Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-30 / 157. szám

1990. június 23., szombat DM] magazin A ROMÁN KISEBBSEG ROMÁNIA NEMZETISÉGI POLITIKÁJÁRÓL ERDELYI FIATAL DEMOKRATAK l/A ín r_ivi/LC. i íoi" vj i njLiiiiv/\jni\vjL _ / 1 *i * /1 1 • < ** Új Népszövetség kell? f""*'1»Paink Az anyaország halárain kívül 5-6 millió román él. Csak becsült adatok alapján számolhatunk be a „külföldre szakadt" románság helyzetéről, mert a román kormányok Trianon óta nem szentelnek figyelmet nemzeti kisebbségük helyzetének. Ezért is tekinthető történelmi léptékű eseménynek, hogy a magyarországi románság hivatalos delegációját június elején fogadta a bukaresti kormány. A Magyarországi Román Demokratikus Szövetség küldöttségének tagjával, Petrusan Györggyel, a szegcdi tanárképző főiskola román tanszékének vezetőjével látogatásuk előzményéről, értelméről és hatásáról beszélgettünk. — Miért kellett ilyen hosszú ideig várni az itt élő románoknak egy bukaresti hivatalos látogatásra? — Elvi, politikai okai voltak annak. hogy a román egységtörekvések után, az integritás megtartása érdekében ..feláldozták " a határokon túl élő románokat. Románia kiindulópontja az volt, hogy nem bolygatja a határain kívül éló románság helyzetét, ezért az ottani nemzetiségpolitika belügynek tekintendő. Ezen a szemléleten a decemberi események után változtattak. — A különböző, Romániával ha. táros országok között hogyan oszlik meg az 5-6 millió román kisebbség? Hogyan jellemezné e nemzetiség eddigi helyzeté:? — A legtöbben. 3 és fél millióan a Szovjetunión belül, Besszarábiában és Ukrajnában élnek. A románság elnyomatása ezeken a területeken volt a legerősebb. Hogy mást ne említsek: nem nevezhették magukat románnak, csak moldovánnak; a közéletben nem használhatták anyanyelvüket: cirill betűs írásra voltak kötelezve. Érthető. hogy a peresztrojka hatására identitástudatuk és kulturális érdekeik elemi erővel törtek felszínre, aminek következtében erőteljesen közeledtek az anyaországhoz. Besszarábiában erős az önállósodási törekvés. Az ott élő nagyszámú románság, a hagyományok és a földrajzi elhelyezkedés következtében a besszarábiai•ikkál vette föl elsőként a kapcsolatot Románia. A kulturális együttműködés élénk. Az egymásra találás természetesen nem teljesen politikamentes... Jugoszláviában körülbelül 60 ezer román él. a soknemzetiségű ország belső viszonyainak megfelelő helyzetben. Magyarországon ma akkora a románság szánta, mint Trianon után: 25-30 ezer fő, bar a hivatalos statisztika ennek egyharmadát mutatja. Az itteni románság 1960—65-ig jól tartotta magát, mert nyelvét, vallását gyakorolhatta. Külön vizsgálatot igényel, hogy a származás és vallás alapján becsült adat miért nem esik egybe azzal a számmal, ahányan magukat románnak vallják. A Nyugaton — elsősorban Kanadában és az USA-ban — éló szórvány románság felkarolására is erős a törekvés. Az új Románia kész áldozatokat hozni a határain kívül éló nemzetiségéért. — A magyarországi románok hivatalos küldöttsége is ezért látogathatott Bukarestbe. — A decemberi forradalom utan Glatz Ferenc meghívására járt Budapesten Andrei Ple$u. Románia kulturális minisztere és helyettese Horváth Andor. Már akkor felvetődött a kérdés: milyen lesz a jövőben Románia viszonya saját, kisebbségi helyzetben lévő nemzetiségéhez. Az itt eló románság