Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-11 / 138. szám

80. évfolyam, 138. szóm 1990. június 11., hétfő Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Szaporodnak a támogatók és az ellenzők Portörlés sem lett a nagytakarításból — Miért nem kapni DM-et? Rablás Makón — Labdarúgó-vb, 3. nap: papírforma Mai lapunk főcímének magyarázatául csak annyit: a köztársaságielnök-választásra vonatkozik. Mármint, hogy az elnököt a nép maga választhassa! Olvasóink emlékezetébe idézzük, hogy legutóbb a szocialisták, tegnapi értesülésünk szerint pedig az MSZMP KB ügyvezető titkársága is óva intett attól, hogy újabb alku szülessen a Parlamentben. A szabad demokraták másképp vélekednek... A hét végének belpolitikai hírei között találtuk, hogy az Építő-, Fa és Epitőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége 5 millió forintos kezdő tőkével alapítványt létesített — munkanélkülieknek. A Recski Szövetség Pécsett tartott nagygyűlésén azt sürgették a résztvevők: kártérítési kormány hivatalt állítsanak föl a törvénysértések áldozatául esettek, a bebörtönzött cs jóvátételi munkára elhurcolt emberek anyagi rehabilitációjára. Magyar vonatkozású, de lengyelországi a hír: tegnap megnyílt a poznani vásár, melynek részt vevő vállalatait némi bizonytalanság jellemzi. Ami pedig szűkebb patriánkat illeti — figyelmükbe ajánljuk Sandi István tudósítását az SZDSZ tegnapi szegedi juniálisáról. Pálfy Katalin Van, aki szabadban szereti viselőjeloltjeként indult — az önkormányzatok szerepéről fejtette ki véleményét. Alapvető cél — mondotta — a megye visszaszorítása; a megyének a jövőben, jól működő, valódi önkormányzatok létrejötte után csupán közvetítő szerepet kell adni. Az elkövetkezendő helyhatósági választásokkal kapcsolatban Tamás Gáspár Miklós megjegyezte: ha Szegednek liberális polgármestere lenne, az megfelelő ellensúlyt képezhetne „ebben az MDF-sasfészekben". Érdekük volna ez az MDF-re szavazóknak is, hogy lakóhelyükön is többpólusú hatalom alakuljon ki. Némi meglepetést keltett a választások utáni elemzések egyikének ismertetése, mely szerint — a hiedelmekkel ellentétben — nem az értelmiség szavazott túlnyomórészt az SZDSZ-re; szavazótáboruk ugyanis inkább az alacsonyabb iskolázottságú népességből került ki. Ezért fontos céljuk a jövőben az — elsősorban vidéki — középosztály megnyerése. Tamás Gáspár Miklós a sajtóról A Szabad Demokraták Szövetsége tegnap Újszegedén, a Vigadóban juniáhst tartott; a politikai kerekasztal mellett számos programot szerveztek. A juniálist áprilisi időjárás tette emlékezetessé, hiszen többször is zápor szakította meg a rendezvényeket. többek kozt a futballmérkózést is Utána pedig, mintha mi sem tortént volna, kibukkant a Nap, aztán megint elkezdett csóporészni, s ez így ment egészen a befejezésig. Délelőtt „keresztény rockzene" szólt, az Amen együttes — melynek tagjai a Hit Gyülekezete nevű szervezetből kerültek ki — szórakoztatta • a jelénlévőket. A gyermekek számára rajzversenyt, a vállalkozó kedvűek számára táncversenyt rendeztek; ebédre pedig bográcsban főtt pörköltet fogyaszthattak a szabad demokraták és vendégeik, amely igen ízletes volt, bár kicsit utána kellett sózni. Időközben megérkezett Budapestről Tamás Gáspár Miklós — aki az SZDSZ Csongrád megyei listavezetőjeként jutott be a Parlamentbe —, s az ő, valamint mas szegedi SZDSZ-vezetók és vendegeik részvételével politikai fórumot tartottak, melyet Rózsa Edit országgyűlési képviselő vezetett. Tamás Gáspár Miklós azt a remenyét fejezte ki — némileg maliciózusan —, hogy szeptembertől kormányunknak talán már lesz politikája. Jelenleg ugyanis az a furcsa helyzet állt elő, hogy a legnagyobb ellenzéki pártnak. az SZDSZ-nek nincs mit bírálnia, minthogy a kormány nem 'csinál semmit, igaz, így semmit nem is tud elrontani. Aggasztó jelenségnek nevezte, hogy megállt a privatizációs folyamat; hogy mindhárom gazdasági miniszter — Bod Péter Ákos, Kadar Bcla és Rabar Ferenc sőt Mádl Ferenc tárcanélkűli, de szintén gazdasági kérdesekkel foglalkozó miniszter egyaránt olyan személyek, akik korábban a pozíciójukból fakadóan nagy gyakorlatra tettek szert a kérdésben: hogyan avatkozzon be az állam a gazdaságba. Sajnálatosnak nevezte a sajtó gúzsbakötését célzó kísérleteket, valamint bizonyos katolikus csoportoknak az állami iskolák „elfoglalására" tett törekvéseit. Az SZDSZ álláspontja: állami iskolakban csak önkéntes alapon szabad hittant tanítani. Király Zoltánnak és az MSZP-nek a köztársasági elnök nép általi megválasztására irányuló szándékairól azt mondotta: eldöntendő alkotmányjogi kérdés, hogy felül lehet-e bírálni népszavazással egy korábbi népszavazás eredményét. „Meggyőződésem, hogy Magyarországnak Göncz Árpád személyében mindenképpen szabad demokrata köztársasági elnöke lesz, mégha ez Király Zoltánnak személy szerint csalódást is okoz" — jelentette ki. A konkurens pártról szólva megemlítette, hogy bár az MDF tavaszi nagytakarítást hirdetett, ebből még portörlés sem lelt. Ugyanakkor kijelentette, nem kívánják a jelenlegi kormány idő előtti bukását. Dr. Lippai Pál ~ aki a választásokon a Fidesz kép— Hogyan értékeli a Magyar Szocialista Part néhány nappal ezelőtti, a vidéki napilapokra vonatkozo bejelentését'! — Kétségtelen, hogy az MSZP-től ez egy értékelhető gesztusnak számít; ám kétségtelen az is. hogy előbbutóbb e lapokat mindenképpen elvesztette volna. E lépésük elősegíti az MDF Csurka-féle szarnya ötletének megvalósulását, mely szerint a megyei lapokat államosítani kell. Az SZDSZ álláspontja szerint az volna a legkedvezőbb, ha e lapok magánkézbe jutnanak, s politikailag függetlenek lehetnének. A sajtószabadsággal ellentétesnek tartom a grémiumot és mindenféle ellenőrző testületet. — A sajtótörvény szentesítéséhez a Parlamentben kétharmados többség szükséges, tehát azt az SZDSZ egyetértése nélkül aligha lehet meghozni. Mikor várható, hogy az Országgyűlés ezt napirendre tűzi? — Ügy tűnik, hogy új sajtótörvény az ügyrend hiányosságai folytán egyelőre nem lesz. A Parlament túl keveset ülésezik, tűi nagy a bizottságok szerepe, sok időt elvesznek a bizottsági ülések, noha ez a régi pártállam időszakának gyakorlatúi idézi. Márpedig az állampolgárok Parlamentet választottak, s nem bizottságokat. Mindenekelőtt Csehszlovákia azonban egy információs törvény megalkotását tartom szükségesnek, amelynek „speciális esete" volna a sajtótörvény. Ez konkrétan tartalmazná az állampolgároknak az információkhoz való jogát, mely alól valóban csak az állam biztonságát veszélyeztető információk képezhetnének kivételt, valamint egyfajta adatvédelmet, amely az állampolgárok személyiségi jogait védené. (Ennek kapcsán meg kellene szüntetni például a személyi számokat is.) E törvény megteremthetné az újságírói munka jogi garanciáit; ugyanakkor megvédené az állampolgárokat — szükség esetén — a sajtótól, mint nagyhatalomtól is, úgy, hogy mégsem akadályozná a sajtó tevékenységét. — Helyes-e az a törekvés, mely szerint a lapok tulajdonlásában a külföldi töke ne érhessen el 50 százaléknál magasabb részarányt? — Ezt az álláspontot el lehet fogadni, ám a külföldi töke részaránya másodlagossá válik akkor, ha a sajtóról szóló törvény szentesíti: a tulajdonos(ok)nak a lap politikai irányvonalába nem enged beleszólást. Ez esetben nem kell ragaszkodni az 50 százalékhoz; s legfőbb szerepe a piacon való megmérettetésnek lesz. Sandi István Becsült eredmények Fidesz-gól A Vigadó melletti futballpályán komoly küzdelmet vívott egymással az SZDSZ és a Fidesz kispályás labdarúgócsapata A végeredmény: 5-2 — mások szerint 6-2. egy gól érvényességén ugyanis vitáztak — az SZDSZ javára, A nézőknek feltűnt, hogy a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője. Póda Jenő a fideszesek narancssárga mezét húzta magára, sőt góllal vetette magát észre; bevette tehát az SZDSZ kapuját. Csapata azonban ezúttal — ennek ellenére — vereséget szenvedett. A szombaton éjszaka közzétett becslések megerősítik azt, hogy a csehszlovákiai választásokon a Polgári Fórum aratott fölényes győzelmet. A választási küzdelemből kikerült második legerősebb parlamenti párt az eddigi becslések szerint a kommunista párt, utána a Keresztény és Demokrata Unió Koalíció következik. Meghaladva az ötszázalékos küszöböt, valószínűleg bejut a parlamentbe a Mozgalom az önigazgató Demokráciáért—Morva és Szilézia Társaság, a Szlovák Nemzeti Párt és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom—Együttélés Koalíció. A szombat éjszakai részeredmények alapján a Polgári Fórum és szlovákiai testvérszervezete, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Mozgalom 48 százalékot és 85 mandátumot ért el a szövetségi törvényhozás Népi Kamarájában. A CSKP az előző becsléseknél (10 százalék) többet, 12,7 százalékot és 22 mandátumot, a Kereszténydemokrata Unió 12,3 százalékot és 21 mandátumot szerzett. A legelső becslésekkel ellentétben parlamenti képviseletet és tíz mandátumot kap 5,5 százalékkal a Mozgalom az önigazgató Demokráciáért— Morva és Szilézia Társaság. Mivel Szlovákiában a szavazatok több mint ot százalékát kapta meg, becslések szerint bejut a parlamentbe a Szlovák Nem(Folytatás a 2. oldalon.) „Csak így lesz lelki nyugalmunk A földkérdésről szóló viták eredménye a földhivatalokban a hétköznapi munkában igen erőteljesen jelentkezik. Egyre többen keresik itt a volt földtulajdonuk Írásos nyomát, s jönnek az örökösök is. Azok kilincselnek itt, akik a jelenlegi földtörvény szerint nem kaphatják vissza. A széles skála felöleli a nem téesztagok és nem téesznyugdijasok korét, azokét, akiknek 1968 után megváltották a földjét (jelképes áron), akiktől elkobozták, földrendezésbe beleestek, s akkor meg sem keresték a felajánlott csereföldet, s olyanok is akadnak, akik a rossz megélhetés miatt egyszerűen elhagyták birtokukat Az elhagyott és elkobzott földeket államosították, igy innentől követhetetlen azok név szerinti sorsa. Nem is ez volt akkor a cél, a jogszabályok a földmagántulajdön fokozatos sorvasztását célozták. A „sikeres" intézkedések, az adó, a beszolgáltatás, a mesterségesen leszorított felvásárlási árak, a föld értékének „elfeledtelése" az ellehetetlenülés közgazdasági környezetét teremtette meg. Még igy sem állítható. hogy a gazda önként vitte be a földjét, eszközeit a téeszbe, sőt.. . De hol vannak már korban azok az emberek, akik erejük teljében, s eszközök birtokában gazdálkodhatnának. Sót, ma már jóval hatékonyabb gépekre, berendezésekre lenne szükségük, hogy versenyképesek legyenek. Tóth Ferenc, a Csongrád Megyei Földhivatal vezetője maga is parasztcsaládból származik, s agrár mérnök, így véleménye nem a munkától szabadulni akaró hivatalnoké. — Attól félek, hogy sok tisztességes parasztember sem mérlegeli kellő higgadtsággal a jelenlegi helyzetet, inkább csak a régi fájdalmuk diktálta „dac" miatt kérik vissza földtulajdonukat Természetesen vannak, akik valóban gazdálkodnának, s földmüvelésből akarnak megélni. Nekik a befektetéshez szükséges pénzük is megvan. A másik réteg a szakszövetkezetben dolgozóké, akik döntően saját eszközeikkel a tagi gazdaságukban családi keretekben több hektárt művelnek, s ehhez kérik vissza volt földjeik egy részét, vagy vásárolnának hozzá, ök állnak legközelebb a sokat emlegetett farmergazdaság kialakításához. Vannak, akik új formában akarnak szövetkeeni, a föld valódi magántulajdona és a valódi önkéntesség alapján. Ha kevesebb is, de ehhez szintén tőke kell, s nem elegendő csak a földtulajdon megszerzése. Sokan nyíltan vagy titkoltan azért szeretnék visszakapni birtokukat, hogy abból pénzt csináljanak, de nem annak művelésével, hanem annak értékesítésével, bérbeadásával. ök általában az örökösök, a városban élő és dolgozó, volt paraszti családok. — Végül is az utóbbi sem elítélendő, de hatását tekintve mérlegelést kiván. — Amennyiben nem sikerül a mezőgazdaságban a megfelelő közgazdasági környezetet kialakítani, akkor a legjobb esetben marad, esetleg tovább romlik a jelenlegi 5—10 százalék közötti tiszta nyereség. Ezért pedig nemigen fognak nagy tömegben földet vásárolni, amikor a bankkamat már 25—30 százalék. — Ez lebeszélésnek hat, az emberek megelégszenek ezzel az érvvel? — Sokan nem nyugszanak bele abba, amit a jelenlegi rendelkezések szerint mondhatunk. Sokan az érzelmeikre hallgatva mégis ragaszkodnak az elképzelésükhöz, nem is gondolva arra, hogy miből, hogyan, mivel és kivel fogják megművelni a földet, vagy kinek tudják azt eladni. „Ha majd a törvény ezt lehetővé teszi, mégis visszakérjük, mert csak így lesz lelki nyugalmunk" — mondják. — Ha elfogadjuk ezt a tételt, hogy a magántulajdonon alapuló vegyes tulajdonú mezőgazdaság lehet életképes, akkor mégis ki kaphasson földet? — Mindenki, aki akar, azok is, akiknek sohasem volt, minden tulajdoni korlátozás nélkül. Az utóbbiaknál alacsony megváltási árért, juttatásként az állami tulajdonú földből Mivel a földpazarlás vétek, a földhasználatot már nem lenne érdemes szabadon kezelni. Súlyosan bírságolni kéne azt, aki parlagon hagyja a földjét, vagy földminőséget rontó tevékenységet végez, legyen az szövetkezet, állami gazdaság, vagy magánszemély. T. Sz. I. (A földkérdésről bővebbet is olvashatnak a lapunk 3. oldalán közölt összeállításban.)