Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-01 / 158. szám

2 Körkép 1990. július 1., vasárnap A HET... ...KRÓNIKÁJA Carlos, valódi nevén llich Ramirez Sancliez 1949-ben Szüle­tett Venezuelában. Állítólag ót bújtattuk — akarom mondani: bújtatmír akkori nagyjaink — Magyarországon. Nem tudni, miért éppen most röppentette szárnyra e hírt a Belügyminiszté­rium; ugyanis nehezen hihető, hogy eddig erról az ügvról senki sem értesült volna. Vagy tudni? A hét másik érdekes, magyar vonatkozású híre. hogy Göncz Árpád július 29-ére írta ki az ominózus — Király Zoltán és az MSZP által kezdeményezett — népszavazást; nyilvánvaló azért esett választásuk a politikai uborkaszezon egyik kánikulai napjára, hogy a kecske is jóllak­jon, és a káposzta is megmaradjon. Azaz: (feltehetőleg) a szabadságolások miatt nem jelenik meg ezen aktuson a szavazó­polgárok szükséges hányada: ugyanakkor nem érheti szó a ház elejét, hiszen mégiscsak kiírták a népszavazást a saját maguk által hozott — ám most átmenetileg kellemetlenné vált — törvény alapján. G. Bush amerikai elnök szerint nem szükséges, hogy a NATO és a Varsói Szerződés között megnemtámadási szerződés jöjjön létre. A két fél számára — szerinte — „megnyugtató volna, ha az átalakult NATO és az. ami megmarad a Varsói Szerződésből, közösen kinyilvánítaná, hogy nem tekinti veszé­lyesnek a másikat". A brezsnyevizmus utolsó csatlósa, a kubai vezetés „tragikus hibának" tekintené a többpártrendszer beveze­tését. Sót. a „jelenlegi rendkívül bonyolult körülmények között is folytatja forradalmi útját, további hősies erőfeszítésekre ösztö­nözve a kubai népet". A kommunizmus másik, az előbbinél fontosabb „bástyájában", Kínában 39 elítéltet végeztek ki a héten. Kanton városé halottai közül 17-et a közrend megsértésé­ben találtak vétkesnek. (Valamennyien részt vettek egy óraüz­letben történt, de közelebbről nem részletezett „vérfürdőben" — jelenti az AP és UPI.) Ha már a kommunista rezsimeknél tartunk: az UPI szerint a kambodzsai kormány erői egy szovjet MIG—21-es vadászbombázóval támadták meg az ellenállók kezén lévő Staung városát. ... SZENZÁCIÓJA Pereljük az USA-t. Nem semmi, hiszen többször is ujjat húztunk a 20. század legdinamikusabban fejlődő birodalmával. Elegendő csak arra célozni, hogy a második világháború alatt a százezer négyzetkilométer alá csökkentett Magyarország mind az Egyesült Államoknak, mind a Szovjetuniónak Iwdut üzent. (L. még: Magyar virtus.) Ezúttal azonban nem turáni, koppányi. leheli-bulcsúi villon­gásokról van szó. hanem komoly jogi kérdésről. A magyar állam ugyanis New York Legfelsőbb Bíróságán hivatalosan bejelen­tette igényét a pannóniai ezüstkincsre, amelyet a Sotheby-cég — egy brit lord megbízásából — árverésre akart bocsátani. A paratlan műkincsek erteket 150 millió Őollárra becsülik. A római kori lelet 14 remekmívű ezüstedényból ájl..feltehetőleg a IV —V: s/ázadból: egy főrangú pannóniai család birtokában lehettek, s pincében rejtőzve vészelték át a történelem viharait. A kincs a Balaton-felvidékről szármázik: e tényt bizonyítja az is. hogy több tárgyon olvasható a Balaton latin neve: Pelso. „Ügyünket" bonyolítja, hogy Jugoszlávia és Libanon is igényt formál e kincsre. Deli szomszédaink érvelése szerint az ezüsttárgyak Pannóniának ama részéből valók, amely ma jugo­szláv terület, sót — lássunk csodát — e kincset egy jugoszláv diplomata csempészte 1977-ben Angliába. (ígyen dicsőülhet meg egy csempész, azaz egy közönséges bűnöző.) Az ezüsttár­gyak Londonban bukkantak fel: lord Sorthumpton egy libanoni kereskedőtől vásárolta meg. Nem lesz könnyű dolgunk: ámbátor jó hír, hogy a műtár­gyak az USA-ból nem vihetők ki addig, amíg tulajdonjogukat nem tisztázták. (Az angol lord ugyanis Svájcba.szerette volna ..átmenteni", árverésre. Úgy látszik, a vagyonátmentés nem csupán kelet-európai kommunista találmány.) Sajnos, a hosszú­nak ígérkező. bonyolult per költségei dollárszázezrekben mérhe­tők: ez körülbelül annyit jelent, hogy a magyarföldből származó kincseket — abban az optimális esetben, ha a bíróság nekünk ad igazat — tulajdonképpen meg kell vásárolnunk. Mintha nem a miénk volna. ... KOMMENTÁRJA A KGB változatlanul a sztálini módszerekre építve dolgozik, gyakorlatilag a politikai rendőrség funkcióit látja el — jelentette ki a Komszomolszkaja Pravda szerdai számában Oleg Kalugin, a KGB nyugalmazott vezérőrnagya. A politikát valamennyire figyelemmel kísérők számára e kijelentés nem okozott túl nagy meglepetést: fontosságát annak köszönheti, hogy a tábornok (hosszú éveken át a KGB „amerikai förezidense"). elmondta: a KGB-nek sosem voltak anyagi gondjai; annyi rubelt és dollárt kaptak a költségvetésből, amennyit kértek. A kiadásokat az SZKP legfelső vezetése hagyta jóvá. Kalugin urat 1968-ban kezdték először kétségek gyötörni: a csehszlovákiai invázió ténye valósággal megrázta ót és Dobrinyin nagykövet urat. Az amerikai hírszerzés ugyanis nem vett részt a csehszlovákiai események alakításában, sót. a CIA-t is megle­petésként érték a nyárvégi „prágai események". Lássuk a vezérőrnagy leleplező interjújának főbb megállapí­tásait: a titkos ügynökök irányításának módszerei a cári politikai rendőrség, az „Öhrana" belsó utasításaira épülnek. A KGB létszáma túlméretezett, rengeteg külső informátor pénzért, aján­dékért. lakaskiutalasért „segít". Sok millió szovjet és külföldi állampolgárról rendelkeznek adatokkal, minthogy ezek gyűjté­sét már 1918-ban elkezdték. A KGB vezetői — a part helyi vezetőinek kérésére is — elrendelhettek telefonok lehallgatását. A tábornok utalt arra. hogy tudomása szerint néhány éve a KGB politikai gyilkosságokat követett el; személyesen is értesült ilyen akciókról. Mondom, igazán nem lehet meglepődni a fentieken, csupán azon, hogy mindezeket egy „beépített ember", egy tábornok mondja. O amerikai fórezidens volt: reméljük, előbb-utóbb megszólal a kelet-európai fórezidens is. S ekkor a magyar állampolgárok végre megtudhatják, hogy miként jutott hata­lomra I. Iliescu úr Bukarestben; sőt. azt is. hogy J. Andropov volt 1956-os budapesti szovjet nagykövet volt tolmácsa. Elbert János miképpen lelte halálát Siófokon, a Balaton sekély partján. Valóban „csak" vízbefúlt? Sandi István Négy kontinens vezető politikusai Budapesten Kommunisták után kereszténydemokraták Rádióíelex Budapesten megkezdődött a Kereszténydemokrata Interna­cionálé csúcsértekezlete szom­baton délelőtt, a Fórum Szálló­ban. A megnyitó beszédet Eclu­ardo Fernandez, az 54 ország kereszténydemokrata pártjait tömörítő szervezet elnöke mondta. majd a magyar vendég­látók nevében Antall József miniszterelnök, a Magyar De­mokrata Fórum elnöke üdvö­zölte a tanácskozás résztvevőit. A világkonferencia témája Kelet- és Közép-Európa jövője, valamint a kereszténydemokrá­cia szerepe a térségben végbe­menő változásokban. A tanács­kozásra Budapestre jöttek négy kontinens vezető politikusai: ál­lamfők, alelnökök, kormány­fők. A résztvevők között üdvö­zölhetjük Helmut Kohl nyugatnémet. Giulio Andreotti olasz. Wilfried Martens belga. Fenech Adami máltai. Rund I.iibbers holland miniszterelnö­köt. valamint 27 ország keresz­ténydemokrata pártjainak veze­tőit. Az MDF-en kívül a világ­konferencia házigazdája a Ke­reszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazda-. Földmun­kás- és Polgári Párt. A Kereszténydemokrata In­ternacionálé döntése, miszerint Budapesten tartja csúcstalálko­zóját, igen nagy megtiszteltetés számunkra — mondta Antall Jó­zsef. a Magyar Demokrata Fó­rum elnöke, miniszterelnök. Elismerése ez annak a küzde­lemnek, amit a világ e térségé­nek népei függetlenségükért, egyúttal pedig a keresztényi ér­tékekért folytattak. Mintegy történelmi visszatekintésként méltatta a keresztény alapokon nyugvó európai civilizációt, amely a modern kor meghatá­rozó tényezője. A keresztényde­mokráciának az a formája, amely a II. világháború után kialakult, mintegy szintézise a keresztényi, a liberális és a szo­ciális elemeknek, s nem vélet­len, hogy ez volt az az irányzat, amely a nácizmus bukása után képes volt újrateremteni Euró­pát. Ugyanígy az sem véletlen, hogy a kelet-európai totális kom­munista rendszerek felbomlása után éppen a kereszténydemok­rata irányultságú pártok és moz­galmak jutnak vezető szerephez e válságban lévő társadalmak új­rateremtésében. Antall József ki­fejtette azt a véleményét, hogy ezeknek az erőknek a következő években kiemelkedő szerep jut majd a megbukott kommunista rendszerek helyett kialakuló társadalmak kiépítésében. Egyetemre - állampolgári jogon A felsőoktatás teljes átalakí­tása nélkül elképzelhetetlen, hogy hazánk a világ fejlettebb részéhez kapcsolódjék. Vagy gyorsan a perifériára kerülünk, és teljesen leszakadunk, vagy az alkalmazkodás és >tir egy üttmű­ködés. útját választjuk -a- hang­zott el á Rektori Konferencia, a Főigazgató Konferencia és az Országos Felsőoktatási Érdek­képviseleti Szövetség kibővített ülésén. A mostani válság részben mo­rális, részben anyagi természetű. Az intézmények a működéskép­telenség felé sodródnak. Ugyan­akkor a felsőoktatással szemben támasztott követelmények nő­nek. éppen ezért nem tartható fenn tovább a jelenlegi beiskolá­zási eljárás. A felsőfokú képzés­ben v aló részvétel az előírt elő­tanulmányokkal (endefkezők számáraállampolgári jog. ennek érvényesülése ugyancsak ha­laszthatatlan. és azt eredmé­nyezi. hogy az egy etemisták szá­mát kétszeresére, a középfokú oktatás fejlesztése után három­szorosára kell növelni igen rövid időn belül. (MTI) MÁV ÉS MALÉV ÁREMELÉS. A német valutaunió beve­zetése miatt július l-jétől emelkednek a Budapestről az NDK-ba induló légiutazások tarifái. A Budapest —Berlin teljes árú retúr­jegy a továbbiakban 16600 forint lesz. A Magyarország és a Cseh és Szlovák Köztársaság közötti nem kereskedelmi megállapodások hatályon kívül helyezése miatt július l-jétől a prágai járaton 40 százalékos díjemelést vezetnek be. A már megváltott, illetve lefoglalt repülőjegyek a jegy érvényességi idején belül felhasznál­hatók. A Malév tarifaemelései a légi áruszállításra is kiterjednek. — Mától jelentősen megemelkednek a nemzetközi vasúti személy­forgalom díjtételei. A MÁV Vezérigazgatóságának közleménye szerint az áremelkedést a német valutaunió létrejötte, illetve a KGST országok közötti rubelelszámolásra vonatkozó megállapo­dások hatályon kívül helyezése indokolja. így július l-jétől az NDK-beli célállomásokra kiadott menetjegyek ára mintegy há­romszorosára növekszik, a Lengyelország. Románia. Bulgária, valamint a Cseh és Szlovák Köztársaság felé induló járatokra pedig átlagosan 40 százalékkal emelkednek a tarifák. Az áremelés a menetjegyekre és a hálókocsijegyekre egyaránt vonatkozik. A junius 30-ig elővételben megváltott, s a régi áron kiadott menetje­gyek érvénytartamukon belül utazásra felhasználhatók. (MTI) BEKÖSZÖNT A NÉMET-NÉMET VALUTAUNIÓ. Re­ményteljes, ünnepélyes pillanatként, az egész nemet történelem egyik jelentós állomásaként várják az NSZK-ban is a német —né­met pénzügyi, gazdasági és szociális unió vasárnapi életbelépteté­sét. a márka törvényes fizetési eszközként az NDK-ban való bevezetését, nemkülönben a belnémet határellenőrzés megszűn­tét. Helmut Kohl szövetségi kancellárnak a Bild-Zeitung címú napilap szombati számában megjelent nyilatkozata szerint a né­metség gazdaságilag még soha nem volt ilyen erősen felvértezve hazája egyesüléséhez: a gazdaság virágzik, növekedése immáron nyolc éve tart. és semmi sem mutat arra. hogy vége lesz. A bonni kormányfő mindamellett jelezte, hogy a nyugati németségnek is áldozatot kell hoznia az NDK-beli honfitársainak javára, s tetterő­vel melléjük kell állnia. Most már vállvetve láthatnak hozzá a közös cél kiteljesítéséhez: az egység betetózódéséhez az egységes és szabad Európában. JÚLIUS 15-ÉVEL SZŰNIK MEG A FRANCIA VÍZUM­KÉNYSZER. A Párizsban múlt héten megtartott magyar—francia miniszterelnöki tárgyaláson létrejött megállapodásnak megfele­lően pénteken Párizsban sikeresen befejeződtek a szakértői tárgya­lások a két ország közötti vízumkényszer eltörléséről. A létrejött megállapodás értelmében július 15-étól a két ország kölcsönösen megszünteti a vízumkényszert mindazok számára, akik három hónapnál rövidebb időre, és nem munkavállalás céljából utaznak egymás országába. Az államközi egyezméhy aláírásáról a napok­ban döntenek. Á tárgyalásokon szó volt arról is, hogy a felek a jövőben kölcsönösen megkönnyítik a vízumok kiadását azok számára is, akik tartós kiküldetésben, három hónapnál hosszabb időre utaznak a másik országba. ÚTLEVÉL NÉLKÜL JUGOSZLÁVIÁBA. Mától a külföldi turisták útlevél és vízum nélkül utazhatnak Jugoszláviába: a személyazonossági igazolvány is elegendő lesz a határátlépéshez — jelentetje a Taajug jugoszláv hírügynökség. A jugoszláv parlament által az idegenforgalom nemzetközi éve alkalmából megszavazott könnyítés azoknak az országoknak az állampolgáraira vonatkozik, amelyek diplomáciai kapcsolatban állnak Jugoszláviával. A ren­delkezés 1991 áprilisáig érvényes, de a jugoszláv kormány fenn­tartja magának a jogot, hogy „rendkívüli körülmények" esetén módosítsa az új szabályt. Megfigyelők szerint az új rendelkezés nyilvánvaló célja, az idegenforgalomból származó bevételek növe­lése. (AFP/AP) Vásárhelyről — Vásárhelyre Virágzó fa a sziklaszirien A Virág utcai művésztelep hű a nevé­hez. tenyérnyi zöld szigetek virágszó­nyegén egy szerény katalógus előszavát oívasom: úgv képzelem, hogy az alföldi Vásárhely is emberszabású, han­gulatos és kedves, .bolond kisváros', vagy legalábbis élnek még ott is olyan emberek, akik őriznek ebből a régi élet­formából annyit, amiért még érdemes, örökké érdemes lesz ezeket a kisvároso­kat szeretni." Marosi Ildikó Marosvá­sárhelyről Hódmezővásárhelyre kül­dött szépszavú üzenetében így jellemzi erdélyi beszélgetőtársamat. Fekete Zsoltot: soha életében nem akart más csinálni, mint festeni. " — Akvarellezni a nagymamámtól ta­nultam, családomban egyszerre volt je­len az urbánus lét szellemi izgalma és a falusi életforma természetközeli egy­szerűsége. Édesapám református lel­készként falusi közösségekben teljesí­tett hivatást, így kisgyermekként meg­ismertem a székelység gondolkodás­módját, szellemi és tárgyi kultúráját. Részese voltam hagyományőrző szoká­saiknak. a szép közös ünnepekre való készülődéseknek, a húsvéti feltámadás koszorúfonásainak, a székelvkapu-fa­ragásoknak. Hallgattam művészeti stú­diumokat. tanultam a kolozsvári refor­mátus teológián, dolgoztam a csíksze­redai kerámia megújításán. 1962 döntő fordulat életemben; Marosvásárhelyen befogadott az ottani művészeti közös­ség. Munkáltak bennem a gyimesi, ud­varhelyi, hargitai gyűjtóutak emlékei, a népművészet elementáris hatása, Zsö­gödi Nagy Imre példája. Akkoriban szén- és tusrajzokat készítettem és ak­varelleztem. Ismét Marosi Ildikó bevezető sorait idézem Fekete Zsolt festöiségéröl. aki ..nem elméletek és nem iskolák szerint, hanem ahogy az ereje, hangulata és főleg ahogy az ót körülvevő falak, cse­réptetők, templomok, erdők vagy pata­kok sugallják... Ennek a lappangó, de tűzálló, szívós életnek, életforrnának fiaik, mindig az erdélyi otthon üzenetét viszi magával Fekete Zsolt kiállítása Marosvásárhelyről Hódmezővásár­helyre. Erdély viharvert, ahonnan tragi­kusan húzódik el. valósággal menekül a magyar élet. Virágos, pántlikás, életet jelentő vófélybotok helyett .másfajta, testi és lelki husángok, vasvillák, doron­gok. fejszék és szekercék kísérik utunkat — nem először a történelmünkben. És íme, mégis vannak halkszavú embere­ink, akik mindennek ellenére nem teszik le az ecsetet, és nem menekülnek el, hanem festenek tovább!" — Gyerekként megérintett a háború drumája. s a mostani forradalom ide­jén, s az utána következő események során fölelevenedtek a tragikus képek. Visszavonultan élek. ennek ellenére ré­szese lehetek a Marosvásárhelyen élő magyar szellemi körnek, mely Sütő András köré szerveződik. Művészeti elképzeléseinkben is sok a rokon vpnás közöttünk. Míg András Tamási .Áron népi hangütését és az európai szellemet ötvözi, én Zsögödi Nagy Imre és Nagy István, valamint a posztnagybányai szellem továbbélésén és európaira eme­lésén fáradozom. Van bennem valami­féle transzcendentális vonzódás, megé­rintett a konstruktív kifejezésmód és a szürrealitás is. A festés számomra néha keserves belsó szükséglet, szenvedés, de megnyugvást is jelent. Meg­győződésem, hogy a bennünk meglévő lelki erő nem provinciális jelenség, ha­nem európai tartás. Ennek a felisme­rése. hogy Sütő András nemzetközileg számon tartott politikai erő, világszerte elismert, mértékadó személyiség. Nézem a Tornyai múzeum földszinti termében a már kész. de még csöndes kiállítást. A falakon erdélyi tájak, jel­képi erejű alkotások. Gyöngyházfényű akvarellek. súlyos olajok. A főfalon a Tavasz címú kép — sziklába kapasz­kodó. széltől gyötört, de virágba borult fa a fenyegető felhóég alatt. Mi ez, ha nem hitvallás, a megmaradás folytono­san megújuló küzdelme és reménye?! Madár — a nehéz levegőben erőltetett szárnycsapásokkal próbál elszakadni földi vonzásától a repülés és szabadság hitével egy madár. Mi ez. ha nem ne­héz. de őszinte vallomás?! Ósz — az összebúvó házak fölött a fák foszló lombjai óvón ölelik a falak között dé­delgetett hazát. Mi ez. ha nem mementó?! Maszkok — rejtőző, álar­cos emberek, bujkáló arcok, titkos szemnyflások. ki tudja honnan figyelő tekintetek. Mi ez, ha nem a szorongás, a félélem, a kegyetlen tapasztalás szim­bolikus látlelete?! Székelykapu — a faragott, világokat őrző és összenyitó kapu előtt a feltámadás virágkoszorúi. Mi ez, ha nem menetre sürgető, elsza­badító öröm?! Kereszt — az útszéli Krisztus a sziklaoszlopon szinte fölsérti az eget. Mi ez, ha nem hit vágya és vállalása?! — Már 1970-et írtak, amikor először léphettem át a román határt. A hajdú­böszörményi múvésztelepen dolgoz­hattam Aztán szerepeltek munkáim Clevelandban, New York-ban. Luga­noban. Bécsben. Kölnben. De talán ez a mostani, hódmezővásárhelyi kiállítás előtt vagyok teli leginkább szorongás­sal, várakozással. Egy hete vagyunk a feleségemmel a Virág utcai múvésztele­pen, már nyolc nagyméretű akvarellt is csináltam. A nyán Vásárhely képei — egy közülük erdélyi téma, a Ba­golykó... * Hódmezővásárhelyen, a Tornyai Múzeumban ma, vasárnap délben nyí­lik Fekete Zsolt marosvásárhelyi festő­művész. és Dudás Sándor bács-topolvai szobrászművész közös kiállítása Tandi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom