Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-23 / 180. szám

2 Körkép 1990. július 23., hétfő Hatvanhat tagszervezet a ligában (Folytatás az 1, oldalról.) -Most lehel elmondani elő­ször, hogy a liga már szak­mailag és területileg is rep­rezentálja a magyar munka­vállalókat — mondotta For­gács Pál, a Független Szak­szervezetek Demokratikus Ligájának elnöke, vasárnap a Budapesten megtartott rendkívüli tanácsülést köve­tó sajtótájékoztatón. Az ülé­sen 21 független szakszerve­zet felvételéről döntöttek. (További nyolc szervezet is felvételét kérte.) így jelen­leg már 66 tagszervezetük van, a tagság létszáma pedig meghaladja a 100 ezer főt. A ligához 80 százalékban fi­zikai dolgozók szakszerveze­tei tartoznak Az üzemj szakszervezeteken üdvül ága­zati és területi szövetségek is részt vesznek a liga mun­kájában. A liga szerint szükséges a vállalati tanácsok felszámo­lása. Javasolják egy orszá­gos konfliktuskezelő hálózat létrehozását. {Nem fogadják el azt a gyakorlatot, hogy a minimálbérekről csak. a drasztikus áremeléséket kö­vetően tárgyalnak a szak­szervezetekkel. A leginkább hátrányos helyzetű munka­vállalói csoportok körében garantálni kellene, hogy a terhek növekedésével ará­nyosan növekedjenek a mi­nimálbérek. A soron kővet­kező tárgyalásokon a mini­málbérek 5700 forintra eme­léséért szállnak sikra, A Inga határozatban ítélte el —- s emiatt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnél is tiltakozott —, hogy Nagy Sándor, a szervezet 77. genfi közgyűlésén élesen bírálta az új magyar kormányt, vala­mint a ligát Javasolják, hogy a munkavállalói oldalt rotációs alapon évente más és más érdekvédelmi szer­vezet képviselje a nemzet­közi szervezet rendezvé­nyem. A sajtótájékoztatón el­mondták, hogy a Népszava főszerkesztője a liga véle­ményét is kikérte a lap rész­vénytársaság-alakítási szán­dékáról. A liga minden meg­különböztetés nélkül, vala­mennyi szakszervezet közös lapjaként tudja elképzelni a Népszavát Ilyen feltételek mellett elvileg hajlandó csatlakozni a Népszava •Részvénytársasághoz. Havel Romániába megy Václav Havel csehszlo­vák elnök Romániába lá­togat — erősítette meg a hírt Ion Iliescu román el­nök pénteki sajtóértekez­letén. Iliescu megvonta a vá­lasztások Óta eltelt idő­szak román politikájának mérlegét. Sajnálkozva ál­lapította meg, hogy az el­ért eredmények ellenére nem talált megfelelő vissz­hangra a politikai erőket társadalmi megbékélésre szólító felhívása. Ismertet­ve az ország előtt álló po­litjkai és elsősorban gaz­dasági feladatokat, az el­nök ismételten utalt a nemzeti összefogás szüksé­gességére. Szólt arról, hogy a ro­mán vezetés egyik fő cél­ja: megváltoztatni a Ro­mániáról kialakult rossz megítélést. Szeretnénk azt, hogy Romániáról valós kép alakuljon ki — mond­ta —, arra törekszünk, hogy mindenki megértse az ország gyengeségeit, a hosszan tartó diktatúra időszakából öröklött ne­hézségeket. Először szólt arról, hogy a Romániáról kialakult képért elsősor­ban az országban végbe­ment események okolha­tók, nem pedig a külföld. Rádiótelex Chilében sem kívánják Honeckert A chilei kormány — Bonn hivatalos közbelépé­sére — megtagadta a be­utazási engedély megadá­sát Erich Honecker volt keletnémet párt- és álla­mi vezetőnek. Santiago eredetileg hajlandó, lett volna menedéket adni a 77 éves Honeekernek' és feleségének. Ilyen értelmű kérvényt terjesztett elő ugyanis a bukott kelet­berlini vezető leánya, Son­ja Yaniz, aki a közelmúlt­ban települt át a dél-ame­rikai országba chilei fér­jével. A bonni külügyi hivatal közölte a chilei kormány­nyal, hogy Honecker be­fogadását igencsak barát­ságtalan lépésnek tekinte­né, mivel az egykori párt­és állami vezetőt politikai felelősség terheli az NSZEP-rendszer hosszú éveken ét kifejtett bűnös tevékenységéért. A lap az NDK belügyminisztéri­umától szerzett értesülé­sekre hivatkozva azt is közli, hogy a főáll^m­ügyészség utasítására a Honecker-házaspártól be­vontak minden személyes igazoló okmányt. csakis a december 2-re ter­vezett össznémet parlamen­ti választások után kerül­het sor. Ezzel szemben a Szociáldemokrata Párt ÍSPD) és a liberálisok képviselői azt akarják, hogy a csatla­kozási aktus legkésőbb a választásokat megelőző na­pon történjen. A parlament legutóbbi ülésén, amely pén­teken reggel 8 órától este 11-ig tartott, jórészt erről vitáztak a képviselők, de nem sikerült, kompromisz­szumra jutniuk. Mint az ADN írta, a vasárnapi par­lamenti ülés jelenti az ed­digi legnagyobb szakítópró­bát a kormánykoalíció szá­mára, olyannyira, hogy ha a szociáldemokraták és a li­berálisok kitartanak állás­pontjuk mellett, az a koalí­ció bukásának veszélyével fenyeget. Számos hozzászólás és megjegyzés után a parla­ment végül is elfogadta a második félévre szóló költ­ségvetést. A várható mér­leghiány 3,4 milliárd már­ka, de ennek egy részét le lehet faragni, egyrészt szi­gorú takarékossággal, más­részt a leszerelési és vé­delmi minisztérium kiadá­sainak csökkentésével, to­vábbá a külügyi tevékeny­ségre, a pártok finanszírozá­sára és az államapparátus költségeire szánt pénzalapok megkurtításával. A költség­vetési törvény elfogadása előtt Walter Romberg pénz­ügyminiszter bíráló szavak­kal illette az NSZK kor­mányát, amelytől az eddi­ginél nagyobb partneri együttműködést kért. Egy­ben leszögezte: „köztársasá­gunk földjének és polgárai­nak kiárusításához én nem fogok hozzájárulni", Szeged passzol Darmstadthoz Berlin Törékeny koalíció Az NDK Népi Kamarája vasárnap délben rendkívüli tanácskozásra ült össze, hogy még a nyári parla­menti szünet előtt megpró­báljon döntést hozni három fontos kérdésben. Ezek közül a legvitatot­tabb kérdés az, hogy mikor csatlakozzék az NDK az NSZK alkotmányához. A Lothar de Maiziere vezet­te Kereszténydemokrata Unió (CDU) és az azt tá­mogató Német Szociális Unió (DSU) továbbra is ki­tart azon álláspontja mel­lett, hogy erre a lépésre (Folytatás az 1. oldalról.) egyik tagja az NDK-beli testvérvárosunk, . Freiberg főpolgármestere, öt azért hívtuk magunkkal, mert hisszük, hogy látogatásából hasznos kapcsolat születik. Egy másik példát is mon­danék. Nemrégiben török­országi testvérvárosunkban, Burzában jártam. Amikor megemlítettem, hogy hama­rosan legújabb testvérvá­rosunkba, Szegedre utazom, a burzai főpolgármester ál­talam küldött meghívást Szegednek. Az ismeretségek, a kapcsolatok tehát így is terebélyesednek tovább. — Befejezésül engedjen meg egy személyével kap­csolatos kérdést. Ügy tu­dom, családjában hagyomá­nyai vannak a politikai pá­lyafutásnak. — Így igaz, Apám a há­ború után Darmstadt első főpolgármestere volt. Ma 85 éves, de tavaly november­ben, amikor Szegeden jár­tunk, ő is fontosnak tartot­ta, hogy eljöjjön Darmstadt legújabb testvérvárosába. _ Jómagamról pedig any­nyit: kilencedik éve va­gyok Darmstadt főpolgár­mestere. Nálunk hatéven­ként választanak főpolgár­mestert. Nekem egymásután két periódusra szavaztak bi­zalmat. Amikor lejár a man­dátumom, visszatérek ere­deti szakmámhoz. Civilben jogász vagyok. — Köszönöm a beszélge­tést. Kalocsai Katalin MONGOL VÁLASZTÁSOK Mongóliában vasárnap megkezdődött a július 29-kén sorra kerülő parlamenti és helyhatósági választásokon in­duló jelöltek végső regisztrálását eldöntő szavazás. Az első fordulónak is nevezhető szavazás eredménye­ként a választási bizottságok minden választókörzetben a két legtöbb szavazatot kapott személyt jegyzik be induló­ként, az egy hét múlva esedékes fordulóra. Azokban a választókörzetekben, ahol három vagy több jelölt végez azonos eredménnyel, még július 29-ke előtt újabb szava­zást tartanak. Mongóliában a történelemben először rendeznek par­lamenti választásokat több párt részvételével. A Nagy Népi Hurál 430 képviselői mandátumáért hat párt színei­ben, több mint 2400 jelölt fog versengeni. A parlamenti választásokon a pártok kérésére külföldi megfigyelők is részt vesznek. (TASZSZ) NADZSIBULLAH ELFOGADJA A SZOVJET BfcKETERVET Nadzsibullah, afgán elnök vasárnap sajtóértekezleten jelentette be, hogy elfogadja az afganisztáni polgárhábo­rú befejezését célzó szovjet béketerv egyik leglényege­sebb pontját, azaz, hajlandó átengedni a védelmi és a belügyminisztérium hatalmának egy részét a kormány és a felkelők képviselőiből álló vegyes bizottságnak. Ennek feladata lenne az általános választások megszervezése. A kormányerőknek és a felkelőknek kötelezniük kell magukat, hogy a szavazás előtt és alatt nem hajtanak vévre katonai akciókat — tette hozzá. Minden más meg­oldás csak vérfürdőhöz é« anarchiához vezetne — mondta az algán elnöK, megerősítve, hogy sem 6 személy szerint, sem pártja nem óhajt lemondani a hatalomról a válasz­tásokat megelőzően. A Julij Vcroncov szovjet ENSZ-nagykövet által elő­terjesztett szovjet béketerv értelmében, nemzetközi fel­Ügyelet mellett szabad választásokat tartanának a polgár­háború sújtotta Afganisztánban. A béketerv hírét a The New York Times című amerikai lap jelentette július 15­én, amerikai illetékesekre hivatkozva. RMDSZ-GYÜLES Helyes volt a döntés, hogy az RMDSZ ne vegyen részt a kormányzati munkában. A választások után kiderült ugyanis, hogy a többséghez jutott Nemzeti Megmentési Front nem is szándékozott koalíciós kormányt létrehozni — így összegezték az RMDSZ választások utáni tevékeny­ségét az országos választmányi ülés szombati zárónapján, Csíkszeredán. Természetesen az RMDSZ-nek ez a külön­állása nem jelentett és jelent teljes elzárkózást, mert szakemberekkel bizonyos szakkérdésekben az építő­munka jegyében a szövetség minden politikai párttal, csoportosulással és kormányzati szervvel együttműködik — szögezték le. A romániai magyarság érdekképviseleti szervének két­napos tanácskozásán tárgyaltak a szövetség stratégiájáról, és úgy határoztak: a jövőben a politikai feladatokon ld­vúl gazdasági, kulturális és társadalmi téren is az aktí­vabb tevékenység érdekében összehangoltabb munkára van szükség A magyar nemzetiség művelődési helyzetéről megállapították, a helyi kezdeményezésekkel sok helyütt hagyományokat keltettek életre, pezsgőbb lett a kulturá­lis élet, de szükség van országos kulturáílis koordináló központ létrehozására. Ennek feladata lenne a különböző kulturális egyesületek tevékenységének összefogása. Szőcs Géza, a szövetség főtitkára javasolta, hogy a szövetség újítsa meg szervezeti munkáját országos és he­lyi szinten. Foglalkozott az országos választmány Tőkés Lászlónak, a szövetség tiszteletbeli elnökének rendkívüli kongresszus összehívását szorgalmazó javaslatával. A tes­tület úgy határozott, hogy tovább vizsgálja a kezdemé­nyezést, és Tőkés Lászlóval — aki magyarországi útja mi. att nem vehetett részt a csíkszeredai tanácskozáson, ebben a kérdésben konzultál, áttekintve az iskolaüggyel és a ki­vándorlás kérdéseivel összefüggő feladatokat. (MTI) Steged új erőtérben Polgárok városa Abból kell kiindulni, hogy olyan helyhatóság kel­lene létrejöjjön, amilyen eddig még soha nem volt: azaz, itt előzmény nélküli, és nem is az előzményekből fejlődött, illetve fejlődik ki. Ehhez képest tehát, mind a helyhatósági képviselő-testületi tagok, mind a polgár­mester személye esetén az eddigi tevékenység, közis­mertség. vagy különösen közigazgatási tapasztalat nem látszik előnynek, és nem látszik szükségesnek sem., sőt, inkább hátránynak vélem azt, ha olyan személy(ek) kerülnek a képviselők közé, akiknek az elmúlt idő­szakban volt bármiféle közigazgatási, vagy tanácsi ta­pasztalatuk, mert az óhatatlanul mintaként szolgálhat majd számukra a jövőbeni viselkedés, döntéshozatali mód szempontjából. Nem látszik azonban mintának az utoljára vagy ötven éve volt önkormányzat választása működése sem — bár inkább, mint a közelmúlt tanácsi műkö­dése —. annak korlátozottabb választói körből kikerült volta, és ennek folyományaként az érdekérvényesítés lehetőségének korlátozottabb volta miatt Helyesen vetette azt fel Anderle Adám, hogy a vá­rosi önkormányzat megteremtése során nem kizárólag a pártoknak kellene jelölteket állítani, és nem kizáró­lag pártszempontoknak kellene érvényesülni, hanem a különféle, érdekképviseleti szervek által megtestesített érdekeknek is. Sajnos, azonban Ilyen tényleges érdek­képviseleti szerv, szerveződés egy sincs. A — remél­hetően már tényleg — „múlt" rendszer legnagyobb bűnéül a magam részéről éooen axt tekintem, hogy a polgárok önszerveződő lehetőségét zárta ki, s bármi­féle „érdekképviselet"-nek címzett csoportosulás csak felülről szervezetten, felülről jóváhagy ottan, és felülről kiválasztott vezetőkkel jöhetett éa jött létre. Az eltelt évtizedek során tagjaikból kiöltek minden öntevékeny kezdeményezést, és minden hitet abban, hogy szerve­zetük valóban a tagok érdekeinek képviseletét szol­gálja, nem a fölső hatalom akaratának végrehajtását (Magam e tekintetben alapos ismeretet az ügyvédek „érdekképviseleti" szervéről szereztem, az. ügyvédi ka­marákról, melyek más feladatot, mint az ügyvédek kordában tartását, ési a hatalom rosszallásának továb­bítását nem töltöttek be, de bizonyos vagyok abban, hogy hasonló feladatot láttak el a többi érdekképvi­seleti szervek is.) Sajnos, tehát, nem látszik sem cél­szerűnek, sem a város polgárai szempontjából hasz­nosnak ezen érdekképviseletek felruházása, jelöltállítá­si. de különösen nem közvetlen képviselödllitási lehe­tőséggel. Mindaddig, míg a tényleges, önszerveződés alapján, a tagok érdekeit ténylegesen képviselő, különféle ér­dekképviseleti szervek létre nem jönnek, tőlük a vá­ros azonos érdekű polgárainak képviseletét nem várhat­juk. s mivel erre már a helyhatósági választásokig nincs esély. Anderle Ádám ez irányú felvetésére — sajnos csak nemleges válasz adható. A közéletben egyetlen csoportosulás! forma volt és maradt meg az elmúlt évtizedek alatt a hatalomtól úgy-ahogy függetlennek: az egyházak, a város egyházi közösségei. Anderle is jelzi, hogy az általa megismert városban milyen szervező és segítő tevékenységet tud­nak kifejteni az egyházi közösségek, s jelzi, hogy az itt közelgő helyhatósági választások során, illetve a majdani helyhatóságban az egyházak érdekérvényesítő szerepe nem mellőzhető. Magam is hiszem és vallom, hogy — mint egyetlen független, és a polgárok jelentős körét átfogó érdekképviseleti csoportosulás — az egy­házak helyi közösségei mindenképpen olyanok, melyek­nek helyük van az önkormányzatban, legalábbis jelölt­állítási szinten. Éppen városunk közelmúltbeli keserű tapasztalatai intenek arra bennünket, hogy képviselőink kiválasztá­sának szempontjai közül a szilárd erkölcsi tartást tart­suk elsődleges szempontnak, mert csak ekkor remélhet­jük, hogy önös érdekek helyett a közjó szolgálata fogja vezérelni őket. Olyanokra van szükségünk, akik kép­viseletünket szolgálatnak fogják fel — gondolatban sem fordul meg bennük, hogy fölöttük nincs hatalom, mint azt egy érdemdús képviselő épp a napokban je­lentette ki —, és a legcsekélyebb mértékben sem ha­talomnak. Igyekezzünk ezeket a személyeket környeze­tünkben megtalálni, s mert az elmúlt időszak sajnos, nem az erkölcsi szilárdsággal rendelkezőknek kedvezett — ők közismertséget nemigen szerezhettek a múlt­ban —, bizony rendkívüli felelősség terhel mindany­nyiunkat a választás során. Vigyázzunk a pártokkal, és azok jelöltjeivel is, mert önmagában a múlt tagadása nem bizonyos, hogy erény, s, hogy a jövőre nézve az kedvező változást eredményez. A múlt hangos szidalmazói még nem bi­zonyos, hogy a tagadás mellett pozitív értékeket «s fel tudnak mutatni, mely pozitív értékek felmutatásának hiányában bizalmunkkal egyetlen pártot, vagy jelöltet sem -> í á nd-^kozh a tu nk meg. Nem oly hosszú időre ugyan, de nekem is szeren­csém volt Pár napon keresztül egy német kisváros vendégszeretetét élvezni; szegediek egy csoportjával iártunv ott. A polgármester — természetesen — indít­tatva érezte magát arra, hogy bennünket is fogadjon, é- köszöntsön, egv órát ránk szánva idejéből, és egy néhány pohár sort, és perecet a város költségvetéséből. Abban az időben voltak ott e városka testvérvárosai­nak küldöttei is (polgármestereikkel az élen, és millió programmal), mégis jutott ránk ideje, pedig nem hiva­talos küldöttség. Házigazdámtól tudom — ki a város képviselö-tesületének tagja —, hogy azon a napon ösz­szesen 22 programja volt » polgármesternek, ahol meg kellett, illett megjelennie. O azonban nyilván tisztában volt azzal, hogy polgármestersége nem hatalom, ha­nem szolgálat, és ha városa polgárai egy csoportjának vendégei vannak, azok a város vendégei is, hiszen a város a polgárok városa, a város van a polgárokért, és nem fordítva, s neki, mint polgármesternek, köteles­sége köszönteni a város vendégeit. Ilyen polgármestert kívánok én magamnak, é* sze­retett városunknak Dr. SsUvécy iMtio

Next

/
Oldalképek
Tartalom