Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-13 / 201. szám

0 UPö DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 201. szám 1990. augusztus 13., hétfő Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Tartalék van, türelem már nincs A tanárnő monológja — Berlini tudósítónk Honecker városáról Meddig él Mártély? - Szegedi zsufi Vasárnap... Hisszük, hogy jól töltötték el... Hogy együtt voltak szeretteikkel, hogy végez­ték, amit végezni akartak. Szeretnénk hinni, hogy ezen a lényegében eseménytelen hétvégén kinek-kinek kedvére telt a nap — vagyis jól indul a most kezdődő hét. Kívánunk hozzá lelkierőt, akarást, s persze egészséget is! Az Ipolyoknak, Marcelleknek, Máriáknak, Ábrahámoknak, Já­cintoknak és Ilonáknak, Hubáknak is... Parasztbankot kell kiépíteni! Parlamenti törvény mond­ja ki, hogy a termelőszövet­kezetekbe történt belépés semmis. A vállalatvezetők­höz hasonlóan a mezőgazda­sági szövetkezetek vezetőit is kötelezze a kormány lemon­dásra. Egyebek között ez hangzott el a Magyar Pa­rasztszövetség helyi szerve­zete által Izsákon rendezett vasárnapi parasztfórumon. Az eseményen részt vett és fel­szólalt a Parasztszövetség több országos vezetője, köz­tük Gerbovits Jenő főtitkár, tárca nélküli miniszter is. A nagygyűlésen a Függet­len Kisgazda-, Földmunkás­és Polgári Párt egyik helyi vezetője állítását izsáki pél­dával igazolva cáfolta azokat a nyilvánosság elé került ér­tékeléseket, amelyek szerint az egykori földtulajdonoso­kat nem érdekli a föld, nem kívánják jussukat vissza­kapni. A felszólaló vélemé­nye szerint az igazság az, hogy a parasztok megtorlás­tól tartva kérelmeiket félnek benyújtani a termelőszövet­kezeteknél. Izsákon például a téesznél mindössze 5—6 igénylő jelentkezett, hozzá­vetőleg 160 katasztrális hol­dat kértek vissza.. Ugyanak­kor, mivel a független kis­gazdapárt kérdőívet küldött ki az érintetteknek, az ide beérkezett, aláírt nyilatkoza­tok alapján máris több mint 300 család, 5000 holdat meg­haladó igénylését tartják nyilván. Ez a szám napról napra nő. A parasztoknak ugyanis a föld megművelésé­re még van némi anyagi tar­taléka is, erős elszántsága, csak türelme már nincs. Gerbovits Jenő, aki egy­ben a kisgazdapárt főtitkár­helyettese is, az elmondot­takkal lényegében nem vitat­kozott, de felszólította a hall­gatóságot arra, hogy a pa­rasztság fogjon össze, szer­vezze meg erős érdekvédel­Családi háttér nélkül Kétnapos tanácskozás kez­dődött szombaton a buda­örsi hajléktalanok rehabili­tációs otthonában a hajlékta­lanok helyzetéről, a megelő­zés lehetőségeiről. A Szociális Munkások Egyesületének szervezésében megtartott eseményről Hava­siné Váradi Anna, az egyesü­let vezetőségi tagja az M"n munkatársának elmondotta: igen sürgető, hogy mihama­rabb megoldást találjanak a társadalmi differenciálódás során lecsúszott emberek gondjainak megoldására. A növekvő munkanélküliség, az ország gazdasági helyze­te, és az egyéni tragédiák kö­vetkeztében mind többen szo­rulnak segítségre, számuk a lecsúszásban lévők átmene­ti támogatása még mindig olcsóbb, mint a már hajlék­talanná vált, teljesen elsze­gényedett emberek eltartása. Ennek érdekében fontos len­ne a rehabilitációs otthonok országos hálózatának kiala­kítása. Az új, rövidesen létrejövő önkormányzatok — mint az a tanácskozáson elhangzott Húszéin üzenete — például a kezelésükbe ke­rülő lakások egy részének e célra történő tartalékolásával sokat tehetnének a bajba ju­tottak megsegítéséért. Ugyan­csak helyi feladat a mele­gedők, menhelyek, átmeneti szállások kialakítása, a ka­ritatív tevékenység felkaro­lása, a segíteni szándékozó, jobb módúak adakozásának megszervezése. mét, és gyakorolja mind ön­kormányzati, mind szövet­kezeti tagsági jogait. Ez utóbbira most is lehetősége van. Kifejtette továbbá, hogy a Parasztszövetség, amely a földtulajdon visszaadásának élharcosa volt és maradt, tisztában van azzal; a pa­raszti érdekek soha nem lá­tott összecsapásával fog jár­ni az egykori tulajdonosok, illetve örököseik rehabilitá­ciója. Hiszen a hajdani tulaj­donokon házak, középüle­tek, utak, illetve egyéni ül­tetvények sokasága van. A föld visszaadása a harcok el­lenére is elkerülhetetlen. A feszültségeket azonban nagy­mértékben enyhíteni lehet az érintett gazdák megegyezésé­vel. Figyelmeztetett arra, hogy a földtulajdon-rendezés a tennivalóknak csak első lép­csője. Elengedhetetlenül szükség van a kormány előtt a parasztság egészének érde­keit védő Agrárkamarára. Olyan érdekképviseletre, amelybe — mint számos nyugati gazdaságban — kö­telező belépnie annak, aki gazdálkodni akar. Cserébe viszont a kamara köteles megvédeni tagjai jogi és gazdasági érdekeit szaktaná­csokkal vagy úgy, hogy he­lyettük eljár a különböző ügyekben. Saját parasztban­kot is ki kell építeni. Ezzel kapcsolatban a Parasztszö­vetség már megkezdte a tár­gyalásokat a takarékszövet­kezetek illetékeseivel. Hason­lóan sürgető szükség van mind a hazai mezőgazdasági termelés, mind a bel- és kül­piac igényeinek teljes felmé­résére. Jelenleg sokan beszél­nek ellátási zavarokról, áru­hiányról, megfelelő adatok híján azonban felelőtlenség bármiféle intézkedést sürget­ni vagy ígérni, történetesen a fórumon felvetett borértéke­sítési gondokban is. Az irakiak feleannyit egyenek, mint eddig Szaddám Húszéin iraki elnök vasárnap felszólította az irakiakat, hogy az ország ellen hirdetett gazdasági blokád kivédése céljából egvenek feleannyit, mint ed­dig és hordják tovább ruhái­kat. A bagdadi rádióban a kor­mányszóvivő által felolvasott üzenetben Húszéin közölte: „Minden iraki család képes arra, hogy legalább egy évig ne vásároljon új ruhát, és mindenki képes felére csök­kenteni élelmiszeradagját." Húszéin szerint ebben nagy szerepe lehet a nőknek, s ezért felszólította őket, hogy „csak annyi ételt készítse­nek, amennyi feltétlenül szük­séges". Húszéin arra is megkérte a ,.szent háború" női harcosait, hogy „eddigi feladataik ellátása mellett szervezzék meg a gazdasági életet is". Az ország ellen meghirde­tett gazdasági blokáddal kap­csolatban Húszéin kijelentet­te: „Iraknak rengeteg tarta­lék áll rendelkezésére, s ezért nem érdemes egy hét­nél hosszabb időre elegendő készleteket felhalmozni". Az elnök szerint Irak így kudarcra ítélheti „az ameri­kai összeesküvést" és „meg­védheti magát és a nemzet becsületét". Húszéin emlé­keztetett arra, hogy országa már több embargót is átvé­szelt: az elsőt 1972-ben az olajipari vállalatok államosí­tása után, a másodikat pedig az Irán ellen vívott háború idején, amikor irák ellenállt az ország gazdaságának gyengítését célzó minden lé­pésnek. Az iraki vezetés korábban már bejelentette, hogy halál vár az élelmiszert rejtege­tőkre. A Forradalmi Pa­rancsnokság Tanácsa által elfogadott közlemény sze­rint ugyanis a „kereskedel­mi célú" élelmiszer-felhalmo­zás „veszélyezteti a nemzeti érdekeket és az összarab egységet". Húszéin kijelentette; ha Irak vereséget szenvedne, „amerikai cionista korszak venné kezdetét és a vallás által felhalmozott minden érték elveszne". „Az arab nemzet elveszítené esélyét az éhségből és a szolgaságból való kilábalásra, s az idegen hadseregek jelenléte miatt nem szabadíthatná fel Jeru­zsálemet, Mekkát és Moha­med medinai sírját" — hang­súlyozta az iraki vezető. A Clemenceau is elindult Hétfőn fut ki Toulon ki­kötőjéből az a francia flot­taalakulat, amelyet erősí­tésként vezényelnek az Arab-öböl térségébe. A Cle­menceau helikopterhordo­zó egy rakétacirkáló és egy ellátó hajó kíséretében in­dul el a körzetbe, ahol je­lenleg már három francia hadihajó van, s a Földközi­tengerről még egy fregattot indítottak útnak. A francia erő a Clemenceau beérkez­tével hé' hadihajót jelent, együttvéve mintegy 3200 fővel, 40 helikopterrel, ame­lyeket a gyorsan bevethető francia erők elitezredéből rendeltek ki. Roland Dumas külügymi­niszter egy vasárnap reggel megjelent nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy „nincs ok pánikra", s a francia erők csupán „defenzív" fel­adatokat látnak majd el az Arab-öböl térségében. Rijád azonban még hozzávetőleg sem ismeretes. Már csak azért sem, mert potenciális hajléktalannak kell tekinteni a munkásszállásokon, az al­bérletben élőket, sőt a priva­tizáció is előrevetíti annak árnyékát, hogy bárki földön­futóvá válhat. Ha ilyenkor hiányzik a családi háttér és az állam sem nyújt segítsé­get, az egyén képtelen meg­birkózni a problémákkal. Ugyanakkor a társadalom­ban egyre gyakrabban talál­kozni olyan nézetekkel mi­szerint: aki szegény, magá­nak köszönheti. A Szociális Munkások Egyesülete úgy véli, a jövő­ben a megelőzésnek kell na­gyobb hangsúlyt kapnia, mert Keletnémet vendégharcosok"? // Szaúd-Arábia azt fontol­gatja, hogy hadseregébe olyan keletnémet hivatásos katonatiszteket fog toboroz­ni, akik a német egyesítés után állás nélkül maradnak — közölte vasárnap a nagy példányszámú nyugatné­met Bild ara Sonntag című lap egy szaúdi tisztviselőre hivatkozva. Az informátor elmondta, hogy Rijád nagyon komo­lyan veszi ezt az elképze­lést, s „ha van jelentkező, annak kérvényét azonnal elküldik a szaúdi illetéke­seknek" Nyugatnémet katonai szakértők szerint az egyesí­tés után a jelenleg 100 ezer fős keletnémet haderőnek csak mintegy felét olvaszt­ják be a Bundeswehrbe. A lap több keletnémet ka­tonatisztet kérdezett meg a szaúdi vendégmunkáról. Valamennyi megkérdezett úgy válaszolt, hogy érdekli ez a lehetőség, s szívesen menne zsoldosnak az arab államba, ha ezzel el tudja kerülni, hogy odahaza pol­gári szakképzettség híján az utcára kerüljön. Harangszentelés Vasárnap délelőtt ünnepi esemény színhelye volt Rúzsa községi 1950 — az önálló egyházközség létrejötte — óta hagyományosan augusztus 6-át, az. Úr színeváltozá­sának napját követő vasárnapon búcsút tartanak a fa­luban. A mostani alkalomnak különös jelentőséget adott a három éve elkészült templom márciusban fel­állított harangtornyának felszentelése. A tizenegy óra­kor kezdődött ünnepségen először Csányi Antal, az egyházközség elnöke felkérte Gyulay Endre megyés püs­pököt, hogy áldja meg a templom bejárata mellett fel. állított, Rúzsa második világháborúban elesett fiainak emlékművét. Ezt, csakúgy, mint a templomot, Takács János megyei főépítész tervezte és Komár Antal kis­iparos készítette. Papp János; a községi tanács elnöke méltatta az 58 rúzsai hősi halott érdemeit, és azokét, akik az emlékmű létrehozásában részt vettek. A kegyeleti hely ési a virágdíszbe öltöztetett ha­rangtorony felszentelése után a püspök ünnepi szent­miséje zárta az aktust. Fidesz-kampánynyitó Mérce: a képviselő-választás A Fiatal Demokraták Szö­vetsége tegnap fejezte be or­szágos gyűlését Szegeden. „Végre nem Budapesten tar­tottuk" — mondotta Deutch Tamás — „Békéscsabán és Tatán korábban volt hason­ló jellegű országos érte­kezlet, de annak ellenére, hogy e mostani a szabad­ságolás időszakában tarta­tott, ez sikerült a legjob­ban". Százhúsz településről kö­zel 150 Fidesz-tag vett részt a szegedi tanácskozáson, melynek második napján (tegnap) Kovács Norbert tartott előadást; a fiatal de­mokraták ötletbörzét hir­dettek, melyen mindenki elmondhatta javaslatát: ho­gyan készüljön az ötödik legnagyobb magyar politikai párt a helyhatósági válasz­tásokra. Ezután Földvári Csaba és Víg Mónika rek­lámszakemberek beszéltek a választási kampánnyal kap­csolatos kérdésekről. Mint Deutch Tamás el­mondotta. sok forrásból ju­tott hozzájuk olyan informá­ció, hogy az' országgyűlési képviselőválasztások során — akár a televíziót, akár az egyéb nyilvános fórumokat tekintjük — a Fidesz volt képes a legszínvonalasabb kampányra. (Ha visszagon­dolunk erre az időszakra, úgy tűnik, objektíve Deutch Tamásnak igaza van.) Most I megpróbáljuk átugrani is­mét ezt a mércét — mond­ta Deutch Tamás. A helyhatósági választásom kon indított Fidesz-jelöltek több mint fele immár „meg van". A Fidesz sajnálatos­nak tartja, hogy erre a kam­pányra költhető „anyagi bá­zisa" mindössze fele a múlt­korinak. (Állításuk szerint az elmúlt országgyűlési kép­viselő-választásokon a par­lamenti pártok közül a Fi­desz költött a legkevesebb pénzt.) Minthogy a kormánypár­tok már bejelentették, hogy együttműködnek a szeptem­beri választásokon; elemi ér­deke az ellenzéki pártoknak is, hogy segítsék egymást. Ámbátor — mint ahogy De­utch Tamás megfogalmazta — az MSZP-től olyan nagy távolságra állnak, hogy ve­lük nehezen képzelnek el bármiféle együttműködést. Kérdésünkre, hogy a Sze­geden tapasztalható, sokak által túlzottnak tapasztalha­tó MDF-fölényt hogyan kí­vánja kompenzálni a Fidesz, Deutch Tamás azt válaszol­ta, hogy szükségesnek tart­ja a konzervatív és a libe­rális erők egészséges ki­egyenlítődését: e cél eléré­se érdekében állitott'a a Fi­desz — a szabad demokra­tákkal közösen — polgár­mester-jelöltnek dr Lippai Pált. S. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom