Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-11 / 138. szám

80. évfolyam, 138. szóm 1990. június 11., hétfő Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Szaporodnak a támogatók és az ellenzők Portörlés sem lett a nagytakarításból — Miért nem kapni DM-et? Rablás Makón — Labdarúgó-vb, 3. nap: papírforma Mai lapunk főcímének magyarázatául csak annyit: a köztársaságielnök-választásra vonatkozik. Mármint, hogy az elnököt a nép maga választhassa! Olvasóink emléke­zetébe idézzük, hogy legutóbb a szocialisták, tegnapi érte­sülésünk szerint pedig az MSZMP KB ügyvezető titkársá­ga is óva intett attól, hogy újabb alku szülessen a Parla­mentben. A szabad demokraták másképp vélekednek... A hét végének belpolitikai hírei között találtuk, hogy az Építő-, Fa és Epitőanyag-ipari Dolgozók Szakszerve­zeteinek Szövetsége 5 millió forintos kezdő tőkével ala­pítványt létesített — munkanélkülieknek. A Recski Szö­vetség Pécsett tartott nagygyűlésén azt sürgették a részt­vevők: kártérítési kormány hivatalt állítsanak föl a tör­vénysértések áldozatául esettek, a bebörtönzött cs jóváté­teli munkára elhurcolt emberek anyagi rehabilitációjára. Magyar vonatkozású, de lengyelországi a hír: tegnap megnyílt a poznani vásár, melynek részt vevő vállalatait némi bizonytalanság jellemzi. Ami pedig szűkebb patriánkat illeti — figyelmükbe ajánljuk Sandi István tudósítását az SZDSZ tegnapi sze­gedi juniálisáról. Pálfy Katalin Van, aki szabadban szereti viselőjeloltjeként indult — az önkormányzatok szerepé­ről fejtette ki véleményét. Alapvető cél — mondotta — a megye visszaszorítása; a megyének a jövőben, jól működő, valódi önkormány­zatok létrejötte után csupán közvetítő szerepet kell adni. Az elkövetkezendő helyha­tósági választásokkal kap­csolatban Tamás Gáspár Miklós megjegyezte: ha Sze­gednek liberális polgármes­tere lenne, az megfelelő el­lensúlyt képezhetne „ebben az MDF-sasfészekben". Ér­dekük volna ez az MDF-re szavazóknak is, hogy lakó­helyükön is többpólusú ha­talom alakuljon ki. Némi meglepetést keltett a választások utáni elemzé­sek egyikének ismertetése, mely szerint — a hiedel­mekkel ellentétben — nem az értelmiség szavazott túl­nyomórészt az SZDSZ-re; szavazótáboruk ugyanis in­kább az alacsonyabb iskolá­zottságú népességből került ki. Ezért fontos céljuk a jö­vőben az — elsősorban vi­déki — középosztály meg­nyerése. Tamás Gáspár Miklós a sajtóról A Szabad Demokraták Szövetsége tegnap Újszege­dén, a Vigadóban juniáhst tartott; a politikai kerekasz­tal mellett számos progra­mot szerveztek. A juniálist áprilisi időjárás tette emlé­kezetessé, hiszen többször is zápor szakította meg a ren­dezvényeket. többek kozt a futballmérkózést is Utána pedig, mintha mi sem tor­tént volna, kibukkant a Nap, aztán megint elkezdett csó­porészni, s ez így ment egé­szen a befejezésig. Délelőtt „keresztény rockzene" szólt, az Amen együttes — mely­nek tagjai a Hit Gyülekeze­te nevű szervezetből kerül­tek ki — szórakoztatta • a jelénlévőket. A gyermekek számára rajzversenyt, a vállalkozó kedvűek számára táncversenyt rendeztek; ebédre pedig bográcsban főtt pörköltet fogyaszthat­tak a szabad demokraták és vendégeik, amely igen ízle­tes volt, bár kicsit utána kellett sózni. Időközben megérkezett Budapestről Tamás Gáspár Miklós — aki az SZDSZ Csongrád megyei listaveze­tőjeként jutott be a Parla­mentbe —, s az