Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-03 / 160. szám

'TO 80. évfolyam, 160. szám 1990. július 3., kedd Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Füttykoncert a bányászsztrájkon Elszámolnak az SZKP vezetői is — Magyar—szovjet pengeváltás kivonulásügyben — Nem elég a személyi igazolvány Jugoszláviába Veszekedés itt is, ott is; mármint Moszkvában, a Szovjet­unió Kommunista Pártja (meglehet, utolsó?) kongresszu­sán; és itthon is, az Országgyűlés rendkívüli ülésszakán, ahol az önkormányzatokról szóló törvényjavaslatról vitáz­tak, s az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosításról. Illetve: vitáztak volna, ha nem szinte vég nélkülinek tetsző ügy­rendi polemizálássá] telik el a délelőtt. így alábbi tudósí­tásunkban csupán a délutáni, némileg „érdemibb" történé­sekről adunk tájékoztatást. Tíznaposra tervezik az SZKP-kongresszust, ahol kije­lentették, elszámoltatják a fő kommunista vezetőket. (Ha tudják, illletve, ha ők hagyják magukat.) A kelet-európai sajtó fejletlen mivoltát „bizonyítja", hogy a volt nagy testvér döntnökei kizárták a kongresszusról tudósítóinkat. A nyugatiakat beengedték. Komoly pengeváltás zajlott le az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó birodalmi csapatok főparancsnoka és Für miniszter úr között. S mint alant, keretes cikkünk­ben olvashatják, egyik nemzeti parkunkból mázsaszám ta­karíthatjuk el a hátrahagyott szovjet löszereket... A nyugati országok Lengyelországnak és hazánknak 12 milliárd dollárt ígértek az elkövetkezendő öt évben, gazdaságunkat segítendő. Csak már látnánk belőle vala­mit ... Persze, nem emiatt, sokkal prózaibb okokból sztrájkoltak a Márkus-hegyi bányászok. Sandi István Országgyűlés Nem megy a megye Titkos szavazással válasz­tották meg az Alkotmánybí­róság új tagjait, akik letették a hivatali esküt az Ország­gyűlés előtt. Dr.., Herczegh Géza (289 szavazattal) 62 éves akadémikus, 1967 óta a pécsi tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékének oktatója, jelenleg is tanára; dr. Lábady Tamás (289 sza­vazattal) 46 éves tanácsveze­tő bíró, 1973 óta végez egye­temi oktatói és tudományos kutatói munkát, kandidátus; dr. Schmidt Péter (290 sza­vazattal) 64 éves, több mint 30 éve oktat az ELTE Állam­és Jogtudományi Karán, ahol jelenleg egyetemi tanárként vezeti az Alkotmányjogi Tanszéket; dr. Tersztyánszky Ödön (294 szavazattal) 61 éves bíró, az ELTE Jogi Ka­rán, a Polgári Eljárásjogi Tanszéken végez rendszeres oktatói munkát, ez év eleje óta az Alkotmánybíróságon főtanácsosként dolgozik, s dr. Vörös Imre (289 szavazattal) 46 éves, az állam- és jogtudo­mány doktora, az MTA Ál­lam- és Jogtudományi Inté­zetének tudományos tanács­adója lett tagja az Alkot­mánybíróságnak. Az alkotmány módosításá­ra beterjesztett törvényja­vaslat előadója, dr. Balsai István igazságügy-miniszter expozéjában hangsúlyozta: imiután az államszervezet alapjaiban átalakul, elkerül­hetetlen, hogy az e szerveze­tet szabályozó alkotmány is módosuljon. Eszerint a megye önálló önkormányzati szint. Ez azonban nem korlátozza a települési — községi, városi — önkormányzatok jogait és önállóságát. A megye önálló önkormányzatként azokat a feladatokat látja el a benne képviselt települések számá­ra, amelyekre e települések önmagukban célszerűen nem képesek. A megye feladata lenne továbbá a települések érdekének képviselete, vé­delme, akár a központi kor­mányzattal szemben is. Ugyanakkor megszűnik köz­ponti újraelosztó szerepe, to­vábbá a településeknek a megyei felügyeleti és ellen­őrzési jogokból eredő alá­rendeltsége is. Az önkor­mányzatok felügyeletére és ellenőrzésére a javaslat sze­rint az önkormányzati rend­szeren kívüli állami szer­vek lennének jogosultak. Balsai István külön fel­hívta a képviselők fi­gyelmét: dönteniük kell ab­ban, hogy a jövőben a törté­nelmi hagyományokat job­ban tükröző vármegye, vagy a megye kifejezés legyen használatos. Az előzetesen meghatáro­zott sorrendnek megfelelően először a frakciók megbízott­jai mondtak véleményt. El­sőként Kónya Imre (MDF) azt mondotta: váltsák le azo­kat a vezetőket, akik le járat­ták magukat, s végre a nép saját kezébe vegye ügyei in­tézését. Ennek feltétele a he­SZKP-kongresszus lyi önkormányzatokról szóló törvények megalkotása — mondotta az MDF szónoka —, ám emögött fel kell sora­kozni a legfőbb politikai erőknek. A Fidesz frakciójának ál­láspontját Kövér László is­mertette. A korábbi tanácsi felépítést a helytartók és helytartóságok rendszerének minősítette, amelynek meg­változtatása kívánatos, hi­szen a helyi közösségek, ille­tőleg az ott élők életét szü­letésüktől halálukig megha­tározza. Az önkormányzati tör­vényjavaslatról szólva a Fi­desz képviselője kiemelte, hogy az nem ad választ a legfontosabb kérdésekre, mint például; hol húzódik a határ a helyi közügy és az államigazgatási feladat kö­zött, milyen a helyi és a köz­ponti hatalom közötti mun­kamegosztás, milyen mérték­ben részesedik a jelenlegi állami vagyonból az önkor­mányzat, hogyan történik a jogviták rendezése, ha a köz­ponti és a helyi hatalom, il­letőleg a helyi önkormány­zatok között nézeteltérés tá­mad v Kedden e két törvényja­vaslat általános, illetve rész­letes vitájával folytatódik a Tisztelt Ház törvényalkotó tevékenysége. Hőhullám Moszkvában Lőszer-nagytakarítás Az utóbbi hetekben többször találtak különfé­le, a szovjet katonáktól származó lőszereket a Kis­kunság) Nemzeti Párk te­rületén. E bejelentésekkel kapcsolatban Tóth Károly, a nemzeti park igazgatója az MTI-nek elmondta: va­lóban, szinte naponta ér­keznek értesítések, hogy itt-ott, az erdők mélyén, homokbuckák között hát­rahagyott lőszert találtak. Ilyenkor azonnal értesítik a szovjet és a magyar ka­tonai hatóságokat, s ezek elszállítják a megjelölt helyszínről a veszélyes anyagot. A nemzeti park területén már évekkel ez­előtt négy helyen rendez­kedtek be a szovjet kato­nák lőgyakorlatokra, e te­rületeken különféle léte­sítmények, garázsépületek, tárolók, megfigyelőtor­nyok állnak, amelyeket a hazatérő szovjet alakula­tok most folyamatosan el­távolítanak, hogy a terü­letet eredeti állapotában adhassák át. A lőgyakor­latok során nem ritkán maradt a helyszínen né­hány lőszer, de mivel ak­kor e helyeket még szigo­rúan őrizték, ezek nem ke­rülhettek illetéktelen ke­zekbe. A kivonuló szovjet katonák azonban kevés fi­gyelmet fordítanak a te­rület őrzésére. A Kreml kongresszusi pa­lotájában hétfőn délelőtt, moszkvai idő szerint 10 óra­kor megnyílt az SZKP XXVIII. kongresszusa. A 18 milliós párttagságot képvi­selő csaknem 5 ezer küldött a fórum első napján meg­hallgatta a központi bizott­ság Mihail Gorbacsov által előterjesztett beszámolóját az előző, 1986-os kongresz­szus óta eltelt időszákról, il­letve a párt jelenlegi fel­adatairól, majd a délután folyamán megkezdődött a vita a beszámolóról és más dok u men tum-tervezetek­ről. A tíznaposra tervezett kongresszus hivatott e kér­désekre választ adni, dönte­ni arról, hogy a szovjet át­alakítás hatodik esztendejé­ben válaszúthoz érkezett SZKP merre indul tovább. A szovjet társadalomban ki­bontakozó demokratikus fej­lődést már nem lehet „visz­szakényszeríteni a palack­ba", de a párton belül egy­fajta „visszarendeződés* nem kizárható; ebben az esetben viszont óhatatlanul felbomlik a pártegység, s ákkor már a párttagok ma­guk döntik el, melyik utód­pártot választják. Talán a tíz moszkvai nap is „meg­rengeti a világot". A legfőbb szovjet pártfó­rum a korábbi gyakorlattól eltérve külön elszámoltatja a politikai bizottság tagja­it és póttagjait, a KB titká­rait is. Bár az el6Ó ülésen lénye­gét tekintve ügyrendi kérdé­sekről volt szó, a hozzászó­lások már előrevetítették a kemény politikai összecsa­pások árnyékát. Az egyik küldött nyíltan támadva az Oroszországi Kommunista Párt múlt héten megválasz­tott új első titkárát, kijelen­tette: a döntés nem válik sem a párt, sem az oroszor­szági kongresszus résztve­vőinek dicsőségére. Közöl­te egyúttal azt is, hogy a párttagság tekintélyes része állítólag nem ért egyet a vá­lasztással, s ez veszélyezteti a párt reformját. Ugyanez a hozzászóló ja­vasolta, hogy a kongresszust két szakaszban bonyolítsák le, s közben tartsanak refe­rendumot a párttagság kö­rében a napirenden szerep­lő kérdésekről, így a beszá­molókról és a párt prog­ramdokumentumairól. Ezt az indítványt azonban a kongresszus élvetette. (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) Királyi ösztöndíjjal Hollandiában A főkapitányt visszavárják A Csongrád megyei rendőrfőkapitány, Salgó László, majd egy évet tölt a holland fővárosban, mivel elnyerte a királyi akadémia egyik ösztöndiját. Tudományos jellegű tanulmányainak félidejéhez érve tölti nyári szabadságát itthon, Szegeden. Nyilatkozatot kértünk tőle a már közis­mert belügyminisztériumi elképzelés ürügyén: ennek lé­nyege, hogy a megyei főkapitányi státusokat pályázattal kívánják betölteni, s így — értelemszerűen — a jelenleg e funkcióban levő rendőrtiszteket fölfüggesztik. Salgó ezre­des elutazása előtt arról beszélt, nem pályázik más beosz­tásba, vissza szándékozik térni a főkapitányságra. — Változott a helyzet, mit szól hozzá? — Törvényszerűnek és in­dokoltnak tartom az intéz­kedést. A pályázati sziszté­ma ellen sincs kifogásom, s a magam részéről bátoríta­nék minden aspiránst, je­lentkezzenek. Meggyőződé­sem, hogy a pályázati felté­telek — amelyekről külön­ben csak annyit tudok, mint mindenki más — korrektek, tisztességesek lesznek, s bárki is nyeri el Csongrád főkapitányi beosztását, a la­kosság csak nyer vele. — S ön pályázik-e? — Természetesen. Kine­vezésem rövid ideje óta is meggyőződhettem, ez az a rendőri beosztás, amelyben jól hasznosítható, s így szükséges is az elméleti jel­legű munka, de ugyanakkor mégsem közhivatalszerű, gyakorolni is lehet, ameny­nyire bírja az ember, és fut­ja az idejéből. Az egyetem után kerültem a BM állo­mányába, az első munkahe­lyem a rendőrség. — Tavaly november óta a megye „első rendőre", majd fél éve távol van, és tobo­rozza a versenytársakat? Azon sem lepődnék meg, ha eget-földet mozdítana po­zíciójának megtartása ér­dekében. S úgy tudom, a családját, három gyermekét is egyszer már költöztette. — Kétségtelen, nem köny­nyű a magánéleti kötelezett­séget egyeztetni a szakmai­val egy rendőrnek sem, ne­kem sem. Mire a gyerekek megszerették Makót, el kel­lett jönniük vissza, Szeged­re. Nagy próbatétel volt szá­mukra, mégis úgy érzem, kellő megértéssel viselik a rendőri munka minden ve­lejáróját. Ami pedig a mun­kahelyemet illeti, úgy gon­dolom, a megyében ütőké­pes, nagyjából egykorú ve­zetőgárda dolgozik. Lépten­nyomon tapasztalom a bi­zalmukat, őszintén vissza­várnak. Nyugodtan állítha­tom, a közrend, a közbiz­tonság érdekében megtesz­nek mindent, s nem hagy­ják szétzülleszteni az állo­mányt távollétemben sem. Benyújtom a pályázatot, és meglátjuk, mi lesz. — Elutazása előtt azt ter­vezte, kapcsolatot keres hol­land kollégáival. Sikerült? — Az utrechti főkapitány egy hétig látott vendégül. Részt vettem a legkülönfé­lébb rendőri akcióikban: ve­szélyes török kábítószeres le­tartóztatásán, kocsmai tö­megverekedésen, éjszakai járőrszolgálatokon, titkos járműben való megfigyelé­sen. Igazán életközeiben lát­tam, mivel, hogyan dolgoz­nak. Mind a holland bel­ügyi, mind az igazságügyi vezetéssel igen jő kapcsola­tot sikerült kialakítanom. Nem véletlenül ambicionál­tam az ismeretségeket Sze­rintem nekünk nem az ame­rikai, vagy az angol rend­őrség működését kell tanul­mányoznunk, hanem a mi­enkéhez hasonló nagyságú országét. — Mit talált a magyaro­kétól legszembetűnőbben el­térőnek? — A holland réndőrök­nek igen nagy a társadal­mi presztízsük, megbecsülé­sük. Lehet, hogy őket sem imádja a civil lakosság, de feltétlen bizalmukat élve­zik. S erre rá is szolgálnak. Mindenkor segítőkészek, ud­variasak, megjelenésük ele­gáns, bizalomgerjesztő. Egyetlen lompos, kövér rendőrt sem láttam, viszont annál több fiatalt. Állomá­nyuk még az etnikai viszo­nyokat is tükrözi. No, és azt hiszem, az sem mellékes, hogy egy holland utcai rendőr különösebb erőlkö­dés nélkül társalog angolul. Alapvetően más a hozzáál­lásuk, úgyhogy Hollandiá­ban sorban állnak a rendőri munkáért. Természetesen lé­nyegesen fejlettebb techni­kával dolgoznak. — Szakmaelméleti kér­désekkel foglalkozik-e? — Több szaktekintéllyel, az Interpol főigazgatójával, a holland rendőrség tudo­mányos vezetőképző köz­pontjának igazgatójával cse­rélhettem nézetet, véle­ményt, Warnsfeldben, Ut­rechtben előadás tartására kértek föl. A kutatási té­mám során alaposan meg­ismerhettem a nyugat-euró­pai kormányzati, önkor­mányzati modelleket. A kö­vetkező hónapokban össze­hasonlító elemzéseket vég­zek majd. Hadd említsek egy érdekességet; a hollan­dok centrálisabb rendőrség­re vágynak, míg nálunk ép­pen a fordítottjára, a de­centralizálásra vannak tö­rekvések. Mag Edit Szeretettel várjuk Önt kiállítási standunkon a Szegedi Ipari Vásár Ppavilonjában. A látogatóink között 1 db 3S-XT/color számítógépet sorsolunk ki! Kiállítási standunkon megtekintheti az amerikai ALR cég „Technical Excellence" díjas számítógépét. Csúcsminőség — elérhető áron! A kiállítás ideje alatt megrendelőinknek 5% árengedményt biztosítunk. 3S SZEGEDI SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KISSZÖVETKEZET Telefon: (62) 26-277 Telefax: (62) 26-347

Next

/
Oldalképek
Tartalom