Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-24 / 181. szám

h 1X4 DELMA6YAR0RSZA6 80. évfolyam, 181. szám 1990. július 24., kedd Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Onkormányzár Ismét elnapolták az önkormányzati vitát — A Szovjetunió ítélje el az 56-os beavatkozást! — Tüneti kezelés a Cserepes soron — A múló időt meg kell örökíteni — Szabadtéri-reflexiók A Parlament rendkívüli ülésén, tegnap, ismét nem szü" letett törvény. Pedig a múlt hét végén, az egyeztető tárgyalásokon megcsillant a remény. Űgy tűnik, valóban a jövőnk szempontjából talán legfontosabb törvényt alakítják, formálják a honatyák. A politika sakktábláján a játszmákat vezető politikusok, pártok vezénylik — a nyertesek vagy vesztesek viszont rajta állnak a kockás mezőn. Egy jó önkormányzati törvény európaiságunk bizonyítéka, a demokrácia nagykorúsága, a bizalom és biztonság kettős kötése lehet. Olyan törvény, mely az állampolgár számára megteremti a városi polgár kézzel fogható jogait és kötelességeit, azt a valódi szabadságot, melynek gyakorlásával részese lehet saját sorsa alakításának. A rendszerváltás sarkkövéről van tehát szó, talán nem is illik kajánkodni a kötélhúzást tapasztalva. Viszont, az emberek egyre türelmetlenebbek. Mind többen érzik úgy — ellenükre folyik a politikai sakkjátszma. Megnyugtatásuk közös feladat — fent és lent... Tandi Lajos r Izekre szedett tervezet Szinte kizárólag az MDF és az SZDSZ képviselői vitáztak a hétfői plenáris ülésen az önkormányzatokkal összefüggő törvényjavaslatokról. Az ismételten elnapolt általános vitában húsz felszólalás hangzott el. A kormánypárti képviselők elsősorban az SZDSZ álláspontját „szedték ízekre" — ám a többórás, időnként szópárbajjá fajult vita nem hozott felszínre új elemeket, érveket. Néhány képviselő megjegyzése azonban arra enged következtetni: az általános vita mindaddig tart, amíg a hat parlamenti pártnak nem sikerül megegyezésre jutnia ebben a kérdésben. Ezt követően a plénum vita nélkül elfogadta a Szovjetunió 1956-os magyarországi beavatkozásával kapcsolatos országgyűlési határozatot, amely azt indítványozza, hogy a magyar Országgyűlés forduljon a szovjet parlamenthez, és kérje fel: határozatban foglaljon állást, és ítélje el az 1956os magyarországi beavatkozást. Este fél 6 órakor befejeződött a Parlament rendkívüli ülésszakának hétfői ülésnapja. A törvényhozók hétfői munkanapjukon utolsóként hallgatták meg a nyomtatott és az elektronikus sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság úgynevezett közbülső jelentését az eddigi eredményekről. Némi vitát váltott ki, hogy a bizottság jelentése, amelyet két kormánypárt képviselői jegyeztek, szöges ellentétben áll azzal az — ugyancsak most ismertetett — állásfoglalással, amelyet a bizottság kisebbségben maradt ellenzéki tagjai vallanak a sajtóprivatizáció ügyében. Míg a többségi állásfoglalás konklúziója az, hogy az új médiatörvény megalkotásáig a kormányzatnak kellene kontrollálnia a sajtó privatizációs folyamatait, addig a bizottság kisebbségben maradt tagjai a kormány közvetlen íel. ügyeletét hihetetlenül nagy hibának tartanák. Az Országgyűlés nem nyitott vitát a bizottság „gyors jelentése" felett; a tájékoztatót határozathozatal nélkül tudomásul vette. A törvényhozás ma, kedden 10 órakor folytatja munkáját a tárgysorozaton szereplő egyéb napirendi pontok megvitatásával. port aránya tehát eleve magas, ráadásul az importált energia majdnem teljes egészében egyetlen országból, a Szovjetunióból származik. Ez az egyoldalú függőség hosszú ideig még e'őnyösnek is mutatkozott. Csakhogy ez a biztonság tovatűnt. Nem kell ehhez politikai megfontolás, a terhelést fizikailag nehezen bíró villamos távvezeték szétesése, az egyre nehezebb olaj kitermelés, egy bányászsztrájk, a számos sebből vérző szovjet gazdaság szükségképpen pocsékoló energiafelhasználása gyorsan szétfújja az energiaellátás korábbi biztonságát. * Mindenekelőtt persze azt kell meggondolni, hogyan alakul a következő években az ország energiafogyasztása, mekkora igények kielégítésére kell felkészülni. Különösen fontos ez a kérdés a legkevésbé rugalmas energia, a villamos energia esetében, amihez több tízmilliárdos erőművek építésére kell vagy nem kell felkészülni. Ami ebből biztos; a korábbi koncepciók évi 1,5 százalék körüli növekedéssel számoltak. Az élet azután alaposan alulmúlta a terveket — az év során nemhogy nőtt, de éppenhogy körülbelül fél százalékkal csökkent az áramfogyasztás. Amiben bizonyos szerény szerepe a jó időnek is volt, ám lényegében annak tudható be, hogy jelentősen csökkent az ipari termelés. Ha ez folytatódik, az persze jó az energetikának, de nem jó a gazdaságnak. Kérdés: mikor következik be az élénkülés, mi növelné az energiaigényeket — s bekövetkezik-e végre egy olyan ipari szerkezetváltás, ami háttérbe szorítja a nagy energiafaló ágazatokat, mint a kohászat, a nehézipar vagy az építőanyag-ipar. Ettől függ ugyanis, mikor kell egy új alaperőmű építésére sort kerítenünk. Mit tudunk ehhez itthon megtermelni? Mindenekelőtt szenet. Ehhez azonban először rendezni kell a szénbányászat helyzetét. * Itthon tudjuk megtermelni szénhidrogén-igényeink egy részét is — bár készleteink a maihoz képest csökkenő kitermelést tesznek lehetővé. Importfüggőségünk ezen a területen továbbra is megmarad — az egyoldalú függőség azonban mérsékelhető. Problematikusabb a helyzet a villamosenergia-import esetében. Itt az a kulcskérdés, hogv bár a nyugati és a keleti villamosenergia-rendszer elvileg azonos, 50 herzes frekvencián működik, a gyakorlatban a kelet-európai rendszer erősen ingadozik, ezért csak egy speciális műszaki megoldás, az egyenáramú betét megépítésével kapcsolhatók össze. Az elhatározás tehát, hogy ezentúl a magyar villamosenergiarendszer nem a keleti, hanem a nyugati villamosenergiarendszerrel jár együtt, nem elegendő — ilyen kuplungok létesítésére is szükség van. (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) /KATMONUM! ROBOT ROBI írta és rajzolta' Jkrga &ltárv Olajsokk Mi várható az energiapolitikában? A bejelentés, amely szerint a Szovjetunió az év hátralévő részében kevesebb olajat szállít, ismét a közérdeklődés homlokterébe állította az energiagazdálkodást. Az olajszállítások csökkenése ugyanis nyomatékossá tette azt a szakemberek körében már korábban is megfogalmazódott felismerést, hogy milyen sebezhetővé tesz bennünket az energiaellátás erős függősége. A magyar energiafelhasználásnak körülbelül fele ugyanis importból származik. Az arányok persze nem egyformák. Szénből szerény mértékű a behozatal. A nem egészen 2 millió tonnás hazai kőolajtermeléshez mintegy 6,5 millió tonna import járul. A 4 milliárd köbméter körüli földgáztermelés 6 milliárdos importtal egészül ki, és az 1850 megawattos áramimport a hazai fogyasztásnak nagyjából a harmadrészét fedezi. Az imHo'napi számunk negyedik oldalán új kalandokra hívja az ifjú újságböngészőket Varga Zoltán, akinek sikeres Batmanus képregényét követően új sorozata jelenik meg a lap hasábjain — ezúttal Robot Robi történeteit követhetik a gyerekek képben és szóban. Alsóváros föllélegezhetf?) Új forgalmi rend a piac körül \ Jóllehet, a tanács végrehajtó bizottsága saját programjával ellentétesen nem tárgyalt a múlt héten egyéb mellett a Cserepes sori piacról, a tanács szakigazgatási szervei nem vártak egy újabb, esetlegesen elmaradt értekezletig. Mint azt Nagypál Miklós, az építési és közlekedési osztály vezetője elmondta, megnézték, mi van még hátra ebből az évből, megvizsgálták a hátralékok költségeit is, s arra jutottak, hogy 2 millió forintot a Cserepes sori piac környékének rendezésére áldozhatnak. Igaz, ezt az összeget eredetileg a város csatornázására szánták, de azzal jól haladunk, két évre megelőztük magunkat. A 2 millió birtokában ült le Nagypál Miklós a Cserepes Sori Piac Kft részvényeseivel, a rendőrség képviselőjével tegnap, hétfőn azt tárgyalandó, milyen intézkedésekkel lehetne elviselhetővé tenni Alsóváros lakosságá<nak életét. Tegnap a következőkben állapodtak meg: áz E75-ÖS főút mentén korlátot állítanak föl. Remélhetően csökken a piacozó gépkocsiforgalom a Vám tér környékén, tudniillik a másik lényeges változtatás szerint az autósok a Partiscum körút felöl — a délnyugati kapun — juthatnak be a piacra. Tegyük hozzá rögtön, amint az úgynevezett feltáró út elkészül (ez a Szabadkai úttal párhuzamosan visz, csak belül, a Cserepes sort és a Partiscum körutat köti öszsze). A Kohósalak Gmk, a kivitelező, két hetet kért. Amint használható lesz a feltáró út, továbbá, ahogy a vízművek befejezi a Cserepes sor aszfaltozását, megváltozik a sor forgalmi rendje: egyirányúsítják a város felé. Ha jól értettem, sem a belvárosból, sem a határ felől érkező autósok nem kanyarodhatnak be a Cserepes sorra. Egyébként a 22-es buszjárat a Katona utcából a sorra kanyarodik majd (természetesen megállója 6s lesz). Erre a jelek szerint még várnunk kell, a vízművek október végére fejezi be a sor aszfaltozását. Majd csak föllélegezhetnek áz alsóvárosiak, mert az Alsónyomás sor zsákutca lesz a Dobó utca felől, a Vám tér felől pedig korláttal zárják el az illetéktelen autósok elől. A Csöndes utca ugyancsak zsákutca lesz a Rákóczi utca felől. Míg mindez terv marad, a rendőrök — azt ígérték — folytatják a már elkezdett éjszakánkénti ellenőrzéseket. Maradt végül a temető védelme. Az egyház képviseletében senkj sem vett ugyan részt a tegnapi megbeszélésen, de bizonnyal jó névén veszik a tanács szándékát: a kétmillióból áldozlnak a hiányzó kerítés pótlására. A Szabadkai úti főbejárat, egyáltalán a temetőbe való be- és kijárás esetleges megváltoztatásáról külön kell tárgyalni. M. E. Piroska, avagy a törvény... Sajnos, sokat sajnálkoztunk már a becsapottak bugyutaságán. Elvünk lehetne: aki az: itt a piros, hol a piros nevű, Cserepes sori nagy társasjátékon (lei nevet a végén?) játszik, az, vessen magára. Fél óra leforgása alatt vesztettek már — tanúsíthatom — 300 ezer forintot is. Nyerni képtelenség. Próbálják meg! ötven méterrel odébb kés az oldalukban: győztes visszafizet! Szidjuk a rend fenntartóit, hogyan, $ miként hagyják ezen nyerészkedés űzőit munkálkodásuk tökélyre emelésében? Korábban, a kezdetek kezdetén, pesti nepperek pirosoztak. A rend emberei rajtuk ütöttek, ahogy kell(ene). A két iparűző kóklert előállították (annak rendje és módja szerint). Elkoboztak tőlük 26 ezer forintot és cseles munkaeszközeiket; asztalt, gyufásdobozt, gumilabdacsot. Ezek után szabadon bocsátották őket a törvénynek betűje szerint. A szabálysértési eljárást az illetékes budapesti kerületi tanácsnak utalták át, mely a következő döntést hozta: az illetőket 1200, illetve 1400 forint bírsággal sújtotta, mindamellett az elkobzott öszszeget visszautalta nekik, azonban kemény büntetésül, munkaeszközeiket, az. asztalt, s a felbecsülhetetlen értékű gyufásdobozokat lefoglalta. Ezen szankciót a nepperek öt perc alatt rentá'jálissá teszik. A város rendőreinek kellemetlenkedése, mint elefántnak a szúnyogcsípés... Történt mindez (ráadásul) a majdhogynem általánosnak mondható amnesztia előtt. Így a ma is haszonnal tevékenykedők, ha meglátják a gumibotosokat, vagy civil társaikat, jót röhögnek. Ez van. A törvény nevében. (varga) MEDIÁTOK KÖZVETÍTŐ ÉS SZERVEZŐ IRODA BT Hirdetésfelvétel közületek és vállalkozók részére a Délmagyarországba Szegeden, a Dugonics tér 12. szám alatt Bejelentkezés telefonon, munkatársunk felkeresi Önt Munkanapokon 9-16 óra között Telefon és fax: 24-326. Állunk rendelkezésére! MEDIÁTOR