ő, valamint mas szegedi SZDSZ-vezetók és vendegeik részvételével politikai fórumot tartottak, melyet Rózsa Edit ország­gyűlési képviselő vezetett. Tamás Gáspár Miklós azt a remenyét fejezte ki — né­mileg maliciózusan —, hogy szeptembertől kormányunk­nak talán már lesz politiká­ja. Jelenleg ugyanis az a furcsa helyzet állt elő, hogy a legnagyobb ellenzéki párt­nak. az SZDSZ-nek nincs mit bírálnia, minthogy a kormány nem 'csinál sem­mit, igaz, így semmit nem is tud elrontani. Aggasztó jelenségnek ne­vezte, hogy megállt a priva­tizációs folyamat; hogy mindhárom gazdasági mi­niszter — Bod Péter Ákos, Kadar Bcla és Rabar Fe­renc sőt Mádl Ferenc tárcanélkűli, de szintén gaz­dasági kérdesekkel foglalko­zó miniszter egyaránt olyan személyek, akik korábban a pozíciójukból fakadóan nagy gyakorlatra tettek szert a kérdésben: hogyan avatkoz­zon be az állam a gazdaság­ba. Sajnálatosnak nevezte a sajtó gúzsbakötését célzó kísérleteket, valamint bizo­nyos katolikus csoportoknak az állami iskolák „elfoglalá­sára" tett törekvéseit. Az SZDSZ álláspontja: állami iskolakban csak önkéntes alapon szabad hittant taní­tani. Király Zoltánnak és az MSZP-nek a köztársasági el­nök nép általi megválasztá­sára irányuló szándékairól azt mondotta: eldöntendő al­kotmányjogi kérdés, hogy felül lehet-e bírálni népsza­vazással egy korábbi nép­szavazás eredményét. „Meg­győződésem, hogy Magyar­országnak Göncz Árpád sze­mélyében mindenképpen sza­bad demokrata köztársasági elnöke lesz, mégha ez Ki­rály Zoltánnak személy sze­rint csalódást is okoz" — jelentette ki. A konkurens pártról szólva megemlítette, hogy bár az MDF tavaszi nagytakarítást hirdetett, eb­ből még portörlés sem lelt. Ugyanakkor kijelentette, nem kívánják a jelenlegi kormány idő előtti bukását. Dr. Lippai Pál ~ aki a választásokon a Fidesz kép­— Hogyan értékeli a Ma­gyar Szocialista Part né­hány nappal ezelőtti, a vi­déki napilapokra vonatkozo bejelentését'! — Kétségtelen, hogy az MSZP-től ez egy értékelhető gesztusnak számít; ám két­ségtelen az is. hogy előbb­utóbb e lapokat minden­képpen elvesztette volna. E lépésük elősegíti az MDF Csurka-féle szarnya ötleté­nek megvalósulását, mely szerint a megyei lapokat ál­lamosítani kell. Az SZDSZ álláspontja szerint az volna a legkedvezőbb, ha e lapok magánkézbe jutnanak, s po­litikailag függetlenek lehet­nének. A sajtószabadsággal ellentétesnek tartom a gré­miumot és mindenféle el­lenőrző testületet. — A sajtótörvény szen­tesítéséhez a Parlamentben kétharmados többség szük­séges, tehát azt az SZDSZ egyetértése nélkül aligha lehet meghozni. Mikor vár­ható, hogy az Országgyűlés ezt napirendre tűzi? — Ügy tűnik, hogy új saj­tótörvény az ügyrend hiá­nyosságai folytán egyelőre nem lesz. A Parlament túl keveset ülésezik, tűi nagy a bizottságok szerepe, sok időt elvesznek a bizottsági ülések, noha ez a régi párt­állam időszakának gyakor­latúi idézi. Márpedig az ál­lampolgárok Parlamentet választottak, s nem bizott­ságokat. Mindenekelőtt Csehszlovákia azonban egy információs törvény megalkotását tar­tom szükségesnek, amely­nek „speciális esete" volna a sajtótörvény. Ez konkré­tan tartalmazná az állam­polgároknak az informá­ciókhoz való jogát, mely alól valóban csak az állam biztonságát veszélyeztető in­formációk képezhetnének ki­vételt, valamint egyfajta adatvédelmet, amely az ál­lampolgárok személyiségi jo­gait védené. (Ennek kap­csán meg kellene szüntetni például a személyi számokat is.) E törvény megteremt­hetné az újságírói munka jogi garanciáit; ugyanak­kor megvédené az állam­polgárokat — szükség ese­tén — a sajtótól, mint nagy­hatalomtól is, úgy, hogy mégsem akadályozná a saj­tó tevékenységét. — Helyes-e az a törekvés, mely szerint a lapok tulaj­donlásában a külföldi töke ne érhessen el 50 százalék­nál magasabb részarányt? — Ezt az álláspontot el lehet fogadni, ám a kül­földi töke részaránya má­sodlagossá válik akkor, ha a sajtóról szóló törvény szentesíti: a tulajdonos(ok)­nak a lap politikai irányvo­nalába nem enged beleszó­lást. Ez esetben nem kell ragaszkodni az 50 százalék­hoz; s legfőbb szerepe a piacon való megmérettetés­nek lesz. Sandi István Becsült eredmények Fidesz-gól A Vigadó melletti futballpályán komoly küzdelmet vívott egymással az SZDSZ és a Fidesz kispályás lab­darúgócsapata A végeredmény: 5-2 — mások szerint 6-2. egy gól érvényességén ugyanis vitáztak — az SZDSZ javára, A nézőknek feltűnt, hogy a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője. Póda Jenő a fidesze­sek narancssárga mezét húzta magára, sőt góllal vetette magát észre; bevette tehát az SZDSZ kapuját. Csapata azonban ezúttal — ennek ellenére — vere­séget szenvedett. A szombaton éjszaka köz­zétett becslések megerősítik azt, hogy a csehszlovákiai választásokon a Polgári Fó­rum aratott fölényes győ­zelmet. A választási küzde­lemből kikerült második legerősebb parlamenti párt az eddigi becslések szerint a kommunista párt, utána a Keresztény és Demokrata Unió Koalíció következik. Meghaladva az ötszázalékos küszöböt, valószínűleg be­jut a parlamentbe a Moz­galom az önigazgató De­mokráciáért—Morva és Szi­lézia Társaság, a Szlovák Nemzeti Párt és a Magyar Kereszténydemokrata Moz­galom—Együttélés Koalíció. A szombat éjszakai rész­eredmények alapján a Pol­gári Fórum és szlovákiai testvérszervezete, a Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen Mozgalom 48 százalékot és 85 mandátumot ért el a szö­vetségi törvényhozás Népi Kamarájában. A CSKP az előző becsléseknél (10 szá­zalék) többet, 12,7 százalé­kot és 22 mandátumot, a Kereszténydemokrata Unió 12,3 százalékot és 21 man­dátumot szerzett. A legelső becslésekkel ellentétben par­lamenti képviseletet és tíz mandátumot kap 5,5 száza­lékkal a Mozgalom az ön­igazgató Demokráciáért— Morva és Szilézia Társa­ság. Mivel Szlovákiában a szavazatok több mint ot százalékát kapta meg, becs­lések szerint bejut a par­lamentbe a Szlovák Nem­(Folytatás a 2. oldalon.) „Csak így lesz lelki nyugalmunk A földkérdésről szóló viták eredménye a földhi­vatalokban a hétköznapi munkában igen erőteljesen jelentkezik. Egyre többen keresik itt a volt földtu­lajdonuk Írásos nyomát, s jönnek az örökösök is. Azok kilincselnek itt, akik a jelenlegi földtörvény sze­rint nem kaphatják vissza. A széles skála felöleli a nem téesztagok és nem téesznyugdijasok korét, azo­két, akiknek 1968 után meg­váltották a földjét (jelképes áron), akiktől elkobozták, földrendezésbe beleestek, s akkor meg sem keresték a felajánlott csereföldet, s olyanok is akadnak, akik a rossz megélhetés miatt egy­szerűen elhagyták birtoku­kat Az elhagyott és elkob­zott földeket államosították, igy innentől követhetetlen azok név szerinti sorsa. Nem is ez volt akkor a cél, a jog­szabályok a földmagántulaj­dön fokozatos sorvasztását célozták. A „sikeres" intéz­kedések, az adó, a beszol­gáltatás, a mesterségesen le­szorított felvásárlási árak, a föld értékének „elfeledtelé­se" az ellehetetlenülés köz­gazdasági környezetét terem­tette meg. Még igy sem ál­lítható. hogy a gazda ön­ként vitte be a földjét, esz­közeit a téeszbe, sőt.. . De hol vannak már korban azok az emberek, akik ere­jük teljében, s eszközök bir­tokában gazdálkodhatnának. Sót, ma már jóval hatéko­nyabb gépekre, berendezé­sekre lenne szükségük, hogy versenyképesek legyenek. Tóth Ferenc, a Csongrád Megyei Földhivatal vezetője maga is parasztcsaládból származik, s agrár mérnök, így véleménye nem a mun­kától szabadulni akaró hi­vatalnoké. — Attól félek, hogy sok tisztességes parasztember sem mérlegeli kellő higgadt­sággal a jelenlegi helyzetet, inkább csak a régi fájdal­muk diktálta „dac" miatt kérik vissza földtulajdonu­kat Természetesen vannak, akik valóban gazdálkodná­nak, s földmüvelésből akar­nak megélni. Nekik a be­fektetéshez szükséges pén­zük is megvan. A másik ré­teg a szakszövetkezetben dolgozóké, akik döntően sa­ját eszközeikkel a tagi gaz­daságukban családi keretek­ben több hektárt művelnek, s ehhez kérik vissza volt földjeik egy részét, vagy vá­sárolnának hozzá, ök állnak legközelebb a sokat emlege­tett farmergazdaság kialakí­tásához. Vannak, akik új formában akarnak szövet­keeni, a föld valódi magán­tulajdona és a valódi önkén­tesség alapján. Ha kevesebb is, de ehhez szintén tőke kell, s nem elegendő csak a földtulajdon megszerzése. Sokan nyíltan vagy titkoltan azért szeretnék visszakapni birtokukat, hogy abból pénzt csináljanak, de nem annak művelésével, hanem annak értékesítésével, bérbeadásá­val. ök általában az örökö­sök, a városban élő és dol­gozó, volt paraszti családok. — Végül is az utóbbi sem elítélendő, de hatását tekint­ve mérlegelést kiván. — Amennyiben nem sike­rül a mezőgazdaságban a megfelelő közgazdasági kör­nyezetet kialakítani, akkor a legjobb esetben marad, eset­leg tovább romlik a jelenle­gi 5—10 százalék közötti tiszta nyereség. Ezért pedig nemigen fognak nagy tö­megben földet vásárolni, amikor a bankkamat már 25—30 százalék. — Ez lebeszélésnek hat, az emberek megelégszenek ezzel az érvvel? — Sokan nem nyugszanak bele abba, amit a jelenlegi rendelkezések szerint mond­hatunk. Sokan az érzelmeik­re hallgatva mégis ragasz­kodnak az elképzelésükhöz, nem is gondolva arra, hogy miből, hogyan, mivel és ki­vel fogják megművelni a földet, vagy kinek tudják azt eladni. „Ha majd a tör­vény ezt lehetővé teszi, mégis visszakérjük, mert csak így lesz lelki nyugal­munk" — mondják. — Ha elfogadjuk ezt a té­telt, hogy a magántulajdo­non alapuló vegyes tulajdo­nú mezőgazdaság lehet élet­képes, akkor mégis ki kap­hasson földet? — Mindenki, aki akar, azok is, akiknek sohasem volt, minden tulajdoni kor­látozás nélkül. Az utóbbiak­nál alacsony megváltási árért, juttatásként az állami tulajdonú földből Mivel a földpazarlás vétek, a föld­használatot már nem lenne érdemes szabadon kezelni. Súlyosan bírságolni kéne azt, aki parlagon hagyja a föld­jét, vagy földminőséget ron­tó tevékenységet végez, le­gyen az szövetkezet, állami gazdaság, vagy magánsze­mély. T. Sz. I. (A földkérdésről bővebbet is olvashatnak a lapunk 3. oldalán közölt összeállítás­ban.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom