Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-10 / 167. szám

80. évfolyam, 167. szám 1990. július 10., kedd ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Önkormányzati „ellen-törvényjavaslat9 9 Országgyűlés, kiosztott szerepekkel — Közvetlen főtitkárválasztás az SZKP-ban — Hangszergyári capriccio — Magyar kard: arany Czokásos időben és módon folytatta egyelőre meddő J munkáját az Országgyűlés. A tucatnyi indítvány, sürgősségi javaslat, szereplési kényszer elveszi az időt az érdemi munkától. Pedig az önkormányzati törvény megalkotása előfeltétele a közelgő helyhatósági választásoknak. A munka hatékonyabbá tételére a házbizottság kénytelen volt időhatárokat szabni: egy képviselőcsoport legfeljebb 3 Interpo lációt, vagy kérdést nyújthat be; interpelláció: 5 perc, válasz: 2 perc, kérdés: 3 perc. Percegünk, percegünk, mint a szú, de az önkormányzati törvényjavaslat (vajon melyik?!) tárgyalása csak a jövő héten folytatódik. Crdekes megállapításokat tesz Ágh Attila politológus a vele készült interjúban a csendes forradalomról és a váltás okozta értelmiségi identitászavarokról. Bizonyos megállapításai összecsengenek Bihari Mihálynak a Népszabadság szombati számában közölt írásával. Falusi perpatvarok és városi sérelmek egyaránt helyet követeltek a mai számban, s csak kevés dolognak örülhetünk, így például a tenorhármas világbravúrja felidézésének. Tandi Lajos be a polémiát az ülésnap végén. Sőt e tárgyban egv komplett önkormányzati „ellen-törvényjavaslatot" készül az SZDSZ beterjeszteni, ily módon kifejezve elégedetlenségét az eredeti tervezettel szemben. A kompromisszumra kész kormánypárti képviselők közül többen ezzel összefüggésben — bár nem a plenáris ülésen — ügy fogalmaztak: nem az a fontos, ki terjeszteti be a törvényjavaslatot, hanem az, hogy valóban demokratikus módon, általános megelégedettségre szabályozza e kérdéskört. Ennek értelmében — bizottsági viták sorában — néhányan már most késznek mutatkoznak átgyúrni az eredeti előterjesztést, hangoztatva, hogy nyitottak minden konstruktív javaslat előtt Végül is az önkormányzati vita kormánypárti kontra ellenzéki szópárbajában rendkívül eltérő szemléletmódok húzódtak meg. Ahogy Roszik Gábor, a kormánykoalíció legerősebb pártjának képviselője a délutáni vitában szemléletesen megfogalmazta: a jelek szerint más szemmel olvasta az önkormányzati törvény tervezetét mint ellenzék" képviselőtársai. Az eltérő pozíciókból fakadó megközelítésnek tudható be, hogy miközben a kormánykoalícióban helyet foglaló pártpk törvényhozóinak egy részr erős érzelmi töltésű felszólalásokban jobbára az önkormányzati törvény korszakos jelentőségét igyekeztek kidomborítani, addig az ellenzékhez tartozó képviselők, főként szakmai indíttatást követve, az önkormányzatok várható működési feltételeinek szempontjából a beépített garanciális elemeket kutatva vették bonckés alá a javaslatot. A továbbiakban a megszokott szereposztás szerint folytatódott a kormányzó pártok és az ellenzék képviselőinek polémiája a törvénytervezetről. A kormányzó párti képviselők általában igyekeztek az előterjesztést védelmükbe venni, s annak előremutató elemeit méltatni, míg az ellenzékiek a hiányosságokra hívták fel a figyelmet. Ugyanakkor kompromisszumos megoldásra szorgalmazó elemek is fel-felbukkantak, legalábbis erre lehet következtetni egy-két MDFes képviselő megjegyzéséből, akik szerint a módosításokkal a törvényjavaslaton előnyére lehet változtatni. Na£y László felvétele Egy nap — egy napirendi pont Göncz Árpád Csehszlovákiába utazik Göncz Árpád, a Magyar los munkalátogatást tesz a Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka — július 9— 10-ei ülésnapja — hétfőn 300 képviselő jelenlétében folytatódott Szabad György megbízott házelnök ismertette a tárgysorozatot, amely tovább bővült: az Országgyűlés napirendre tűzte Kiss Róbert (SZDSZ) és Pap János (Fidesz) önálló indítványát a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer végleges elhagyására vonatkozó határozati javaslatát A képviselők elvetették, hogy e témakört sürgősséggel tárgyalja a Tisztelt Ház. Ugyanakkor úgy döntöttek, hogy sürgősségi indítványként kerüljön a plénum elé az idei pénzügyi egyensuy javítására tett javaslatok között a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. fövény módosításával foglalkozó törvényjavaslat, amelyet a kormány nyújtott be. Ezután újabb interpellációkat és kérdéseket vettek fel a napirendre. A tárgysorozat szerint a törvényhozás folytatja a Magyar Köztársaság alkotmányának módositásáról szóló, valamint az önkormányzatokról szóló törvényjavaslat együttes, általános vitáját. Megtárgyalja az idei pénzügyi egyensúly javítását szolgáló törvény- és országgyűlési határozattervezeteket. Folytatódik az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat vitája. Ugyancsak folytatja a törvényhozás az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosításáról szóló tervezet vitáját A képviselők ezután megvitatják a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot, majd meghallgatják az elektronikus és nyomtatott sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság közbenső" jelentését. A két és fél napos plénum napirendjének hét pontjából egyet tárgyaltak a képviselők egész nap, ám ennek sem jutottak a végére, a soros elnök rekesztette Köztársaság ideiglenes elnö ke Václav Havelnek, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására július 12-én hivataCseh és Szlovák Szövetségi Köztarsaságban. (MTI) (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) Áz Országos Választási Iroda felhívása Tisztelt Választópolgár! Az Országgyűlés 1990. július 29-ére, vasárnapra népszavazást rendelt el az alábbi kérdésben: „Kívánja-e ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg?" (Igenlő válasszal elutasítja, nemlegter. válasszal megerősíti az Országgyűlésnek ebben a kérdésben már meghozott döntését, mely szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja.) Ezúton értesítünk minden választópolgárt, hogy a népszavazásra nem készül névre szóló értesítési a választók nyilvántartásba való felvételéről. A helyi tanács hivatali helyiségében azonban a választók nyilvántartása július 20-a után megtekinthető. A népszavazásra feltett kérdésre az 1990. március 25-i, országgyűlési képviselő-választásokra kialakított szavazókörökben szavazhat A törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a népszavazás napján nem tartózkodik otthon, akkor az állandó lakhelye szerint illetékesi tanácstól személyesen kérheti igazolás kiadását az ideiglenes tartózkodási helyen való szavazás értíf.itében. Országos Választási Iroda, telefon: 11-73-026 Támad az NB III.? Csak a forradalom volt csendes Aki forradalmat csinál, vagy megdicsőül, vagy elbukik. A Magyarországon végbement forradalmi átalakulás erjesztője és motorja egyértelműen az értelmiség volt. Vajon mely sors jutott e rétegnek? Erről beszélgettünk Ágh Attila politológussal, a Budapesti Közgazdaságtudományt Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezetőjével, aki a nyári egyetemen, hétfőn tartott előadást. — Professzor úr! Nemrég a hódmezővásárhelyi Juss című lapban egy jelentést olvashattunk, melyet ön és kollégái készítettek. Címe: Az értelmiség csendes forradalma. Kérem, fejtse ki röviden, mit jelent a „csendes forradalom" kifejezés, különös tekintettel a „csendes" jelzőre! — A Kelet- és Kelet-Közép-Európában lejátszódó folyamatok mély változásokat hoztak magukkal, jellegük mégis más, mirit a klasszikus forradalmaké. Országonként más-más elnevezéssel illetik azokat, mint például a csehszlovákiai, nagy tüntetésekkel együtt járót, „gyengéd", vagy „bársonyos", míg a hazait többek között „békés", vagy „tárgyalásos" forradalomként. Magyarországon a változások ideje alatt, azokkal egy időben azonban az értelmiség észrevétlen átalakulása megtörtént, magában az értelmiségi létben is alapvető változás játszódott le. Erre az észrevétlen folyamatra utal a csendes jelző, s így válik a kifejezés az átalakulás egyik megnevezésévé. — A hazai értelmiségi „réteg" — más országokéhoz hasonlóan — igen sokszínű, összetett konglomerátum. Hogy átváltozását megérthessük, ahhoz ismernünk kéne hajdani struktúráját, ön hogyan határozná meg azt? — Durva felosztásban, és a francia példára hivatkozva, megközelítően három részre tagozódott, s ez a tagozódás általában minden autarchikus berendezkedésű államban jellemző. Így megkülönböztethetjük az udvari, a szolgáló és a parlagi értelmiség rétegeit, melyek számaránya lefelé haladva egyre nagyobb az összértelmiségen belül. Az úgynevezett udvari értelmiség, az elit az a rész, mely a kormányzat tanácsadója, szakmai felkészültsége magas, ezért a kutatásokban is részt vesz. Ide nemzetközileg is elismert tudósok tartoztak, jól kiépített kapcsolatokkal, akiknek munkájuk végzéséhez elengedhetetlen szükség volt a már említett kormány körüli feladatok ellátására. Egy csoportjuk ráadásul kettős helyzetben volt, hiszen mint korai reformerek, a fennálló rendszert bírálták, miközben munkájukat az azáltal fenntartott intézményekben végezték. A szolgálók a rendszer kiszolgálásának mindennapi feladatait végezték. Az ő elnevezésük is sértő lehet, ám itt sem feledhető el, hogy csak a meghatározott, a külső keret megkívánta „szolgálatot" végezhették. A parlagi kifejezés szintén lehet sértő, de ez inkább arra a rendszerre nézve az, amely valóban e jelzővel minősíthető életkörülmények közé kényszerítette a kistelepülések, falvak értelmiségét. — Hogyan osztódtak az új szerepek? — Az új pártok alapvető tagságát a szolgálók adják. Közülük nagyon sokan jelentkeztek politikai vezető szerepért, méghozzá egy már ismert módon megpróbálva kialkudni maguknak azt, Gondolok itt a Partizánszövetségnek a múló évekkel együtt növekvő tagságára, és a ma gyorsan szaporodó elítéltek, meghurcoltak, börtönviseltek közti párhuzamra. Ebben a tendenciában az a legfőbb baj, hogy az értelmiségi helyét a társadalomban újra nem a szakmai felkészültsége, hanem a hierarchiában elfoglalt helye határozza majd meg. Ezek az emberek a Tamás Pál által említett „enbéhármasok", akik a bűnös kiszolgálással vádolt jó szakemberek helyére vágynak, és gyakran kerülnek is. — Akár az udvari helyekre is? — Igen. — S mit fesz e helyzetben az elit? — Kétértelműség tapasztalható köreikben. Egyesek „új gazdik" után néznek, de esetleg hiába, -másokat esetleg hívnak több hónap óta, de azok nem mennek. Ez az a bizonyos, a sajtód ból már szintén ismert „hívogatás és riogatás", mely kifejezés első része egy politikailag semleges megbízatás felkínálását jelenti. A második kifejezés a hónapok óta tartó állapotokra utal, mikor is a mindenkire kiterjedő felelősség és bűnösség rémével fenyeget a kormányzat. Ezen állapotok következtében az elit nagy része tanácstalan, de főleg bizalmatlan és várakozó. — Ezek alapján hogyan látja az elkövetkezendő hónapok eseményeit? — A kormánynak meg kell kezdenie, legkésőbb őszig, az értelmiséggel való kiegyezést. Akkor majd eldől, győzhetnek-e az enbéhármasok. Czégény József 3S SZEGEDI SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KISSZÖVETKEZET Örömmel értesítjük látogatóinkat, hogy a Szegedi Ipari Vásár zárónapján megtartott sorsoláson JANKÓ ATTILA nyerte meg a 3S-XT color számítógépet. Gratulálunk a szerencsés nyertesnek!