Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-12 / 139. szám

2 Körkép 1990. június 12., péntek Országgyűlés Áz alkotmánymódosítás vitája Az utóbbi hetekben már megszokottá vált hosszadalmas ügyrendi vita mellőzésével fogadták el a képviselők Szabad Györgynek, az Országgyűlés megbízott elnökének javaslatát a hétfői és a keddi ülésnap tárgysorozatáról. Eszerint az alkotmánymódosítási törvényjavaslat feletti általános vitát folytatjók, majd azt követően az Országgyűlés megtárgyalja a Mentelmi és összeférhetetlenségi Bizottság Speidl Zoltán (MDF) mentelmi ügyével kapcsolatos határozati javaslatát; dönt képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről, illetve két előterjesztés sürgős tárgyalásáról. Még mielőtt az elfogadott napirendi pontok megtárgyalására tértek volna, az elnök bejelentette a legfőbb ügyész helyettese indítványozta Szabó Lukács (MDF) mentelmi jogának felfüggesztését; az ügyet a Mentelmi és összeférhetetlenségi Bizottság vizsgálja felül, majd javaslatát az Országgyűlés elé terjeszti. Ezt követően — szintén napirenden kívül — Fodor István (független) kért szót, s rövid megemlékezést tartott Dálnoki Miklós Béláról, az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnökéről születésének 100. évfordulója alkalmából. Nem a cirokseprő adója Az alkotmánymódosítás általános vitájában 26 hozzászólás hangzott el — beleértve a közben lezajlott ügyrendi vitát is, amelyben többen többször kértek szót. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot elemezve a képviselők főként a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, az MDF és az SZDSZ közötti megállapodásról, a nemzetiségek jogainak és parlamenti képviseletének garantálásáról, a konstruktív bizalmatlansági indítványról, az úgynevezett kétharmados szabályról, illetve a négyféle szavazási módról, valamint az egész törvényjavaslat terjedelméről és sürgősségének szükségességéről fejtették ki pro és kontra érveiket. csakúgy, mint egy héttel ezelőtt. A hétfői megnyilatkozásokból új elemként emelhető ki, hogy két MDF-es képviselő is a közvetlen elnökválasztás mellett tette le, egyelőre szóban a voksát. Élénk vitát kiváltó ügyrendi javaslatot tett Torgyán József (FKgP, frakcióvezető). Indítványozta: az eLnök zárja le a vitát, sem az országnak, sem az Országgyűlésnek ugyanis nincs ideje hogy érdektelen, felesleges felszólalásokat hallgassanak végig, mint ahogy arra sincs szükség, hogy mind a 386 képviselő hallassa a hangját. Ehhez a javaslathoz csatlakozott Kónya Imre (MDF frakcióvezető) annyiban módosítva azt; csak azokat hallgassák még meg, akiknek valóban módosító indítványuk van. Torgyán József, illetve Kónya Imre javaslataival az ellenzéki pártok természetesen nem értettek egyet, elemi jogaik csorbításának minősítették azokat. Ahogyan Tölgyessy Péter (SZDSZ frakcióvezető) fogalmazott: a Magyar Köztársaság alkotmanyanak módosításáról van szó, nem pedig a „cirokseprő adójáról" Az ügyrendi vitát lezárva és a törvényjavaslat általános vitáját korlátozás nélkül folytatva még négyen kértek és kaptak szót. Ezután lezárult az alkotmánymódosítás általános vitája. Bővül a kínai mag? A szisztematikus népszerűsítési propaganda eredményeként a kínaiak már hozzászoktak a gondolathoz, hogy a királycsináló Teng Hsziao-ping megfogalmazása .szerint a Sanghajból Pekingbe vezényelt Csiang Cö-mm pártfótitkár a jelenlegi kínai pártvezetés elsó számú egyénisége, azaz a vezetés „magva". Éppen ezért nem kis meglepetésként érte a kínai és külföldi megfigyelőket az a kijelentés, amelyet Vang Csen kínai alelnök tett egy japán vendég előtt. Vang Csen a következőket mondotta: Teng Hsziao-ping és a proletárforradalmárok idős generációja más tagjainak teljes támogatásával a Kínai Kommunista Párt vezetésenek harmadik generációja, beleértve Csiang Cö-min pártfőtitkárt és Li Peng miniszterelnököt, hatékonyan vezeti a kínai népet és az. országban élő nemzetiségieket. Az egypárti hatalom csúcsán tevékenykedő kínai vezetők minden mozdulatát ós megnyilatkozását élénken figyelő elemzők számára újabb fejtörést okoz, vajon mi késztette Vang Csent arra, hogy enyhén szólva módosítsa Teng Hsziao-ping döntését, és Csiang Cö-min mellé helyezze Li Penget, mint a legfelsőbb pártvezetés jelenleg uralkodó kollektívájának magját? Vannak, akik úgy teszik fel a kérdést: netán meggyengült Csiang Cö-min pártfőtitkár pozíciója, és megerősödött a keményvonalasságáról közismert Li Peng befolyása a pártvezetésben ? Vang Csen, nyilván a bizonytalankodók megnyugtatásara. azt is hozzátette félreérthető nyilatkozatához, hogy Kínában teljes a politikai-társadalmi stabilitás és egység, s ő személy szerint bízik Kína szocialista jövőjében. Fidesz Iránymutatást! A Fiatal Demokraták Szövetségének képviselői 19 módosító indítványt nyújtottak be az alkotmánymódosítási törvényjavaslathoz — mondotta Áder János a Fidesz sajtótájékoztatóján. Szájer József hangsúlyozta: az indítványok egy része koncepcionálisan' érinti mind az alkotmánymódosítást, mind. az MDF—SZDSZ „paktumát". A Fidesz a két nagy párt megállapodásával lényegében egyetért, ám a megkötés körülményeit vitatja. Ebből kiindulva vonatkozik a Fidesz-javaslatok némelyike a „paktum eivilizálására". A fiatal demokraták ugyancsak javasolják, hogy a földtörvényt is kétharmados többségű elfogadáshoz kössek, hogy pártkonszenzushoz jegyen kötve, s kimunkálása során a kisgazda koncepción kívül más pártok elképzelései is „labdába rúghassanak". Áder János közölte: szükségesnek tartják növelni azoknak a tisztségviselőknek a körét, akiknek kinevezése minősített többségű parlamenti szavazáshoz kötött. Kétharmados elfogadást indítványoz az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnöke esetében. A Fidesz aggályosnak véli a konstruktív bizalmatlanság intézményének meghonosítását is. Szintén nem tartaná szerencsésnek, ha a köztársasági elnök mandátumának időtartama egybeesne a parlamenti ciklussal. A Fidesz szerint gondot jelent, hogy a módosítási koncepció nem tartalmaz semmilyen iránymutatást, illetve nem épít be olyan fékeket, amelyek meggátolnák az alaptörvény további toldozását - foldozásá t. Rádiótelex semmi akadálya. Speidl Zol- cikke miatt konfliktusa tátán elmondta: újságíróként madt a Salgótarjáni Ötvöindítottak ellene eljárást an- zetgyár igazgatójával. Az nak kapcsán, hogy egy sza- Országgyűlés elfogadta a bibadalmi csalással foglalkozó zottság javaslatát. Képviselői indítványok Nincs mentelmi joga... Egy kivételével valamenynyi indítvány napirendre tűzését indokoltnak tartották a képviselők. Döntésük alapján megtárgyalják majd Kőszeg Ferenc és Matyi László szabad demokrata képviselők három önálló indítványát a SZOT és tagszervezetei, illetőleg az egykori KISZ és jogutódai, továbbá a Hazafias Népfront elszámoltatásáról, valamint a szakszervezeti tagdíjfizetés önkéntességéről; Soós Karoly Attilanak az SZDSZ képviselőcsoportja nevében benyújtott, a Budapest— Bécs világkiállítással kapcsolatos indítványát; Szalay Gábor (SZDSZ) indítványát a kormány energiapolitikai koncepciójáról; Palkovics Imre (MDF) önálló indítványát a Magyar Szakszervezetek Üdülési es Szanatóriumi Főigazgatóságának kezelésében levő vagyonról és annak működtetéséről; Pap János (Fidesz) önálló indítványát a környezetvédelmi ideiglenes bizottság megalakításáról; Bogárdi Zoltán (MDF) javaslatát a mezőgazdasági állandó bizottság létrehozására; valamint Rózsa Edit (SZDSZ) és Deutsch Tamás (Fidesz) közös indítványát gyermek- és ifjúsági különbizottság felállítására. Szabad György felkérte az illetékes bizottságokat, hogy tárgyalják meg az önálló indítványokban foglaltakat, és készítsék el állásfoglalásukat. Egyetlen önálló indítvány napirendre tűzésével nem értett egyet a plénum, mégpedig Mezey Károly (MDF) javaslatával, hogy a bizottsági üléseken a jelenlevők tartózkodjanak a dohányzástól. Ezt követően rátértek a következő - napirendi pont, nevezetesen az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága Speidl Zoltán (MDF) képviselő mentelmi joga felfüggesztésének ügyében készített jelentésének tárgyalására. Az MDF képviselője ellen 1989. május 23-án rágalmazás vétségének elkövetése miatt tettek feljelentést. A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság álláspontját Hasznos Miklós ismertette a plénum előtt Mint elmondta: vizsgálatuk során egyértelművé vált, hogy a cselekményt Speidl Zoltán akkor követte el, amikor még sem képviselő, sem képviselőjelölt nem volt, sőt a büntetőeljárás is még jóval a képviselő-választások előtt kezdődött. Így az üggyel nem hozható kapcsolatba a mentelmi jog, fel sem merülhet a zaklatás lehetősége. A bizottság ezért úgy foglalt állást, hogy indokolt a mentelmi jog felfüggesztése, így a bírósági eljárás lefolytatásának nincs Bizonytalan vakáció A hatályos alkotmány szerint az Országgyűlés rendes ülésszaka június 15-én, azaz már pénteken véget ér. Az MTI értesülése szerint az ülésszak lezárásáról vagy meghosszabbításáról — azaz az alkotmány ilyen értelmű módosítására- vonatkozó javaslatról — döntés még nem született. Viszont a kormány tervezi, hogy sürgősséggel benyújtja javaslatát: hívjanak össze rendkívüli ülésszakot — erre az alkotmány természetesen lehetőséget ad —, amely július közepéig tartana. A hosszabbítás — bármilyen formában — már csak azért is szükséges, hogy a plénum megalkothassa az önkormányzatokkal kapcsolatos törvényeket, mert ezek nélkül nem lesz lehetséges a helyhatósági választások megtartása szeptemberben. (MTI) A népakarat kísértete Tavaly ősszel veszélyes szellemet szabadítottak ki lelkünk „palackjából": a „Döntsön a nép!" szellemét. Belekóstolhattunk annak lehetőségébe, hogy közvetlenül t* befolyásolhatjuk politikai életünk felhőrégióit. A szellemidézők bizonyosan nem számoltak azzal, hogy ezek után a nép nemcsak akkor szeretne dönteni, amikor a fővárosi politikai elitek szúk pártérdekei azt éppen megkíván, ják — hanem akkor is, ha az istenadta nép úgy akarja Elvi kérdésről van sző. A népakarat a démosz (a köznép) uralmának (a demokráciának) egyik alapelve. A póri nép akarata pedig nem is mindig vág egybe a szakértő és profi pártpolitikusok elképzeléseivel. Ezért nem hat az újdonság erejével, ha néhány tavalyi „demokratánk" már szívesebben nevezi magát liberálisnak. A liberális ászutópia úgy tartja, hogy a közjó letéteményese a Parlament, mert a megválasztott pártpolitikusok megtestesítik a nemzet érdekeit és megvalósítják a nép afkara. tát. A parlamentarizmus eszméje szerint a — kenetteljesen honatyáknak titulált — elit országos gyűlésében nem a szúk érdekek dominálnak, hanem a nyilvános vitákban elhangzott racionális érvekből valami általanosan ésszerű és hasznos születik. Így alakul ki a Parlament „szentsége", amely a hatalmi ágak elválasztása ellenére az Országgyűlés monopolhelyzetét leplezi. Az SZDSZ és MDF partelitjei között megkötött paktum azonban rávilágított a párt- és egyéb erdekek uralmának nyers valóságára A „szent" Parlament kitűnő eszköz lehet az érdekharcok es kompromisszumok játékához — a népakaratra, a demokráciára hivatkozva. Ezért már nem lep meg. ha a nép általi közvetlen elnökválasztás miatti csatákat a Parlament-pártiak újfent az „erős" és „gyenge" elnök, valamint a „parlamentarizmus eszméjének" önmagukban semmitmondó frázisaival vívják meg Terjedelmi korlátok miatt nem térhetek ki arra, mennyi manipulatív és félelmet keltő téveszme veszi körül az „erős" elnökről alkotott elképzeléseket. Erről röviden annyit, hogy az elnök súlya igenis az alkotmányosan biztosított jog- és hatáskörök mértékén múlik. Demokráciát veszélyeztető „elnöki hatalom" lényegében akkor alakulhat ki, Iha az elnök szert tud tenni az Országgyűlést helyettesítő jogkörökre, vagy biztosítják neki (a kormányfő ellenében) a végrehajtő hatalom kézben tartását. Mivel a Parlament elsődleges funkciója a törvény-előkészítés és törvényhozás, valamint a kormányzati döntések behatárolása, egy „erős" elnök akkor veszélyezteti a parlamenti demokráciát, ha felhatalmazzák a hatályos törvények megváltoztatására, ha törvényerejű rendeleteket hozhat, ha az alkotmányos kereteken belül született parlamenti határozatok ellenében, közvetlenül fordulhat a néphez (például népszavazást kezdeményezve), vagy ha utasíthatja a kormányzati bürokráciát is. Ilyen felhatalmazások (jogkörök) híján egy „erős" elnök, különböző funkciók révén, kellő ellensúlyt képezhet a pártérdekek uralta Parlamenttel szemben ... Kísértet járja be szentjeink országos gyűlését, a népakarat kísértete. Löffier Tibor ANTALL JÓZSEF FRANCIAORSZÁGBA UTAZIK. A Magyar Köztársaság miniszterelnöke Michel Rocard francia miniszterelnök meghívására június 22-én kétnapos munkalátogatásra Párizsba utazik. A magyar miniszterelnök bonni látogatását befejezve indul a irancia fővárosba. Antall József találkozik Francois Mitterrand köztársasági elnökkel is. A tervek szerint megbeszélést folytat az ellenzéki pártok vezetőivel, illetve francia gyáriparosokkal. s más jelentős gazdasági érdekeltségek vezetőivel is. (MTI) DE MAIZIERE WASHINGTONBAN. Az NDK nem akarja késleltetni az össznemet választásokat, de azok időpontja belső és külső tényezőktől egyaránt függ — mondotta Lothar de Maiziere kormányfő. Az NDK miniszterelnöke, akit hétfőn Washingtonban fogadott George Bush elnök, eddigi amerikai nyilatkozataiban nem fogalmazta meg egyértelműen kormányának álláspontpontját sem a választások, sem a német NATO-tagság kérdésében. Lothar de Maiziere szerint jó jel, hogy a szovjet—amerikai csúcstalálkozón elhalasztották a döntéist Németország NATO-tagsága kérdéseben, hiszen ez arra utal, hogy ejganerik a németek önrendelkezési jogát. A kormányfő_értékelte a Szovjetunió jogos biztonsági igényeit, amelyének a német NATO-tagság nem felelne meg. A Newsweeknek kijelentette, hogy az NDK vállalatainak harminc százaléka gond nélkül be fog illeszkedni a piacgazdaságba, további 40-50 százalékuk pedig támogatással, a szerkezet átalakításával ugyancsak meg tud majd felelni az új követelményeknek. Nézete szerint Berlinnek kell az egységes Németország fővárosává válnia. NORVÉG OLAJ A BALTIKUMNAK. Gazdasági segítségért folyamodtak Norvégiához a három balti köztársaiság külügyminiszterei. A segítségnyújtás lehetőségéről tárgyalt Algirdas Zaudargas litván, Jannis Jurkans lett és Lennart Meri észt külügyminiszter Oslóban, Kjell Magne Bondevikkeű. a norvég diplomácia vezetőjével. A balti köztársaságok mindenekelőtt kőolajat szeretnének kapni az olajexportáló skandináv országtól, hiszen Moszkvával támadt eüentetük miatt ásványolaj-el látásuk bizonytalanná vált. A norvég fél elvi támogatásáról biztosította a függetlenség útjára lépett balti köztársaságokat, de nem tett határozott ígéretet a gazdasági segítségre nézve. Gazdasági támogatást ugyan nem ígért Oslo, de — mint a norvég külügyminiszter hangsúlyozta — nem is gördít akadályt az elé, hogy a balti köztársaságok norvég magáncégektől keményvalutáért, világpiaci áron olajat vegyenek. CÁFOL DODD. „A Magyar Hírlap 1990. junius 7-i szamának 2. oldalán, MTI-forrásra hivatkozva, beszámolót közölt Christopher Dodd amerikai szenátor előző napi bu. karesti sajtóértekezletéről. A tudósítás szerint Dodd szenátor kijelentelte: .Személyesen mindent megteszek annak érdekében hogy Románia megkapja a kereskedelmi kedvezményt.' Dodd szenátor felhatalmazott annak közlésére — amit egyébként a helyszínen személyesen, is tapasztaltam —. hogv ilyen kijelentést három és fél napos romániai útja alatt sehol sem tett. A szenátor diplomáciai nyelvet használt, jövő időben és feltételes módban beszélt.. Azt mondta: semmi sem okozna nagyobb örömet, számára — aki 14 évig harcolt a Ceausescu-rezsim ellen, a romániai emberi jogokért és a kisebbségek jogaiért —, mint az. hogy ha aktuális lesz az amerikai szenátusban a Romániának nyúitandó segítség kérdése, kiállhatna a szenátus elé, és telien szívvel támogathatná azt." A SZOVJET HADSEREG FÜGGETLEN A PARTTÓL. A szovjet hadsereg tisztikarának jelentős része úgy érzi, hogy nem tartozik engedelmessége el a kommunista pártvezetésnek — állítja egy szovjet tábornok. Venyedikt Fjodorov leningrádi vezérőrnagy véleményét a Jerusalem Poet című angol r.yelvú izraeli napilap tárta a nvilvá. nosság elé. hétfői számában. A szovjet tábornok, állítását indokolva, két tényezőre hívta fel a figyelmet Az egyik py S7KP tekintélyének mélv válsága, a másik a hadsereg demokratizálódása. Az. utóbbi szerinte a ranglétra közéoső é? alsó fokain álló t s/tek körében oly mértékben előrehaladt.. hogy a parancsnoki állománv e része lelkiismeretére hallgatva m<'ríeselné. hogv teliesítse-e a felső pártvezetés utasításait. Ezt helveslőleg említette a tábornok, mert mint mondta. ..történelmünk során túl sok parancrot téliesítettünk gondotkn+áa n^kiji katasztrófái'* következményeket idézve elő". Venyedikt Fiodorov ve/érórnagv nem nsztia ugyanakkor a katonai államcsíny miatt aggódok véleményét A hadsereg ..függetlenedése" a tábornak .szerint nem ilven iránvba mutat. Érvelése szerint egy katonai oucas több okból valószínűtlen. Eg'nrészt. azért, mert a hadsereg vezetése nem önt+efneott. másrészt nedig azért mert nincs a katonai ve/rtők között olyan naev he(o'"ású rteméirtség. aki kéoss p«v min* megszervezésére Megítélése szerint az államcsínyre ha.ilnm-vj katonai vezetőknek ni*"-* te'rintélvük a t;sztikar a'sóhb régióiban puccsot előkészítő parancsaikat nem teljesítenék. (DPA)