Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-24 / 151. szám

2 Olvasópróba 1990. június 24., vasárnap A hét NSZK ...KRÓNIKÁJA. Míg egy szokványos — négyévenkénti — amerikai elnökválasztás politikai elitváltást eredményezhet „csupán" a hatalom csúcsain, addig a Szovjetunióban minden hétköznapon súlyosabb a tét. Az emberiség történetének talán legnagyobb birodalma agonizál — s mint ilyen, kiszámíthatatlan reakciókra is képes lehet. Újabb láncszem gyengült meg a periférián: Üzbegisztán ban szerdán jóváhagyták a mohamedánok lakta köztársaság szuverenitásáról szóló nyilatkozatot. /. Iliescu, a romániai elnökválasztás abszolút győztese ugyanezen a napon tette le a hivatali esküt; a ceremónián — tiltakozásul a bukaresti állami pogrom ellen — az USA nem képviseltette magát. Az Európai Közösségek Bizottsága úgy döntött, hogy nem hívja meg Romániát a július eleji konferenciára. ahol 24 nyugati ország küldöttsége Kelet-Európa segélyezéséről folytat majd eszmecserét. Manfréd W'örner, a NATO fótitkára e szervezet nevében nyilatkozatban ítélte el az Egyetem téri brutalitást. Mielőtt — némiképp kezünket dörzsölgetve — azt hihetnók, hogy összehangolt nemzetközi megtorló intézkedések késztetik délkeleti szomszédainkat jobb belátásra, sietve meg kell jegyezni: F. Mitterrand francia államfő a Le Monde-nak nyilatkozva úgy vélte, hogy az eröszakot „mindig el kell ítélni", de — „tekintettel a románok nehéz életfeltételeire" — egyelőre nem hajlandó felfüggeszteni Románia segélyezését. A Dél-Afrikai Köztársaság parlamentje érvénytelenítette az 1953-ban hozott faji törvényt, amely a fehérek ésaszínesbórűek nyilvános helyeken való elkülönítéséről rendelkezett. Kedden A. A. Velajati iráni külügyminiszter — „magas céról" indítva — kizártnak nevezte, hogy tárgyaljon Nadzsib „kommunista stílusú" afgán kormányával. S lön óriási földrengés a perzsák országában: a legutóbbi jelentések 40 ezer halottról. 100 ezernél is több sebesültről szólnak. Teherán nem hajlandó orvosokat, műszaki személyzetet az országba beengedni; a segélyszállítmányok kísérői 24 órás vízumot kapnak, de ezzel nem utazhatnak a katasztrófa sújtotta területekre. ...SZENZÁCIÓJA. Inog M. Gorbacsov „széke". Kérdés: melyik? Hiszen több székkel — fotellel — rendelkezik. Mégsem tartotta lehetetlennek, hogy hamarosan távozzék a kommunista párt éléről: e (épés hatalmát alapjaiban nem rendítené meg, hiszen a Szovjetunióban is az államfőé immár a fő hatalom, s nem a főtitkáré... Annál is inkább, mert a hajdan oly egységes SZKP úgy tűnik, osztódik, befűződhetnek és leválhatnak bizonyos részei — Baltikumban ez már megtörtént —, mintha egy amőba ontogenezisének volnánk tanúi... Megalakult a párttagság 58 százalékát tömörítő Orosz Kommunista Párt — ez tehát az amőba leghatalmasabb s legéletképesebb maradványa. (Vagy őmaga az amőba?) Igaz. kimondták, hogy elidegeníthetetlen „szeletét" képezik továbbra is az SZKPnak, sót leszavazták a Demokratikus Platform azon javaslatát, mely szerint a pártot parlamenti típusúvá kell formálni, s meg kell szüntetni annak kommunista jellegét. Mégis: az erjedés megállíthatatlan. Az SZKP július 2-án kezdődő XXVIII. kongresszusán könnyen élőfordulhat, hogy a küldöttek nem választják meg újfent az eddigi vezetőt, márpedig ez a kommunista biiodalom történetében korábban