Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-22 / 149. szám

TT 80. évfolyam, 149. szám 1990. június 22., péntek ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint van tőzsdénk Csak egy évig mundérban — Hátrahagyott „CA" őrszemélyzet Vatikán követe — Kétszázmillió dolláros hitel A kisiparosok nem érzik a megígért, vállalkozásbarát politikát, sőt helyzetük rosszabbodását tapasztalják — mondta Szabó Tibor, a kisiparosok országos szer­vezetének alelnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón. Nem ja­vultak a vállalkozás feltételei, még mindig monopolizált a piac, a felajánlott külföldi hiteleket képtelenek igénybe venni, mert magas a kamat, ráadásul napokon belül itt a nyugtaadási kötelezettség — folytatta a panaszt. Nem tu­dom, mennyire nyugodott meg — társaival együtt — a hír hallatán: megint van tőzsdénk. Az is lehet, arra gon­dol, amit a börzenyitón mondott valaki: ettől Budapest még nem lesz második New York... Ismét több parlamenti bizottság ülésezett. A külügyi­ben a szovjet hadsereg vezetőivel a csapatkivonásokról tárgyalt ad hoc-bizottság tagjai közölték: a szovjetek azt követelik, hogy laktanyánként legyen elszámolás; ha -ez nem történik meg, őrszemélyzetet hagynak a táborokban. A sajtóalbizottságban többen kétségbe vonták, hogy szük­ség lenne sajtótörvényre; eleve az alkotmányban kellene rögzíteni a sajtószabadságot. Mások sürgették a média­törvényt, hiszen ennek híján nem tudni, milyen alapon nevezik ki július 15-én a rádió és a tévé elnökét. Gorbacsov váratlanul támogatást kapott az orosz párt­kongresszuson, a jelek szerint mégiscsak az SZKP veze­tője marad. Ceausescu fivérét 15 évre ítélték. A hírügy­nökségek jelentéseiben tízezerre becsülik az iráni föld­rengés áldozatainak számát. Sulyok Erzsébet Börze nélkül nem megy... A gazdaságmérő értéktőzsde Csütörtökön délután a Budapesti Értéktőzsde ala­pítói aláírták a magyaror­szági börze létrehozásáról szóló alapító okiratot Har­dy Ilona, a Budapesti Ér­téktőzsde ügyvezető igazga­tója elmondta, hogy ezernél több külföldi érdeklődő jött el erre a nevezetes ese­ményre, ami jelzi, milyen nagy figyelem kíséri a ma­gyarországi politikai és gaz­dasági változásokat. Ezt követően Göncz Ár­pád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke mondott beszédet Hangsúlyozta, hogy — sok más egyébhez hason­lóan — az elmúlt 42 évvel a tőzsdét sem lehetett vég­érvényesen száműzni Ma­gyarországról. Bebizonyoso­dott, hogy a piacgazdaság nem nélkülözheti a börzét. A lakosság nagy része ugyan nem ismeri a tőzsdét de várhatóan mindenki szá­mára nyilvánvalóvá válik az elkövetkezendő években, hogy igen kedvező befekte­tési lehetőségeket fog nyúj­tani, s hozzájárul a megta­karítási hajlandóság növe­kedéséhez. Rabár Ferenc pénzügy­miniszter bejelentette, hogy a kormány hozzájárult a Budapesti Értéktőzsde lét­rehozásához. Hangoztatta, hogy a politikai változáso­kat következetes gazdasági átalakulásnak kell követnie, csak ezek vezethetnek el a piacgazdasághoz. Az átala­Antall bonni napja A magyar—német kap­csolatok jövőjéről, az egy­séges Németország és a Ma­gyar Köztársaság együttmű­ködésének távlatairól tár­gyalt az NSZK legfelsőbb szintű politikai vezetőivel csütörtökön Antall József. A magyar miniszterelnök NSZK-beli hivatalos látoga­tásának zárónapján megbe­szélést folytatott Helmut Kohl kancellárral, Hans­Dietrich Genscher külügy­miniszterrel, és fogadta őt Richárd von Wehsácker szövetségi elnök. Bonnban a magyar nagy­követségen első tárgyaló­partnere Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter volt. Az eszmecsere során Antall József egyértelművé tette, hogy a Varsói Szer­ződésből tervezett kilépé­sünkkel, illetve a VSZ fe­lülvizsgálatára tett javas­latunkkal semmiképpen sem kívánjuk veszélyeztetni sem a német egyesülés folyama­tát, sem az új európai biz­tonsági rendszer megterem­tését, sem pedig a bécsi haderö-csökkentési tárgya­lások kilátásait. — Sőt, még Mihail Gorbacsov szovjet elnök helyzetét is figyelem­be vesszük. A magyar kormányfő és a nyugatnémet külügymi­niszter egyetértett abban, hogy az új európai rend­szer kialakításakor a Szov­jetuniót ne rekesszék ki Európából, és a szovjetek­nek ne is támadhasson ilyen érzésük. Hans-Dietrich Genscher a romániai hely­zetről is véleményt kért Antall Józseftől, aki a fej­leményeket válságosnak, és azok irányát különösen ag­gasztónak mondotta. Az elnöki rezidencián a magyar kormányfő Richárd von Weizsácker szövetségi elnökkel folytatott szívé­lyes megbeszélést. Ezután került sor a szövetségi kan­cellári hivatalban Antall József és Helmut Kohl ta­lálkozójára. A magyar mi­niszterelnököt katonai tisz­teletadással üdvözölték. A két kormányfő együtt hall­gatta meg a magyar és az NSZK-himnuszt, fogadta a díszegység köszöntését. (MTI) kulás egyik legfontosabb lé­pése a tőkepiac kiépítése. Itt valóságos verseny lesz, szabályozott körülmények között; a piac, nem pedig az állam fogja kijelölni a nyerteseket és a vesztese­ket. A tőzsde pontosan és folyamatosan méri a gazda­ságot, és jelzi az irányítók számára annak bajait is. A pénzügyminiszter hangoz­tatta, hogy a börze kiegyen­súlyozott működésének fon­tos feltétele a nyilvánosság. A mai tőzsdenapon a szo­kásosnál nagyobb volt a forgalom, a kötött tranzak­ciók értéke meghaladja a 60 millió forintot. Több mint száz kötvény, részvény cse­rélt gazdát, és az árfolya­mok — a korábbi lanyha üzletmenet után — emel­kedő tendenciát mutatnak. Beszámoltak arról is, hogy várhatóan újabb vállalato­kat fognak bevezetni a ma­gyar tőzsdére. Ehhez hoz­zájárul a privatizáció fel­gyorsulása. Több cég, így a Novotrade, a Skála és né­hány magánvállalkozás is tervez alaptőke-emelést, s az így kibocsátandó érték­papírokat a tőzsdén keresz­tül akarják értékesíteni. A jelenleg forgalomban levő részvények, kötvények az év végéig forgalomképesek, ezt követően azonban meg kell felelniük az új, szigo­rúbb előírásoknak, így vár­hatóan egy részük kikerül a tőzsdei forgalomból. (MTI) Kormányülés A kormány tegnapi ülését Horváth Balázs belügymi­niszter vezette. A Miniszter­tanács tizenkét napirendi pontot tárgyalt meg. Ügy határozott, hogy az Országgyűlés elé terjeszti a honvédelmi törvényt módo­sító javaslatát. A javaslat szerint a jövőben rövidebb lesz a katonai szolgálat: a 22 hónapból 12 hónap a sorka­tonai és 10 a tartalékos szol­gálat. Az alternatív — fegy­ver nélküli és polgári — ka­tonai szolgálat összidötarta­ma ugyancsak 22 hónap lesz. A törvényjavaslat rendelke­zései — elfogadás esetén — elsőként a katonai szolgála­tukat 1990. augusztus hónap­ban megkezdő hadkötelesek­re terjednek ki. A kormány határozatot hozott a Magyar Szocialista Párt volt központi, székházá­nak hasznosításáról; 1990. július l-jétől az Országgyű­lés Hivatalának kezelésébe kerül. (MTI) (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) Kislány a Tőkés családban Kisleánya született Tőkés Lászlónak. Decemberben, a romániai megpróbáltatások időszakában a magyar közvé­lemény is aggodalommal kísérte Tőkés Lászlónak és csa­ládjának sorsát. Csütörtökön kapta az MTI a hírt, hogy az édesanya, Edit egészséges leánynak adott életet a ko­lozsvári Stanca szülőotthonban. Ilona 3 kiló 60 dekával született, a szülés normális volt. Anya és leánya egészsé­gesek. Szombati magazinunkból — lokálpatrióták véleményét Szeged egyes, megle­vő és hiányzó látványosságairól; — Háy János irodalmi paródiájának elsó részét és egy kolozsvári-szegedi-budapesti grafikus portréját; — a közelmúltunkat idéző irodalmi riportot; — és a családoknak szóló összeállítást ajánljuk ol­vasóink figyelmébe. (újszászi) Boharinból lóháton KG " ü , V+ * s<mi . . t mm , i > 1É Ifi. Három hete eggyel nőtt a Röszke környéki tanyák szá­ma. A Forró Panzió mel­lett ugyanis két messzi ván­dor ütött tanyát. Mohamed Ghazmen és kísérője, Abans­ba Kisázsiából érkeztek, Ba­harinból. Három lóval in­dultak el, céljuk Párizs. A március 30-i start óta 3650 kilométert tettek meg, most tartanak körülbelül félúton. Ghazmen úrnak otthon lo­vasiskolája van 30 paripá­val, ő maga edző, útitársa pedig versenyző, díjugrató. Mint elmondják, céljuk meg­mutatni, hogy az emberi akarat mily nagy dolgok­ra képes: többek között ar­ra, hogy a szuperszonikus gépek korában két férfi el­lovagoljon Ázsiából Párizs­ba. Ez egyébként csak amo­lyan edzésnek tekintendő, hiszen azt tervezik, hogy 1992-ben Kínába mennek ugyanígy. Másfél év oda, másfél vissza. Ami az utazás nehézsége­it illeti, azok elég meglepő­ek. A legnagyobb problémát a lovak etetése jelentette. Törökországban, Bulgáriá­ban és Jugoszláviában alig­alig sikerült abrakhoz jut­ni (egy alkalommal két na­pig víz nélkül lovagoltak). Márpedig a lovak jó kon­díciójához a zab elengedhe­tetlen — Három hete táborozunk itt. Szeretnénk, ha lovaink kicsit megpihennének és fel­javulnának. Szegények bor­zasztóan leromlottak, rá­adásul Jugoszláviában egy szakaszon, a hegyek között, az alagutakban teherautón kellett szállítanunk őket, össze is verték a lábaikat. Pedig arab telivér mind a három! Nézem a legelésző szür­két. Karcsú lábai, száraz inai, okos, kis feje, kissé horpadt orra nemes állat­ra vall. Baharinnak hív­ják a 7 éves mént, akit meg is simogattam az imént... — Mit csinálnak itt nap­hosszat? — Kártyázunk, vagy a lo­vakat ápoljuk. Saját magam Nagy László felvétele szponzora vagyok, s képzel­je, elvesztettem a csekkfü­zetemet! Már bejelentettem a rendőrségen, de még vár­nom kell, amíg a követsé­günk elintézi, hogy újat kapjak. Itt a levél, nézze! A magyarok óriásiak! Se­gítőkészek, udvariasak. Bi­zony, nem minden ország­ban voltak ilyen tapasztala­taink. — Voltak kalandjaik? — Bulgáriában egy éjsza­ka farkasok támadtak meg bennünket. Fegyverünk nincs, ezért összetereltük a lovakat a sátor elé, és tü­zet gyújtottunk. Így sike­rült elriasztani a 6-7 vad­állatot. Közben, botra támaszkod­va előkerül a szomszéd ta­nya lakója, hatalmas ju­hászkutya kíséri. „A, Pápá!" — rohannak hozzá a ván­dorok. „Bejárnak hozzánk meccset nézni!" — így az öreg. Közben Mohamed biz­tosít, hogy imádja a focit, és az öreg végtelenül ked­ves ember. Most veszem csak észre, hogy a kétsze­mélyes sátor előtt két kis zászlót lenget a szél. Az egyik magyar, a másik ba­harini. — Na és a család? — Három gyerekem van, a fiam Baharin díjugrató bajnoka, a lányom is lova­gol, a kisfiam meg kétéves. Abansba, a társam, meg épp hat hónapja nősült. „Biztos boldog lehet a fe­lesége!" — replikázok. Még megmutatják a lovaikat, a fotózáshoz készséggel be­állnak a kívánt pózba, majd melegen szorongatják a ke­zünket búcsúzáskor. Az én újdonsült Mohamed bará­tom akkurátusan lediktálja a címét, és lelkemre köti: ha Baharinban járok, ok­vetlenül keressem föl, a vendége leszek, olyan lovat ad alám, hogy csak...! Én meg derűsen, és könnyű szívvel biztosítom: ha arra járok, semmiképpen nem kerülöm el a házát! Márok Tamás MEDIÁTOR KÖZVETÍTŐ ÉS SZERVEZŐ IRODA BT A Délmagyarország közületi és vállalkozói hirdetéscinek felvételét a MEDIÁTOR Iroda is végzi. Kéljük, jelezze igényét a Dugonics tér 12. szám alatti irodában, személyesen, vagy a 24-326-os telefonszámon, 9—16 óra között. Kívánságára munkatársunk felkeresi Önt. Hirdetését telefaxon is leadhatja a fenti számon. Állunk rendelkezésére! MEDIÁTOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom