Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-20 / 147. szám

2 Körkép 1990. június 2., csütörtök Moszkva „Alápító" pártkongresszus (Folytatás az 1. oldalról.) séget Szájer Józsefnek (Fi­dedz) az a javaslata, hogy a földről szőlő törvény elfoga­dásához a jelen levő ország­gyűlési képviselők kéthar­madának szavazatára legyen szükség. Elvetették azt is, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányban szereplő jel­zői között a szociális meg­nevezés szerepeljen. Az Or­szággyűlés nagy szavazat­többséggel, 328 nem szava­zattal elvetette Németh Mik­lós és Király Zoltán közös indítványát. A szavazási menetet hosz­szú időre megakasztotta a módosító javaslatoknak a kisebhségekre vonatkozó ré­sze. Többször is nekifutott az Országgyűlés a címerről Az alkotmányvita köze­fSette sok minden szóba került, Horn Gyula példá­ul a hitoktatás bevezetése tervezett módjának alkot­mányellenességéről beszélt. Mindjárt jött is a vá­lasz: Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter kemény, és keresetlen szavakkal tá­madta a volt külügymi­nisztert. A szünetben arra kértük Horn Gyulát, fejtse ki bővebben az ülésterem­ben szűkre szabott mon­dandóját. — Az alkotmány hatva­nadik paragrafusának 1. és 3. bekezdése világosan el­határolja az államot az egyháztól. Hangsúlyozom, nem a hittanoktatás el­len vagyunk. De azt, hogy állami iskolákban a hit­oktató a tanári kar tagja legyen, hogy az oktatást bejegyezzék a bizonyít­ványba, azt ellenezzük, s az alkotmány szellemével ellentétesnek tartjuk. Ezért javasoltam az államtitkár úrnak, hogy egyeztessék a néhány egyházzal kötött megállapodást az alkot­mány előírásaival. A me­szóló, két változatban elő­terjesztett javaslat megsza­vaztatásának. Miután a kép­viselők elvetették az úgyne­vezett Kossuth-címerről szó­ló változatot. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője kért szót, s emlékeztette képvise­lőtársait arra, amennyiben egyik változat sem kapja meg a szükséges szávazat­mennyiséget, úgy a jelenle­gi címer marad érvényben, így történt. Este hat óra után néhány perccel következett a hatá­rozathozatal. A megszavazott módosításokkal együtt 280 igen, 34 ellenző szavazattal, 24 tartózkodás mellett az Országgvűlés elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. gy ékben már folyik a ta­nulók összeírása, akik há­rom vallás hitoktatói kö­zött választhatnak. Külön megjelölik azt, hogy ki nem akar hitoktatásra jár­ni. — Attól tart: ez diszk­riminációra adhat alkal­mat? — Pontosan. Sok szülő­vel beszéltem, akik attól félnek, hogy a gyerekeik retorziónak lesznek kité­ve. Ahogy hiba volt az ateizmus diktatúráját meg­valósítani, ugyanúgy hi­ba lenne a vallásoktatás diktatúráját bevezetni. Én ettől félek, s az alkotmá­nyos szabályok megsérté­sétől. — Mit szólt Gerbovits Jenő miniszter ön elleni kirohanásához? — Indulatból beszélt, amire válaszolni méltat­lan dolog lett volna. Amúgy is azt gondolom: egy fölszólalásban nem szabad, hogy szempont le­gyen, erősíti-e aZ ember népszerűségét a mondan­dója, vagy sem. B. T. A Kreml Kongresszusi Palotájában kedden délelőtt Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának el­nökletével megnyílt az Oroszországi Föderáció (kommunistáinak pártkon­ferenciája, amelyen várha­tóan megalakítják a több mint 100 milliós köztársaság kommunista pártját. A több mint 2700 küldött — és még 200 meghívott munkás és paraszt — két szakaszban végzi munkáját: előbb a párt alapításával kapcsola­tos szervezeti kérdéseket vi­tatják meg, megválasztják a KP vezetőit, s majd csak az SZKP XXVIII. kongresszu­sát követően dolgozzák ki a párt programját és szerve­zeti szabályzatát. A szovjet tv egyenes köz­vetítésben számolt be a Bukarestben hétfőn dél­után és este ismét tüntetők tartották megszállva az Egyetem teret, imiközben a parlament képviselőháza határozatban hatalmazta fel a rendfenntartó erőket azil­legális utoai tüntetések fel­oszlatására. A rendőrség a nap folyamán letartóztatott három ismert ellenzékit, de ezt csak késő este jelentet­ték be. A kora esti órákban Daru Viorel Ursu román belügy­miniszter találkozott az egyetemisták szövetségei­nek és más ellenzéki szer­vezeteknek küldötteivel. A találkozót azonban nem sokkal a kezdés után félbe­szakították, mivel a minisz­tert egyéb irányú (kötele­zettségek szólították él. . !A rendfenntartó erőknek nem kellett élniük a tör­vényhozás adta felhatalma­zással a belvárosi tüntetők­megnyitó ülésről, s az ígére­tek szerint minden este rész­letes összefoglalót sugároz­nak a tanácskozásról. A Komszomolszkaja Prav­da keddi kommentárjában úgy látja, hogy az Oroszor­szági KP létrehozását a párton belüli konzervatív erők szorgalmazzák, s kap­kodva születtek a döntések az alapitó kongresszus meg­szervezéséről. A cikk orosz­országi közvél emény-kuta­tási adatokat idézve megál­lapítja: a pártonkívüliek 70 százaléka teljesen felesle­gesnek ítéli a pártalapítást, 20 százalék közömbös e kér­dés iránt, s csak minden ti­zedik megkérdezett véleke­dik úgy, hogy ha már más köztársaságokban is vannak kommunista pártok, akkor legyen az oroszországi föde­rációban is. kel szemben. A délután és este még a téren nyüzsgő több százas tömeg a labda­rúgó-vb Román—Argentí­na mérkőzésének televízi­ós közvetítése előtt önszán­tából szétoszlott, s csak ma­roknyian maradtak. Nem sakkal az esélyesebb argen­tin csapattal szemben dön­tetlennel végződő mérkőzés után néhány rendőr anélkül távolíthatta el a hevenyé­szett és inkább jelképes ba­rikádokat, hogy bárki is el­lenszegült volna, s így, mintegy 100, zászlókat len­gető futballrajongó akadály­talanul vonulhatott végig a városközponton. A feszültség enyhülése át­menetinek bizonyulhat. A román válogatott eredménye fölött érzett esti örömmá­morban jelentette be a tv 3 legismertebb ellenzéki sze­mélyiség, letartóztatását. (Reuter—AFT) Horn és a hittan Bukarest Letartóztatások és Mondiale AZ ELMÜLT HETEKBEN. NAP MINT NAP. A SAJTÓ VEZETŐ HELYEN FOGLALKOZOTT A FÖLDKÉR­DÉSSEL. ÉRTHETŐ, HISZEN A FALVAK. TANYÁK ÉS KISEBB VÁROSOK LAKÓI. DE NEM KEVÉSBÉ A MÁR VÁROSBAN ÉLŐ ÉS AZ IPARBAN DOLGOZÓ. DE MÉG A FÖLDDEL FOGLALKOZNI KlVÁNÓ EMBEREK TÖMKELEGE KÉRDEZI MINDEN ILLETÉKESTŐL, ILLETÉKESNEK VÉLT SZEMÉLYTŐL: „MI LESZ MÁR A FÖLDTÖRVÉNNYEL, A VÁLASZTÁSKOR ELHANGZOTT ÍGÉRETEK MARADNAK-F VAGY MIRE LEHET SZÁMÍTANI?" EZEKRE A KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK GYAKORTA FÉLREÉRTÉSEKEN, TÉVEDÉSE­KEN, OLYKOR SZÁNDÉKOSNAK LÁTSZÓ TORZÍTÁSOKON ALAPULNAK. TAPASZTALHATÓ, HOGY EGYE­SEK ÉLESEN BÍRÁLJÁK A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT FÖLDTULAJDONNAL KAPCSOLATOS POLITI­KAI PROGRAMJÁT. Kisgazdák a Nekünk, kisgazdáknak önkritikusan be kell valla­nunk, hogy nem minden tekintetben kikezdhetetlenül és egyértelműen alapos adatokkal körülbástyázva hirdettük meg a kistulajdonosok rehabilitációját és erre vonatkozó elképzeléseinket Sokan vitatják az 1947-es, a paraszt­ság életében történelminek mondható dátumot. Ez az év volt az, amikor a feudális nagybirtokos rendszert felvál. totta a kommunista önkény, és sajnos, ennek hosszú évei következtek. A szegény magyar parasztság évszázados álma valósult meg azzal, hogy földhöz jutott Sajnos, az öröm nem tartott sokáig. Ne felejtse el senki, hogy a magyar parasztság társadalmunknak tulajdonából és élet­formájából a leginkább kiforgatott rétege. Közel 600 ezer ember került börtönbe az ötvenes évek elején. Nagy ré­szük a maga módján tiltakozó, de a zsarnokságot tűrő parasztember volt. Ezekről és hasonló sérelmekről köny­veket lehetne írni. sőt kellene is, mert úgy érezzük, hogy a felnövő generáció ezt a szörnyű csapást nem kellő súllyal ismeri el. Hasonló kampány indult a parasztság ellen 1959-ben is, amikor a parasztságot megfosztották önrendelkezési jogától, az addig önálló, gondolkodó és gazdálkodó, 5-10 holdas parasztemberek bérmunkássá váltak, és ezáltal teljesen megváltozott a korábbi élet­formájuk. Ügy gondolom, ennyit el kellett mondani azért, hogy egyetértsenek a parasztság rehabilitálásának szükséges­ségével. Tisztában vagyunk azzal, hogy a parasztságot ért anyagi kár olyan óriási, hogy ezt rehabilitálni, figye­lembe véve az ország jelenlegi anyagi helyzetét, szinte lehetetlen. Mégis; tekintsük ezt az elmúlt 40 évet úgy, mintha egy nagy árvíz lett volna, amely mindent elvitt, csak a megsanyargatott föld maradt meg. A mi paraszt, ságunk nem kér mást, csak azt: kapja vissza a földjét, amit bármilyen címen elvettek tőle. Kevesen tudják: ha a parasztság jogos földigényét kielégítik, erre elegendő az össztermSföíd 40 százaléka, tehát csökkentett területen tovább gazdálkodhatnak az arra képes szövetkezetek. Éppen ezért szeretnénk tisztázni a lehető legrövidebb időn belül, hogy kik azok a személyek, akik igénylik volt tulajdonukat. Akik június hónapban a kisgazdapárt alapszervezeteinél leadják foldigénylő lapjaikat, megle­het, még ez évben használatba kapják volt tulajdonukat. A fölcjet először vegyék birtokba azok, akik jelen­leg is szövetkezetben dolgoznak, de önálló gazdálkodók kívánnak lenni. Másodszor kapják vissza tulajdonukat azok, akiket földmegváltás címén semmiztok ki. vagv az ötvenes évek elején okkal, ok nélkül megfosztottak birtokuktól. Előnyt földkérdésről kell biztosítani azoknak, akik a földön gazdálkodni akarnak. Harmadszor azon volt tulajdonosok rehabilitálását tartjuk szükségesnek, akik bármilyen okból kifolyólag nem képesek gazdálkodni, hanem bérbeadás, vagy más címen kívánják tulajdonukat hasznosítani. Negyedszer — de nem utolsósorban — azokat kell figyelembe venni, akik jelenleg nem helybeli lakosok, de a területen gazdálkodni akarnak. Földet kell juttat­ni azoknak is. akik eddig a termelőszövetkezetben, vagy állami gazdaságban dolgoztak, ám valamilyen oknál fog­va Ynunkahelyük veszélybe került. Minden rendelkezé­sünkre álló anyagi ésr egyéb eszközzel támogatni kell azokat a vállalkozókat, akik korszerű, a jelenlegi igé­nyeknek megfelelő gazdaságot kívánnak létrehozni. Nem kell félni attól, hogy a kisgazdák földprogram­ja az országban élelmiszerhiányt okoz; Ha a fokozatosság elvét betartjuk, akkor lehetőség van arra, hogy a keres­kedelem, az ipar igazodjon a mezőgazdasági termeléshez, a kis gazdaságok által termelt áruk feldolgozásához és értékesítéséhez. Ügy gondoljuk, jól megférnek egymás mellett a kisüzemek és a nagyüzemek. A kisüzemeknek — főleg eleinte — szükségük lesz a támogatásra, pél­dául speciális gépi munkák elvégzésére. Tudjuk jól, hogy nagyon nehéz feladatot vállaltunk. Ezt a feladatot a tszi dolgozóival, állami szervek illetékeseivel karöltve lehet csak megoldani. Minden tekintetben szükségünk van az együttműködésre Hamarosan létrehozzuk minden község­ben, városban a földhasznosítási bizottságokat, melyek­nek feladata lesz az akkorra már talán törvényerőre emelt, földtörvény végrehajtása Hitelekkel é* egyéb kedvező juttatásokkal kell segí­teni a most induló kisgazdaságokat. Meg kell szervezni a téli tanfolyamokat, a külföldi tapasztalatcseréket! a fia­talok beiskolázását, a gazdaságok kisgéppel történő el­látását. A kis- és nagyüzemek között alakuljon ki egész­séges verseny, de úgy. hogy mindkettő egyenlő esélyek­kel induljon. A történelem során bebizonyosodott hogy a parasztság mindenkor helytállt, és kivette részét az ország talpra állításából. Most is ez a célunk: tudjuk, hogv ezt az országot egyedül a mezőgazdaság tudia ki­emelni, éppen ezért nagy a mezőgazdaságban dolgozók felelőssége. Szeretnénk, ha a mezőgazdasági végzettségű szakemberek megértenék az idők szavát, és segítenék ezen nagy feladat zökkenőmentes megvalósítását. Pintér István, az FKGP Csongrád megyei elnöke, országgyűlési képviselő Rádiófelex ALÁÍRTÁK A SCHENGENI MEGÁLLAPODÁST. A luxemburgi Schengen faluban kedden délután öt állam — az NSZK, Franciaország és a Benelux-államok, azaz Bel­gium, Hollandia és Luxemburg — illetékes miniszterei alá­írták az öt ország egymás közti határain való határellen­őrzés megszüntetéséről szóló megállapodást, amelynek, az életbe lépéséig, mintegy két év alatt, az ötöknek egysége­síteniük kell vízumeljárásukat a kívülálló országok, Ma­gyarország irányában is. A szerződés az NDK állampolgá­raira is vonatkozik, s a „schengeni vízumot" az NDK je­lenlegi keleti határain is kérik majd. A schengeni meg­állapodás aláírói közül jelenleg az NSZK törölte el a ví­zumkötelezettséget Magyarországgal szemben, a másik négy ország viszont nem tette meg ezt a lépést. A belga igazságügyi minisztérium által az MTI tudósítójának adott tájékoztatás szerint addigra, amikor a megállapodás a par­lamenti ratifikálások után — várhatólag 1992-ben — életbe lép, minden kívülálló országgal szemben egységes eljárást kell, hogy alkalmazzanak az ötok. Ez Magyarország vi­szonylatában, elvileg, vagy az, NSZK-vízumkötelezettség — valószínűtlennek tűnő — visszaállítását, vagy a többi ,.schengeni ország" viszonylatában jelenleg fennálló ví­zumkötelezettség eltörlését jelenti, ami megfelelne a mos. tanában tapasztalható irányzatnak. (MTI) SÜTŐ ANDRÁS KANADÁBAN. Sütő András keddtől Kanadában tárja a nyilvánosság elé az erdélyi magyar­ság ügyét, a Marosvásárhelyen történteket. Az író kedden — a tervek szerint — Ottawában, a kanadai parlament konzervatív és liberális pártállású képviselőivel találkozik. Köztük lesznek az emberjogi bizottság tagjai, olyanok is, akik a közelmúltban helyszíni tapasztalatokat szereztek a helyzetről Romániában. Sütő András szerdán Torontóba látogat, hogy az. ott élő magyarokkal találkozzék. A leg­újabb romániai fejlemények különös időszerűséget adnak az író észak-amerikai körútjának, amely New York, Wa­shington és Cleveland után vezetett Kanadába. Sütő a tervek szerint Torontóból Budapestre repül. További gyógykezelést igényelnek súlyos sérülései (arccsont-, bor­datörés). amelyeket márciusban a marosvásárhelyi ma­gyarellenes pogromban szenvedett el. Bal szemén az első bostoni műtét nem sikerült, sőt az ütlegelés ellenére épen maradt jobb szemén súlyosbodott a szürkehályog. Sütő Andrásnak a későbbiekben újabb vizsgálatokra, s műtétre kell majd visszatérnie az amerikai kórházba. Az Egyesült Államok magyarsága gyűjtést indított a további kezelés, a műtét költségeire. (MTI) MAGYARORSZÁGRA ÉRKEZETT A BÉKESZOLGÁ­LAT ELSŐ CSOPORTJA. A Közgazdaságtudományi Egye­temen — ahol George Bush amerikai elnök egy éve beje­lentette a program indulását — kedden köszöntötték az amerikai Békeszolgálat hazánkba érkezett első cso­portját. A 60 amerikai fiatalt Andrásfalvy Bertalan mű­velődési és közoktatási miniszter. valamint Donald Kursch, az USA budapesti nagykövetségének ügyvivője üdvözölte. A Békeszolgálatot 1961-ben John F. Kénnedy elr.ök alapította, a kormányintézmény eddig zömmel fej­lődő országokban fejtette ki segítő tevékenységét George Bush tavalyi bejelentését követően az: idén kormányközi egyezményt írtak alá a szervezet magyarországi munkájá­ról, megkezdődött annak előkészítése. Az amerikai önkén­tesek a hazai angol nyelvoktatást segítik majd. Vala­mennyien képesített pedagógusok, sőt egyharmaduk tudo­mányos fokozatot is szerzett. Több mint 200 általános és középiskola nyújtott be pályázatot alkalmazásukra, de most csak 45-nek nyílik lehetősége erre. A delegáció többi tagja. 15 fiatal, azokban a felsőoktatási intézményekben dolgozik majd, amelyekben angoltanárokat képeznek. Az) amerikai szervezet ötéves magyarországi programja kere­tében összesen 465 nyelvtanár érkezik majd hazánkba. A csúcs 1993-ban lesz, ekkor 235 békeszolgálatos fogja segí­teni az angoltanítást. (MTI) OSZTRÁK ÉS MAGYAR KÖRNYEZETVÉDŐK A LAJTÁÉRT. Magyar és osztrák környezetvédők együtte­sen lépnek fel közös folyónk, a Lajta megmentéséért. E cél érdekében alapítványt tettek, amelynek induló tőké­jét a Mosonmagyaróvári Környezetvédő, Egyesület és a burgenlandi Grüne Bildungswerkstatt adta c't/sze, 50 ezer forint, illetve 10 ezer schilling értékben. Több éves programjuk első lépéseként ez év nyarán sokrétű felmé­rést végeznek az Ausztriában eredő, s Mosonmagyaróvár­nál több ágra szakadó folyón. Osztrák és magyar szakem­berek. egyetemisták és környezetvédők mikrobiológiai, botanikai, zoológiai vizsgálatokat folytatnak a Lajta mint­egy 150 kilométeres szakaszán. Regisztrálják a vízminő­séget, feltérképezik a^izennyezöforrá-sokat, dokumentálják a folyó közvetlen környezetében jelentkező, környezetká­rosító hatásokat. A felmérések tapasztalatai alapján ha­tározzák meg azokat a tennivalókat, melyekkel a kedvezőt­len környezeti ártalmak csökkenthetők, illetve megszüntet­hetők. Az alapítványtevők vállalkozásuk sikeres megvaló­sításához számítanak a vállalatoknak, tudományos intéze­teknek, a folyó menti települések lokálpatrióta egyesüle­teinek anyagi és erkölcsi támogatására. Az alapítvány nyi­tott bárki csatlakozhat hozzá. (MTI) DE GAULLE-EMLÉKÜNNEP — VÍZI PARÁDÉ A SZAJNÁN. Még a látványosságokhoz alaposan hozzászo­kott párizsiaknak is sok újdonságot hozott az a nagysza­bású parádé, amelyet hétfőn, késő éjjel rendeztek a Szaj­na egyik szakaszán, a francia főváros központjában, a hét­fői De Gaulle-emléknap befejezéseként. Csak névre szóló meghívóval lehetett a lezárt területre menni. Kiderült hogy több a meghívó, mint a he.y, s így sokan csak nagy tolakodva tudtak helyükre jutni, megvíva a maguk csa­táját a rendőrökkel. Az emlékbizottság, amelynek veze­tője Párizs gaullista polgármestere, Jacques Chirac volt, több mint harmincmillió frankot költött erre az. egyetlen programra. (MTI) GÉPELTÉRÍTÉS. Három fegyveres kedden Finnor­szágba kényszerítette az Aeroflot szovjet légitársa­ság egyik, belföldi vonalon közlekedő utasszállító repülő­gépét. A Riga és Murmanszk közötti járaton 54 utas tar­tózkodott. A TASZSZ kedd délben kiadott jelentése szerint a gép utasaival együtt leszállt a finn főváros repülőterén. A szovjet hírügynökség a finn STT hírügynökségnek a re­pülőtéri diszpécserszolgálatot idéző jelentésére hivatkoz­va közölte, hogy a gépet három fegyveres kerítette hatal­mába és térítette el eredeti úticéljától. A jelentés szerint a rendőrség megkezdte az ügy vizsgálatát. Huszonnégy óra alatt ez volt a második szovjetunióbeli géprablás. Hétfőn egy nemrég visszavonult pilóta az odesszai terület Izmail városának repülőteréről lopott el egy AN—2 típusú gépet, és azzal Törökországba szökött. Finn rendőrségi közlemény szerint a géprablók megadták magukat, az utasok kiszáll­tak. és biztonságban vannak. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom