Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-23 / 180. szám

r 1990. július 23., hétfő Gazdaság A KIÚT V^^V Most' ho§y magunkaT hazánkat Európába újra beépítjük, a belső és külső változások ^ m. m. A V/ A # 1 s • 1 1 . • 1 « /. / /1 . . » ... . . A KOZMIKUS kényszere zúdult ránk. A bénító múltat szétverve, minden elfojtott erőnket föl kell szabadítanunk. Új élet csak teljes erkölcsi átalakulásból fakad. A KOZMIKUS ÚT, egy ÚT új, nemzetközi (ŰSA, Németország) és emberközi erkölcsi mozgalom,minden kereső, —építeni és változni akaró embernek irányt mutat. Az alapító PETŐ FERENC (Houston, Texas) hívással és kihívással fordul az új útkeresőkhöz, érdeklődőkhöz 1990. július 24-én, kedden este 7 órakor a Deák Ferenc Gimnáziumban (József A. sgt. 118.). A kozmikus út Kiáltványa füzet megváltása (30 Ft) szolgál belépőül. További érdeklődés A kozmikus út 6701 Szeged, Postafiók 233. címre küldendő. Románia Katasztrófaleltár Megdöbbentő adatokat tében az egészségügy, az ok- százalékát folyamatosan hozott nyilvánosságra a ro- tatás, a szolgáltatás, az inf- külföldön adták el. mán gazdaság állapotáról az fastruktúra, a lakásépítés, Élelmiszerekből is egyre ottani statisztikai hivatal szinte reménytelen helyzet- kevesebbet kap a lakosság, korábban szigorúan titkos be került. Erre a területre tavaly egy lakosra 10,4 kg adatai alapján a Rontania sok-sok éven át alig a felét- hús, 10,9 kg hústermék, 1 Liberó című lap. harmadát költötték annak, kg húskonzerv, 2,3 ka hal, A nemzeti vagyonnak ag- amekkora hányadot ezek a 23,4 liter tej, 8,6 liter ét­gasztóan nagy része lepusz- beruházások a fejlett orszá- olaj jutott — nagyrészt tult, elavult, közgazdasági gokban kapnak. jegyre. Ezek a mennyiségek értelemben nullára írható. A gazdasági megalománia körülbelül egynegyedét te­Különösen a tudományos szörnyszülöttei: a mára mű- szik ki a fejlett országok kutatásban és az infrastruk- ködésképtelen kohászati és egy főre eső fogyasztásának, túrában katasztrofális az vegyipari kombinátok, a Du- A román mezőgazdaság­eszközök állapota. Minden- na—Fekete-tenger, Buka- ban túlzás nélkül lehet ál­nek következménye, hogy rest—Duna-csatorna, a bu- lítani: ma csaknem közép­ma Romániában egy vasúti karesti közigazgatási köz- kori állapotok uralkodnak. utazás beláthatatlan végi pont. A legtöbb nagy beru- A növénytermesztésben az kaland, s a tudományos ku- házás soha egy fillér hasz- európai termésátlagok alig tatóhelyek nagy részén esz- not sem hozott: a Duna— felét, az állattenyésztésben közök hiányában áU a mun- Fekete-tenger csatorna, a egynegyedét produkálják. ka. mai napig hatalmas költ- Románia a lakásépítésben, A beruházások az eszelő- ségvetési támogatóssal tud a tartás fogyasztási cikkek­sen magas felhalmozási há- csak működni. kel való ellátásban, az ar­nyad következtében látvá- A világgazdasági folya- vosok arányát tekintve az nyos számokkal jellemezhe- mátoktól való teljes elsza- európai lista végén áll. Ha tők. ám ezek olyan arány- kadást jelzi, hogy az ener- lehet, még ennél is súlyo­talanságokhaz vezettek, giaigényes ágazatok ará- sabb a demográfiai helyzet. amelyek önmagukban mc-c- nyukban is egyre többet, A születések száma arány­bénitják az ország gazdasá- ma már az egész ipar ener- lag magas, de a csecsemő­gát A nyersanyagtartaléko- giafelhasználásának több halandóság kirívóan rossz kat kimerítették, az energia, mint felét fogyasztják el, egészségügyi életminőségü gazdálkodás nincs összhang- ugyanakkor, az ioar terme- állapotokat jelez. A halálo­ban a rohamosan emelkedő lési értékének alig egyötö- zási arányok az európai át­villamosepergia-fogyasztás- dét adják. A slatinai alu- lag két-háromszorosát teszik saL míniumipari vállalat példá- ki, egy japán nyolc és fél Az elmúlt egy évtizedben ul tavaly annyi villanyára- évvel él tovább átlagosan Románia vitathatatlanul mot használt el, mint Ro. egy román állampolgárnál. Európa legszegényebb orszá- mánia egész lakossága! Mindezek olyan súlyos te­ga lett. Ráadásul, további Az export-import össze- hérként nehezednek az or­gazdasági csődhelyzetek so- függések is szinte minden szágra, hogy még egy gyors razatát sejtető belső arány- ésszerűséget nélkülöznek. A politikai konszolidáció után talanságok terhelik az nehézipar számára szinte is évtizedekben kellene azt amúgy is alig működő or- minden nyersanyagot ím- az időt mérni, amíg a ma szigot. A beruházások öt- portálni kell. ugyanakkor a Európa perifériájára szorult ven százalikát fordították hazai gyártású fogyasztási román gazdaság talpra ál­az iparra,- ennek következ- cikkek csaknem nyolcvanf!) lítható. Századokon át A Pávai-Vajna család múltjáról A tavasziban Marosvásárhelyről írván (A „tűzhely" felismerésen alapul. A fia­megközelítése: köszönet a kiegészítő levelekért és telefon- tal Bolyai érdemeit nem hívásokért!), átnézve a Bolyai családdal kapcsolatos iro- csökkenti az a tény, hogy mányaimat. a két „nagy" mármint Farkas és János (apa nagyjából vele egy időben a és fia) felmenőiről is felfrissítettem ismereteimet. Ha nem német Gauss és az orosz élnék Szegeden, talán föl sem figyelnék Bolyai Farkas Lobacsevszkij is hasonló föl­édesanyjának (tehát Bolyai János apai nagyanyjának) a ismerésre jutott. Ellenben nevére. Bolyai 'Gáspárnak ugyanis a neje Pávai-Vajna (tudomásom szerint) a te­Julianna volt. mesvári fizikus, id. Toró Ti­bor birtokában levő lavel Másnap elzarándokoltam lyek búvópatakként képe- íelzi: a megfogalmazás c-1­az Anna-kúthoz, megtekin- sek föl-föltűnni egy-egy kü- sodlegessége a Bolyai Já­teni a Pávai-Vajna Ferenc lönös adottságú egyén re- noső­emléktábláját. S megszület- vén a történelemben. Ugyan- A Szeged múltjával fog­tek a kérdések eme zárán- is e sorok írójának szrnt lalk°zo tudománytörténészek doklat nyomán — amikre ei- meggyőződése, hogy a tör- (szerencsénkre) egy pillana­eddig nem kaptam választ, ténelemtudomány, bár egy- tig sem veszejtették szem A tudománytörténészek sze- előre a meghonosodott egye- e térség jeles személyi­rint Bolyai Gáspár 1770. temes szemlélettől nem ké- cégeit — mérvadó e szem­körül vette nőül Pávai-Vaj- pes elrugaszkodni, előbb- Pontból, hogy Pavai-Vajna na Juliannát; Pávai-Vajna utóbb, rekompenzációs ala- Ferenc szerepe az Alföld Ferenc nagy-alföldi mun- pon, meg fogja adni a „csá- gaz." és olajkincsének fel­kássága pedig e század hu- szárnak" azt, ami a császá- tárásában minden alkalom­szas-harmincas éveiben te- ré: a tudományok jeles mű- megkapja a maga egv­tőzött, mellőzöttsége pedig a velői életművükkel olyan értelmű méltatását. A hid­negyvenes évek végén, az mértékben befolyásolták éle- rológus-geológus Pávai-Vaj­ötvenes évek elején. tünk alakulását, amit csak na- mint az egzakt tudomá­Vajon, egyenesági leszár- utólag, a távlatok birtoká- ny°k művelője, pontosan azt mazottja a „szegedi" Pávai- ban leszünk képesek fa - tette le az asztalra, amit az Vajna azon családnak, mely- becsülni. Végeredményben — utókor (a jelen) elismer te­ből a Bolyaiak anyja es és szerencsénkre — az em- vékenysége tárházából, nagyanyja is gyökerezik? A beriség alapvetően egy olyan Személy szerint rendkívül háromszéki Páva községből jövő felé halad, melynek érdeklődve várom föltéceie­tudtommal jelenleg Szege- meghatározottságát a külön- zesem, megerzesem (ez mar den csupán egyetlen család leges adottságokkal bíró tu- nemely órákban vaggya tor­számítja felmenőit, s mivel dósok alapozták meg. zult: bárcsak igazolódna ..) a Vajna családnév elég rit- „Semmiből egy új, más bizonyosságát, avagy légből ka, talán a geneológusok világot teremtettem" — írta kaP°tt voltát, könnyűszerrel fel tudnák de- lelkesen Temesvárról Bolyai A Bolyaiak és a szege­ríteni az igazságot, mely János Marosvásárhelyt élő di Pávai-Vajna rokonsá­egyúttal gyarapítaná és ki- édesapjának, Bolyai Farkas- ga rendkívül érdekes hely­egészítené azt a tételt, mi- nak. E levél keltezésének zetet teremt; amennyiben szerint a tudománytörténet- ideje: 1823 novembere. Va- nem valószínűsíthető akap­ben, jobban mondva a tudo- lamikor és valahol már le- csolat, e három személyiség mányok művelésében vol- írtam: ez az esztendő Pe- tudományos érdemeiből jot­tak (vannak és lesznek) tőfi Sándor szülelésének az tányit sem von le... „fejedelmi" családok, ame- éve. A mai űrtudomány e Pataki Sándor Kilógó csirkelábak Szerencsétlenek és szerencselovagok A termelésben elég a leg­kisebb figyelmetlenség, anyaghiba s kész a selejt. Utólag lehet a felelősöket keresni, de a veszteség már kész tény. Az induló vállal­kozások egy része szintén „törvényszerűen" befuccsol. Olykor a nagy ötlet nem áll­ja a gyakorlat próbáját, s a szakértelmet a lelkesedés és az önbizalom ideig-óráig pó­tolja csak. A mezőgazdasághoz, az ál­lattartáshoz „elvileg" értők, ha már nincs más választá­suk, vagy ha a bombaüzletet látják csak maguk előtt, be­levágnak. A szükséges tőke legtöbbször hiányzik, így ke­resni kell egy céget, melytői mondjuk a vállalkozó csir­késnek, mint a „kotlóstyúk­tól" védettséget várnak. Ezeknek a cégeknek is érde­kük, hogy begyűjtsék „csi­béiket", hisz az integrációért cserébe meghatározott díjat számolnak fel, sőt ha kedve­zőtlen adottságú téeszekről van szó, még az állami tá­mogatás is a közös kasszát gyarapítja. Az ügyfél csak akkor fizet, ha leadta a le­szerződött jószágait. A baj ott kezdődik, ha a bevétel kisebb mint az integrátornál lajstromba vett költségek. No jó, nem volt szerencséje, le kell dolgozni a vesztesé­get, indulhat a következő turnus. Közben élni is kell valamiből. Hallottam olyan­ról, aki a hozomra adott tá­pot féláron adta a falujá­ban, s csirkét árult a heti­piacon. Annak is megvan a technikája, hogyan kell az elhullást bizonyító csirkelá­bakat beszerezni. Ilyen előz­mények után könnyen meg­jósolható, a hólabdából mi­előbb lavina válik. Kezdődhet a bírósági her­cehurca, a megítélt kártérí­tésnek egyre többször nincs fedezete. Letiltható jövede­lemnek se híre, se hamva. A végrehajtó megjelenése­kor nem segít a sírás-rívás. Akinél talál valamit, az tényleg egy szerencsétlenül befuccsolt polgár. A dörzsöltebb számít e végre, s minden értéke más nevén szerepel, megfogha­tatlan. Itt már jogos az „utóítélet", kalandor az ille­tő. Egy-egy ilyen eset hagy­ján, belefér a Kálóba. Az már elgondolkodtató, ugyan­az a személy több helyen is el tudja játszani ugyanazt a játékot. Akad, aki már 4-5 helyen is feketelistán sze­repel. Érthetetlen, hogy az új alkalmazó a hasonló pro­filú cégeknél miért nem ér­deklődött időben, hisz az esetek többségében kiszűr­hető lett volna a hiba. A fe­lelőtlenség számláján mil­liók állnak. A vállalakozások népszerű terepe a kereskedelem. A múltkoriban egy új céghez betoppanva meglepetten lát­tam, a vezető ugyanaz a sze­mély, aki már több elsüly­lyedt hajót elhagyott, sőt még felfüggesztett bírósági ítélet, majd az amnesztia miatt felfüggesztett eljárás is gazdagítja nacionáléját. Sok baja nem történhetett, a tönkrement káefté tartozásai háromszorosára rúgnak az alaptőkének. Ennyire nem lehettek ügyetlenek, annak a „pénznek — paripának" meg kell lennie valahol. S való­színűleg meg is van az érinthetetlen magánszférá­ban ügyesen elrejtve, tára mosva. Ebből a gyanút­lan hitelező egy garast sem fog látni. A vállalkozó lehet kárval­lott, vagy ő tehet másokat tönkre. Egy biztos, a hiszé­kenység, a felületesség nagy kockázat. Biztosítékok nél­kül, amíg az egyik félnek aranybánya az ügylet, a má­siknak tönkremenés. Embe­rek, kemény világban élünk, tanuljuk meg végre, nem babra megy a játék; T. Sz. I, illgyő, Zsana emlékei Zalaegerszegen, ; zai olajipar egyik pontjában érdekes badtéri kiállítás váija a lá­togatókat, jó néhány,a mi i ha- vidékünkről származó ér- gátlóját, meg a zsanaiét — köz- dekességgel. Gyenes Kál- talpazatán az első ágyűlö­sza- mán képösszeállításában vés nyomával —, s néhány bemutatja a híres-neves „látképet", az olajipari algyői 168-as kút kitörés- kiállításról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom