Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-23 / 180. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 180. szám 1990. július 23., hétfő Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Kormánypártok földpaktuma Hektáronként 20 vagy 80 ezer forint? — Havel elnök Romániába készül — Kisgazda hétvége l^em történtek eget rengető események sem a világ-, sem a hazai politikában, néhány érdekesség azonban említésre méltó e rekkenő hőségben Is, melytől nem csu­pán mi szenvedünk, hanem Európa mis tájainak lakói is. (Franciaországban vízkoriitozást vezettek be több me­gyében; erre ott még nemigen volt példa.) Az afgán Nadzsib engedményekre kényszerült a polgárháború be­fejezése érdekében; a szovjet MIG-rakétaprogram egyik vezető tudósa Izraelbe érkezett, no, nem tudományos kül­döttség tagjaként, hanem mint kivándorolt; északi és dél­keleti szomszédaink pedig csúcstalálkozóra készülnek, Ha­vel ugyanis Romániába látogat. Kétségtelenül a legfontosabb belpolitikai történés, hogy a kormánypártoknak sikerült végre megegyezniük a földkérdésben, hiszen, mint ismeretes, komoly nézetkü­lönbségek feszültek eddig e téren az MDF és a kisgazdák között. A részletekről ma sajtótájékoztatón számolnak be, s ezen derű] ki, hogy a szükséges kompromisszum érde­kében melyik félnek kellett többet engednie... A füg­getlen szakszervezeteket tömörítő liga tanácsülésén el­ítélték Nagy Sándort, aki a Nemzetközi Munkaügyi Kon­ferencia genfi közgyűlésén élesen bírálta a kormányt és a ligát. Szükségesnek tartják a vállalati tanácsok felszámo­lását, és a minimálbérek 5700 forintra emelését is. Ez utóbbi nem is teljesen utópisztikus kivánság — talán. Sandi István Ázó, aki megműveli? Megegyeztek a kormányzó pártok parlamenti frakciói a földkérdést rendező tör­vénytervezet elveiben. A budai Agro Hotelben, a Hanns Seidel Alapítvány tá­mogatásával rendezett há­romnapos tanácskozás va­sárnapi zárt ülése után Zsí­ros Géza, a Független Kis­gazdapárt parlamenti kép­viselője nyilatkozott erről az MTI munkatársának. A pártok képviselői abból indultak ki, ami összeköti őket, s így sikerült a részlet­kérdésekben is közös állás­pontot elfogadni. Így elvileg augusztus 20-áig elfogadha­tó a törvény — mondotta —, aminek jelképes ereje is lenne. A föld csak azoknak, illetve azok örököseinek jár majd ingyen, akiké volt a törvénysértő elvétel előtt. Az ország mezőgazdasági termelésének folyamatossá­ga miatt maximálisan figye­lembe vették a tárgyaló fe­lek a földet ma is művelő, falun élő tsz-tagok és állami gazdasági dolgozók érdekeit. Racionális sorrend szüksé­ges a földigénylések teljesí­tésénél — hangsúlyozta Zsí­ros Géza. Először azok kap­ják meg a földet, akik azon­nal művelésbe is veszik, te­hát a falun élő tsz- és állami gazdasági dolgozók. Akiktől elvették korábbi földtulaj­donukat, azok ingyen nyer­hetik vissza, mások viszont e körből kedvezményes ösz­szegért juthatnának föld­höz. Az ebből nyert bevétel­ből, célszerű lenne kártala­nítási vagy földvédelmi ala­pot képezni. Személyes becslésem szerint — mon­dotta — a silányabb földön 20-30 ezer forintért, a jobb termőföldön 40-80 ezer fo­rintért juthatnának hozzá a gazdák egy-egy hektárhoz. Ezeket a földeket a magán­tulajdonon alapuló, önkén­tes szövetségbe tömörülve, együttesen művelhetnék meg a családok. így már szántóföldi növénytermelés­nél is rentábilissá válhat a gazdálkodás. Nagy előny, hogy ezek a kis szövetségek jóval rugalmasabban alkal­mazkodhatnak a bel- és kül­földi piachoz, mint a tsz-ek, vagy az állami gazdaságok. Arra az észrevételre, hogy a haszonbérletbe kiadott föld­tulajdonok bérleti költségei megdrágítják a termelést, növelik a mezőgazdasági termékek árát, kifejtette, hogy végre a mezőgazdasági termékek önköltségszámítá­sánál helyére kerül a föld használati értéke. Hangsú­lyozta, hogy a tsz-ek, állami gazdaságok indokolatlanul nagy bürokráciájának le­építésével sokszorta több pénz takarítható meg, mint amennyivel ez a haszonbér­leti díj drágítja a termelést Zsíros Géza, aki részt vett a tanácskozáson, elhangzot­takat összesítő és a megálla­podástervezetet kidolgozó 9 tagú bizottság munkájában, elmondta, hogy a megegye­zésről részletesen ma, tájé­koztatják az újságírókat és a közvéleményt a Parlament­ben. ban elfoglalt vezető szerepe a kisgazdáknak elsődleges biztosítéka lehet a földtu­lajdon-viszonyok normális rendezésének, feltéve per­sze, ha a Parlament ehhez a megfelelő törvényességi feltételeket megteremti. Er­re a miniszter úr szerint minden lehetőség adott, hi­szen a kormánykoalíció va­sárnap Soltvadkerten meg­vitatta, pontosította és egyeztette a kisgazdák által összeállított programot, egy­ben az operatív teendőket is megbeszélték. A helyhatósá­gi választások vidéken vár­ható eredményeiről optimis­ta feltételezést hallhattunk, talán kissé kevés utalássala gyakorlati tennivalókra. A miniszterhez a közönség fő­leg a földtörvény részleteit firtató kérdéseket intézett. A válaszokból kiderült, hogy a reprivatizálásnak — mely az ország több részén már elkezdődött — nincs köze a használati joghoz, s hogy a jövőben az országban az egyedüli értékmérő a föld lesz, hisz már ma is min­denki a tulajdon eme for­májára koncentrál. Megtor­panás csak a használatba vétel kezdetekor lesz, mert MDF a felzárkózás a szabadpiaci világhoz könyörtelen törvé­nyek szabályai szerint megy majd végbe. A nagygyűlés után a mi­niszter a város politikád ve­zetőiivei találkozott egy jól rendezett és kellemes foga­dás keretében, ahol a fen­tebb már említett témákat részletesebben megbeszél­ték. Majd a Szentes főterén összegyúlt, mintegy 100 fő­nyi tömeggel folytatott — közöttük elvegyülve — kö­tetlen beszélgetést, melynek során hívei korlátlan egyet­értésükről és támogatásuk­ról biztosították. Kevés konkrét információ közlésével, ám ünnepélyes külsöségék között zajlott le a többfordulós találkozó, mi­nek során a miniszter úr nyilván megelégedéssel nyugtázhatta, hogy vidéken a kisgazdák bázisa továbbra is igen széles, megbízható, eltökéltségében pedig kel­lően szilárd. Kérdés, hogy a helyhatósági választások mennyiben erősítik majd meg tapasztalatalt. Czégény József Kampánynyitó Lakifelken Kora reggeltől késő estig tartó falunapot rendezték vasárnap Lakitelken. A ze­nés ébresztővel kezdődő, tá­bortűzzél, táncházzal záruló egész napos juliális egyben a Magyar Demokrata Fórum helyhatósági választási kam­pányának nyitánya is volt A 'helyszín megválasztása részben tiszteletadás volt Laki teleknek, a Magyar De­mokrata Fórum bölcsőjének, részben pedig annak a kife­jezésre juttatása, hogy a legnagyobb politikai szerve­zet tisztában van a vidék je­lentőségével. Az MDF válto­zatlanul 'kötelességének tart­ja a legkisebb településeken élők sorsának jobbítását is. Az MDF nagyszabású politi­kai vitafórumát a tőserdeá szabadtéri színpiadon ren­dezték meg. (Az összeállítás a 2. olda­lon folytatódik.) örültek a kisgazdák Miniszteri vizit Szentesen Gerbovite Jenő, kisgazda­párti tárca nélküli miniszter szombati napját vidéken, egészen pontosan Szentesen és Derekegyházán töltötte. Az alföldi kisvárosban dél­előtt kezdődött nagygyűlésen — melyet a helybeli FKGP csoportja szervezett meg, méghozzá kiválóan — zsú­folásig megtelt a Tótb Jó­zsef Színházterem, főleg a környék gazdálkodó lakos­ságával. Gerbovits úr itt tartott be­szédében elárulta, hogy lá­togatása már a közelgő hely­hatósági választásokra ké­szülés jegyében szervező­dött, azaz bizalmasan a kö­zönség tudtára adta, hogy ő tulajdonképpen korteskedni jött Hiszen — mint mon­dotta —, az önkormányzat­Borisz Jelcin er Űrkutatásra egy rubelt se! Borisz Jelcin arra szólította fel a nyugati országo­kat, hogy a hiteleket ne a szovjet központi kormánynak adják, hanem Oroszország vezetésének rendelkezésére bocsássák. A Kurier című bécsi lapban vasárnap közzétett interjúban az orosz Legfelsőbb Tanács elnöke felhívá­sát azzal indokolta, hogy a szovjet központi politikai vezetés egyre veszít hatalmából, és tekintélyéből. — Ezzel szemben Oroszország vezetése, amely a valódi radikális reformok mellett foglal állást, az ország de­mokratikus újjáéledésének garanciája — nyilatkozta. A szuverenitás kinyilvánítása óta, mondta, Orosz­ország önálló bel- és külpolitikát folytat. Készek va­gyunk bármely országgal szerződéseket kötni — tette hozzá. A gazdasági reformintézkedésekről szólva, közöl­te, hogy az Orosz Állami Bank már különvált a Szov­jetunió Állami Bankjától, s folyik az orosz külkeres­kedelmi bank megalapítása. A pénzintézet minden ügyletet konvertibilis valutában bonyolít le. Jelcin kijelentette, hogy Oroszország a jövőben nem fog piénzt befizetni a szövetségi költségvetésbe, anél­kül, hogy tudná, azt mire költik. „Olyan haszontalan dolgokra, mint az űrkutatás, tőlünk nem kapnak egv rubelt se" — mondta, s bejelentette, hegy követelni fogják a katonai kiadások jelentős csökkentését is. (APA) Szeged passzol Darmstadthoz — mondja Günther Metzger főpolgármester Kelet felé a testvérvárosi kapcsolatok felvételét so­káig politikai érdekeknek rendelték alá. Ebből adódóan igen sok felülről elrendelt, formális, legtöbbször csak ve­zetői szinten tartott kapcsolatok születtek, és erőlködtek bizonyítani létjogosultságukat. Nem így az utóbbi idők kapcsolatkeresései. Ahogyan mifelénk mondani szokás: igazi alulról jövő kezdeményezés eredménye, hogy a jú­nius 14-1 darmstadti aláírást szombaton este követte a szegedi szerződés-megerősítés, amely immáron hivatalossá tette Darmstadt—Szeged testvérvárosi kapcsolatát. A ta­nácsházán k dísztermében megrendezett ünnepi alkalomra — és ötnapos szegedi látogatásra — hivatalos küldöttség és turistacsoport érkezett hozzánk a 660 éves nyugatné­met városból, Günther Metzger főpolgármester vezetésé­vel. Damstadt első emberét — az új testvérvárosi kapcso­lat születésének napján — kértük interjúra. — Metzger úr! Darmstadt a második világháború óta az európai partnervárosi kapcsolatok felvételének kezdeményezője. Miért tart­ják ily fontosnak a testvér­városi kapcsolatokat? — Európának a század el­ső felében két borzasztó há­borúja volt. Ez a hatalmas tragédia a népek viszályát és gyűlöletét szülte, ami­ben nagy szerepet játszott az is, hogy a nemzetek nem ismerték egymást. A háború után Darmstadt vezetői és polgárai egyaránt arra tö­rekedtek, hogy megszüntes­sék az előítéleteket az or­szágok közelítése, egymás jobb megismerése révén. Ezt a vágyat azonban nem le­het az államközi szerződé­sekkel megvalósítani, kizá­rólag a városok, a polgárok közötti baráti kapcsolatok kínálnak erre lehetőséget. Ezt felismerve Nyugat-Euró­pában sok tízezer testvérvá­rosi kapcsolat született és virágzik. Én úgy ítélem meg: az európai testvérvá­rosi- mozgalom a legjobb alap arra, hogy egy békés Európában éljünk, és az egykori sebeket begyógyít­suk. — A Kelet-Európában történt politikai változások befolyásolták-e döntésüket, miszerint magyarországi testvérvárost választottak? — Még a magyarországi változások előtt gondolkod­tunk egy magyar testvérvá­rosi kapcsolat felvételéről. A megvalósítást azonban két­ségtelenül segítették, köny­nyítették a Keleten —, s így az önök országában — tör­tént igen jelentős változások, hiszen szabadság, liberaliz­mus, nyitottság és humaniz­mus nélkül nem létezhet partnerkapcsolat. Most, ami­kor lebontották a szöges­drótkerítést, amikor végre szabadon utaznak az embe­rek, amikor megnyílnak ha­tárok, Európa új korszak forrása lett. — Miért éppen Szegedre esett a választásuk? — Darmstadtban igen sok, Magyarországról — egészen pontosan Pécs környéki Gyönkről — kitelepített né­met él. ök kezdeményezték a magyar testvérvárosi kap­csolat felvételét. Pécs nem jöhetett számításba, mert nekik van NSZK-beli test­vérvárosuk. A hozzánk ér­kezett hírek szerint úgy ítél­tük meg, hogy Szeged pasz­szol legjobban Damstadthoz. Hivatalos felkérésünkre szí­ves válasz érkezett, s ami­kor tavaly ősszel néhányan eljöttünk ide — minden kő­telező udvariasság nélkül mondhatom — szerelem szü­letett elsó látásra. Az önök városa elbűvölt bennünket. — A szerelem — még a hivatalos formaságok előtt — gyümölcsözött. — Igen, hiszen már az elmúlt évben aktív kapcso­lat alakult ki a két város között. Nehéz lenne felsorol­nom, ki mindenki járt ná­lunk a szegediek közül, és fordítva. Életképes kapcso­latok születtek, amelyek re­ményre jogosítanak: test­vérvárosi kapcsolatunk igen tartalmasnak ígérkezik. — Hírlik, hogy ön nem a vezetői szintű, protokollá­ris kapcsolatok Hive. A köz­polgári ismeretséget szor­galmazza. — A városvezetők aláír­ta szerződéseket élettel meg­tölteni csak a városok pol­gárai képesek. Nekik kell kontaktust kialakítani, s a kapcsolatokat rokonszenvvé, barátsággá formálni. Ezért mi arra helyezzük a hang­súlyt, hogy a testvérvárosok polgárainak különböző ré­tegei — iskolák diákjai, mű­vészek, kulturális csoportok, szakmák képviselői, a tu­domány munkásai, a gazda­sági élet értő emberei, spor­tolók és turisták — talál­kozzanak, ismerkedjenek, s ne csak a vezetők utazgas­sanak. — Hangsúlyt helyeznek arra is, hogy terebélyesítsék a testvérvárosi kapcsolato­kat. — Ez tudatosan vállalt közvetítő- és segítőszerep, amit nagyon fontosnak tar­tunk. Mostani delegációnk (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom