Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)
1990-07-23 / 180. szám
DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 180. szám 1990. július 23., hétfő Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Kormánypártok földpaktuma Hektáronként 20 vagy 80 ezer forint? — Havel elnök Romániába készül — Kisgazda hétvége l^em történtek eget rengető események sem a világ-, sem a hazai politikában, néhány érdekesség azonban említésre méltó e rekkenő hőségben Is, melytől nem csupán mi szenvedünk, hanem Európa mis tájainak lakói is. (Franciaországban vízkoriitozást vezettek be több megyében; erre ott még nemigen volt példa.) Az afgán Nadzsib engedményekre kényszerült a polgárháború befejezése érdekében; a szovjet MIG-rakétaprogram egyik vezető tudósa Izraelbe érkezett, no, nem tudományos küldöttség tagjaként, hanem mint kivándorolt; északi és délkeleti szomszédaink pedig csúcstalálkozóra készülnek, Havel ugyanis Romániába látogat. Kétségtelenül a legfontosabb belpolitikai történés, hogy a kormánypártoknak sikerült végre megegyezniük a földkérdésben, hiszen, mint ismeretes, komoly nézetkülönbségek feszültek eddig e téren az MDF és a kisgazdák között. A részletekről ma sajtótájékoztatón számolnak be, s ezen derű] ki, hogy a szükséges kompromisszum érdekében melyik félnek kellett többet engednie... A független szakszervezeteket tömörítő liga tanácsülésén elítélték Nagy Sándort, aki a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia genfi közgyűlésén élesen bírálta a kormányt és a ligát. Szükségesnek tartják a vállalati tanácsok felszámolását, és a minimálbérek 5700 forintra emelését is. Ez utóbbi nem is teljesen utópisztikus kivánság — talán. Sandi István Ázó, aki megműveli? Megegyeztek a kormányzó pártok parlamenti frakciói a földkérdést rendező törvénytervezet elveiben. A budai Agro Hotelben, a Hanns Seidel Alapítvány támogatásával rendezett háromnapos tanácskozás vasárnapi zárt ülése után Zsíros Géza, a Független Kisgazdapárt parlamenti képviselője nyilatkozott erről az MTI munkatársának. A pártok képviselői abból indultak ki, ami összeköti őket, s így sikerült a részletkérdésekben is közös álláspontot elfogadni. Így elvileg augusztus 20-áig elfogadható a törvény — mondotta —, aminek jelképes ereje is lenne. A föld csak azoknak, illetve azok örököseinek jár majd ingyen, akiké volt a törvénysértő elvétel előtt. Az ország mezőgazdasági termelésének folyamatossága miatt maximálisan figyelembe vették a tárgyaló felek a földet ma is művelő, falun élő tsz-tagok és állami gazdasági dolgozók érdekeit. Racionális sorrend szükséges a földigénylések teljesítésénél — hangsúlyozta Zsíros Géza. Először azok kapják meg a földet, akik azonnal művelésbe is veszik, tehát a falun élő tsz- és állami gazdasági dolgozók. Akiktől elvették korábbi földtulajdonukat, azok ingyen nyerhetik vissza, mások viszont e körből kedvezményes öszszegért juthatnának földhöz. Az ebből nyert bevételből, célszerű lenne kártalanítási vagy földvédelmi alapot képezni. Személyes becslésem szerint — mondotta — a silányabb földön 20-30 ezer forintért, a jobb termőföldön 40-80 ezer forintért juthatnának hozzá a gazdák egy-egy hektárhoz. Ezeket a földeket a magántulajdonon alapuló, önkéntes szövetségbe tömörülve, együttesen művelhetnék meg a családok. így már szántóföldi növénytermelésnél is rentábilissá válhat a gazdálkodás. Nagy előny, hogy ezek a kis szövetségek jóval rugalmasabban alkalmazkodhatnak a bel- és külföldi piachoz, mint a tsz-ek, vagy az állami gazdaságok. Arra az észrevételre, hogy a haszonbérletbe kiadott földtulajdonok bérleti költségei megdrágítják a termelést, növelik a mezőgazdasági termékek árát, kifejtette, hogy végre a mezőgazdasági termékek önköltségszámításánál helyére kerül a föld használati értéke. Hangsúlyozta, hogy a tsz-ek, állami gazdaságok indokolatlanul nagy bürokráciájának leépítésével sokszorta több pénz takarítható meg, mint amennyivel ez a haszonbérleti díj drágítja a termelést Zsíros Géza, aki részt vett a tanácskozáson, elhangzottakat összesítő és a megállapodástervezetet kidolgozó 9 tagú bizottság munkájában, elmondta, hogy a megegyezésről részletesen ma, tájékoztatják az újságírókat és a közvéleményt a Parlamentben. ban elfoglalt vezető szerepe a kisgazdáknak elsődleges biztosítéka lehet a földtulajdon-viszonyok normális rendezésének, feltéve persze, ha a Parlament ehhez a megfelelő törvényességi feltételeket megteremti. Erre a miniszter úr szerint minden lehetőség adott, hiszen a kormánykoalíció vasárnap Soltvadkerten megvitatta, pontosította és egyeztette a kisgazdák által összeállított programot, egyben az operatív teendőket is megbeszélték. A helyhatósági választások vidéken várható eredményeiről optimista feltételezést hallhattunk, talán kissé kevés utalássala gyakorlati tennivalókra. A miniszterhez a közönség főleg a földtörvény részleteit firtató kérdéseket intézett. A válaszokból kiderült, hogy a reprivatizálásnak — mely az ország több részén már elkezdődött — nincs köze a használati joghoz, s hogy a jövőben az országban az egyedüli értékmérő a föld lesz, hisz már ma is mindenki a tulajdon eme formájára koncentrál. Megtorpanás csak a használatba vétel kezdetekor lesz, mert MDF a felzárkózás a szabadpiaci világhoz könyörtelen törvények szabályai szerint megy majd végbe. A nagygyűlés után a miniszter a város politikád vezetőiivei találkozott egy jól rendezett és kellemes fogadás keretében, ahol a fentebb már említett témákat részletesebben megbeszélték. Majd a Szentes főterén összegyúlt, mintegy 100 főnyi tömeggel folytatott — közöttük elvegyülve — kötetlen beszélgetést, melynek során hívei korlátlan egyetértésükről és támogatásukról biztosították. Kevés konkrét információ közlésével, ám ünnepélyes külsöségék között zajlott le a többfordulós találkozó, minek során a miniszter úr nyilván megelégedéssel nyugtázhatta, hogy vidéken a kisgazdák bázisa továbbra is igen széles, megbízható, eltökéltségében pedig kellően szilárd. Kérdés, hogy a helyhatósági választások mennyiben erősítik majd meg tapasztalatalt. Czégény József Kampánynyitó Lakifelken Kora reggeltől késő estig tartó falunapot rendezték vasárnap Lakitelken. A zenés ébresztővel kezdődő, tábortűzzél, táncházzal záruló egész napos juliális egyben a Magyar Demokrata Fórum helyhatósági választási kampányának nyitánya is volt A 'helyszín megválasztása részben tiszteletadás volt Laki teleknek, a Magyar Demokrata Fórum bölcsőjének, részben pedig annak a kifejezésre juttatása, hogy a legnagyobb politikai szervezet tisztában van a vidék jelentőségével. Az MDF változatlanul 'kötelességének tartja a legkisebb településeken élők sorsának jobbítását is. Az MDF nagyszabású politikai vitafórumát a tőserdeá szabadtéri színpiadon rendezték meg. (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) örültek a kisgazdák Miniszteri vizit Szentesen Gerbovite Jenő, kisgazdapárti tárca nélküli miniszter szombati napját vidéken, egészen pontosan Szentesen és Derekegyházán töltötte. Az alföldi kisvárosban délelőtt kezdődött nagygyűlésen — melyet a helybeli FKGP csoportja szervezett meg, méghozzá kiválóan — zsúfolásig megtelt a Tótb József Színházterem, főleg a környék gazdálkodó lakosságával. Gerbovits úr itt tartott beszédében elárulta, hogy látogatása már a közelgő helyhatósági választásokra készülés jegyében szerveződött, azaz bizalmasan a közönség tudtára adta, hogy ő tulajdonképpen korteskedni jött Hiszen — mint mondotta —, az önkormányzatBorisz Jelcin er Űrkutatásra egy rubelt se! Borisz Jelcin arra szólította fel a nyugati országokat, hogy a hiteleket ne a szovjet központi kormánynak adják, hanem Oroszország vezetésének rendelkezésére bocsássák. A Kurier című bécsi lapban vasárnap közzétett interjúban az orosz Legfelsőbb Tanács elnöke felhívását azzal indokolta, hogy a szovjet központi politikai vezetés egyre veszít hatalmából, és tekintélyéből. — Ezzel szemben Oroszország vezetése, amely a valódi radikális reformok mellett foglal állást, az ország demokratikus újjáéledésének garanciája — nyilatkozta. A szuverenitás kinyilvánítása óta, mondta, Oroszország önálló bel- és külpolitikát folytat. Készek vagyunk bármely országgal szerződéseket kötni — tette hozzá. A gazdasági reformintézkedésekről szólva, közölte, hogy az Orosz Állami Bank már különvált a Szovjetunió Állami Bankjától, s folyik az orosz külkereskedelmi bank megalapítása. A pénzintézet minden ügyletet konvertibilis valutában bonyolít le. Jelcin kijelentette, hogy Oroszország a jövőben nem fog piénzt befizetni a szövetségi költségvetésbe, anélkül, hogy tudná, azt mire költik. „Olyan haszontalan dolgokra, mint az űrkutatás, tőlünk nem kapnak egv rubelt se" — mondta, s bejelentette, hegy követelni fogják a katonai kiadások jelentős csökkentését is. (APA) Szeged passzol Darmstadthoz — mondja Günther Metzger főpolgármester Kelet felé a testvérvárosi kapcsolatok felvételét sokáig politikai érdekeknek rendelték alá. Ebből adódóan igen sok felülről elrendelt, formális, legtöbbször csak vezetői szinten tartott kapcsolatok születtek, és erőlködtek bizonyítani létjogosultságukat. Nem így az utóbbi idők kapcsolatkeresései. Ahogyan mifelénk mondani szokás: igazi alulról jövő kezdeményezés eredménye, hogy a június 14-1 darmstadti aláírást szombaton este követte a szegedi szerződés-megerősítés, amely immáron hivatalossá tette Darmstadt—Szeged testvérvárosi kapcsolatát. A tanácsházán k dísztermében megrendezett ünnepi alkalomra — és ötnapos szegedi látogatásra — hivatalos küldöttség és turistacsoport érkezett hozzánk a 660 éves nyugatnémet városból, Günther Metzger főpolgármester vezetésével. Damstadt első emberét — az új testvérvárosi kapcsolat születésének napján — kértük interjúra. — Metzger úr! Darmstadt a második világháború óta az európai partnervárosi kapcsolatok felvételének kezdeményezője. Miért tartják ily fontosnak a testvérvárosi kapcsolatokat? — Európának a század első felében két borzasztó háborúja volt. Ez a hatalmas tragédia a népek viszályát és gyűlöletét szülte, amiben nagy szerepet játszott az is, hogy a nemzetek nem ismerték egymást. A háború után Darmstadt vezetői és polgárai egyaránt arra törekedtek, hogy megszüntessék az előítéleteket az országok közelítése, egymás jobb megismerése révén. Ezt a vágyat azonban nem lehet az államközi szerződésekkel megvalósítani, kizárólag a városok, a polgárok közötti baráti kapcsolatok kínálnak erre lehetőséget. Ezt felismerve Nyugat-Európában sok tízezer testvérvárosi kapcsolat született és virágzik. Én úgy ítélem meg: az európai testvérvárosi- mozgalom a legjobb alap arra, hogy egy békés Európában éljünk, és az egykori sebeket begyógyítsuk. — A Kelet-Európában történt politikai változások befolyásolták-e döntésüket, miszerint magyarországi testvérvárost választottak? — Még a magyarországi változások előtt gondolkodtunk egy magyar testvérvárosi kapcsolat felvételéről. A megvalósítást azonban kétségtelenül segítették, könynyítették a Keleten —, s így az önök országában — történt igen jelentős változások, hiszen szabadság, liberalizmus, nyitottság és humanizmus nélkül nem létezhet partnerkapcsolat. Most, amikor lebontották a szögesdrótkerítést, amikor végre szabadon utaznak az emberek, amikor megnyílnak határok, Európa új korszak forrása lett. — Miért éppen Szegedre esett a választásuk? — Darmstadtban igen sok, Magyarországról — egészen pontosan Pécs környéki Gyönkről — kitelepített német él. ök kezdeményezték a magyar testvérvárosi kapcsolat felvételét. Pécs nem jöhetett számításba, mert nekik van NSZK-beli testvérvárosuk. A hozzánk érkezett hírek szerint úgy ítéltük meg, hogy Szeged paszszol legjobban Damstadthoz. Hivatalos felkérésünkre szíves válasz érkezett, s amikor tavaly ősszel néhányan eljöttünk ide — minden kőtelező udvariasság nélkül mondhatom — szerelem született elsó látásra. Az önök városa elbűvölt bennünket. — A szerelem — még a hivatalos formaságok előtt — gyümölcsözött. — Igen, hiszen már az elmúlt évben aktív kapcsolat alakult ki a két város között. Nehéz lenne felsorolnom, ki mindenki járt nálunk a szegediek közül, és fordítva. Életképes kapcsolatok születtek, amelyek reményre jogosítanak: testvérvárosi kapcsolatunk igen tartalmasnak ígérkezik. — Hírlik, hogy ön nem a vezetői szintű, protokolláris kapcsolatok Hive. A közpolgári ismeretséget szorgalmazza. — A városvezetők aláírta szerződéseket élettel megtölteni csak a városok polgárai képesek. Nekik kell kontaktust kialakítani, s a kapcsolatokat rokonszenvvé, barátsággá formálni. Ezért mi arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a testvérvárosok polgárainak különböző rétegei — iskolák diákjai, művészek, kulturális csoportok, szakmák képviselői, a tudomány munkásai, a gazdasági élet értő emberei, sportolók és turisták — találkozzanak, ismerkedjenek, s ne csak a vezetők utazgassanak. — Hangsúlyt helyeznek arra is, hogy terebélyesítsék a testvérvárosi kapcsolatokat. — Ez tudatosan vállalt közvetítő- és segítőszerep, amit nagyon fontosnak tartunk. Mostani delegációnk (Folytatás a 2. oldalon.)