Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-12 / 169. szám

2 Hirdetés 1990. július 12., csütörtök Átmeneti olajstop A töredékmunkanapját az állam- és közbiztonság­ról szóló 1974. évi 17. tör­vényerejű rendelet módo­sításának elfogadásával zárta az Országgyűlés este fél hétkor. A parlamenti ülés berekesztését megelő­zően Antall József minisz­terelnök tájékoztatta a Tisztelt Ház tagjait: ked­den 9 órakor a Szovjet­unióból leállították a kő­olajszállításokat Magyar­országra. A kormány még kedden tobb alkalomma felvilágosítást kért ennek okáról, ám választ még nem kapott. Szerdán azon­ban délelőtt 11 órakor ugyancsak előzetes beje­lentés nélkül megindult a kőolajszállítás, A kormány érdeklődésére a szovjet fél válasza: műszaki okokból, karbantartás miatt állt le a szállítás. A helyzet tisztá­zására küldöttség indult a Szovjetunióba. A minisztérium bemutatkozik Az államtitkárok titkai Újabb bányásztragédia A Bányaipari Dolgozók Szervezeti Szövetsége nem kételkedik abban, hogy az új kormányzat törekvései a szénbányászat helyzetének rendezésére őszinték és jó irányban hatnak — mondta Schalkhammer Antal, a szö­vetség főtitkára szerdai saj­tótájékoztatóján. Ugyanak­kor hozzátette; szakszerveze­tük elvárja, hogy a kor­mány augusztus 23-áig hozza meg a bányászatra, s ezen belül elsősorban a szén­és uránbányászokra vonatko­zó döntéseit, szeptember 30­áig pedig terjessze a Parla­ment elé azokat a kérdése­ket, amelyek csak törvé­nyekben rendezhetők. Ellen­kező esetben október elejére összehívják szövetségük rendkívüli kongresszusát, ahol döntenek az érdekérvé­nyesítés legvégső eszközéről, az általános sztrájk meghir­detéséről. Amennyiben a magyar bá­nyászok érdekeik érvényesí­tésére kénytelenek a legvégső eszközhöz nyúlni, úgy szá­míthatnak külföldi bányász­társaik anyagi és erkölcsi tá­mogatására — jelentette be a sajtótájékoztatón Peer Mi­chalzik, a Szabad Szakszer­vezetek Világszövetségéhez tartozó Bányászok Nemzet­közi Szövetségének főtitkára, aki a magyar ipari és keres­kedelmi, valamint munka­ügyi miniszterrel folytatott tárgyalásairól ügy nyilatko­zott: tapasztalatai szerint a magyar kormányban megvan a készség a helyzet rendezé­sére, s arra, hogy elismerjék a szakszervezeteket és tár­gyalásokat kezdjenek velük. Kedden este 22 óra 10 perckor Gyöngyösvisonta és Nagyút között, a Thorez bá­nyaüzem területén egy üze­mi személyszállításra átala­kított Kamaz teherautó ösz­szeütközött a Nagyút felé közlekedő ipari vasúti szerel­vény mozdonyával. A baleset miatt a gépko­csin utazok közül nyolcan súlyos sérüléseket szenved­tek, öten pedig könnyű sé­rülésekkel vészelték át az üt­közést. a súlyosan sérülte­ket a gyöngyösi kórház bal­eseti sebészetére szállították­egyikük állapota sem válsá­gos. A rendőrségi vizsgálat ed­digi adatai szerint a balesetet az idézte elő, hogy a gépko­csivezető (aki a súlyosan sé­rültek között van) figyelmet­lenül hajtott a jelzés nélkü­li vasúti átkelőhelyre. „Művelődési és Közokta­tási Minisztérium" — hir­deti az átfestett cégér a ha­talmas, szürke épületen, aho­vá „baráti beszélgetésre" in­vitálták „a sajtó vezető •munkatársait". „A miniszté­rium terveiről és elképzelé­seiről" ugyan nem sokat tudhattunk meg, de legalább megismertük az új vezető­ket. Andrásfalvy Bertalan (MDF) minisztert talán nem is kell bemutatni, ö elmond­ta, hogy „szolgáló miniszté­riumot" akar kialakítani. A döntési folyamat minden részletében, minden fázisá­ban, már a koncepció kiala­kítása során figyelembe kí­vánja venni a legkiválóbb szakemberek véleményét — hangoztatta. Honti Maria helyettes ál­lamtitkár a közoktatásért fog felelni. Az idősödő, őszülő hölgy „28 évet töltött egy is­kolaban", az ELTE Ságvári Endre Gyakorlóiskolájában, ahol az utóbbi időben igaz­gató volt. Magát „a gyakor­lat, az élet és az iskola em­berének" nevezte. A közok­tatásban „nagyobb nyugal­mat, nagyobb konszolidációt" ígért. Elhangzottak még olyan szavak is, hogy „mély válság, strukturális megújí­tás, új folyamatok, új szem­lélet, alulról jövő kezdemé­nyezés"; az effélékre azon­ban már kissé immúnis a fülünk. Honti Mária szerint ,csak felszabadított lelkű emberek nevelhetnek szabad embereket." Manherz Károly közokta­tási államtitkár a folyama­tosság embere. Az ö felada­ta a minisztériumi appará­tus irányítása, ezen kívül közvetlenül az ő kompeten­ciájába tartozik a felsőokta­tás és á nemzetközi kapcso­latok. Tíz évig volt közép­iskolai igazgató, majd az ELTE Germanisztikai és Ro­manisztikai Tanszékén taní­tott, s jelenleg is vezeti a tanszéket másodállásban. Tőle tudtuk meg, hogy a sport ügyeinek irányítására címzetes államtitkárt fognak kinevezni, az egyházi ügyek­kel pedig egy főosztály fog­lalkozik majd. Az egyete­mekre nem fognak kor­mánybiztosokat kinevezni, az újonnan megválasztott, egye­temi tanácsok majd válasz­tanak rektort. Fekete György „gyakorló belsőépítész" ugyancsak he­lyettes államtitkárként a művészetekért felel. Felada­tának tekinti „az alkotás teljes szabadságanak bizto­sítását". Ezen felül érdeklő­dést keltett az a kijelentése, hogv betekintést fog engedni a minisztérium mindenféle irataiba. Nyitni szeretne az utóbbi időben önállósodó, magukra találó művészeti szervezetek felé is. A tárca kereszténydemok­rata politikai államtitkára, Lukács Miklós egyetlen ügy­ről, az egyházpolitikáról be­szélt. (Az egykori építész­mérnök konkrét feladatköré­ről csak annyit tudtunk meg, hogv ő helyettesíti a minisz­tert a kormány, illetve a Parlament ülésein.) A hit­oktatás politikai kérdés, mondta, s ezt a kormány is érzi. Szerinte azért van, hogy „a nyilatkozatokban vulká­nikus fortyogás tapasztalha­tó". A sajtó félreértette Andrásfalvy miniszter úr ki­jelentését. ..ő nem azt mond­ta. hogy kötelezővé kell ten­ni a hitoktatást." (A mellet­tem ülő MTI-s kolléga a fe­jét csóválja: ott voltam így mondta, kötelező ...) Felso­rolta a probléma megoldásá­ban felvetődő kérdéseket (hol legyen a hitoktatás?, a hitoktató része legyen-e a tantestületnek?), de minisz­tériumi választ nem adott. „Minden egyház véleményét igyekszik figyelembp venni. Ennek érdekében csütörtö­kön (ma) 31 egyház képvi­selőivel fogunk találkozni." A bemutatkozás — kissé megkésve ugyan — megtör­tént. Kíváncsian várjuk, mi lesz ezután. M. T. Szeged új erőtérben 0 műszakiak pártján Sokan mondják, hogy a mérnök munkája nem po­litika, de a politikában mégis érdekeltek vagyunk. El­sődlegesen abban, hogy kik és mik állnak a műsza­kiak pártján. Kérdés azonban az, hogy mit jelent ez a kifejezés: mérnök, és jelent-e egyáltalán valamiféle politikai kategóriát, számolunk-e eléggé súlyával és tekintélyével. További és szinte állandó dilemmám, a mérnök partneri viszonya a közgazdával, mint ahogy kétségtelen, hogy a politikai pártok argumentációjában és stratégiájuk tervezésében termeszetszerűleg a köz­gazdák túlsúlya, és nézetem szerint túlsúlyos tekintélye nyilvánvaló. Részint érthető módon, hiszen az ország gazdasági helyzete elsősorban a közgazdasági környe­zet tudományosan megalapozott gazdaságpolitikai elve­ken nyugvóan vehet fel olyan irányokat, amelyek a mérnöki tevékenységet is fellendíthetik. Ebben a folya­matban az a szomorú kép, hogy fel sem merül ebben a mérnöki szerep, mint politikai tényezőé, illetve, mint politikai partneré olyan jelentőséggel, ahogy a közgaz­dáé. (És most nem a közgazdákat akarom elmarasztal­ni.) S hogy ez milyen fontos lenne, tglán nem is szolul magyarázatra, de mégis utalnom kell néhány mondattal rá. Ma az országban legalább 40 olyan párt van, ame­lyek keresik programjukhoz, a híveket, támogatókat. Azonban csak egyetlenegy akadt a sok közüf (lehet, hogy Időközben több is), amely megalakította a maga mérnök- (műszaki-tudományos) tagozatát, és ez az SZDSZ. Pedig nem is a mérnöktársadalmat favorizálja, csupán politikai praktikumot gondol e kérdés mögött, és jól. Nagyon okosan, abból indul ki, hogy az üzemi munkásokhoz vezető útjait leghitelesebb módon éppen a mérnök, a technikus és a művezetői gárda építheti ki. Az MDF a Budapesti Műszaki Egyetemen mérnök­technikus fórumot szervezett, átérezve e kérdés fon­tosságát. Lehet, hogy részérdekről van szó. bár minden párt részérdekei a technika mezőnyéből is táplálkozhatnak. E kérdés annyiban érdekel bennünket, amennyiben erősíti saját felfogásunkat, amelynek alapía a magvar mérnöktársadalom szakmai és erkölcsi érdekeltsége Le­het, hogy az említett pártban mérnök-közgazda tagoza­tot kellett volna létrehívni, minthogy e két fontos ka­tegória együtt, közös és összehangolt cselekvésben je­lenik meg a politikai arénában. Mindig akkor teljesített nálunk a mérnök legtöb­bet, amikor valamiféle válsághelyzet alakult ki. Koráb­bi válsághelyzetekben, meg most is, a technikai vívmá­nyoknak elsősorban piacbővítést kell(ene) szolgálniuk az intenzív termeléssel, a magasabb technikai kultúrával és a civilizációval együtt. Gondoljunk csak a magyar malomipar technológiai úttörésére, amikor a fél világ ide járt tanulni a magyar malmászattol. De a transz­formátor, az ipari elektromos meghajtás, a vasútvilla­mosítás, az ipari erőművek rendszere is példa A ma­gyar műszaki-tudományos haladás nagyvonalú példái ezek. amelyekre az jellemző, hogy Széchenyi korszerű közgazdasági gondolatköréhez illeszkednek. Márpedig ennél jóval több szükséges, mint a nagy sorsdöntések (kiegyezés. 1876; Trianon. 1920; Párizs. 1947) utáni történések, illetve nem történések is iga­zolnak. A kiegyezés valóságos politikai konszolidációt teremtett a monarchiában. Ez azután előmozdította a mérnöki munka alkotóközösségét az agrárgazdaságban, az iparban, a külkereskedelemben, a városépítésben, a közlekedésben, sőt biztonságot és biztosítékot nyújtott a külföldi tőkebefektetéseknek. De azt sem téveszthet­jük szem elől, hogy a magyar búzát naggyá Székács Elemér és Baross László tették, és micsoda terményke­reskedelem volt ebben az országban! Az ipar jóvoltá­ból élő. és vágottállat-kereskedelmünket is magasan jegyezték Európában. E korszak nagy fellendülése tette naggyá Újszeged virágkertészetét, vitte ki a konyhaker­ti zöldségféléket a szántóföldre, alapozta meg fűszernö­vényeink európai rangját, tette elismertté a szegedi szappant és egy sor háziipari terméket, ahol mindig! és mindenütt a mérnöki munkát is igénylő emberi lele­mény. a vállalkozói szellem volt a haladás hordozója. De ugyanilyen töltetű igyekezet vezette a szegedieket a szénhidrogének feltárásában is, már akkor, amikor csak éppen sejtették, de a geológusok már bizonyosra vet­ték. E néhány kiragadott példa is bizonyíthatja, hogy a mérnök, a műszaki-tudományos szakember nem el­hanyagolható, mert mind ó. mind munkája a politiká­ban érdekelt. Nem lenne jó abba, a negyven éven át gyakorolt politikai hibába esni amely az értelmiséget amolyan másodrendű állampolgárnak tekintette, és ben­ne a műszakit még annál is hátrább levőnek, mert szakmai felkészültségénél fogva, legelőbb jött rá elma­radottságunkra. annak igazi okaira, és sohasem bizo­nyíthatta be. hogy az idő pénz, a minőségi életszínvo­nal és a korszerű technológia hatalom. A korszerű technológiát adja a mérnök, meg a minőséget (mert a minőség nem a piacon — ahogy sokak elképizelik — dől el, hanem a műszaki fejlesztésben, az anyag igazi ismeretében), a pénzt a közgazda, az időt pedig a po­litika. Bátyai Jenő (E cikk az MTESZ július 9-i. testületi ülésén elhangzott előadás rövidített változata. Az ülésen részt vettek a vezető pártok képviselői is.) MINÖSLTETLEN BÁNYÁSZOK. A Komárom-Eszter­gom Megyei Munkaügyi Bíróság szerdán, két és fél órási peren kívüli meghallgatás utan, péntekre halasztotta az oroszláni szénbányák Márkus-hegyi bányaüzemében július 2-án és 3-án tartott sztrájk jogosságának megítélését. A sztrájk jogellenességének megállapítására vonatkozó ké­relmet a vállalat terjesztette elő. A munkástanács képvi­selői viszont a meghallgatáson ellenkező előjelű minősítést kértek a bíróságtól. A tanács elnöke az ügyész és a mun­kástanács jogi képviselőjének kezdeményezésére rendelte el a halasztást, és bekérte a bizonyítási indítványokat. (MTI) ZÖLD ÜT EGYES ALBÁNOKNAK. A tiranai nyugat­európai követségeken menedéket kapott mintegy ötezer albán menekült várhatóan csütörtökön vagy pénteken, ha­jón elhagyhatja az országot, Olaszország és Franciaország felé — jelentette be szerdán a római külügyminisztérium! szóvivője. Közlése szerint a tiranai hatóságokkal már lét­rejött a megállapodás, s csak a részletek kidolgozása van hátra. Az olasz külügyi szóvivő szerint az albán hatóságoki csak az utolsó pillanatban mondják meg, mikor köthet­nek ki Durresben a hajók. Attól tartanak ugyanis, hogy ha a megállapodásra fény derül, a hajókat a lakosság meg­rohanja, még mielőtt a követségeken tartózkodó menekül­tek a kikötőbe érkeznének. Ez a megállapodás egyelőre csak az olasz, a francia és a nyugatnémet nagykövetségen tartózkodókra vonatkozik, a tóbbi missziónak tovább kell egyezkednie a tiranai vezetéssel. (Reuter/AFP/AP) ISMÉT LŐNEK A SANDINISTÁK. Heves tűzpárbaj zajlott kedden este a kormányt támogató civil fegyveresek és a sandinisták között a nicaraguai fővárosban, miközben a közép-amerikai országok államfői Violeta Chamorro el­nökasszonv nemzetközi támogatását szorgalmazó felhívást tettek közzé. A kormányt támogató fegyveresek és a san­dinisták között a Oorporacion elnevezésű. Chamorro hívei által ellenőrzött rádióadó körül zajlott a tűzpárbaj. A lö­völdözésben mintegy húsz fegyveres vett részt. Az össze­csapás közvetlen előzménye Chamorro hívei szerint az volt, hogy sandinista mesterlövészek állítólag rálőttek a rádió­adó területén tartózkodókra. Egyelőre nem ismert, hogy az összecsapásnak vannak-e halottjai, vagy sebesültjei. A ki­lenc napja kezdődött sztrájkok nyomán Managuában to­vábbra is rendkívül feszült a helyzet. Kedden éjszaka szórványos lövöldözés volt hallható a város külső kerüle­teiből is. A város főbb útvonalain a sandinisták barriká­dokat emeltek, s emiatt akadozik a közlekedés, s nem működik a nemzetközi repülőtér sem (Reuter/AP) TÚSZOK — HAZA! A Hezbollah nevű szélsőséges. Irán-barát libanoni iszlám szervezet szerdán nyilatkozat­ban sürgette a Libanonban őrzött összes külföldi túsz sza­badon engedését. A csoport, amely feltételezések szerint maga tartja fogságban a legtöbb nyugati túszt, szóvivője útján felszólított minden szervezetet a foglyok szabadon bocsátására, mondván, hogy a Hezbollah „ellene van az emberrablásoknak, és az emberi szabadság híve''. A hét végén egy iráni hírügynökség jelentése alapján olyan hí­rek terjedtek el. hogy küszöbön áll legalább egy európai túsz elengedése Libanonban. Ezt a hírt eredetileg azzal kapcsolták össze, hogy Teherán emberbaráti segítséget ka­pott az általa sátáninak nevezett és ellenségnek kikiáltott nyugati országoktól. A Hezbollah nyilatkozatát azonban nem lehet elválasztani Farul al-Sara szíriai külügyminisz­ter szerdai nyilatkozatától sem, amely szerint azokat a tárgyalásokat, amelyeket a túsz, vagy túszok szabadon bo­csátásáról folynak, bonyolíthatja a libanoni területek — a Hezbollah harcálláspontjai — ellen végrehajtott vasárnapi, majd hétfőn megismételt izraeli légi rakétatámadás. A tűszügyekben Szíriának tudvalevőleg van szerepe, annyi­ban legalábbis nagy, hogy április második felében haza­térhetett Libanonból két amerikai túsz. (Reuter'AP) KUBAI MENEKÜLTEK HAVANNÁBAN. A kubai külügyminisztérium szóvivője kedden kizárta annak lehe­tőségét, hogy a havannai csehszlovák nagykövetségre me­nekült személyek ügyében külföldi diplomaták közvetít­senek. A Prensa Latina hírügynökség a külügyi szóvivőt idézve hangoztatta, hogy az érintettek addig maradhatnak a képviselet épületében, amíg azt a csehszlovákok enge­délyezik. am a nagykövetséget csak feltételek támasztása nélkül hagyhatják el. mivel a két ország között nincs ki­adatási egyezmény. Egy külügyminisztériumi forrás köz­ben megerősítette, hogy a „kubai ellenforradalmi csoportok öt tagja, korábbi politikai foglyok" után két további sze­mély is a képviseletre menekült. A francia hírügynökség úgy tudja, hogy az ellenzéki személyeken kívül két egye­temistáról van szó. (PL/AFP) WALESA CSAPATVALTASA. Lemondott JarosLaw Kurski, Lech Walesa, a Szolidaritás vezetőjének szóvivője. Távozása elsősorban azért érdekes, mert egy folyamat ré­sze, amelynek során gyakorlatilag lecserélődött — Walesa kivételével — a Szolidaritás teljes vezérkara, tanácsadói és szakértői gárdája A Szolidaritás vezetője leváltotta alve­zéreit, a személye mellett mükodő állampolgári bizottság, vagyis tanácsadói testülete alapvetően átalakult. Miután Walesa szembefordult a kormánnyal es azokkal az értel­miségi tanácsadóival, akik tiz éve mellette álltak, a 120­150 tagú testületből az elmúlt két hét során mintegy het­venen léptek ki, köztük Jankowski atya, Walesa gyónta­tó papja. A bizottság sorait Zdzislaw Najder és a Ka­czynski testvérek (a közvélemény szerint ők a Szolidaritás új politikájának irányítói) híveivel töltötték fel, akik vita nélkül támogatják a mind radikálisabban fellépő Walesát, és egy új, legalábbis az értelmiség által igen negatívan fogadott politikai stílust hoztak magukkal. Walesa állam­polgári bizottságának titkárságából, vagyis a "Szolidaritás szakapparátusából, miután vezetőjét, Henryk Wujecet Wa­lesa eltávolította és Najdert állította a helyére, a 68 dol­gozóból 60 kilépett A kilépések és távozások mögött nagy­részt politikai ellentétek feszülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom