobb egyetértés mutatkozott abban, hogy a legközelebbi ülésen doku­mentumok alapján tájéko­zódnak az eddigi helyzetről: a bizottság elnöke bekéri a pályázatokat, a szerkesztősé­gi ülések jegyzőkönyvét, il­letve a választott pályázót kijelölő együttműködési nyi­latkozatot. A vita során élesen kiraj­zolódott a kormánypárti, il­letve az ellenzéki politikai álláspont. A vélemények tu­lajdonképpen két kérdés kö­rül csoportosultak: helyes-e a pályázati kiírás politikai pártokat kirekesztő korláto­zása a vásárlásból, illetve demokratikus-e avagy sem, ha a szerkesztőségi kollektí­váknak vétójoga van a pá­lyázót illetően. (MTI) A második bécsi döntés 50. évfordulójára a Vatra Roma­neasca országos megemlékezé­seket hirdetett meg. A nacio­nalista szervezet arra kérte az ország népét, hogy csütör­tökön az ország minden hely­ségében tartsanak különböző demonstratív megemlékezé­seket. Am a felhívás nem lelt kellő fogadtatásra. Elmarad­tak az ágyúlövések. A gép­kocsivezetők is csak elvétve használták a kürtöket. Az egyház azonban sok he­lyütt eleget tett a felszólítás­nak. Ortodox emlék-isten­tiszteleteket celebráltak. Egyes templomokban zúgtak a harangok. A Romániában bécsi diktátumnak nevezett döntőbírósági verdikt áldo­zatainak emlékére emelt hősi emlékműveknél koszorúzáso­kat tartottak A hírek szerint a romániai magyarság — az RMDSZ felhívását követve — higgad­tan és józanul fogadta ezeket a megemlékezéseket. Elutasí­totta a provokációkat, ame­lyeknek célja az volt, hogy etnikumközi konfliktusokat robbantsanak ki az Erdély­ben élő népek között. Ami­kor Csíkszereda légterében vadászgépek húztak el a déli órákban, a magyar lakosság nyugodt maradt Öböl A főtitkár küldetése Mi, akik szövegviszonyban éljük életünket, jól tudjuk: a szavaknak jelentésük van. A Parlament azt jelenti: leg­magasabb szintű törvényhozó éa népképviseleti szerv. A sajtóprivatlzáció annyit tesz: magán- vagy társasági tu­lajdonba kerül az egypártsajtó. A törvényhozásban, vagy­is a Tisztelt Házban nap nap után elhangzik: szükség van a privatizációra és a külföldi tőke becsalogatására. A tör­vényhozásban ülők tudják, hogy a sajtóprivatlzáció szinte kizárólag külföldi tőkéve] képzelhető el. Tehát a szavaknak van jelentésük és súlyuk. A kül­földi befektető számára is. aki egyszer azt hallja, hogy szükség van rá, és főleg pénzére; máskor meg arról kap hírt, hogy egy magyarországi parlamenti párt pályázatát a ki­írás után egy hónappal ügyészségi vizsgálat elé veti a ma­gyarországi törvényhozás egyik bizottsága. A külföldi sajtó tőkés arcizma megrándul. Rossz jel. Tegnapról mára halasztot­ták Pérez de Cuellar ENSZ­főtitkár és Tárik Aziz iraki külügyminiszter ammani ta­lálkozóját — közölték a jor­dániai fővárosban, az ENSZ; főtitkár ugyan Ammanbá utazott, de mint a találkozó­nak helyt adó városban fel­hatalmazott forrásból jelez­ték, az iraki diplomácia ve­zetője csak másnapra várha­tó A Közel-Keletre sugárzó Radio Monté Carlónak nyi­latkozva az ENSZ főtitkára küldetésének korlátait hang­súlyozta, beismerte, nem biz­tos, hogy sikert fog elérni, de hozzátette: „Számítunk az iraki hatóságok emberiességi megfontolásaira." Megfigye­lők szerint ez az utalás azt jelzi, hogy Pérez de Cuellar az „élő pajzsként" visszatar­tott külföldiek szabadon en­gedését remélj elérni az iraki külügyminiszterrel folyta­tandó tárgyaláson. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom