Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-03 / 160. szám

2 Körkép 1990, július 3., kedd Kiküldött (keleti) újságírók Kirekesztették a kongresszus helyszínéről a keleles közép-európai országok Moszkvába akkreditált újságíróit. A nyugati tudósítókat e lépés nem érintette. Meglepetés érte a térség országainak azon újságíróit, akik az SZKP 28. kongreszszusának megnyitását a helyszínről akarták nyomon követni. Még szombaton arról tájékoztatták őket a kongresszusi sajtóközpontban, hogy a „poolba" (az újságírók előre meghatározott Csoportjába) felvett újságírók hol és mikor jelenjenek meg. Hétfőn reggel azonban közölték velük a sajtóközpontban, hogy egyikük sem kap belépőt a ikongresszus helyszínére. Állítólag minderről az utolsó percekben az SZKP Központi Bizottságának munkatársai döntöttek. Helyettük a kelet- és közép-európai újságoktól általuk .meghívott újságírók kaptak bebocsátást a terembe. (A Moszkvában akkreditált nyugati újságírók csoportját ez a döntés nem érintette.) Mint az MTI moszkvai irodáját hétfőn delelött tájékoztatták. a magyar sajtó képviseletében egy ember jutott be a helyszínre —állítólag az Uj Fórum folyóirat képviseletében. Ha így igaz, akkor az SZKP KB illetékesei döntésük meg.nozatalakor vagy nem tudták, hogy a folyóirat május 13-i utolsó számának megjelenése vei megszűnt, vagy nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget annak, hogy nem létező lap képviselőjének biztosították a jelenlétet, kirekesztve a munkából a valóban létező orgánumok képviselőit. nyugdíjakat 300 forintig terjedő összeggel növelte, s 100 forinttal v emelte a családi pótlékot. Rámutatott: a költségvetés különböző, úgymond elfolyó részét szisztematikusan szociálpolitikai célokra kell fordítani. Tisztában vannak azzal — mondta —, hogy a gazdaság Magyar—szovjet vita reális megújulásához a haszonnal működő termelő szférákba kell a pénzügyi befektetés. A gondolatsort Pu-lay Gyula egeszitette 'ki, arról szólva, hogy a Népjóléti Minisztérium nem tekinti lezártnak az infláció és az áremelések mostani kompenzálását. Magyar nyomás a birodalmiakra? Sztrájk Márkus-hegyen Füttyös kedvű bányászok Tegnap reggel 6 órakor kezdődött meg, s még a kora esti órákban is tartott az Oroszlányi Szénbánya Vállalat Márkus-hegyi bányája dolgozóinak munkabeszüntetése. Miután a sztrájkoló bányászok nem értettek szót a bányaüzem és a vállalat vezetőivel, a délutáni órákban a helyszínre érkezett Győriványi Sándor munkaügyi miniszter. Pohankovics István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára és Kardos Antalné, az utóbbi tárca szóvivője. A jelenlétükben megtartott gyűlésen parttalan vita bontakozott: jellemző a túlfűtött hangulatra, hogy a munkaügyi miniszter mondanivalóját többször is füttykoncert és hangorkán szakította meg. Végül is Kardos Antalné nyugtatta meg valamelyest a kedélyeket, amikor kifejtette, hogy az új kormány rövid idő alatt a más iparágukhoz viszonyítva éppen a bányászat gondjainak megoldására hozta, illetve hozza a legtöbb intézkedést. Egyetértve u bányászok óhajával, felülbírálják a vállalati vezetők alkalmasságát is. felderítik a bujtatott pozíciókat. és csökkentik a szénbánya jövedelmezőségét tetemesen terhelő improduktív létszámot. A helyi vezetők nagy hibája — mondta —, hogy a márkushegyi bányászok nem ismerik, hogy mit tett és tesz érdekükben az új kormány, Nem