Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-22 / 149. szám

2 Körkép 1990. június 22., csütörtök Világbank-hitel Bonn Tarafás tynre, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, a Világbank Magyarországot képviselő kormányzója tegnap, Washingtonban a gazdasági szerkezetátalakítást elősegítő kölcsönről írt alá megálftijfodást a Világbankkal. A 200 millió dollár összegű hitel, amely folyó import finanszírozására szolgál, egyben a kölcsön feltételét is képező gazdaságpolitikai program megvalósítását segíti elő. A program kulcselemei a következők: a strukturális reformokat elősegítő mikrogazdasági feltételek kialakítása ás fenntartása, a- pénzügyi fegyelem erősítése, a támogatásleépítési program folytatása, a privatizálási folyamat erősítése, és egy hatékony szociális védőháló létrehozása. Kohl: Új német— szovjet kapcsolatok Rádiótelex Jeszenszky Jugoszláviában Jeszenszky Géza külügy miniszter csütörtökön délelőtt kétnapos hivatalos látogatásra Jugoszláviába érkezett. Budimir Loncsar szövetségi külügyminiszter meghívásának tesz eleget. A magyar diplomácia vezetője úton Belgrádba, rövid idóre megállt Újvidéken, ahól megbeszélést folytatott Radoman Bozsovíccsal, a vajdasági tartományi kormány elnökével a két ország közvetlenül határos vidékei együttműködésének időszerű kérdéseiről, majd a Hungarológiai Intézetben találkozott a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetségének vezetőivel. A magyar külügyminiszter Újvidékről a kora délutáni órákban folytatta útját Belgrádba, ahol először vendéglátójával, Budimir Loncsarral tárgyalt. Ezután fogadta őt Szlobodan Milosevics, a szerb köztársasági elnökség elnöke, majd Ante Markovics, a jugoszláv kormány elnöke. A német egyesülés létrejötte után nemcsak a német—lengyel, hanem a német—szovjet kapcsolatokat is új, szerződéses alapra kívánja helyezni Helmut Kohl nyugatnémet kancellár. Az NSZK államfője az új Németország létrejöttével kapcsolatos kérdésekről beszélt csütörtökön a Bundestag német egyesítésről folyó beható vitájának megnyitójaként. A kancellár politikai kulcsfeladatnak nevezte, hogy a "%»NATO-szövetségesek közös szándéknyilatkozatban rögzítsék a VSZ-hez való viszonyukat, és ezzel az erőszakról való lemondást célzó összeurópai nyilatkozat felé egyengessék az Berlin utat. Ezért azt javasolta, hogy a Helsinki-folyamat keretében mindkét katonai tömb, tagjai fontolják meg egy megnemtámadási szerződés megkötését. Egy ilyen szerződés aztán az Európai Biztonsági és Együttműködési értekezlet mmden részes országa előtt nyitva állna. Az Odera—Neisse határ kérdésével kapcsolatban — amelyet a Bundestag és az NDK Népi Kamarája véglegesként kíván elismerni (ezt időközben a keletnémet parlament már meg is tette) — Kohl úgy vélekedett: „Vagy kinyilvánítjuk a jelenlegi határokat, vagy eljátsszuk a lehetőséget az egyesítésre." A Szentszék nagykövete Az Odera—Neisse határ végleges Göncz Árpad, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke csütörtökön fogadta Angelo Acerbi címzetes érseket, Apostoli Nunciust, a Szentszék budapesti nagykövetét, aki átadta megbízólevélét. A megbízólevél átadásán jelen volt Bényi József külügy minisztériumi helyettes államtitkár. Magyarország és a Vatikán egészen a II, világháború végéig diplomáciai kapcsolalbun állt egymással, 1945-ben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet parancsnoksága utasította ki hazánkból a Szentszék akkori nagykövetét. Negyvenöt év elteltével, ez év februárjában állították helyre ismét a diplomáciai kapcsolatokat, miután a magyar Országgyűlés elfogadta a vallásszabadságról szóló törvényt, s a kormányzat új alapokra helyezte az egyházak és az állam viszonyát. Ekkor írta alá Budapesten Agostino Casaroli bíboros államtitkár és Németh Miklós miniszterelnök a két állam közötti diplomáciai kapcsolatok rendezéséről szóló megállapodást. A Szentszék képviseletében hazánkba étkezett Angelo Acerbt 1924-ben született egy La Spezia melletti faluban. Címzetes érseki címét VL Pál pápától kapta 1974ben. Számos diplomáciai megbízatásnak tett már eleget, többek között a párizsi nunciatűrán. Legutóbb Kolumbiában képviselte a Vatikánt. (MTI) Az NDK törvényhozása csütörtökön vita nélkül, nagy többséggel jóváhagyta az Odera—Neisse határ véglegességét kimondó határozatot. A határozatban helyet kapott az a passzus, miszerint az egyesült Németország és a Lengyel Köztársaság közötti határvonalat később nemzetközi jogi szerződés fogja megerősíteni. A Népi Kamara jelenlevő 385 képviselője közül 18 tartózkodott, hat honatya pedig ellenezte a határozatot. Utóbbiak — <mmd a Német Szociális Unió (DSU) képviselői — külön nyilatkozatban szögezték le, hogy fölöslegesnek tartják az Odera— Neisse határ megerősítését, mivel a jövendő Európában a határoknak amúgy sem lesz szerepük. Az „elcsatolt' sziléziai és pomerániai vidékekről származó képviselők — Kohl kancellárral azonos módon — sürgették a Lengyelországban élő rémet kisebbség jogainak (kulturális önállóság, saját iskolarend, arányos választójog) biztosítását. Ugyancsak csütörtökön hagyta jóvá kétharmados többséggel a Népi Kamara a német—német gazdasági és pénzügyi uniót rögzítő államszerződést. A Népi Kamara épülete előtt az ülésszak megkezdésekor több száz baloldali tüntető gyűlt össze, tiltakozva az államszerződés jogerőre emelése ellén. Plakátjaikon az alábbi szövegek voltak olvashatók: „Államszerződés: a nép elárulása" — „Ellenezzük az NDK kisajátítását, polgárainak jogfosztását". Az épületet őrző rendőri erők nem avatkoztak be a demonstrációba. (MTI) Strucc és homok Struccpolltikahoz nem szükséges homok — tartja a politika egyik aranyigazsága. Az alábbiakban felidézem a köztársasági elnök megválasztásáról folyó régi-uj vitánk nchany — feledésbe merülő — előzményét. Az igazság ugy kívánja, hogy megjegyezzem: a legtöbb magyar part — nem csak az itt idézettek — emlékezete frissítésre szorul. ,,. .. nem tartjuk helyesnek, hogy idejekorán (1989-ben — L. T), éretlenül államelnököt valaszt a nemzet (. ..) Csak a nép iránti mélységes alázattal' működhetünk, és csak annyi lehet, a mandátumunk, hogy a nép számára szabad döntési lehetőségekel biztosítunk(.. .) A magyar ember kiáll a pástra, vállalva ma. gat és nézetéit. Nem szereti a sunyi dolgokat, a lesre játszást." (Mécs Imre levele Csoóri Sándorhoz. Magyar Nemtét. 1989. november 20.) „Beny6> Pál. a szociáldemokraták alelnöke.^. „Kiemelte: a vasárnapi népszavazás legdöntőbb kérdése a köztársasági elnök megválasztásának időpontja, s nem annak] módja. Az -igen-s szavazat ugyanis nem érinti a választópolgárok azon jogát, hogy a későbbiekben, a szabad választások után. közvetlenül válasszák meg az államfőt. Deutsch Tamás, a Fidesz választmányának tagja hangsúlyozta: merőben megtévesztő az a propaganda, amely a vasárnapi népszavazás első kérdésére adott »igen« választ azzal kapcsolja össze, hogv ez es>etben a nép lemond a jövőbeli közvetlen köztársaságielnök-választási jogáról. Erre a szabad választások után az alkotmány módosítása lehetőséget ad." (A Magyar Nemzet 1989. november 24-i tudósítása a november 26-i népszavazást kezdeményező pártok sajtótájékoztatójáról.) A Mai Nap kérdése: „A Zöld Párt most azt mondja, állapodjanak meg abban, hogy a parlamenti választások után. de közvetlenül válasszák meg az elnököt Az SZDSZ eddig nem nagyon hangoztatta, hogy belemenne ebbe." Pető Iván, SZDSZ: „Ha a pártok neszéről ilyen erős a szándék, hogy népszavazás útján történjék az elnökválasztás — de mar a parlamenti választások után —, akkor ezt. mi is támogatjuk (!). Igaz, ehhez az alkotmány módosítása szükséges." (Mai Nap, 1989. november 24.) „Ugyanakkor az a furcsa helyzet állt elő, hogy a köztársasági elnók kérdésében arra szavaz (az állampolgár — L. T), hogy majd ne szavazzon." Párducz Árpád. MDF. Szeged. Délmagyarország, 1989. november 24.) a parlamenti választások előtt (!) a nép által megválasztott köztársasági elnök .. Jogkörét az új alkotmány pontosan körülhatárolja, szilárd jogbiztcsitékok akadályozzák meg esetleges egyeduralmi tövekvéseit (vétójoga nincs, rendelkezései miniszteriális ellenjegyzéssel érvényesek, szükségállapotot önállóan nem hirdethet stb.)." (A szegedi MDF álláspontja. Délmagyarország. 1989. november 24.) „Pető Iván... Az SZDSZ ügyvivője kompromisszumot ajánlott, nevezetesen, véleménye szerint elfogadható lenne, ha a Parlament módosítaná az alkotmányt annyiban, hogy a köztársasági elnököt a szabad választasok után. de közvetlenül válassza meg az ország lakossága." (A Magyar Hírlap tudósítása az „igen pártiak" november 27-i sajtótájékoztatójáról. 1989. november 28.) „A népakarattal játszani nem sza. bad ... A szabadon választott Parlament ... a végleges köztársasági alkotmány sarán fontolóra veheti (?) a kisebbség (2 millió 209 ezer 72 fő: 49,9 százalék — L. T.) óhaját. hogy az államfőt közvetlenül a nép válassza meg... A győzelmet egyetlen párt. sem sajátíthatja ki magának . .." (Részletek az SZDSZ ügyvezető elnökségének november 29-i zárónyilatkozatából.) A Délmagyarország kérdez: „A legújabb SZDSZ-nyilatkozatból úgy tetszik, megváltozott a párt érvrendszere, már nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a Parlament válasszon elnököt. Miért?" Rozsnyai Bálint (SZDSZ): „Nekem nem tűnik ez változtatásnak. Eddig sem az volt számunkra a lényeges, hogy hogyan válasszunk elnököt (!). hanem az, hogy mikor. Jelentős számú szavazat. utal arra, hogy sokan a közvetlen-* választást igénylik, természetes tehát, hogy megfontoljuk (?) a hogyon kérdését." Ökrös Tamás (Fidesz): „...aki nemmel szavazott (2 millió 209 ezer 72 fő: 49.9 százalék — L. T). annak az volt fontosabb, hogy közvetlenül válasszon elnököt, aki igennel, az az időpontot (s nem feltétlenül a hogyant — L. T.) látta lényegesnek." Szeghő István (kisgazdapárt): „Ugy gondolom. a szavazás utáni négypárti nyilatkozat bizonyságot szolgáltatott arról, hagy őszintén az elnökválasztás időpontja érdekel bennünket (a nem a módja — L. T.)." Délmagyarország. 1989. november 30.) „Máris érzékelhetők a megnyugvás jelei (...) a szabaddemokraták elismerték: mivel az első kérdésben az »igen« és a »nem« szavazatok különbsége meglehetősen csekélynek bizonyult, a következő Parlament (azaz, a mostani — L. T.) — a végleges alkotmány elfogadása során — fontolóra veheti (?), nem volna-e helyes változtatni az elnökválasztás módján (...) amennyiben az elnökválasztás módján változtat az új Országgyűlés, úgy módosítania — szűkítenie — kell a Parlamenttel szembeni elnöki hatalmat is." (Kis János, az SZDSZ jelenlegi elnöke. Magyar Nemzet. 1989. december 5.) Ire T. MAR NEM MARKA. AZ NDK—NSZK-valutaunió következtében az NDK-márka 1990. július l-jétől nem használható fizetőeszközként. A Magyar Nemzeti Bankban arról tájékoztatták az MTI-t, hogy az NDK-beli utazáshoz megvásárolt és fel nem használt NDK-márka bankjegyek és a meghatározott címletű. NDK-márkára szóló utazási csekkek 1990. július 20-áig válthatók vissza forintra — az NDK-márka június 30-i árfolyamán — a valutaeladó helyeknél, kiviteli engedély alapján. Július 20. után a valutaeladó helyek NDK-márka bankjegyet nem váltanak viszsza; az utazási csekkeket pedig csak beszedésre veszik át, utólagos forintelszámolásra. Az NDK-márkában vezetett devizaszámlákra július l-jétől már nem lehet befizetni. Az ilyen devizaszámlákon levő követelések NSZK-márkára való átváltásáról a döntés az illetékes német szervek hatáskörébe tartozik. Kedvező döntés hiányában az NDKmárkában vezetett devizaszámlákon levő követelések a június 30-én érvényes árfolyamon vezethetők át más, rubelelszámolású ország törvényes pénznemére, vagy e pénznemekre átváltható, forintban vezetett devizaszámlára. Mivel az NDK illetékes bankjai csak a június 29-éig beérkező átutalásokat fogadják, a Magyar Nemzeti Bank azoknak a fizetési megbízásoknak feldolgozását vállalja, amelyek 1990. június 25-én reggel 8 óráig az MNB devizaforgalmi főosztályára beérkeznek. (MTI) NAGY EREJC FÖLDRENGÉS IRÁNBAN, A teheráni rádió jelentése s/erint több mint tízezren vesztették életüket, több ezren pedig megsebesültek annak a föld. rengésnek a következtében, amely Irán kajszpi-tengeri partvidékét sújtotta csütörtökre virradóra. Egy amerikai földrengésjelző szolgálat és az ÍRNA iráni hírügynökség által közölt adatok szerint a 15 másodpercig tartó földmozgás a Richter-skálán 7,3—7,7 fokozatot ért el, s epicentruma a Kaszpi-tenger iráni partjaihoz esett közel. Az áldozatok szánna különösen magas Gilan és Zandzsan tartományokban. A földcsuszamlások több autóutat eltorlaszoltak. Teheránból nem érkezett jelentés súlyos károkról: ablakok törtek be, és az épületek megremeglek. A késői órán a labdarúgó-világbajnokságot néző lakosok tömegesen tódultak az utcára. (IRNA/AFP/Reuter) GRÚZIA — VÁLASZTÁSOK ELŐTT. Grúziában idén október 28-án tartják meg a többpártrendszerű demokratikus parlamenti választásokat. Egyebek között erről döntött szerdán este befejezett ülésszakán Grúzia Legfelsőbb Tanácsa. A grúz törvényhozás felhívást fogadott el, amelyben az Oroszországi Föderációt az 1921-es események felülvizsgálatára kéri föl. A felhívásban a képviselők a grúz és az orosz nép történelmi barátságára alapozva kérik annak politikai és jogi tisztázását, '>ogy milyen körülmények között lelt Grúzia a Szovjetunió része. A felhívás értelmében azt kell tisztázni, hogyan sértette meg az OSZSZSZK kormánya 1921-ben azt a szerződést, amelyet a Grúz Köztársaság kormányával 1920 májusábon kötöttek. A kérdés politikai és jogi tisztázása — mutat rá a tbiliszi felhívás — megalapozhatná a két szuverén köztársaság egyenjogú, a kölcsönös előnyökre épülő kapcsolatát. Az ülésszákon törvényt hoztak az alternatív katonai szolgálat bevezetésétről, majd jóváhagytak egy nyilatkozatot, amely támogatja minden szovjet szövetséges köztársaság önrendelkezési és politikai akaratnyilvánitási jogát a valóban szuverén állam megteremtésére. (MTI) RENDŐRSÉGI TÁJÉKOZTATÓ. Nagy hazai és külföldi visszhangot váltott ki a közelmúltban az a hír, hogy Győrött postafiókot nyitottak egy. az NSZK-ban és Ausztriában is betiltott. Hitlert méltató újfasiszta könyv terjesztésére. A Győr-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság az ügyben vizsgálatot indított. Ennek eddigi eredményéről Szabó József alezredes, megyei főkapitány-helyettes sajtótájékoztatót tartott. Az esetről a magyar közvélemény a Külügy minisztériumnak a június 15-i lapokban megjelent közleményéből értesült, ebben adták közre, hogy a kormányzat az akciótól a leghatározottabban elhatárolja magát és intézkedéseket tesz a magyar alkotmányt s törvényeket sértő tevékenység kivizsgálására, illetve leállítására. A fejleményekkel kapcsolatban Szabó József alezredes az MTI munkatársának elmondta, hogy sajtórendészeti vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt két személy ellen szabálysértési eljárást indítanak. Az egyik személy az az asszony (nevét egyelőre nem hozzák nyilvánosságra). aki a postafiókot bérelte, s terjesztette a könyvet ismertető szórólapokat. A másik a győri nyomda vezetője. ugyanis a szórólapokat ebben az üzemben nyomtatták ki. (MTI) MIDWÁY — HOLTTESTEK. Megtalálták csütörtökön a Midway amerikai repülőgép-hordozón annak a két tengerésznek a holttestét, akiről azt hitték, hogy eltűntek az egy nappal korábban törtéint robbanások következtében. A balesetet szenvedett hajó csütörtökön befutott báziskikötőjébe. a Tokió déli részén levő Jokaszukába. A 67 ezer tonnás. 2 ezer 800 fős legénységgel rendelkező hadihajón — mely a Japán partok közelében tartózkodott éppen — szerdán két robbanás is történt, amely tüzet is okoyott. Ennek következtében ketten vesztették életüket, tizenhatan megsebesültek, tizen közülük egyelőre válságos állapotban vannak. (Reuter/MTI) DÉL-KOREAI GÉPKOCSIK. Dél-koreai gépkocsik behozataláról kötött szerződést a Mogürt és a Hungaroszerviz a koreai köztársaságbeli Hyundai konszefhnel. Eszerint néhány héten belül megkezdik az 1,3-as és 1,5-ös Hyundai Excel-Pony autók konszignációé raktárról való értékesítését a Hungaroszerviznél. mégpedig olyan konstrukcióban, hogy a fogyasztói ár egy részét konvertibilis devizában kell kifizetni. Ennek megfelelően, az 1,3-as típus ára 6 ezer 700 dollár és 199 ezer forint; az 1,5-ös típus ára pedig 7 ezer 200 dollár és 208 ezer forint. Az idén várhatóan 300 ilyen kocsit hoznak be, de megfelelő kereslet esetén az importkeret 2 ezerre is növelhető. (MTI)