csak egyszer fordult eló: akkor, amikor az „élő főtitkárt", Ny. Sz• Hruscsovot távolították el a „KB puccsistái" a párt éléről. Nem konzervativizmusa, hanem ellenkezőleg: „túlzottan" reformer volta miatt. Egyes kommentátorok szerint az államegység alapja már nem a párt — megszűnt fő szervező és összetartó erővé lenni —, a reformer államelnöknek kényelmetlen lehet a vezető párttisztség. így hát nem elképzelhetetlen, hogy az államelnök-Gorbacsovnak érdeke a pártfótitkár-Gorbacsov távozása. Mint ahogy az egyik csoport sereghajtójaként kényszerült távozásra a labdarúgó világbajnokságon a szovjet válogatott: mindent előre látva (?)... Hiszen a többi csapatot megtisztelte olaszországi jelenlétével valamely magasrangú „hazai" politikus, learatva a — gólok általi — nemzeti babérokat, míg Gorbacsov hóemelkedéssel és megfázással bajlódott, s így Rizskov miniszterelnök is — az ügyeket viendő — Moszkvában maradt. ...KOMMENTÁRJA. Mint arról hírt adtunk. KeletEurópában utolsóként szabad (?) választásokat tartottak Bulgáriában. A kérdőjel nem elsősorban e sorok írójának, hanem azon hírmagyarázóknak kétségeit jelzi, akik — mivel győzedelmeskedett a volt állampárt jogutódja — e tény miatt vélik úgy: a választás nem vala tiszta. A 400 képviselői mandátumból 211 jutott a Bolgár Szocialista Pártnak. (BSZP) — így abszolút többséget kapott. Az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetsége (DESZ), melynek elnöke egyébként, lássunk csodát, egy filozófus — 144; a török-muzulmán párt 23: a parasztpárt (amely, s ez szintén magyarországi párhuzamra csábít a „mérleg nyelve" szerepre készült) pedig 16 mandátumot mondhat magáénak. A DESZ tehát, noha alulmaradt, egymaga megakadályozhatja a parlamentben a kétharmados többséget igénylő törvények keresztülvitelét; az űj alkotmányt sem lehet törvénybe iktatni nélkülük. A bolgár parlamentben így két nagy párt és két kicsiny képviselteti magát — igaz. másik három pártnak is bejutott egy-egy képviselője, s akadnak független honatyák is —. még nagyobb tehát a kísértés egy esetleges „magyar mintájú" MDF— SZDSZ, akarom mondani BSZP—DESZ paktumra. Egyelőre azonban ennek semmi jele, sőt a BSZP inkább a két kis párt felé kacsingat, megosztani kívánva a kormányzati felelősséget. Az Ahmed Dogan vezette török-muzulmán párt erre azonban nem hajlandó; bár érdekes, hogy óket a DESZ vezérkara kevésbé kedveli, mint a hatalom... Autonómiát (egyelőre) nem követelnek, választási gyűléseiken bolgár nemzeti zászlót lobogtatnak az enyhe balkáni szellők. Bulgáriában tehát mihden adott ahhoz, ami egy jól működő demokráciához szükségeltetik, most már csak demokrácia kell, ha ők is versepyre kívánnak kelni — külföldi segélyekért — a többi kelet-európai országgal. Erre van esélyük, főleg úgy, hogy a 37 kötetes volt pártvezér-államfőt, a marxizmus bolgár klasszikusát, az egyébként ma is kitúnó egészségnek örvendő — 78 esztendős — ToJor Zsivkovot egy hónapon belül bíróság elé állítják. Bűneiért vezeklendó. Sandi István Gazdasági támogatás Magyarországnak Az NSZK kormánya nem akarja cserbenhagyni Magyarországot jelenleg átmenetileg fellépő pénzügyi nehézségei közepette — állapította meg a Deutschlandfunk. az NSZK országos rádióállomása Antall József miniszterelnök látogatása után azzal kapcsolatban, hogy a német —magyar legmagasabb szintű véleménycsere alkalmával szóba került egy 800 millió márkás hitel, illetve az ezért vállalandó kormánygarancia lehetősége. Az NSZK kormányköreiben — az MTI tudósítójának értesülései szerint — a német készségre vonatkozóan emlékeztetnek: a kelet-európai változások közben támadt gazdasági bizonytalanságok Magyarországra is kihatottak, a bankok tartózkodóak új hitelnyújtásnál, illetőleg jelenleg nem hosszabbítottak meg rövid távú lehetőségeket. Magyarország azonban — mutatnak rá idézett kormánykörök — a piacgazdaság megteremtésére irányuló reformprogramjával máris sikereket könyvelt el. Antall József Eltörlik a vízumkényszert Franciaország kormánya eltörli a három hónapnál rövidebb utakra az eddig fennálló vízumkényszert a magyar állampolgárok számára. Ezt említette elsó helyen párizsi tárgyalásait és az ott létrejött megállapodásokat összegezve Antall József miniszterelnök szombaton, a magyar tudósítók szamára tartott tájékoztatóján. Mint mondotta, ezt a döntést Mitterrand elnök közölte vele a pénteki találkozón, s erről szó volt Michel Rocard miniszterelnökkel, Roland Dumas külügyminiszterrel és Pierre Joxe belügyminiszterrel folytatott megbeszélésén is. Az intézkedés bevezetésére még a turistaidény kezdete előtt sor kerül, a hátramaradó részleteket napokon belül tisztázzák. A magyar kormányfő alig több mint másfél napös párizsi tárgyalásai során rendkívül sok, a gazdaságot, a kultúrát, az államigazgatást érintő kérdésben jött létre megállapodás, illetve megegyezés. A francia kormány által felajánlott kétmilliárd frank összegű exporthitelekből az idén 0,8 milliárd hívható le. Fontos fejlemény, hogy ezért az összegért nemcsak francia árukat lehet vásárolni, hanem a vegvesvállalatok felszereléséhez is szükséges eszközöket máshonnan is be lehet szerezni. A kis- és középvállalatok létrejöttének támogatását szolgáló külön 50 millió frankos francia támogatás jelentősen bővülhet: a francia kormány adott esetben folyamatosan feltölti ezt a keretet. Magyar részről viszont megteremtik mindehhez a banki hátteret — mondotta a miniszterelnök. Logika Kónya Imre az MDF parlamenti frakciójának tegnapi, Balatonalmádiban tartott tanácskozása után a következőt nyilatkozta az MTI tudósítójának: a népszavazás kezdeményezését a parlamenti demokrácia és a stabilitás elleni támadásnak tartják, ugyanakkor elismerik azok jogát, akik kezdeményezték és aláírták. A 170 ezer magyar aláíró tehát teljesen jogosan támadta meg a stabilitást és a parlamenti demokráciát. Márpedig ahol néhány százezer gözös állampolgár szabadon támadhatja a demokráciát, ott bizony — hala Istennek — demokrácia van! S.I. Különleges alakulatok csak szlávoknak Ez év július 1-jére feláll a szovjet belügyminisztérium különleges rendeltetésű, elsó zsoldos százada. A tisztek és sorkatonák két-, két és fél éves szerződést írnak alá, amit a szerződött idő elteltével meghosszabbítliatnak. A soráilományúak és őrmesterek fizetése a szakmunkásokéval közel azonos. 300— 330 rubel lesz. A különleges rendeltetésű osztagok katonáit az utóbbi időben súrún bevetették az ország feszültséggócaiban. ott, ahol összetűzésekre került sor. Amint az az APN sajtószolgálatának tudomására jutott, ezekbe az osztagokba kizárólag a három szláv nép — az orosz, az ukrán és a belorusz — képviselői nyerhetnek felvételt. Alapvető követelmény továbbá a jó fizikai felkészültség, a morális tartás és a jó idegzet. A 19 éves Pavel Fegyin féléves szolgálat után elmondta. hogy a 300—330 rubeles fizetés nincs arányban a katonák fizikai és idegi megterhelésével. Véleménye szerint, tekintettel a Szovjetunióban is létező inflációra, a zsoldosoknak 1000-1200 rubelt kellene fizetni. A katonák keveslik azt a 400 rubeles kártérítést is, amelyet haláluk esetén fizetnek ki a családtagjaiknak. A belügyminisztérium adatai szerint az utóbbi két évben 11 belügyi katona vesztette életét a különféle összecsapások következtében. Rádiótelex EDDIG A LEGPUSZTÍTÓBB. Mcg-mcgujuló, s még mindig erós rengések tartották rémületben Irán északnyugati részének lakosait szombaton, is, ahol a két nappal korábbi földrengésnek teheráni tisztségviselők szerint szombatra már legalább 40 ezer halálos áldozata lett. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint a csütörtöki 7,3—7,7-es erősségű földrengést több mint kétszáz utórezgés követte. Eddig hatezer személyt sikerült kimenteni a romok alól. az idő múlásával azonban egyre kevesebb esély van arra. hogy a törmelék alatt még élőkre bukkannak a mentőalakulatok. Az Irán történelme során legpusztítóbbnak mondott természeti katasztrófa következtében egész városok és falvak váltak tömegsírrá, az eddigi felmérések szerint 100 ezer ember sebesült meg és mintegy 500 ezer maradt fedél nélkül. A HNF X. ÉS A TESZ XI. KONGRESSZUSA. Szombaton Budapesten ismét összeült a Hazafias Népfront tizedik rendkívüli kongresszusa Május 12-én már megkezdték ezt a tanácskozást, s akkor szóba került a jogutód nélküli felszámolás, nemcsak a választási vereség miatt, hanem azért is. mert a demokráciában a pártkeretek is mindenkinek megadják a politizálás lehetőségét. Sokan viszont akkor is úgy foglaltak állást, hogy az országnak szüksége van egy. a népfronthoz hasonló intézményre. A szombati ülésen a több mint háromszáz küldött elfogadta, hogy a Társadalmi Egyesülések Szövetségeként működjenek tovább. így berekesztették a HNF tizedik, és megnyitották a TESZ tizenegyedik kongresszusát, majd tisztségviselőket választottak. DOMLJAN FOGADTA A ZÁGRÁBI MAGYAR FŐKÖNZULT. Dr. Zarko Domljan. a horvát parlament elnöke fogadta Bagi Gábort, a Magyar Köztársaság újonnan kinevezett fókonzulját. A találkozón Domljan megelégedéssel nyugtázta a főkonzulátus megnyitásának ténvét. 3(1 MILLIÁRDOS GYORSSEGÉLY.- A Nyugat azt tervezi, hogy összesen 25 — 30 milliárd márkás azonnali segélyt nyújt a Szovjetuniónak, s ennek nagy részéért az NSZK kormánya vállal majd szavatosságot. Erról a kilátásba helyezett együttes hitelről a Der Spiegel című hetilap értesülése szerint Helmut Kohl szövetségi kancellár újabb szovjetunióbeli látogatása során július 24-én és 25-én Moszkvában fogja tájékoztatni Mihail Gorbacsov szovjet elnököt. A kölcsönvisszafizetési határidő 12 év. POLOZKOV AZ ELSÓ TITKÁR. Iván Polozkovot választották az OSZSZSZK Kommunista Pártja Központi Bizottságának elsó titkárává. A pénteken két fordulóban lebonyolított választás eredményét szombat délelőtt ismertették az Oroszországi KP alakuló kongresszusának küldötteivel. ÚJ UKRÁN PÁKTVEZETÖ. - Új elsó titkára van az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának. Az ukrajnai kommunisták 28. kongresszusán pénteken Sztanyiszlav Gurenkót választották meg több jelölt közül — a párt vezetőjévé. Elődjét, Vlagyimir [vaskót nemrég az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnökévé választották meg. SZOMSZÉDOK Jugoszlávia: Antikommunizmus neosztálinista keretben A fél éve gyilkos tréfaként eljátszott, azóta egyre inkább komikumát vesztő szituáció, melyet boszniai muzulmán művészek illesztettek a „szürrealisták toplistája" címú. furcsamód megtúrt, esti műsorukba, mára mindinkább valóságosabbá válik. Az akkor Szarajevót képzeletben kettészelő fal. az ország széthullásának rémét igyekezett viccé szelídíteni. Alig egy hónapja a Horvát és a Szerb Köztársaság a jugoszláv — mindig is helyi érdekeket szolgáló — sajtó útján megkezdte az osztozkodást: honnan és meddig legyen Bosznia-Hercegovina azé, akié lesz. Hogy ki mit szakít a mai Jugoszláviából vagy ellenkezőleg, marad-e az ország laza államszövetségként, az Európa által is elvárt demokratizálódási folyamatok függvényévé válhat. A Szlovén és a Horvát Köztársaságok szinte karöltve siettek a szabad, nemzetközileg is ellenőrzött választások elé. ahol — a papírforma szerint — a fóként nemzeti-katolikus színezetű ellenzék elsöpörte a titói kommunizmus védnökeinek hatalmát. Ezzel szemben Szerbiában a múlt hét szerdájáig úgy látszott, az ellenzék, mely gyakorlatilag a régi alkotmány szellemében illegalitásban működik, képtelen összefogni, megmutatni önmagát. Az említett napon azonban mintegy 30 ezren vonultak végig Belgrád főútvonalain. így Tito marsall útján is. Az ellenzék összejövetelét végül brutálisan szétkergette a kivezényelt rendőrség. A Belgrádi Televízió (és a rádió) valamint a Politika Kiadóház napilapjai néhány ezres jelentéktelen megmozdulásként. az ellenzékiség álcája mögé bújt rendbontó elemek randalírozásaként mutatta be a döntő fontosságú belgrádi eseményeket. Az elhangzott jelszavak és a külföldi sajtó kedvében járó angol, francia transzparensek mielőbbi szabad választásokat követeltek, valamint az eddigi szerb egység szimbólumát, Slobodan Milosevicset gyalázták. A Belgrádi Televízió azon munkatársait, akik nem voltak hajlandóak az indokolatlan rendőri eröszakot a szerb kormány szájíze szerint kommentálni, kemény retorziók érték. A történtek dokumentatív bemutatása miatt másnap a belgrádi sajtó — a Borba Kiadóházat kivéve — élesen kirohant az Újvidéki Televízió ellen, szégyenletes árulást emlegetve. Jugoszlávia sorsa valószínűleg Szerbiában dói el. A szerb kommunisták a Szocialista Szövetséggel (az ottani népfronttal) összefogva eddig az agyonhalogatott szabad választások győzelmét remélhették, hiszen a „Koszovó a miénk . s az is marad" szlogennél jobbat és hatásosabbat az ellenzék sem tudott kitalálni. A szerbiai ellenzék nagy mutatványa csupán megrémítette a nyíltan neosztálinista módszerekkel országoló, a szociáldemokrácia címkéit magára aggató kommunista hatalmat, mely a ránehezedő bel- és külföldi nyomás ellenére is megnyerheti a választásokat, hiszen fó ütőkártyája Koszovó, továbbra is a kezében marad. Szabad választások esetén ugyanis — s ezt minden szerb jól tudja, — a koszovói albán ellenzéki pártok elsöprő győzelmet arathatnak éppúgy, mint a vajdaságiak. Szerbia ezért sem enged a 18-ból, a kreált nagy szerb állam ideájából. Varga Iván