az új kormány ellen van kifogásunk — kiáltottak közbe a bányászok —. hanem az ellen. hogy azok ülnek a vezető posztokon, akik csődbe vitték a szénbányászatot. Tegyék felelőssé azokat a vezetőket, akik rablógazdálkodással. a megengedhetetlen szénmüvelési móddal tönkretették a Márkus-hegyi bányát. A csapatkivonás leállítását helyezte kilátásba Matvej Burlakov arra az esetre, ha a magyar tél továbbra sem hajlandó a szovjet hadsereg altal átadott létesítmények egyenkénti elszámolására. Egyúttal burkoltan bírálta a moszkvai kormányt. is a probléma rendezetlensége miatt. A Magyarországon ..ideiglenesen állomásozó" szovjet csapatok parancsnoka az Izvesztyijának adott nyilatkozatában közölte azt •is, hogy a szovjet fél által kiürített lakóházak és lakótelepiek őrzésére katonákat fog kirendelni. Az Izvesztyija hétfő esti szántában Magyarországra kiküldött tudósítója tollából közölt terjedelmes írást a szovjet csapatok -kivonásával kapcsolatos nehézségekről. Az újságíró egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar fel mindeddig sem az átadott debreceni repülőterén!, sem a lakóházakért, sem más katonai objektumokért nem fizetett a szovjet félnek. Tapasztalatai szerint kérdeses az is, hogy hajlandók-e egyáltalán fizetni a magyarok. Magyar részről „számos igény" hangzott el — mondotta — a környezeti .károkkal kapcsolatos „komoly" észrevételektől olyan ,,ke• vessé meggyőző" megjegyzésekig terjedtek, hogy „a szovjet katonák. úgymond, fegyvereket adnak el a lakosságnak". Burlakov 'kijelentette: „Nem fogadhatjuk el azokat a nyílt nyomásgyakorlási kísérleteket, amelyek a magyar törvényeknek a nemzetközi joggal szembeni elsődlegességének elismertetésere irányulnak." A tábornok a kivonás leál1 i tására vonatkozó fen ve getése alátámasztásul úgy vélekedett, hogy ..-másként." a Szovjetunióba irányított, normális lakás nélküli emberek nem értenek meg sem a parancsnokságot, sem ót. Hozzátette: „Nem értik meg kormányunkat sem". Für Lajos válasza Romló életszínvonal Konkrét egészségügyiszociálpolitikai program még nincs, szándéknyilatkozatot közölhetünk; noha a társadalom gyors, látványod akciókat szeretne, célszerűbbnek véljük az alapos, megfontolt, tanulmányokkal alátámasztott döntések meghozatalát — hangsúlyozta Surján László népjóléti miniszter a tárca vezetőinek hétfői bemutatkozó, sajtótájékoztatóján, A következő időszakban romlani fog az életszínvonal Magyarországon. Optimális esetben is egy év múlva lesznek derűsebbek az arcok. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a minisztérium nem próbálja megtenni a tőle telhetőt. A miniszter vészhelyzet-elháritó intézkedésnek minősítette azt a közelmúltbeli kompenzációs szociálpolitikai igyekezetet, amely a legalacsonyabb Súlyos fenyegetésnek minősítette Für Lajos honvédelmi miniszter Matvej Burlakov vezérezredesnek, a Magyapurszágról kivonuló déli hadseregcsoport parancsnokának az Izvesztyijában megjelent, fenti nyilatkozatát. Burlakov kijelentése olyan fenyegetés, amely nem csak a magyar közvéleményben, hanem határainkon kívül is felháborodást válthat ki, s legalábbis kétségessé teszi, hogy a Szovjetunió megtartja a szerződésben vállalt kötelezettségeit — mondta Für Lajos. — Attól a szovjet félnek nem kell tartania, hogy ha a végelszámolásnál a magyar félnek fizetnie kell, akkor az nem teljesíti kötelezettségét. Magyarország igenis tisztában van azzal, amit a nemzetközi szerződések kötelezően előírnak. Ezeket mindig is vállaltuk, Szeged új erőtérben (2.) Ha a világ városait nézzük. Nyugat-Európában a „szabadság kis kóre-t" látjuk (Bibó), melyek szabadságait az állam garantálta. Keleten. Ázsiában a város a despotizmusnak alávetetten, önkormányzat nélkül működött. Kö2ép-Európa, így Magyarország is valamilyen közbülső helyet foglal el a várostörténetben (Szűcs Jenő): volt néhány „szabad királyi városa", valamint korlátozott autonómia jú mezóvárosai. Az 1945 utáni magyar városfejlődés az ázsiai modell fele való elhajlást jelentette, ám legtöbb rokonságot a XVI—XVIII. századi amerikai spanyol gyarmatok városaival mutatja — legalábbis a leszűkített autonómiát illetően. Ma, ha a városról elmélkedünk, az autonómia központi eleme gondolkodásunknak: tartalma pedig a táját ügyekben való önrendelkezés. Ennek persze érdemes tartalmát és határait is átgondolnunk. Nyilvánvaló, hogy a reneszánsz Itália független városállamai, városköztársaságai nem a mi esetünk, de e példák figyelmeztethetnek arra, hogy a városi autonómia alapját az autonóm jövedelmek jelentik. Mert lehetnek egy városnak jogai saját ügyeiben dönteni, de ha ehhez nincs meg a gazdasági alapja, az illúzió lesz csak, és öncsalás. Ezért a most formálódó torvény — mely a városi jövedelmek, a városi tulajdon és az adó kérdéseinek eldöntését. egy későbbi időpontra Az autonómia hagyja — gyanúsan szép: ha ugyanis a városban született jövedelmek jó részét — a tervek szerint még a személyi jövedelmek egy részét is — az állam elvonja és csak utána csurgatja vissza egy részét (ha marad), célprogramok formájában, az a városi autonómiát ismét az államnak szolgáltatjaki A függés rafináltabb lesz ugyan, de fennmarad. A most formálódó törvénytervezetek ezért egy közep-fceíet-európai változatot vetítenek előre-, bizonyos autonómiával, de erős politikai függést az államtól és a kormánypárti lobbyktól a „fentről" kapható kiegészítő pénzforrások révén. Kérdés, hogy Szeged városa milyen kiegészítő jövedelmeket tud szerezni. Erre persze jó lehetőségei is vannaksaját városgazdasága. valamint turisztikai, kereskedelmi centrumjellege miatt. Ez utóbbi azonban meglehetősen vibráló, veszélyeket és lehetőségeket egyszerre magában rejtő tényező. Szeged, Közép-Európa és a Balkán találkozási pontján fontos nemzetközi kereskedelmi kapuként működhet a jövőben; esetleg persze az illegális kereskedelem, (drog-, fegyver-, embercsempészet) piacát és a nemzetközi bűnözést is a városba hozva. Vajon a Piedone filmjeiből ismert. „Nápoly" leszünk-e bűnöző maffiákkal — avagy nyugodt „Hanzavórce": ez a közeli jövőben fog eldőlni, nem függetlenül attól, hogy az új várospolitika milyen szabályokkal és eréllyel emel gátat a bűnözésnek, és ad szabadságot a nemzetközi kereskedelem számúra. Az autonómiának előbb említett szempontjai a város és a külső világ viszonyát érintik. Van azonban egy belső vonatkozás is. mely Szeged történelmi fejlődésének jellegzetességeiből ered. Az egyik kérdés a városhoz „csatolt" községek: Algyő, Szőreg. Tápé, Dorozsma ügye, E falvaknak most, az újrakezdés pillanatában meg kellene adni az önrendelkezés jogát, beleértve az elszakadó.? jogát is. S ha mégis úgy döntenek, hogy „maradnak", státusuk ne „csatolt", hanem „társult" jellegű legyen, annak világos tudásával, hogy miért előnyös Szegeddel társulniuk. S persze, megadni nekik ekkor is a saját, belső autonómia lehetőségét (elöljáróság. ..kistanacs", bizonyos saját költségvetés). Ilyen belső autonómiát kaphatna Üjszentiván is (Hattyassal és Gyálarétte! együtt, vagy külön). Az is megfontolást igényelne, hogy Szeged „városai": Alsóváros, Felsőváros, Móraváros, Rókus, Belváros, és ,.telepei" nem igényelnének-e belső ügyeikben saját rendelkezési jogot, autonómiát. Egy csaknem 200 ezer fős nagyváros belső tagolatlan, sága az elmúlt évtizedek terméke, és a helyi demokráciák és hagyományok pusztulását jelentette. Kell-e. lehet-e „kisvárosok szövetségévé" formálni a Szeged-önkormanvzatot? (Folytatjuk.) Andcrle Ádám Útlevél nélkül nem megy... Magyar állampolgárok csak érvényes útiokmányokkal léphetik át a magyar határt — közölte hétfőn a határőrség illetékese az MTí-vel. A figyelmeztetésre azért van szükség, mert szombaton több lap is beszámolt arról a jugoszláv döntésről, amely szerint július l-jétől a személyazonossági igazolvány is elegendő a határátlépéshez. A jugoszláv szervek természetesen csak az országba való belépést szabályozták, s ez nem változtatja meg a magyar határ átlépését szabályozó rendelkezéseket. (MTI) Míg számos nyugati országnál vízummentes belépésért kilincselünk, addig déli szomszédaink nagyvonalú gesztust tesznek: országukba személyi Igazolványunkkal <a belephetünk. Mit teszünk erre: nem engedjük ki saját magunkat útlevél nélkül, igy aztán hiába szükségtelen a kek passzus a belépéshez, ha nem elegendő a kilépéshez. E sorok írója július l-jén lepte at (visszafelé) a jugoszláv—magyar határt: s tanúsíthatja, hogy a jugoszláv határörök igen nagyvonalúan viselkedtek, nem sokat foglalkoztak az útiokmányokkal. Jó volna, ha a bürokrácia e jugoszláv egyszerűsítését mi magunk is pártfogasba vennénk; ettől nem feltétlenül járnánk anyagilag rosszul — sőt éppen nem ettől —, s nyugodt lélekkel még mindkét oldalon elvámolhatjuk az elvámolnivalokat. S. I. 1 1 Rádic iíel lex és a jövőben is vállaljuk. Burlakov úgy képzeli el, hogy csak az az ember képes teljesíteni valamit, akit katonai nyomás alá helyeznek. ez uz ö sajátos logikája. s ezt mi nem vetjük út — mutatott rá a magyar miniszter. Végezetül emlékeztetett ar.a. hogy Burlakovot a napokban fogadta Antall József miniszterelnök, s ezen a megbeszélésen többek között arról is szó volt, hogy kölcsönösen hagyjuk abba a sajtóháborút, a fenyegetőzéseket, az ezzel történő nyomásgyakorlást. próbáljunk higgadtan, indulatok nélkül, egzakt módon számvetést végezni, s ennek eredménye alapján megegyezni az elszámolási kerdésekben. 12 MILLIÁRD DOLLÁR MAGYARORSZÁGNAK ÉS LENGYELORSZÁGNAK. Mar meghaladja a 10 milliárd ECU-t. vagyis a 12 milliárd dollárt annak a támogatásnak az összege, amelyet a Magyarország és Lengyelország demokratikus és piacgazdasági átalakulását segítő 24 fejlett tókésorszug az elkövetkező húrom-öt év vonatkozásában kilátásba helyezett — közölte egy tájékozott forrás a 24-ek szerdai, brüsszeli miniszteri talalkozója eiőtt. A részleteket szerdán teszik közzé, azzal egy időben, hogy a két ország támogatására szolgáló Phare-akciót összehangoló közösségi bizottság a 24-ek asztalára helyezi összesítő jelentését. A 24-ek szerdai miniszteri ertekezletére meghívták Magyarurszag és Lengyelország képviselőin kívül az NDK. Csehszlovákia, Bulgária és Jugoszlávia külügyminisztereit. Magyarországot Kadar Béla. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere képviseli majd. aki kedden délután érkezik meg Brüsszelbe, a Malév járatával. Delelött őket hallgatják meg. majd a 24-ek ebéden látjuk őket vendégül. Románia képviselőjét nem hívták meg. mivel — mint a közösség szóvivője mondotta — a 24-ek a jelenlegi szakaszban nem kívánják Romániára is kiterjeszteni a Phare-akciót. JOG A HALÁLHOZ. A gyógyíthatatlan betegeknek az önkéntes halálhoz való jogáról első ízben szavaztak meg törvényt az Egyesült Államokban. A vasárnap New York állam törvényhozásában megszavazott paragrafusok értelmében a gyógyíthatatlan betegségük végső stádiumába érkezettt betegeknek jogukban áll megnevezni egy harmadik személyt aki nevükben az állapotukkal kapcsolatos döntéseket hozhat, beleértve a gyógykezelés leállítását is. A beteg szándéknyilatkozatának tartalmaznia kell azt. hogy visszautasítja a mesterséges táplálást, s erről megbízottja tájékoztatja az orvosokat. (AFP) HAZATÉRNEK Á KUBAIAK ANGOLÁBÓL. Ez év június vegéig 35 ezer 45 kubai katona tért haza Angolából — jelentette be hétfőn a kubai forradalmi fegyveres erők minisztériuma. A havannai hivatalos közlemény megerősíti. hogy a kubai csapatok Angolából történő kivonasa az 1988 decemberében New Yorkban létrejött megállapodásnak megfelelően zajlik. A kivonulást az ENSZ megbízottai ellenőrzik. (TASZSZ) SZELEKTÍV IRÁNI KÖSZÖNET. Hasemi Rafszandzsáni iráni elnök hétfőn 98 országnak és szervezetnek küldött távirataban mondott köszönetet a földrengés sújtotta ország népével való együttérzésért, a pénzügyi segítségért és segélyszállítmányokért. A táviratoknak az ÍRNA iráni hírügynökség által felsorolt címzettjei között nem szerepel három segélyküldö ország: az Egyesült Államok. Szaúd-Arábia és Irak. Irán — bár nem minden belső vita nélkül — elfogadta Washington segelyét és az amerikai magánküldeményeket. Megfigyelők ezzel kapcsolatban arra emlékeztetnek, hogy Rafszandzsáni elnök ugyan a nyugati nyitás híve, kemény vonalas ellenfelei azonban „szentségtörésnek" tekintenek mindenféle kapcsolatot az Egyesült Államokkal. (AP) „A LENGYELORSZÁGI TÉMÁNAK ELVETTÉK AZ ÉLÉT." Lengyelország már nem rugaszkodik ahhoz, hogy még a két német állam egyesülése előtt hozzanak tető ala olyan szerződést az Odera—Neisse-határ érvényességéről, amely nemzetközi kötelezettségeket tartalmazna. Ezt jelentette hétfői számában a Die Welt című napilap, Helmut Kohl szövetségi kancellár és Mazowiecki lengyel miniszterelnök budapesti megbeszéléseiről. Az általában jól értesült, befolyásos újság szerint a két államférfi megállapodott abban, hogy megváltoztatják a német—lengyel szerződéses megállapodás kialakításának menetrendjét. Kohl kifejtette: a lengyel nyugati határ elismeréséről csak az. egyesítés után megalakuló német kormány folytathat tárgyalásokat. Most a budapesti eszmecserével a lengyelországi témának elvették az élét: a varsói kormány ugyanis elfogadja azt, hogy a bonni szövetségi gyűlés és a keletberlini népi kamara minapi azonos tartalmú határozata a lengyel határokról jelentős mértékben kötelező érvényű állásfoglalás. Ezért bonni kormánykörök szerint a nemet— lengyel szerződés munkálatait majd az össznémet kormány kezdi meg. Emellett rendezni fognak más kérdéseket is, igy a népcsoportok jogait, nemkülönben a kulturális és az ifjúsági csere ügyét. (MTI)