képviselői is találkoztak a vendégekkel. Megegyeztünk a kulturális kapcsolatok élénkítésében, és abban, hogy a több évtizedes problémák megbeszélésére Bukarestbe hívják az MRDSZ delegációját. Horváth Andor azt javasolta, hogy hozzuk létre az erdélyi magyarság és a magyarországi románság képviselőiből álló testületet, amely tanulmányozná a két nemzetiség gondjait és segítené a szorosabb együttműködést. Ebben a mederben folyt bukaresti látogatásunk. — Eredményes volt a delegáció utja? — Megkülönböztetett figyelemmel fogadtak minket. A román kormány három tagjával — Andrei Pleyu kulturális, Mihai Sora oktatási és Nicolae Stoicescu vallásügyi miniszterrel —, továbbá a kulturális élet számos képviselőjével találkoztunk. Látogatásunk legfontosabb célját elértük: a hazai románság és a román kormány között több mint 40 év utan hivatalos kapcsolat létesült. ígéretet kaptunk ana, hogy román ortodox papok érkeznek Magyarországra; könyvekkel, ösztöndíjakkal, itteni diákok ottani tanulási lehetőségének biztosításával erősítik a román kultúrához való kötődést. Nem tudtunk olyat kérni, amit ne támogattak volna! Úgy tűnt, mintha mi lennénk felkészületlenek ilyen széles körű együttműködésre. — Talán éppen azért, mert az itt élő románokat összefogó szövetség válságban van. — A Magyarországi Román Demokratikus Szövetség még létezik, de az elnökség és a választmány felfüggesztette működését. Az 1956os forradalom után felülről létrehozott nemzetiségi szövetségek elvesztették politikai legitimitásukat, s azt a funkciójukat is, hogy egy állampárt politikáját közvetítsék. Uj alapokon nyugvó szervezet létrehozásán fáradozunk: maga a románság alulról fölfelé alakítja meg szövetségét, melynek a legéletképesebb vallási, autonóm közösségek képezik alkotó elemét. Az eddig megosztott románság egységét szeretnénk megvalósítani. Az új szövetség tevékenységében a kulturális, szakmai értékek kapnak prioritást, melyek erősítik a nemzeti hovatartozás tudatát, gyengítik az asszimilációs kényszert. A nemzetiségek sorsa a lakóhelyen és nem a Parlamentben dől el, ezért nem tulajdonítunk nagy jelentőséget az Országgyűlésen belüli képviseletnek. A román nemzetiségnek annyi joga lesz. amennyit ki tud harcolni magának. s — Ezt az érvelést először az erdélyi magyarság képviselőitől hallottam. A magyarországi románok helyzetének és a romániai kormány hozzájuk való viszonyának változása jelenti-e azt. hogy a Románia határain belül élő kisebbségek ügyének kezelése megváltozik? — Most sok az ellentmondás Románia nemzetiségi politikájában. Biztos vagyok abban, hogy a politikai stabilitás és az üj politikai erők megjelenésével párhuzamosan Románia az eddiginél nagyobb figyelmet szentel a nemzetiségi kérdésnek. Annál is inkább, mert a legnagyobb számú kisebbség, a magyarság mellett korábban nemlétezónek tekintett népcsoportok — például a görögök. a tatárok, az ukránok — is szerveződnek. Ebből a meggondolásból kerestük a kapcsolatot az erdélyi magyarsággal: delegációnkat Király Károly a bukaresti Parlamentben fogadta. Közös közleményünkben hitet tettünk az együttműködés mellett. Ez azt is tartalmazza, hogy együttesen kidolgozunk egy olyan, elvi kérdéseket tárgyaló programot, amely mind a romániai nemzetiségi, mind a magyarországi románság intenzívebb érdekképviseletét hivatott előmozdítani. Ezzel a közös programmal megjelenhetnénk az európai etnikai kisebbségek ügyével foglalkozó testületben, mert meggyőződésünk szerint számos történelmi példa igazolja: a kisebbségek ügyét nem lehet az egyes nemzetekre bízni, azaz meg kell teremteni az európai kisebbségek szövetségét. — A magyarországi románság már Trianon előtt megtapasztalhatta: mit jelent kisebbségi helyzetben élni. A mai utódok milyen tapasztalatokat adhatnak át a Trianon után kisebbségi helyzetbe került népeknek? — Az itteni románság tapasztalata az. hogy a többségi nemzettel el lehet fogadtatni az anyanyelvű iskolák gondolatát, ha hangsúlyozzuk: ez olyan kétnyelvű oktatást jelent, mely garantálja a nyelv és az identitás megőrzését, ugyanakkor biztosítja az államnyelv ismeretét. Európáinak ezen a vidékén új helyzet teremtődött, amelynek következtében csakis új fogalmakkal lehet leírni a kisebbségek helyzetét. A gondokon pedig a nemzetiségi politikusok, szakemberek bevonásával lehet csak segíteni. ÚJSZÁSZI ILONA - Egyesek a MADISZ-t az RMDSZ radikális kritikusának tartják. Milyen valójában a kolozsvári RMDSZ és a MA DISZ kapcsolata? VÁRADI MIKLÓS: - Nagy szerepe volt a MADISZ-nak abban, hogy az RMDSZ radikálisabb politikát folytat. Mindenütt ott voltunk, ahol az RMDSZ valamilyen döntést hozott, és elég bírálóan léptünk fel velük szemben. Ezt az irányvonalat az RMDSZ kongresszusa vissza is igazolta, mert a kolozsvári RMDSZ volt az, amelyik megváltoztatta az egész RMDSZ politikai irányvonalát. DEMETER ZOLTÁN: - Az RMDSZ-szel az a baj, hogy eleve nem demokratikus módon jött létre. Fent kitalálták, és felülről lefelé próbálták megszervezni. Most menet közben próbálják meg demokratizálni. Ez néha sikerül, néha nem. NAGY ISTVÁN: - A mi radikalizmusunk abban áll, hogy másképpen szeretnénk politizálni, mint apáink. Mi másképp képzeljük el a jövőnket, mint ahogy ók elképzelik. — Nincs-e meg az a veszély, hogy az RMDSZ a MADISZ-t a saját ifjúsági szervezetének tekinti azért, hogy kinevelje azokat a fiatalokat, akik az RMDSZ későbbi vezetői lehetnének. DEMETER ZOLTÁN: - Mi láttuk ezt a veszélyt, mert az RMDSZ így próbált hozzánk viszonyulni, de a MADISZ és a MISSZ. mint politizáló szervezet, nem akar az RMDSZ részévé válni. Abban hasonlítunk a Fidesz-hez, hogy teljesen külön álló szervezetként akarunk létezni. Láttuk, hogy az elmúlt hónapokban nehézkesen lépett az RMDSZ. ezért nem szabad összeolvadnunk, fgy tudjuk egymást ellenőrizni. NAGY ISTVÁN: - A függetlenség nem jelent teljes elzárkózást. De mi európai szintű, teljes jogállamiságra törekszünk. Abban a pillanatban, amikor ez valóra válik, másod-, harmadrendű dologgá válik, és egvie inkább háttérbe szorul a nemzetiségi ellentét. Egy olyan társadalomban, ahol valóban az emberi értékek számítanak, az ember érvényesül, attól függetlenül, hogy a kulturális és történelmi öröksége miből tevődik össze. Ez az egyetlen út ahhoz, hogy mi tényleg Európához csatlakozzunk. A runiániai magyar politikai struktúra alig tagolt, s az egység mellett sok érvet lehet felsorakoztatni. A közismert Romániai Magyar Demokrata Szövetség mellett létezik azonban egy kevésbé reflektorfényben lévő szervezet is, a M ADISZ, a Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége. Ez utóbbi szervezet radikálisabb, a nemzetiségi jogok és az európaiság Romániában szokatlanul határozott hangú képviselője. (Bár az RMDSZ-nek is van egy hasonló irányzata, a nagyváradi kongresszuson főtitkárrá választott Szőcs Géza — egy magánbeszélgetésben — magát úgy jellemezte, mint aki az RMDSZen belül a MADISZ-t képviseli.) A kolozsvári MADISZ vezetői: Váradi Miklós. Nagy István, Makár Ágnes és Demeter Zoltán politikai eszményeikről és az RMDSZ-szel kapcsolatos fenntartásaikról fejtették ki véleményüket. - Tehát az RMDSZ hangsúlyosabban képviseli a kisebbségi kérdést, a MADISZ pedig az európai gondolatot óhajtja képviselni. MAKAR ÁGNES: - Ez a körülmények megváltozása miatt van így. Tekintve, hogy az RMDSZ képviselőinek nagy része ahhoz a korosztályhoz tartozik, amelyik a magyar világban született. A nosztalgiájuk miatt nem is lehet óket vádolni. Az elmúlt 25 évben megszoktak egy gondolkodásmódot, ami minket nem jellemez. Ebbe a mai világba mi születtünk bele, és mi egészen másként érezzük a jelenlegi helyzetünket. Rugalmasabban viszonyulunk hozzá, de úgy, hogy megőrizzük a magyarságunkat ott. ahol számbelileg kisebbségben vagyunk. VÁRADI MIKLÓS: - Az RMDSZ rengeteg olyan apró mulasztást követett el, ami ebben a kritikus helyzetben megengedhetetlen lett volna. Az elmúlt hónapok támadásai során a bukaresti vezetés visszahúzódó politikát folytatott, pedig ezzel a komor nemzetiségi politikával szemben egy hajlékonyabb, kedélyesebb politika több eredményre vezetett volna. Nem az a magyarságtudat vezényli a munkájukat, amelyiknek kellene. Az ellenzéki politika árnyékában nehéz terhet jelent számunkra, az. hogy a természetes jogainkat megkapjuk. Pedig annak föl sem szabad vetődni, hogy velünk kötekedni lehet abban, milyen jogaink is lehetnek. DEMETER ZOLTÁN: - Az RMDSZ sosem lesz demokratikus szervezet. Csak annyit tehet, hogy mielőtt felszámolná önmagát, az erdélyi magyarság számára kialakítja a demokratikus politikai kereteket. Ez pedig a különböző magyar szervezetekre épülő erdélyi magyar parlernent megalkotása lenne. De ez csak a hátsó szobában, suttogva hangzik el. NAGY ISTVÁN: - Az RMDSZ valóságos ütőkártya lehetne, legalábbis a magyarság számára a romániai politikai életben. De nem politizál elég határozottan. nem áll ki elég határozottan a mi itteni életünk mellett. A legjobb igyekezete ellenére is bizonyos fokú bizonytalanságot kelt az emberekben, holnapvárást, de a holnap nem hozza meg — az ígéretek ellenére sem — azt, amit várna|c tóle. Ha az emberek az RMDSZ-ben is csalódni fognak, akkor valóban nagy baj lesz. MAKÁR ÁGNES: - A magyarságnak az a legnagyobb hibája, hogy állandóan a lojalitását bizonyítja. Nem kellene minden vádat visszautasítanunk, mert bizonyos esetekben a vád valós tény. Ha egy nyilatkozatban elhangzik. hogy a magyar nerrtzet szerves része vagyunk, akkor kimagyarázzuk. hogy nem is úgy gondoltuk. De igenis, úgy gondoltuk. NAGY ISTVÁN: - Tudomásul kell venni a történelmi tényeket, és így kell a holnapi napért cselekedni. Igenis magyarok vagyunk, és itt vagyunk Erdélyben. Én továbbra is itt szeretnék élni, a kislányomat felnevelni, de az eszembe se jut, hogy ezzel valakinek kárt okozzak, vagy visszafelé induljak el a történelemben. LANTOS GABRIELLA A háznagy úr avagy parlamenti karmesterlecke SZABAD-on Kifli HUJ Kf 1 mw$ m SFORZATO ENERGICO MARCATO MODERATO DIMINUENDO PIANISSIMO Nagy László képösszeállítása