Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-12 / 139. szám

80. évfolyam, 139. szám 1990. június 12., kedd Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Szófia: szocialisták - Prága: Polgári Fórum Peresztrojkapárti pátriárka — Kína bízik a szocializmusban Dühöng a szovjet elnök — Kormánypártiak az ellenzékkel mokrata Mozgalom—Együttélés Koalíciónak 10 képviselői helye van. Űgy tűnik, Bulgáriában igazi különlegességet hoznak a többpárti választások, melyek tisztaságát némely ellenzéki politikusok ugyan vitatják. Ügy tűnik, a „kommunista utód", a Bolgár Szocialista Párt a térségben példátlan módon győzelmet arat, az előzetes közlések szerint mintegy 47 százalékot jósolnak neki. Csehszlovákiában viszont a Polgári Fórum diadalát éneklik a hírügynökségek, az első kommentárok Havel elnök személyes sikereként értékelik az eredményt. Két új szovjet vezető: az ortodox egyház új pátriárkája az észt II. Alekszij lett. akit a reformok támogatójaként mutatnak be; a frissen kinevezett budapesti nagykövet pedig Ivan Aboimov, aki eddig külügyminiszter-helyettes volt, és jól beszéli Petőfi nyelvét. A magyar, többpárti Parlamentben tegnap az alkotmánymódosításról vitatkoztak. Kisebbfajta skandalumnak számít, hogy két MDF-es képviselő, mindenfajta pártálláspont és paktum ellenében, a köztársasági elnök közvetlen választása mellett érvelt. Ezalatt a zavaros KeletEurópával mitsem törődő Kínában zavartalanul folyik tovább a szocializmus építése. Reform az alsóbb szinteken: kulturális rovatunkban az egyetemeken szükséges változásokról mond véleményt egy szegedi professzor. Márok Tamás Szlovákiai eredmények, szövetségi mandátumok A -vasárnap este közzétett hivatalos adatok szerint a szlovák pártokra leadott szavazatok megoszlása a következő: Közvélemény az Erőszak Ellen — 29,34 százalék, Kereszténydemokrata Mozgalom — 19,2 százalék, Szlovák Nemzeti Párt — 13,94 százalék, CSKP — 13,34 százalék. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom—Együttélés Koalíció a várakozást messze felülmúlva .8,66 százalékot ért el. Bejutott még a szlovák parlamentbe (ahol a szövetségi és a cseh törvényhozással ellentétben háromszázalékos a küszöb) a Demokrata Párt (4,39 százalékkal) és a Zöldek Pártja (3,48 százalékkal). Mindezek alapján a szlovák parlamentben a Közvélemény az Erőszak Ellen 46 mandátumot, a Kereszténydemokrata Mozgalom 30, a Szlovák Nemzeti Párt 21, a kommunista párt 20, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom—Együttélés 12, a Demokrata Párt 6, a Zöldek Pártja pedig 3 mandátumot kapott. A Közvélemény az Erőszak Ellen Mozgalom, a szlovákiai Kereszténydemokrata Mozgalom és a Demokrata Párt képviselői vasárnap este bejelentették, hogy készek kormánykoalíciót alakítani. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az FMK hány mandátumot kapott a szlovák, illetve a szövetségi parlamentben. Időközben az előzetes eredmény alapján ismertté vált a mandátumok pártok közötti megoszlása a szövetségi parlamentben. A Polgári Fórumnak 114, a Közvélemény az Erőszak Ellen Mozgalomnak 50, a CSKPnak 40, a Kereszténydemokrata Mozgalomnak 33, a Mozgalom az Önigazgató Demokráciáért—Morva és Szilézia Társaságnak 16, a Szlovák Nemzeti Pártnak 11 és a Magyar KereszténydeBulgária Gyöz a kormánypárt? Zseljo Zselev, a bolgár ellenzék vezetője hétfő reggel újságíróknak kijelentette, hogy „a választások tisztességtelenül kezdődtek, és tisztességtelenül fejeződtek be". Plovdivban és Pazardzsikban az ellenzék képviselői — korábbi megnyilatkozásaikkal ellentétben — komoly visszaélésekről beszélnek. Ruszéban állítólag sztrájkot terveznek, Szófiában a nemzetgyűlés előtt pedig löbb ezren tüntetnek. A választások tisztaságára ügyelő (a nemzeti kerekasztal által életre hívott) testületek ugyanakkor nem tudnak a választási törvény, vagy etika olyan megsértéséről, amely megkérdőjelezhetné a szavazás érvényét Todor Batkov, a választások szabadságának garantálására alakult társadalmi tanács tagja megismételte ezt a véleményt, hozzátéve, hogy „persze nem mindenkinek tetszenek a várható eredmények". Szófiában hivatalosnak tekinthető közlések szerint az ötvenöt százalékot is meghaladja az ellenzéki szavazatok aránya, ez azonban a BSZP országos győzelmét nem befolyásolja. Nem tudni még, hogy az egyéni választókerületekben pontosan hány képviselő került be a nemzetgyűlésbe. Előzetes adatok szerint azonban az ellenzékiek száma meghaladja a BSZP-képviselőkét. Gorbacsov: „Kövessenek meg!" A hét végén megtartott csehszlovákiai választások tökéletes rendben zajlottak le; a precíz szervezésnek köszönhetően rendkívül nagyarányú volt a részvétel; a választási bizottságok felkészülten, hozzáértéssel és pártatlanul végezték tevékenységüket — így összegezte tapasztalatait az amerikai kongresszus által szervezett nemzetközi megfigyelő küldöttség, amelynek munkájáról a delegáció két magyar tagja, Haraszti Miklós (SZDSZ) és Roszik Gábor (MDF) számolt be a Parlament hétfői ebédszünetében rendezett sajtótájékoztatón. Roszik Gábor kifejtette: mindenütt alapvetően kedvező benyomásokat szereztek, csupán két rendellenességet tapasztalt és tett szóvá a megfigyelő küldöttség. Egyrészt a Szlovákiából visszatérő megfigyelők elmondták: több helyen észrevételezték — s ez nagyon kellemetlen volt a megfigyelő delegáció magyar tagjai számára —, hogy a Magyar Televízió, amelynek adását körülbelül 600 ezer szlovákiai magyar nézheti, a 48 órás kampánycsendet megszegve beleavatkozott a csehszlovákiai választásokba. Kifogásolták, hogy az említett műsorban valótlan információ hangzott el az egyik csehszlovákiai párt megszűnéséről — mondta Roszik Gábor. Ehhez Haraszti Miklós hozzáfűzte: a megfigyelő bizottság az eset kapcsán egyrészt szóvá tette, hogy az MTV egy párt oldalán avatkozott be. Másrészt — és ez a súlyosabb gond —, hogy a Független Magyar Kezdeményezésnek a kampánycsend következtében nem volt módja cáfolni a műsorban elhangzottakat Mihail Gorbacsov koholmánynak nevezte azt az állítást amely szerint neki személyesen köze volt Borisz Jelcin tévéinterjújának késedelmes sugárzásához. A szovjet elnök mindezt az Oroszországi Föderáció Népi Küldöttek Kongresszusához intézett hétfőj üzenetében jelentette ki. Mihail Gorbacsov az üzenet szerint csak akkor szerzett tudomást az interjú létéről, amikor a késéssel öszszefüggő probléma az orosz parlament elé került. A szovjet elnök arra kérte a kongresszust, vizsgálja ki, hogy ki, és milyen céllal agyalta ki ezt a provokációt. Reményét fejezi ki, hogy a neki szóló támadást végrehajtó személyek nyilvánosan fogják őt megkövetni. Az ügy hátteréről Mihail Nyenasev, a szovjet állami televíziós és rádiós bizottság elnöke az OSZSZSZK népi küldöttei előtt szombaton adott tájékoztatást. Borisz Jelcin pénteken interjút adott a központi televíziónak, de azt a tervezett időpontban — péntek este — nem sugározták. Mihail Nyenasev aki hangsúlyozta, hogy a döntés kizárólag az ő személyes döntése volt — a péntek esti műsor túlzsúfoltságával magyarázta a lépést. Ezen az estén a tévé élőben közvetítette Mihail Gorbacsov és Margaret Thatcher közös sajtóértekezletét. A Jelcininterjú így csak szombat este került adásba az első központi programban. Borisz Jelcin pénteken készült és szombaton sugárzott interjúja elsősorban a lakosság türelmét, megértését kérte a gazdasági nehézségek megoldásához. Mint mondta, két, maximum három évre szóló programja van a helyzet stabilizálására, és az életszínvonal emelésére. Kitért arra, hogy a politikai csoportosulások közötti vita, a szilárd többség hiánya megnehezíti a fontos döntések meghozatalát A megosztottsággal öszszefüggésben kifejtette, hogy a köztársasági parlament vezetőinek nem kell egyik csoporthoz vagy tömörüléshez sem tartozniuk, ö maga kilépett a Demokratikus Oroszország nevű tömörülésből, amelynek, megválasztásáig, egyik vezéregyénisége volt Azt is hangoztatta, hogy ha a parlamentben nehézségekbe ütköznek a program elindításához szükséges döntések, a néphez fog fordulni. Eszt az új pátriárka Űj pátriárkával fogadhatták az orosz pravoszláv nívóik a hétfőt, amikor letelik a hagyományos negyven napos gyász Pimen, Moszkva és egész Oroszország előző itJki vezetőjének halála utan. Utódját, II Alekszijt, I^ningnád és Navgorod eddigi rnetropoli táját vasárnap ünnepélyes külsőségek között iktatták be 'hivatalába. Az orosz ortodox egyházi hierarchia liberális szárnyának vezetőjeként ismert pátriárkát megfigyelők a gorbacsovi peresztrojka támogatójának tartják, s ezért jelentős átalakításokat várnak tőle. Valószínűsíthető azonhan, hogy a viszonylag fiatalnak számító 61 éves egyházfő legerősebb ellenfele Filaret volt, Kijev, Galícia és Ukrajna rnetropoli tája. A „szürke eminenciásnak" tekintett és erősen konzervatív nézeteiről ismert Filaret az elhunyt Pimen egyik legközelebbi tanácsadója volt, s a pátriárka halála után őt választották az orosz ortodox egyház helytartójává, ügyeinek ideiglenes fejévé. (MTI) (Az összeállítás a 2 oldalon folytatódik.) Nyerni is, veszteni is lehet IBUSZ-t vegyenek! Mára úgy fordult a világ, hogy nemcsak munkával lebet legálisan pénzt keresni, hanem, többek között spekulációval is. Az első, magánbefektetők által is vásárolható, klasszikusnak számító részvényt tegnap kezdte el árusítani az IBUSZ. Mester János, a szegedi iroda vezetője csaknem 200 ezer forintot fektetett saját vállalatába, azaz megvette mind a 40 részvényt, amelyet egy IBUSZ-dolgozó maximálisan jegyezhet. De nemcsak a főnök bízik a cég jövőjében — spekulál árfolyamnyereségre —, több mint 300 részvényt az „utcán át", vagyis, lakossági befektetők vásároltak meg tegnap Szegeden. A vevők sokfélék. A legkisebb tétel 2 darab volt a 4900 forintért árusított részvényből, a legtöbbet egy nyugdíjas műkereskedő vette, szám szerint negyvenet. Székesfehérváron egy lelkes spekuláns egyenesen devizaszámlájáról, hivatalos árfolyamon átváltott forintért vásárolt részvényeket. Igaz, különalkut is kötött a vállalattal, túljegyzés esetén visszaválthatja forintjait. Természetesen, hivatalos árfolyamon. Túljegyzés. Előfordulhat, hogy nagyobb az érdeklődés, és a kibocsátott 400 ezer részvénynél többre akad majd vásárló. Most mindenkitől elfogadják a pénzt — közületeket csak a bankátutalást követően szolgálnak ki — s majd később rendezik a sorokat. Alapelv, hogy a magánbefektetőket sorolják előre, s így túlkereslet esetén néhány vállalat részben vagy egészben hoppon maradhat Hová ez a nagy tolakodás? Az ezer forint névértékű 4900 forintért árusított részvény árfolyamértéke ma még mesterséges. A fix kamatozású kötvényekkel egyszer már „megvezették" az állampolgárokat a részvény azonban másféle befektetés. „Aki részvénytulajdonos, az nem egy rögzített kamatöszszeghez jut hanem egy jól működő vállalat esetén jelentős profitra tehet szert egyfelől az évi vállalati teljesítmény alapján kifizetendő osztalék, másfelől a részvény felértékelődése miatti árfolyamnyereség révén." — kínálja a maga portékáját az IBUSZ-tájékoztató. Ehhez rögtön hozzá kell tenni, hogy osztalékot csak a névértékre fizetnek, s így akármilyen jól is működik a cég, bármekkora osztalékot is tud fizetni, ezer forintra számolva meglehetősen szerény lesz a jövedelmezőség. Marad tehát az árfolyamnyereség. Az, hogy a 4900 forintos árfolyamnak mennyi köze van a valósághoz, azt a tőzsdenyitást követő első néhány nap megmutatja. A spekulánsok 1520 százalék azonnali arfolyam-növekedést várnak, a június 21-ei nyitás után minden IBUSZ-részvénytulajdonos a tőzsdét figyeli. A cég mindenesetre bízik a budapesti és bécsi tőzsdén egyaránt jegyzett részvények gyors árfolyam-emelkedésében; „Már az előzetes érdeklődés is rendkívüli nagy, márpedig a nyugati tőzsdék befektetői jobban el vannak kényeztetve, mint a magyarok, sokkal nagyobb ugyanis a választék, mégis IBUSZ-részvényt kívánnak vásárolni. A külföldiek bizalma Önben is bizalmat ébreszthet". A mai adótörvények értelmében a részvényvásárlásra kifizetett összeg levonható az adóalapból, de csak az összjövedelem 30 százalékáig. (Ez utóbbi „csak" miatt az írás elején említett befektetőnek vélhetően nem fáj a feje.) Az osztalék után, a kamathoz hasonlóan 20 százalék adót kell fizetni. Az árfolyamnyereség is adózik, a vételárnál magasabb áron értékesített részvényből származó plusz ugyancsak 20 százalékos kulccsal. Az árfolyamveszteségről ilyen értelemben nem rendelkezik az adótörvény. S még valami — anélkül, hogy ellenreklámot csinálnék —, amiről a tájékoztatók általában csak kisebb betűkkel, vagy egyáltalán nem írnak. A személyi jövedelemadó-törvény csak a hosszabb távú tőkebefektetéseket preferálja, csak ezek írhatók le az adóalapból. Ha valaki két éven belül adja el „adókedvezményes" értékpapírját, visszamenőlegesen behajtják rajta az elmaradást. Aki két év múlva ad túl rajtuk, annak az eladás évében adódik hozzá a személyi jövedelemadó alapjához. Kovács András EX