Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)
1990-06-11 / 138. szám
2 Körkép 1990. június 2., péntek (Folytatás az 1. oldalról.) zeti Párt és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom—Együttélés Koalíció. A Szlovák Nemzeti Párt a pozsonyi parlamentbe a szavazatok 11,8 százalékát, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom—Együttélés a szavazatok 5,6 százalékát szerezte meg. Ez utóbbi azzal számol, hogy a szövet, ségi parlamentben 5-6, a szlovák parlamentben 8 képviselői helyet kaphat. A több mint hatszázezres szlovákiai magyarság e koalíción kívül még a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Mozgalommal koalícióban induló Független Magyar Kezdeményezés Jelöltjeire adta le szavazalait. Mivel a képviselők szerinti kimutatás csak a jövő héten várható, nem lehet tudni, hogy a Nyilvánosság az Erőszak ellen színeiben indult képviselők közül hány jutott mandátumhoz. A szövetségi parlament Nemzetek Kamarájába, ahová a cseh és szlovák országrészből azonos számban küldenek képviselőket, a Polgári Fórum—Nyilvá* nosság az Erőszak Ellen 47,1 százalékot és 82 mandátumot, a CSKP 13 százalékot és 22 mandátumot, a Keresztény és Demokrata Unió 11,6 százalékot és 24 mandátumot, a Mozgalom és önigazgató Demokráciáért— Morva és Szilézia Társaság 6,2 százalékot és 8 mandátumot, a Szlovák Nemzeti Párt 5,9 százalékot és 10 mandátumot szerzett A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom—Együttélés Koalícióról nem közöltek adatot. A becslések szerint a szavazásra jogosultak 96 százaléka adta le voksát, és ha ezt hivatalosan is megerősítik, az arány a legnagyobb választási részvételt jelenti Kelet- és Közép-Európában. A szlovák parlamentre leadott szavazatok a becslések szerint: Nyilvánosságaz Erőszak Ellen 30,9 százalék, CSKP 11,ö százalék, Kereszténydemokrata Mozgalom 21,4 százalék. Szlovák Nemzeti Párt 14,8 százalék, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom—Együttélés Koalíció 5,6 százalék. Ne legyen operettfunkció! Cseh néppárti botrány Ujabb alku készül a Parlamentben — hangsúlyozza az MSZMP K'B állásfoglalása a köztársasági elnök választásáról szólván. Az MSZMP elsőként mutatott rá a köztársasági elnök kijelölését megelőző MDF— SZDSZ paktum veszélyeire, mélyen antidemokratikus jellegére. E kérdés ismét napirenden van, méghozzá oly módon, hogy — alig titkolt kormányzati hatalom féltésből — operettfunkció legyen e magas közjogi méltóságból, és ne legyen más szerepe, mint a paktumban résztvevő klikkek kisstílű érdekeinek szolgálata. Az MSZMP a paktumot követő állásfoglalásában is leszögezte, hogy támogat minden olyan társadalmi kezdeményezést, lamely e paktum érvényesítésének megakadályozására, és a valódi demokratikus értekek és politikai gyakorlat védelmére irányul. Várakozásainkban nem csalódtunk. A választópolgárok egyre inkább felismerik, hogy a paktumban résztvevők visszaélnek bizalmukkal és jóhiszeműségükkel. Ki nem mondott kérdésünkre a társadalom egy része válaszolt. Népi kezdeményezésre a Parlamentben és a településeken elindult a spontán aláírásgyűjtő akció, A nép maga akarja eldönteni, ki legyen a köztársasági elnök. Az MSZMP KiB ügyvezető titkársága támogat minden (kezdeményezést annak érdekében, hogy közvetlen választással a választópolgárok akarata érvényesüljön. Kérjük választóinkat, tagságunkat, hogy személyes állásfoglalásával, aláírásával járuljon hozzá a népi kezdeményezés sikeréhez." tOS) Á hallgatás: egyetértés Leninakánban is járt... Thatcher hazautazott Szovjetunióbeli látogatását befejezve vasárnap délután elutazott a Szovjetunióból Margaret Thatcher A brit kormányfő csütörtökön érkezett a .szovjet fővárosba, ahol pénteken tárgyalt Mihail Gorbacsov elnökkel, Nyikolaj Rizskov kormányfővel, valamint Dmitrij Jazov védelmi miniszterrel. Thatcher külön találkozott Borisz Jelcutn^L az oroszországi parlament elnökével. A moszkvai tárgyalások után a miniszterelnök-asszony Kijevbe utaSzőcs és Domokos brit zott, ahol részt vett a napok rendezvényein. A szovjetunióbeli látogatás utolsó programjaként Margaret Thatcher az örményországi Leninakánba utazott, ahol részt vett a brit kormány ajándékaként felépített 400 fős iskola felavatásán. A kormányfő emellett tárgyalt örmény vezetőkkel, köztük I. Vazgen ka. tolikosszal, az örmény egyház fejével. Margaret Thatcher és kísérete a délutáni órákban' Lenlrtakánból KP jev érintésével hazautazott. A Varsói Szerződés védelmi minisztereinek jövő heti NDK-beli tanácskozásán napirendként nem az eredeti terv szerinti téma — a katonai együttműködés fejlesztése —, hanem a moszkvai csúcs döntésének megvalósítása, a szervezet átalakítása szerepel — nyilatkozta Rainer Eppelmann, az NDK leszerelési és védelmi minisztere. A Berliner Morgenpost című lap szombati számában megjelent interjúban úgy vélte, hogy a Varsói Szerződés katonai szervezete — s vele a Legfelsőbb Katonai Szovjet zsidók az NDK-ban RHDSZ-frakcióvezetők A Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselői szombaton Bukarestben ülést tartottak. Ezen a tanácskozáson az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjévé Szócs Gézát, a szövetség főtitkárát választották. A képviselőházban a magyar szövetség képviselőcsoportját Domokos Géza elnök vezeti. A Szovjetunióban élő zsidók kivándorlási hulláma elérte az NDK-t is. Június elején már százhatvan szovjet zsidó személy tartózkodott a Berlin-Ahrensfeldében lévő központi otthonban, amely tavaly még az állambiztonsági minisztérium kezelésében állt. Az elsősorban Ukrajnából érkező menekültek — saját bevallásuk szerint — részben a kilátástalan gazdasági helyzettel, de inkább az erősödő antiszemita színezettel párosuló orosz nacionalizmussal indokolják lépésüket. Grigorij Kanovics költő a Szovjetunióban kialakult jelenlegi helyzetet a weimari köztársaság idejével, a harmincas évek németországi légkörével hasonlítja össze. A Berlinbe érkezett szovjet zsidók legtöbbje szolgálati célú útját vagy turistautazását használta föl a menekülésre, mivel hivatalos úton egyikük sem kapott kivándorlási engedélyt. A kivándorlók zöme több évi szenvedés, megpróbáltatás után szánta rá magát erre a lépésre. Szociáldemokrácia és kereszténység Az európai értelemben vett politikai baloldal megszerveződése folya. matában a szociáldemokráciának a kereszténységhez, illetve az általánosabb éi-telemben vett vallásossághoz való viszonya a politikai életben és a sajtóban ls egyre tágabb teret kap. írásomnak az adott aktualitást, hogy egyrészt az SZDP szegedi alapszervezetében az elmúlt hetekben, folytattunk • kérdéskörről érzelmi és értelmi megnyilvánulásokban gazdag és mély vitát, másrészt a Délmagyarország június 1-jei számában Anderle Ádám e problémakört elemezte, néha gúnyosan célozgató, máskor pedig bizonytalanságot eláruló, de mindenképpen jó szándékúnak tűnő írásában „Keresztény szocializmus?" címmel. Mindenesetre le kell szögeznem, hogy amint idős elvtársaink hangsúlyozták vitánkban, a közvéleményben ma is élő képpel ellentétben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt soha nem volt „pogány", vagyis ateista világnézeti elkötelezettségű párt. Ezt a képet az erőszakos pártegyesíté&kor a pártba épült kommunista szárny propagandája alakította ki róla. Azonban a partnak mindenképpen van antiklerikális jellege, ami az egyházaknak a nemzeti keresztény kurzus államában való hatalmi részvétele ellen irányult, de nem az egyéni vallásosság ellen. Ennek megfelelő álláspontot fejezett ki az SZDP politikai vonalához legközelebb álló Ausztriai Szociáldemokrata Párt 1926 os linzi programjának állásfoglalása is, aminek értelmében „a vallás magánügy". Az állam és egyházak szétválasztása a nyugati demokráciákban a szociáldemokrata pártok véleményének további fejlődését eredményezte. Az Ausztriai Szocialista Párt 1958-as bécsi programja már sokkal árnyaltabban foglal állást; „A nagy vallási közösségek, és különösen a keresztény egyházak, elismerik a szociális reformok szükségességét. A szocializmus és a kereszténység, amely a felebaráti szeretet vallása, egymással összeegyeztethető. Az erkölcsi alapokra épülő szocializmus és a vallási közösségek között nem kell ellentmondásnak fennállnia, ha ezek elutasítfák, hogy a vallási követelmények érvényesítésére, vagy a más világnézetekkel való vitákban állami halalmi eszközöket alkalmazzanak." Az előbbi, „a vallás magánügy" jel. e-zóval kifejezett vélemény az. egyes személyekre bízta, hogy a szociáldemokrácia elveinek vállalását és a keresztény elkötelezettséget hogyan rendezi le lelkiismeretében az ember, nem ígérve azt, hogy ezek nem fognak ellentmondásba kerülni. Az utóbbi, árnyaltabb megfogalmazás azonban már garanciát vállal arra, hogy ilyen lelkiismereti konfliktusnak nem kell megjelennie a liberális, demokratikus, toleráns államban. Ha tehát a fentiekkel összhangban leegyszerűsítve osztályozni kívánjuk a keresztónydemokrata-keresztényszociális (amelyek az európai politikai terminológiában rokonértelmú szavak), szociáldemokrata és liberális irányzatokat az állameszme és szo. ciálig tanítás szerint, akkor az első keresztény világnézeti alapon szervezett (tehát konzervatív) és szociálisan gondoskodó államot, a második az emberi szabadságjogok szellemében szervezett laikus és szociálisan gondoskodó államot, a harmadik pedig a szabadságjogok szellemében szervezett államot kíván, amely a szociális gondoskodást nem vállalva, a problémák megoldását a gazdasági automatizmusok szabad érvényesítésével remélt gazdasági fejlődésre bízza. A fentiek értelmében a keresztényszociális és keresztényszocialista (vagy a számunkra többet mondó keresztény szociáldemokrata) elvek között az állameszmében van lényeges különbség, amely jelszavak hangoztatásával nem mosható össze. Ugyanakkor a keresztény és a szociáldemokrata jelzők nem zárják ki egymást, de egy keresztényszocialista szóval nem célszerű összekötni őket, hiszen az ezzel kifejezett irányzat nem felelne meg a más világnézetekkel szemben való türelem elvének. Nagy Péter (A fenti cikkben foglaltak megegyeznek a Magyarországi Szociáldemokrata Párt szegedi szervezetének a kereszténység és a szociáldemokrácia viszonyáról kialakított álláspontjával.) A Csehszűovák Néppárt elnöke, Josef Bartoncik 17 éven át, 1971-től 1989-ig a régi rendszer titkosszolgálatának fizetett ügynöke volt — jelentették be a csehszlovák köztársasági elnök sajtószóvivője által tartott nemzetközi sajtótájékoztatón. A szövetségi parlament alelnöke Hajek fedőnéven, 15 301-es azonosítási számmal 17 éven át volt a csehszlovák titkosrendőrség fizetett ügynöke. Az a titkosrendőrségi csoport bízta meg, amely a Nemzeti Frontba tömörült négy legális pártot ellenőrizte és szerzett róluk bizalmas információkat. Egy volt titkosrendőrségi tisztségviselő, a tízes osztály kettes szekciójának helyettes vezetője elmondotta: .Bartoncik számos olyan jelentést küldött neki, amelyben „antiszociális viselkedés" miatt emberek megbüntetését, illetve elbocsátását kérte. Bartoncik közvetítőkön keresztül éveken át szállított információkat a Charta 77 tagjainak a tevékenységéről. Olyan fontos információkat küldött, hogy azokat egyenesen Milos Jakes és Alois Indra CSKP párt vezetőkhöz továbbították. Parancsnokság is — még az idén megszűnik. A VSZ és a-.NATO az európai megosztottság „emléktárgyai", ezt a megosztottságot mihamarabb meg kell szüntetni, és egységes európai biztonsági rendszerrel kell felváltani _ mondta a miniszter. A moszkvai tanácskozáson nem esett szó arról, hogy az NDK kilép-e a Varsói Szerződésből, de a hallgatással mindenki egyetértését fejezte ki, hogy a német egyesülés megvalósításával az NDK távozik a szervezetből — jelentette ki Rainer Eppelmann. NÉVJEGY A belga királyi ház Ék Évente egyszer Őfelsége I. Baldvin megnyitja a királyi üvegházakat népe előtt. Nincs belépő, a gépkocsikat a laekeni palotával szemben lehet hagyni, aztán az érdeklődők serege megindul a park fala mellett. Rendőrök irányításával hatolhatnak be a fuksziák, a pálmák, a virágszőnyegek, a keleti porcelánok és a fehér márványszobrok pompázatos birodalmába. Másfél kilométeres ez az egzotikus séta a királyi család különben elzárt magánbirodalmában. Mindennap ezrek jönnek látogatóba. Ahogy kilépnek az utolsó, a legnagyobb és legszebb üvegházból, amely maga is valóságos palota, elsétálhatnak a koronával díszített, bódéjában mozdulatlanul feszítő puskás gárdista mellett. és egy pillantást vethetnek a távolabb emelkedő királyi rezidenciára is. Sokan vásárolják meg távozóban azt a posztert, amely az uralkodót és Fabiola királynét ábrázolja, éppen a laekeni parkban. A királyi pár a képen nem visel koronát, kart karba öltve, meghitt harmóniában sétálnak a zöld fák között. A belgák tisztelik és szeretik a szerény és számtalan protokolláris kötelességének nemes egyszerűséggel eleget tevő uralkodó párt. Ha a ki. rályság történetében voltak ia viharok, ez az intézmény ugyanúgy része életüknek, mint a parlamenti demokrácia, amellyel már létrejöttekor összekapcsolódott. A belga függetlenséget Hollandiával szemben kivívó 1830. évi forradalom vezetői a monarchiában látták azt az intézményt, amely a törékeny függetlenséget a leghatékonyabban képes megvédeni. Egy olyan időszakban, amikor Európát a Szent Szövetség uralta, egy köztársaság kikiáltása külön kihívás lett volna. Ezzel szemben I. Lipót, akit a nemzeti kongresszus királlyá választott, mindenféle garanciát hozott a fiatal országnak: szász herceg volt, az orosz hadsereg tábornoka, és mindezen túl Charlotte angol trónörökös hercegnő özvegye, s hosszú időn át élt a szigetországban Lipót így Anglia pártfogását élvezte. Később feleségül vette orleansi Mária-Lujzát, és ezzel a kalapos király vejévé is vált. Egyszóval, mintha az új ország i» átvette volna a bécsi jelszót: „háborúzzanak mások, te csak házasodj, boldog... Belgium". A XIX. században szerencsés csillagzat alatt fejlődött az ország, a viszálykodó nagyhatalmak II. Lipótnak adták a hatalmas Kongót (a király később továbbadta az országnak), ipara Ázsláhan és Afrikában terjeszkedett. A XX. században azonban Belgium és királysága sem tudta elkerülni a világháborúk vér- és vasviharát. Területe az elsőben éveken át csatatér volt, a másodikban az ország semlegességét semmibe vevő nácik 18 napos hadjárata kényszerítette térdre a belga (és a segítségére siető francia és angol) hadosztályokat 1940 májusában. Innen eredt a negyvenes—ötvenes években sokat emlegetett „királyi kérdés" — III. Lipót ugyanis a további harcot értelmetlennek találta, és az ország területén maradt, ahol később a németek deportálták, míg a kormány visszautasította a fegyverletételt, és Londonba emigrálva folytatta a harcot. A felszabaduláskor a még fogságban levő király helyett testvére, Károly herceg lett a régens, és tekintettel a királyság jövőjére vonatkozó országos vitára, akkor is megőrizte ezt a tisztségét, amikor III. Lipót már kiszabadult. A király Svájcban élt és csak 1950 augusztusában tértviszsza az országba — nem sokkal ezután fia, Baldvin javára lemondott a trónról. Baldvin ekkor a királyi herceg címet vette fel, és 1951. július 17-én koronázták királlyá. 21 éves volt ekkor: 1930. szeptember 7-én született. Ifjúságát tragikus események árnyékolták be. Nagyapja, Albert király, aki 190^-tőJ uralkodott, szenvedélyes sziklamászó volt, és 1934. február 17-én halálát lelte, amikor lezuhant a Meuse szikláiról (amelyeken ma Is sok száz belga hegymászó gyakorol). A következő esztendőben, 1935 augusztusában édesanyja, Asztrid királynő, aki svéd hercegnőnek született, Svájcban egy autóbaleset áldozatává vált. A világháború idején Baldvin apjával együtt megismerhette a német börtönöket, aztán pedig a száműzetés évei következtek. Kilelte évvel trónra lépése után az aragóniai Donna Fabiola de Mora y Aragónnal jegyezte el magát, az esküvőre 1960. december 15-én, nagy népi ünnepség keretében került sor Brüsszelben. A királyi párnak nincs egyenesági leszármazottja. Baldvin öccse, Albert herceg, 1934. június 6-án született, a calabriai Donna Paola Ruffóval kötött házasságából három gyermeke van: Fülöp herceg (1960. április 15.), Asztrid hercegnő (1962. június 5.). Lóránt herceg (1963. október 15.). Fülöp herceg éppen a magyarországi szabad választások alkalmából tett látogatást hazánkban — mintegy előfutárként a június 12—14-ei királyi látogatás előtt. Baracs Dénes