Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-10 / 167. szám

2 Körkép 1990. július 10., kedd A gyorsprogram részletei Végig tévékamerák előtt A kormány közelmúltban bejelentett gyorsprogram­jának részleteiről tájékoz­tatta hétfőn az újságírókat Matolcsy György, a minisz­terelnöki hivatal politikai államtitkára. A háttér-tájé­koztatónak szánt beszélgeté­sen számos közérdekű infor­máció is elhangzott. Matolcsy György elmon­dotta, hogy a kormány gyors program ja lényegében a privatizációra, a sorban állás rövid időn belüli fel­számolására, a kis- és kö­zépvállalatok ösztönzésére, a költségvetés egyensúlyá­nak gyors javítasára és a szociális védőháló kiépítésé­nek megkezdésére helyezi a hangsúlyt. Bebizonyosodott, hogy az éveken keresztül folytatott restriktív pénz­ügyi politika semmiképpen sem kényszeríti ki a struk­túraváltást. A vállalatok mindig kivédték a pénzügyi szigor szorítását, s a kölcsö­nös nem fizetések, az így kialakult sorban állás rend­szere révén előteremtették a hiányzó pénzt. Ez azonban az egész gazdaság ellehetet­lenüléséhez vezet, így a leg­fontosabb teendő ennek a rendszernek a gyors, drasz­tikus felszámolása. Becslé­sek szerint, a kölcsönös vál­lalati tartozások összege 150—300 milliárd forintra tehető. A tényleges, vagyis a nettó tartozások Xjsszege azonban ennek csak a töre­deke, 40—15 milliárd forint. További részletek kerül­tek nyilvánosságra az alkal­mazandó privatizációs meg­oldásokról. Matolcsy György beszámolt arról, hogy a kor­mány egyaránt tervezi úgy­nevezett mintavállalatok — mintegy 30 gazdaságosan tevékenykedő cég — ma­gánkézbe adását, valamint a nehéz helyzetbe jutott cé­gek privatizációját. A ma­gántulajdonba adásnál a fő­szerep a Vagyonügynökség­nek jut, amely várhatóan — a Parlament döntése nyomán — a kormány irá­nyítása alá kerül. A jelenlegi számítások szerint, első lépésben mint­egy 40 milliárd forint érté­kű állami vagyon kerül magántulajdonba. A terve­zett privatizáláshoz rendel­kezésre áll a szükséges for­rás is. Éhre a célra fordítják a két NSZK tartomány, Ba­jorország és Baden-Württen­berg által, a múlt évben fel­ajánlott 250—250 millió márkás hitelkeretet, s ren­delkezésre áll egy újabb 100 millió márkás hitelkeret is. (MTI) Folytatta munkáját az SZKP-kongresszus Ráűióíelex Heg nincs gabonaár Megkezdődött a gabona lehet ellentételezni. Ameny­aratása, de a felvásárlási nyiben az alapárra a 10 árak vonatkozásában, pon- százalékot „ráteszik", akkor tosan afelől: lesz-e áreme- a gabonateimelők követelése lés, a termelök még mindig lényegében teljesül, ám vég­bizonytalanságban vannak, ső döntés az ügyben még A kérdésről Gerbovits Jenő nincs tárcanélküli miniszter nyi- Az exporttámogatás is vi­, .. , tátott kérdés, ennek mér­latkozott az MTI-nek. (ékérö, a miniszter elmon_ Elmondotta: felső szintű dotta, hogy az 130 százalék. egyeztetések folynak. Az ed- Erre feltétlenül szükség van, digiek szerint, a felvásárlá- mivel a hazai gabonaforgal­si ár emelésére számítani mazásban és a termelőszö­nem lehet, viszont újabb fej- vetkezeti gazdálkodásban lemény, hogy plusz—mínusz egyaránt bukás következne 10 százalékos áreltérést le- be akkor, ha a keleti ex­het alkalmazni, és ez föltét- portot, amely államközi lenül kedvező a termelők szerződések alapján zajlik, szempontjából, mivel a mi- (nem segítené a preferen­nőséget ily módon jobban^cia. Szeged új erőtérben Ismerjük meg jól a jelölteket! A „Szeged új erőtérben" címmel megjelent vita­indítónak A v<Jrois és pártok alcímű részletét érintem, amikor arra gondolok — a cikkben kiemelten túl is —. hogy mind többet hallani, olvasni esélyegyenlőségről (pártok között), a közelgő választások kapcsán. Valójá­ban vívódik a sajtó, vitáznak a pártok ilyentájt, ne­hogy több időhöz, nagyobb terjedelemhea jusson egyik a másiknál. Emlékeztet mindez a márciusi kampányra. Egyezte­tések, véget nem érő viták vettek el időt más, hasznos dolgoktól, miközben mintha kimaradt volna a számí­tásból — és félő, hogy erre ezúttal is sor kerülhet — az, hogy a jelöltet megismerje a választó, aki szíve szerint szeretné a legjobbnak vélt jelöltre, pártra adni ugyan egyetlen, ám némelykor — mint már tudjuk — aranyat érő, saját tulajdonú szavazatát. Mindebben pedig a sajtónak van nagy lehetősége. A pártot, a jelöltet ne csupán ismerjék, sokkal inkább megismerjék választói. A jelölt múltját, jelenét felvil­lantani csupán sem kis munka, sok utánajárást, időt, szervezést és több minden mást igényel, de nem lenne tán hiábavaló. Sem idő, sem fáradság nem vonható el ettől, ha választ várunk arra: „Milyen Szegedet aka­runk?" Aligha követendő, miként az a tavasszal is történt, hogy a pártok és jelöltjeik maguk mondják el mono­ton monológjukat, mondjuk, a helyi vagy az országos televízióban, egy percben. Bennünk él még az elmúlt kampány idején a tv-ben látott párttablók képsorai Többségében azzal vezették fel a bemondók: e műso­rokat maguk a pártok állították össze, értük a felelős­ség őket terheli tehát, a tv mossa kezeit. S a progra­mok valóban amatőr kezek munkáiról tanúskodtak, miközben a néző érdektelenné, fásulttá, tanácstalanná vált. De miért volt e félelem a sajtó részéről? Miért Kellett kívül maradni, szinte szándékkal elzárkózni a mélyebb bekapcsolódástól a választások idején? Való­jában kit, kiket szolgál a magyar média? Bizonyosan a hírekre egyébként érzékeny, a politi­kában aktivan részt vállalni szándékozó lakosságot. Ekképpen aligha a pártok esélyegyenlösdiért vívott harca érdekli a választót, inkább az, hogy a helyes: választásra neki legyen meg legalább — az esélye. Az alaposabb bemutatás, a mind szélesebb körű megism/jrtetés mind választónak, mind pártnak és je­löltnek egyaránt érdeke. Egyszersmind elősegítője an­nak. amilyen Szegedet valójában akarunk Ellenkezőleg esetleg újra halljuk: valakiről, vala­kikről megint suttog a város . .. Dr. Lévay Endre Csapongó, változatos téma­kat érintő vitával kezdte hét­főn délelőtt második munka­hetét az SZKP XXVIII. kongresszusa. Az elnöklő Nyikolaj Rizskov ugyanis be­jelentette, hogy a szervezeti szabályzat tervezetével fog­lalkozó bizottság — Mihail Gorbacsovval az élén — a délelőtt folyamán véglegesiti a dokumentumot, hogy már délután dönthessen róla a kongresszus. így érdemi vjta helyett szópárbajok folytak. Többen felvetették, hogy a kb és a pb kapjon elégtelen osztályzatot az előző kong­resszus óta végzett munká­ért. Elhangzott, hogy Gorba­csovot ne engedjék elnökölni, mert nem hagyja érvénye­sülni a kongresszust, és ezért pártfegyelmit érdemel. Má­sok óva intették a kongresz­szust a „lincshangulat" kiala­kulásától. Egy üzbég küldött közölte: Kirgizia Os terüle­tén a nacionalista összetűzé­sek áldozatainak száma több mint ezer, és hogy a kommu­nistáknak ezzel is foglalkoz­niuk kell. Egész küldöttségek kifogá­soltak a kongresszusi tv-köz­vetitések „szerkesztését", az újságírói kommentárokat. Hiába győzködte Leonyid Kravcsenko. a sajtóbizottság elnöke, hogy az újságírókat nem lehet „megrendszabá­lyozni", ezt a tv elnöksége sem teheti meg, a küldöttek túlnyomó része — a régi szép időkre emlékeztetve — a saj­tó szigorúbb felügyeletét szorgalmazta, s végül meg­szavaztak. hogy a tv az egész kongresszust közvetítse. A kongresszus ezt követő­en meghallgatta a Központi Revíziós Bizottság képviselő­jének válaszait a küldöttek által beadott kérdésekre. Ál­la Nyizovceva válaszaiból ki­derült, hogy a párt vezetői általában a kb-tól kapják fi­zetésüket, de azok. akik az államfő tanácsadó testületé­nek tagjai, már az elnöki tit­kárságtól Egy pb-tag egyéb­ként 1200, egy pb-póttag 1100, egy kb-titkár pedig 1000 rubelt keres. A kongresszus, szótöbbség­gel elfogadta a Központi Re­víziós Bizottság beszámoló­ját. — Várhatóan 11 millió rubelba (csaknem 200 millió forint) kerül a pártkongresz­szus — jelentette be az SZKP általános osztályának vezető­je. Nyikolaj Krucsina. Szavai szerint a legnagyobb tétel, csaknem ötmillió, a tv-köz­vetités költsége. Jurij Manajenkov, a man­dátumvizsgáló bizottság el­nöke hétfőn a karabahi kül­döttek ügyében kért szót. Be­jelentése szerint az azerbaj­dzsáni pártkongresszuson megválasztott 27 küldött kö­zül kettő az autonóm terület pártszervezeteinek tagja, A Karabah-hegyvidéken ezt követően megtartott válasz­tások így feleslegesek, jog­szerűtlenek voltak, de az autonóm területről érkezett küldöttek megtarthatják ta­nácskozási jogukat. Ezt a kongresszus hallgatólagosan tudomásul vette. A kongresszus több nyilat­kozat szövegéről is döntött, elfogadva az SZKP-nak a ka­tonapolitikával, illetve a de­mokratikus szabadságjogok szavatolásával, a kommu­nistákat ért támadások visz­szautasításával foglalkozó dokumentumokat. Több küldött felháborodot­tan jelezte a kongresszus el­nökségének. hogy a Kreml­ben röplapokat terjesztenek, amelyek rossz fényt vetnek Alekszandr Jakovlevre, el­ferdítik egy találkozón mon­dott szavait. Az SZKP főtitkára és he­lyettese, valamint a köztársa­sági első titkárok alkotják majd alapvetően az SZKP új politikai bizottságát. Rajtuk kívül a központi bizottság beválaszthat a testületbe más fontos tisztségviselőket is. Erről hétfő délutáni ülésén döntött az SZKP kongresz­Az ülés napirendjén a szervezeti szabályzat feletti vita szerepelt. Dolgozói tulajdont! A Szakszervezetek Csong­rád Megyei Szövetsége In­téző Bizottsága 1990 július 9-i ülésén kialakította állás­pontját a privatizációval és foglalkoztatáspolitikával összefüggő szakszervezeti feladatokra. A bizottság többek között megerősíti, hogy az állami tulajdon privatizálásának a társadalmi érdekek érvé­nyesítésével kell végbemen­nie. Ez nem csak a tulaj­don magánkézbe adását je­lenti, hanem a tulajdonfor­mák sokfélesége (magántu­lajdon. önkormányzati tulaj­don stb.) mellett biztosítani kell a munkavállalók ingye­nes és kedvezményes tulaj-' donszerzését is. (Ennek anyagi forrását ugyanaz a haszon biztosítja, ami a ma­gántulajdonost, vagy kül­földi tőkést gazdagítaná). A szakszervezetek fellépnek az állami tulajdon áron aluli értékesítése ellen. Szüksé­gesnek tartják, hogy törvény biztosítsa a munkavállalók alanyi jogát a dolgozói tu­lajdon létrehozásához. A vállalati átalakulásokra a munkavállalók ellenőrzése és beleszólási jogának biztosí­tása mellett kerüljön sor. Meg kell állapodni arról is, hogy a kollektív szerző­dések mindaddig érvénye­sek, amíg az új szerződés nem készül el Szükségesnek véljük, hogy a munkaválla­lók képviselői az Állami Va­gyonügynökség igazgató­tanácsában részvételi lehe­tőséget -kapjanak Az intézőbizottság hang­súlyozza, hogy a dolgozói tu­lajdon lehetőségének meg­teremtése minden munka­vállaló elemi érdeke. Az is, hogy olyan feltételek terem­tődjenek, amelyben a dolgo­zók érdekvédelmi szerveze­teinek meghallgatása nélkül nem lehet a sorsukat dön­tően megváltoztató törvé­nyeket elfogadni. Ennek ki­harcolásához a független szakszervezeteknek is alap­vető érdeke fűződik, ellen­kező esetben az érdekvéde­lem csupán részkérdésekre korlátozódik. Mindezek alapján felhí­vunk minden szakszerveze­ti tagot, hogy e két, köve­telést aláírásukkal támogas­sák. A szakszervezeti bi­zottságokat megerősítjük aláírásgyűjtő munkájukban, mert ezzel nem mozgalmi önérdeket szolgálnak (aho­gyan ezt sokan állítják), ha­nem legközvetlenebbül a munkavállalók érdekeit vé­dik. Az aláírásgyűjtés a tör­vény (Magyar Közlöny-beli) megjelenéséig a munkahe­lyen is folytatható. Ezt kö­vetően az általunk szerve­zett lehetőségekről értesítés­sel leszünk Szakszervezetek Csongrád Megyei Szövetsége ALBÁN FEJLEMÉNYEK, A Csehszlovákia tiranai nagykövetségére menekült 51 albán állampolgár a jelek szerint elsőként távozhat az országból a külképviseleteken zsúfolódó hatezer sorstársa közül. Az AFP francia hírügy­nökség a Bozaj jugoszláv határátkelőhelynél átutazóiktol hallott beszámolók alapján hétfőn azt jelentette, hogy mi­után Tiranában az egész követségi negyedet lezárták va­sárnap a hadsereg, a rendőrség és a Sigurimi, a titkos­rendőrség tagjai és a külképviseleteken megkezdték az útlevélkérő nyomtatványok kiosztását, a fővárosba katonai erősítések érkeztek, és a vidékiek nem utazhatnak Tira­nába. Steffan de Mistura, az ENSZ fótitkárának svéd kü­lönmegbízottja hétfőn Tiranában megbeszéléseket folytatott az albán hatóságokkal. Heizer Antal tiranai magyar saj­tóiattasé az MTI telefonon feltett kérdésére válaszolva el­mondotta, hogy hétfőn reggel eljuttatták az útlevélhivatal­ba a magyar misszión tartózkodó negyven albán állampol­gár kitöltött útlevélkérő lapját, és várják a kész útleve­leket. EURÓPAI PARLAMENT. Hétfőn Strassbourgban meg­kezdődött az Európai Parlament nvári ülésszaka. A kép­viselők értékelik a tizenkettek június vegén Dublinban tartott csúcsértekezletnek határozatait, meghallgatják az Európai Közösségek elnöki tisztségét betöltő Olaszország külügyminiszterének, Gianni de Michelisnek nyilatkozatát a következő féléves időszak feladatairól, és több jelentést vitatnak meg az EK, valamint más régiók és országok kapcsolatairól. Az ülésszak napirendjén kiemelt helyen szerepel az Európai Közösségek és a kelet-európai orszá­gok politikai és gazdasági kapcsolatainak áttekintése is. GORBACSOV — BÁNYÁSZOK. A szerdára tervezett tiltakozó sztrájk'elhalasztására szólította fel az ország bá­nyászait Mihail Gorbacsov. A szovjet párt fótitkára mun­kásokkal tartott vasárnapi találkozóján leszögezte: elfo­gadhatatlannak tartja a bányászok nyomásgyakorlási kí­sérletét. Egyúttal kifejezte reményét, hogy a bányászok józaaságot tanúsítanak, mert a mostani időszakban nem ultimátumokra, hanem gyakorlati tettekre van szükség. A kuznyecki szénmedence bányászai a múlt héten az SZKP­kongresszus sztrájkellenes felhívására válaszolva igen ha­tározottan kiálltak a tiltakozó munkabeszüntetések mel­lett. ugyanakkor Donyeck vidékén erősen megoszlik a bá­nyászok véleménye a sztrájk szükségességét illetően. VASÜTI SZERENCSÉTLENSÉG. Súlyos vasúti sze­rencsétlenség történt vasárnap este a karéliai Petroza­vedszk közelében. A fénysorompóval felszerelt vasúti át­járóban egy hatvan utast szállító autóbusz összeütközött egy személyvonattal. Huszonegy utas azonnal, további tíz pedig sérülései következtében életét vesztette. Az áldoza­tok valamennyien az autóbusz utasai voltak A zsúfolt vasúti átjáróban ugyan tilost mutatott a szemafor.'ennek ellenére több. a víkendről hazatérő személyautó hajtott a sínekre, hogy időben elérjék a labdarúgó-vb döntőjének közvetítését. Példájukat követte a busz sofőrje is. aki ké­sőbb azzal védekezett, hogy a holdat nézte a szemafor fe­hér lámpájának . . . KOSZOVÓ. Koszovóban hétfőn egyórás általános munkabeszüntetést tartottak az ellenzéki Demokrata Fő­rum felhívására. A dolgozók Pristinában az utcákra vo­nultak, hogy tiltakozzanak a koszovói parlament múlt hé­ten történt feloszlatása miatt, de a megmozdulást a rend­őrség szétoszlatta. A pristinai rádió és televízió továbbra sem közöl albán nyelvű híreket mert az újságírók nem hajlandók felvenni a munkát. A Riiindija című lap hét­fői számát a hatóságok betiltották. Koszovóba hétfőn meg­érkeztek azok a szerbiai felügyelők, akik a munkavégzést fogják ellenőrizni a vállalatoknál. IZRAELI LÉGITÁMADÁS. Az izraeli légierő hétfőn reggel Is levegő—föld rakétákkal támadta a Hezbollah sí­ita szervezet dél-libanoni támaszpontjait. Az elmúlt 24 órán belül ez volt a második, az év eleje óta a tizenne­gyedik légitámadás Libanonban, az Irán-barát Hezbollah ellen pedig a negyedik. Izraeli vadászgépek vasárnap le­rombolták a fundamentalista Hezbollah egyik épületét Két milicista életét vesztette, egy pedig megsebesült Egye­lőre nem ismeretes, hogy a hétfői támadásnak voltak-e áldozatai. REPÜLŐGÉP-SZERENCSÉTLENSÉG. Két személlyel a fedélzetén lezuhant egy Z—142-es típusú, kétüléses, mo­toros sportrepülőgép hétfőn délután Hatvan közelében. Ke­rekharaszt térségében. A Budaörsről indult gép pilótája es utasa szörnyethalt A vizsgálat megkezdődött; a szeren­csétlenség okai egyelőre nem ismeretesek KNDK — NYUGATI DEMOKRÁCIA. A KNDK koz­ponti pártlapjának kommentárja szerint „szellemi fogya­tékosnak" kell lennie annak, aki a nyugati tj'pusú de­mokrácia meghonosítását szorgalmazza, A Nodong Szín­műn értékelése úgy hangzik, hogy „a szabadságjogok ér­vényesítésének sürgetése része az .imperialista országok" azon erőfeszítéseinek, amelyekkel a szocialista országokat a kapitalizmusba akarják visszatéríteni". Phenjanban az­óta szaporodtak meg a hasonló hangvételű sajtókommen­tárok, hogy az egykori európai szocialista országokban el­kezdődtek a demokratikus változások. CSEHSZLOVÁKIA — ÁREMELÉS. Mintegy harminc­ezer élelmiszer-ipari termék árát emelték, átlagosan 24,6 százalékkal hétfőtől Csehszlovákiában. Az 1953 óta első nagyszabású élelmiszerár-emelésről május 24-én döntött a csehszlovák szövetségi kormány. Az áremelések gyakorla­tilag valamennyi élelmiszerfajtát érintik, kivéve a szeszes italokat. Van olyan termék, amelynek az ára a kétszere­sére. van olyan, amelyik a felével, vagy egyharmadával drágult, de bizonyos termékek ára változatlan maradt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom