Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-12 / 169. szám

80. évfolyam, 169. szám 1990. július 12., csütörtök Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint lajozott figyelmeztetés Á Parlament: törvényt hoz, kormányoz és korteskedik? Robár Ferenc visszavonta — Államtitkári titkok II z történt, hogy a Szovjetunió átmenetileg elzárta az " oíajesapot, s ezzel világossá tette: ami megtörténhet, az meg is történik. Eleddig csak elvi síkon vitatkoztunk itthon, gázfűtéses lakásunkban, vagy olajkályha mellett: mi lesz, ha egyszer a birodalom gondol egyet, s nem ád többé villamos áramot, olajat, földgázt, vasat... Persze, csak akkor, ha rosszul viselkedünk. Vegyük hát úgy, hogy a Szovjetunió 26 óra hosszára, kedd délelőttől szerda dél­előttig, a sarokba térdepeltetett bennünket, mégpedig ku­koricára! (A birodalmiak egyébként műszaki okokkal, kar­bantartási munkálatokkal indokolták tettüket.) «A teljes képhez hozzátartozik: a magyar—szovjet áruforgalomról szóló tárgyalásokon eddig nem engedtünk a nyomásnak; kérdés, mi lészen az „olajozott" figyelmeztetés után ... A kormány meg is hátrált, meg nem is a Parlament tegnapi ülésén; lényeg, hogy az áremelésekről saját hatás­körében dönt majd. E tényt úgy is értelmezhetjük: a hon­atyák nem merték magukra vállalni ennek ódiumát, s mindazt, ami ebből következhet. Sandi István Á kormány saját hatáskörben emeli az árakat lakosságára hárítják a terhe­ket, azokat is, amelyeket csak a lakástulajdonosoknak kel­lene viselni. Az általános vita lezárása után a beterjesztett öt tör­vényjavaslat és az ország­gyűlési határozati javaslat feletti egyenkénti, részletes vitával folytatják a képvise­lők a munkát. A kormány által beterjesz­tett programcsomag feletti általános vitában elhangzott éles ellenzéki képviselői vé­leményekre reagálva Rabár Ferenc bejelentette, hogy a kormány visszavonja azt az országgyűlési határozatterve­zetet, amely magában foglal­ja az áremeléseket, a lakos­ságot érintő intézkedéseket. Ezeket a kormány — vállal­va a felelősséget — saját ha­táskörben fogja végrehajtani. SZKP-kongresszus Tölgyessy Péter (SZDSZ) bejelentette, hogy amennyi­ben a kormány a költségve­tési törvénnyel ellentétesen fogja a költségvetést végre­hajtani, akkor ezt alkot­mányellenes lépésnek minő­sítik a szabaddemokraták, és ez ügyben az Alkotmánybíró­sághoz fordulnak. A Magyar Köztársaság alkotmánya sze­rint ugyanis minden olyan esetben, amikor a költségve­tés előirányzatai valamilyen téren változnak, akkor szük­ség van az ezt szabályozó törvény parlamenti módosí­tására is. A töredékmunkanapot az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvény­erejű rendelet módosításának elfogadásával zárta az Or­szággyűlés. A költségvetési egyensúly javítására benyújtott cso­magterv — kedden megkez­dett — általános vitájával folytatta munkáját szerdán 14 óra után az Országgyűlés. A kedd esti ügyrendi polémia nyomán a képviselők úgy ha­tároztak, hogy az általános vitában további hat képvise­lő felszólalását hallgatják meg. Ezt követően határoz­nak az általános vita lezárá­sáról, majd egyenként sza­vaznak arról, hogy a cso­magban szereplő öt törvény­javaslatot részletes vitára bocsássák-e. Bár még számos hozzászó­ló lett volna, a képviselők — Józsa Fábián (MDF) javasla­tára — úgy döntöttek, lezár­ják a kormány által beter­jesztett programcsomag álta­lános vitáját. Józsa Fábián úgy vélekedett: a további vi­ta csak időhúzás. Előzetesen több javaslat is elhangzott: így Raj Tamás (SZDSZ) azt indítványozta, hogy a kormány vonja vissza pénzügyi csomagtervét, és saját hatáskörben — vállal­va a szükséges felelősséget is — hajtsa végre a kívánt in­tézkedéseket. Egy másik SZDSZ-es képviselő. Magyar Bálint pedig a vállalati álta­lános nyereségadó-kedvez­mények szűkítésével kapcso­latban fogalmazott meg mó­dosító javaslatot. Egyetértve Csengey Dénes (MDF) ked­den elhangzott felszólalásá­val, azt indítványozta, hogy továbbra is maradjon fenn a könyvkiadás adókedvezmé­nye. Rabár Ferenc pénzügy­miniszter ezzel kapcsolatban azt válaszolta, hogy a pénz­ügyi kormányzat egyéb mó­don kívánja a könyvkiadás anyagi helyzetét javítani. A nyereségadó-kedvezmény fenntartása indokolatlan, mi­vel az a pornó- és a szenny­irodalom támogatásához is hozzájárul. Több képviselő a vitában azt hiányolta, hogy a kormány nem nyúl hozzá a kedvezményes lakáshitel-tar­tozások jelenlegi rendszeré­nek megváltoztatásához. Ezt a kérdést — hangsúlyozták — nem lehet megkerülni. Rá­adásul így az ország teljes Ligacsov és a lista Jegor Ligacsov mégis fel­került az SZKP fótitkárhe­lyettesi posztjára jelöltek listájára — jelentette gyors­hírben, „Incidens Ligacsov jelölése körül" címmel a TASZSZ szovjet hírügynök­ség. A kongresszuson 2293 kül­dött Ligacsov jelölése ellen, 1916-an mellette szavaztak, 47-en pedig tartózkodtak. Li­gacsov kiesése azonban a kongresszuson résztvevők jelentős részének elégedet­lenségét váltotta ki — írta a TASZSZ. „Az elégedetlenke­dők arra hivatkoztak, hogy ezeket a kérdéseket nem le­het a Központi Bizottság el­avult instrukciója alapján el­dönteni. Ismét szavazást ren­deltek el, amelyen a küldöt­tek többsége elutasította az instrukció elveit" — fogal­mazott a TASZSZ, de ezt nem részletezte. Ezt követően Gorbacsov bejelentette, hogy a titkos szavazásra kerülő je­lölőlistán — mint ahogyan korábban javasolták — há­rom személy neve fog szere­pelni. A jelöltek: Anatolij Dudarev, Vlagyimir ivasko és Jegor Ligacsov. Magyar konzul Münchenben Szerdán este a két ország fontos politikai személyisé­geinek jelenlétében megnyílt a müncheni magyar főkonzu­látus. Ebből az alkalomból Horváth István, a Magyar Köztársaság NSZK-beli nagykövete fogadást adott. Üdvözlő szavai után Katona Tamás, a külügyminiszté­rium politikai államtitkára, és Helmut Scháfer, az NSZK külügyminisztériumi állam­minisztere mondott beszédet. (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) A kísértetek órája A konszenzus ritka pillanata. Sajnos, nem a Parlamentben, csak a Napzárta stúdiójában. Az éjsza­kai rétegműsor szerkesztőségének sikerült összehozni a hat parlamenti párt frakcióvezetőit, egy kis kötet­len beszélgetésre. Baló György ve­zetésével Kónya Imre (MDF). Töl­gyessy Péter (SZDSZ), Torgyán Jó­zsef (FKGP), Pozsgay Imre (MSZP), Füzessy Tibor (KDNP) és Orbán Viktor (Fidesz) elővehettek volna a T. Házban gyakran mellőzött politi­kai és jogi érveiket. Az egyébként tág stúdióban a kicsiny asztal kö­ré összezsúfolódott vezéregyéniségek felhagytak a személyeskedő kiroha­násaikkal — talán épp e személyes közelség miatt. A szépen beosztott ötperces hozzászólások és félperces reflexiók között, akik látták és hal­lották, hiába keresték az ütközési pontokat; ha Pozsgay nincs jelen, úgy a Déry János sci-fi-magazinján elszenderült, s e beszélgetés kezde­tére felriadt nyáias tévénézőket egy, még a hatalomváltás előtti EK A-sze­ánszra em'ékeztette volna e bizal­mas együttlét Torgyán József legalább három fokozattal fogta vissza parlamenti énjét és nem volt egyetlen kom­munistaellenes kirohanása sem, nem vetette föl a vagyonelkobzás, vagy a népellenes bűntettekért való le­lelősségyevonást. A lagymatag be­szélgetés résztvevői közül legfeljebb Orbán Viktort lehetett azonosítani, éis látható életkora alapján, a Fi­deszhez sorolni, no meg Füzessy Tibor öss7ebékéltetó. ökumenikus nyilatkozatai alapján vehette fix KDNP-re az ember. Mondom, aki látta, képzelgésnek, rémhírterjesz­tésnek minősíti az MDF—SZDSZ-el­lentéteket, az új kormánykoalíció és ellenzéke közötti nézetkülönbsége­ket. Mit is mondott Kónya Imre? A parlamenti munka lényege a tör. vényhozás, de e pillanatban — mi­vel a tévé egyenesben közvetíti az üléseket — számolni kell azzal az egyébként nem kívánatos jelenség­gel is, hogy az egyes pártok élnek ezzél a lehetőséggel, és a helyható­sági választásokra való felkészülés jegyében, propagandisztikus célzat­tal szónokolnak önmaguk mellett az ülésteremben. (Vagyis, látszatra azért nem csinál semmit a Parla­ment, mert egyszerre két dolgot is csinál.) A diagnózis pontos. Ponto­sabb már nem is lehetne. Azaz, mégis. Töl/jyessy Péter jóvoltából: Amíg nem volt kormány, a Parla­ment kormányzott, s újonnan szer­zett funkciójától nem hajlandó meg­válni. (Vagyis, a Parlament nem két. hanem három dolgot tesz egy­szerre: törvényt hoz, korteskedik, kormányoz.) Pozsgay is csak meg­erősíteni tudta, hogy a kormány háttérbe szorult. Harmonikus éjszakai együttlét Ellenvélemény nélkül. S poha szó esik az ellenzék időhúzási taktiká­járól, ezek csak erőtlen kísérletek. Kérdés, ha valamennyien ilyen jól tudják, mi folyik a Parlamentben törvényhozás örve alatt akkor még­is. miért csinálják? Mert nem lesz többé olyan jól fésült, fegyelmezett Parlament, mint korábban, ugyanis ez a demokrácia — mondta Orbán Viktor. Egyébként még ó volt az egyetlen, aki szakmai szempontok alapján bírálta a kormány törvény­tervezeteit De hogy melyek ezek a szempontok, és hogy milyen veszé­lyeket hordoz a tervezetek elfoga­dása, azt ő sem volt hajlandó el­árulni. Végeredményben egy összeszokott csapat alakult ki — akár a színpa­don vannak együtt, akár félig-med­dig magánemberként egy tévéstú­dióban. Bár úgy tűnik, ebben a műsorban mintha pusztán halovány árnyékképeik lebegtek volna valódi önmaguk helvén — harminc perccel a kísértetek órája előtt Odor József Hitel van, csak... Indulni nehéz „Korunk hóse a vállalko­zó" — hajtogatják a televí­zió reklámjában szinte nap mint nap. Hőssé válni azon­ban, tudjuk a történelem­ből, nagyon nehéz. Kor­mányzati törekvés ugyan, hogy az egyre szaporodó munkanélküliek főként vál­lalkozóként álljanak be újra a kenyérkeresők közé, de hát ehhez a feltételeket is megfelelően biztosítani ké­ne. Mert a feltételekre sok panasz érkezik. Kik azok teljesíthctetlenségére, kik az elhúzódó ügyintézésre, kik az ügyintézők érdektelensé­gére hivatkoznak. Jogtala­nul, vagy jogosan-e? Az igazolvány kevés A vállalkozásba kezdők általában a vállalkozói köl­csönök felvételével próbál­koznak először, azt remél­ve, ez segítség lehet az in­duláshoz. Csakhogy e köl­csönfajta neve megtévesztő. Akár a szolgáltatást nyújtó bankok, akár az OTP, ezt a kölcsönfajtát szivesebben ítélik meg egy-egy vállal­kozás fejlesztéséhez, mint­sem a nulláról történő in­dulás finanszírozásához. A kölcsönnyújtás feltételei is olyanok, hogy a kezdők azt csak kivételes alkalmakkor vehetik nyugodt lelkiisme­rettel igénybe. A bankok ál­talában rövid lejáratú — egy- vagy féléves — hitelt nyújtanak, ezek kamata meglehetősen magas (fél év­re 32 százalék, egy évre 35—38 százalék). Ugyanak­kor a pénzintézetek erősen szelektálnak is, hiszen a kölcsön felvételének alap­feltételét jelentő vállalko­zói igazolvány beszerzése a tanácson nem okoz különö­sebb nehézséget. Az április l-jén életbe lépett vállalko­zói törvény alapján kiadá­sának alapfeltétele az erköl­csi bizonyítvány megszerzé­se, bemutatása. A kizáró okok h'ányáról, melyek a gyakorlatban szinte jelen­ték'elen, igen ritkán előfor­duló esetekre vonatkoznak, csak egy nyilatkozatot kell az igénylőnek aláírni, s máris birtokában lehet az okirat. Az ezután ráháruló egyetlen kötelezettség, hogy kiváltásától kezdődően fi­zetnie kell a társadalom­biztosítást, akár azonnal, akár több hónapos késéssel indítja be a vállalkozást. Így nem csoda, hogy április óta csak Szegeden 974-en váltották ki ezt az igazol­ványt. A bankok komolyan megfontolják a vállalkozói ötlet esélyeit, a csatolt gaz­dasági számítások alapján pedig döntenek, megadják-e a kért kölcsönt. Nyilvánva­ló, hogy jobban bíznak egy, már működő, profitot ho­zó, munkájában ellenőrizhe­tő vállalkozásban, az ezt ve­zető vállalkozó kialakult termelési tapasztalataiban, kapcsolataiban, mint egy teljesen meghatározhatatlan eredményt ígérő indulásban. Az idő — pénz? Az újrakezdés igazi lehe­tősége az újrakezdési köl­csön. Ezt Szegeden jelenleg csak az OTP-nél és a Ma­gyar Kereskedelmi és Hitel­bank Rt.-nél lehet igényel­ni, természetesen szigorú feltételek mellett. Ehhez is szükségeltetik a vállalkozói igazolvány, egy, a jogosult­ságot igazoló megyei taná­csi igazolás, tételes költség­vetés, fedezet az igényelt kölcsön másfélszerese érté­kében (nem lakóingatlan, minimum Lada minőségű, háromévesnél nem idősebb gépkocsi), szükséges bizto­sítás kötése legalább a hi­telezett összeg mértékéig. Ezeken kívül a pénzt fel­vevő újrakezdőknek a köl­csön visszafizetéséig főál­lásban kell a vállalkozást vezetniük, csinálniuk. Ha az újrakezdésre adott 400 ezer forint kevés, az OTP a ban­kokénál kedvezőbb körül­mények között biztosítja a vállalkozói kölcsönt, 33 plusz 1 százalékos változó kamattal, a leendő bevétel nagyságától függően egy— három évre. Ebben az eset­ben azonban az igénylőnek a kért összeg 30 százaléká­val rendelkeznie kell. S, hogy milyen hosszú az átfutási idő? Ha minden szükséges okirat rendelke­zésre áll, az OTP-nél 2—3 hét. A kereskedelmi ban­koknál ez kicsit másként fest, ők összegyűjtik a be­érkezett igényléseket, s a Vállalkozói Alapból meg­kapott összeg szerint dön­tenek azok kielégítéséről, és ez a procedúra akár egy hó­napot is igénybe vehet. Kitartás... A leírtakból azt hiszem, kitűnik, hőssé válni valóban nehéz. Mert az újrakezdési kölcsönt igénybe vevők kö­zül — akik azelőtt zömé­ben bérből, fizetésből élők voltak — kevésnek ada­tott meg a lehetőség a fe­dezetet biztosító ingatlan, vagy nagy értékű személy­gépkocsi megszerzésére. For­dulhatnak ugyan a Garancia Biztosítóhoz, de ezzel csak egy pillanattal később zu­hannak ugyanabba a ve­rembe, hiszen a Garancia is hasonló biztosítékot kér — a kör tehát bezárul. A pénz­intézetek magatartása iga­zolni látszik a régi igazsá­got, mely szerint a pénz in­kább oda vándorol, ahol már amúgyis sok van belő­le. Vállalkozni azonban ki­csiben is lehet. Mint az az ismerősöm, aki egy akta­táskányi szerszámmal, öt­ezer forint tőkével kezdte, háztartási kisgépjavítóként, s ma már 30 milliós beru­házással épített új műhelyt magának. S hogy a kezde­tektől a mai állapotokig mi történt? Eltelt húsz év... Czégény József

Next

/
Oldalképek
Tartalom