Délmagyarország, 1990. június (80. évfolyam, 128-157. szám)

1990-06-01 / 128. szám

64 1990. június 2., szombat Az Ifjú Zenebarátoknak Á King Singers tagja gratulált A napokban érkezett haza nyugat-németországi útjáról a Szegedi Ifjú Zenebarátok Kórusa. Milyen meghívás* nak tettek eleget, hol Jár­tak, hogyan szerepeltek? — erről kérdeztük Erdős János karnagyot, a kórus vezető­jét. — Stuttgartban, az ifjúsá­gi vegyes karok Európa­versenyén vettünk részt, egy nagyszabású kórusfesztivá­lon. Egy idóbcn kétféle ver­seny zajlott; itt rendezték meg ugyanis az NSZK ének­karainak négyévenként szer­vezett kórusversenyét is. Ér­dekesség: ebben a mezőny­ben 84 kórus négyezer részt* vevőjg indult Ami pedig a ml meghívásunkat illeti, a német kórusszövetség által kiírt pályázaton nyertük el a részvétel jogát. Kifejezet­ten fiatal énekkarok számá­ra hirdették ezt a versenyt olyannyira, hogy a résztve* vők átlagéletkora nem lehe­tett több tizennyolc évnél. Mi ennek a feltételnek a 17,4 „évünkkel" eleget tet­tünk ... A pályázás alapjá­ul szolgált még egy félórás hungfelvétel u kórus műso­rából, illetve egy dokumen­tum-összeállítás múltunk­ról, jelenünkről. — Honnan érkeztek ver­senytársaik? — Nagyon tudatosan válo­gattak a vendéglátók. A verseny kilenc résztvevőjé­ből hét Kelet-Európából ér­kezett. Magyarországot raj­tunk kívül egy óbudai ka­marakórus képviselte. Milyen eredményt ér­tek el? — Nyugodtan mondhatom, a kórus eddigi pályafutásá­nak legszebb sikerét mond­hatjuk magunkénak. Az NSZK-beli kórussal együtt a második helyen végez­tünk. Tudni kell azonban: ez nem megosztott, hanem teljes értékű helyezést je­lentett. Mi éppúgy megkap­tuk a második helyért járó 3 ezer márkát, mint a hazai énekkar. Európa egyik leg­híresebb hangversenyter­mében, a Lieder Halléban léptünk fel; ez mér önma­gában felér egy díjjal. Szim­fonikus zenekarok otthona ez a kitűnő akusztikájú te­rem, amely 3 ezer néző be­fogadására alkalmas. A mi szűkre szabott világunkhoz képest itt énekelni... akár félelmetesnek, ijesztőnek is mondhatnám. — Milyen müucfcct adtak elő? — Kodály Zoltán Székely keservesét. Bárdos Lajos Zrínyi harmadik énekét mutattuk be, valamint két német mű, illetve egy mo­dern hangzású lengyel szer­ző darabja szerepelt műso­runkban. A gálaesten pedig Kodály Esti dalával léptünk fel. Szólnom kell erről az eseményről külön is, mert a világhírű King Singers egyik régi tagja az est csúcspont­jának nevezte a mi fellépé­sünket, És ez bizony nem akármilyen elismerés. Gombos Erzsébet Harangszentelés A Szentmihálytelken Palánkai Tibor tervei sze­rint épülő templom teg­naptól harangszóval üzen­het a falu lakódnak. Dél­után, pontban öt órakor Gyulay Endre csanádi püspök felszentelte az ón­bronz ötvözetből készült két harangot. Ezután — Hándel Messiásának Hal­leluja tételére, amelyet a Tátra téri templom kóru­sa énekelt — nagy-nagy •óvatossággal emelték a to­ronyba a 115 kilogrammos „őrangyal" és az 55 kilo­grammos „Kármelhegyi Boldogasszony" harangot. A régi templom kis lé* Somogyi Királyné felvétele lekharangja — amit már korábban elhelyeztek a toronyban — adott jelt az ünnepség megkezdésére. A harangszentelést szentmi­se követte, majd a prédi­káció után következett az „alapkőletétel". Valójában egy fémhengert helyeztek el a talapzatba, a majdani oltár helyén. Benne talál­ható az ünnepi esemény­ről tanúskodó okirat., a Délmagyarország és a Del­világ csütörtöki száma, va­lamint egy-egy darab a forgalomban levő fémpén­zekből — kordokumentum­ként. (nyilas) Szegedről is tőzsdézhetünk Negyvenkét év szünet után júniusban újra megnyílik Budapesten az értékpapírtőzsde. Az alapítók közel 30 tagú táborában az első nem fővárosi cég az Észak-magyaror­szági Innovációs Centrum (Park) Részvénytársaság. Már tavaly 70 millió forint árbevételük volt értékpapír-forgal­mazásból. Domonkos Andrást, az ICP szegedi képviselete vezetőjét arra kértem, világítsa meg a tőzsde kissé miszti­fikált fogalmát. Nem volt ubalhé a Csillagban n A hétfői televízjós hír­adással, s a városban elter­jedt szóbeszéddel szemben Tüske János alezredes, a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnokának nyilatko­zata szerint nem volt sem börtönlázadás, sem az am­nesztia ígéretével kapcsola­tos bármilyen megmozdulás, rendbontás. A börtön ugyan zárt in­tézmény, a külvilág hírei azonban akadálytalanul be­juthatnak, hiszen az elítél­tek éppúgy tájékozódhatnak a magyar sajtóból, mint bár­melyik szabad állampolgár. A volt kormány által kiszi­várogtatott amnesztiát emlí­tő hír érthető érdeklődést váltott ki az elitéltekben. Két hete ezért a szegedi in­tézetből egy nagyobb cso­port aláírásával — a pa­rancsnok tudtával — petíci­ót küldtek az Országgyűlés elnökéhez, melyet Szabad György a törvény-előkészítő bizottságnak továbbított. Hétfőn ismertették az el­ítéltekkel Balsai István igaz­ságügy-miniszter leiratát, melyben a törvény előké­szítéséhez jdót, megértést kér, valamint felhívja a büntetésüket töltők figyel­mét arra, hogy aki részt vesz bármilyen, az üggyel kapcsolatos rendsértésben, eleve kizárja magát az am­nesztiát remélők köréből. Ezt Szegeden a magas falak között élők tudomásul vet­ték. Emlékeztetőül, a magyar­országi börtönökben a már ismert miskolci események előtt a múlt héten történtek­ről: a sopronkőhidai fegy­házban egy kisebb csoport megtagadta a napi munkát, nem vonult ki munkahelyé­re, közülük néhányan éhség­sztrájkba kezdtek, mellyel azóta felhagytak. Balassa­gyarmaton a fegyház udva­rán a munkából jövet kisebb csoport többórás ülősztrájk­ba kezdett. A börtönlázadásokat az motiválhatta, hogy tavaly júniusban szintén kiszivár­gott: a kormányzat meg­szüntetni kívánja a szigorí­tott őrizet intézményét. Az erre kitört váci börtönláza­dás, mely az érintettek mi­hamarabbi szabadlábra he­lyezését követelte, eredmé­nyes és retorzió nélküli volt. Hasonlóképp befolyással le­hetett a Miskolcon történ­tekre a tavaszi csehszlová­kiai börtönlázadás, mely a köztársaság kikiáltásakor — Havel elnöknek köszönhető­en —, széleskörű amnesztiá­val végződött. A Csillagban azonban az elitéltek többsége hosszú idős, s így kevesen számít­hatnak amnesztiára. (varga) Keresztény szocializmus? Egy politikai áramlat megszemélyesülése A? elmúlt hét politikai történtjei azt jelzik, hogy a politikai balkőzé­pen és a baloldalon átrendeződés indult meg. A hírek — ha a politi­ka „felhőrégiónak" tünékeny válto­zékonyságától és a, személyi torzsal­kodásoktól eltekintünk — fontos új jellegzetességek megjelenéséről tu­dósíthatnak. Minedenekelótt a Keresztényde­mokrata Néppárt vezetésében le­zajlott „csendes palotaforradalom" érdemel e tekintetben említést. A személyi jellegűnek kommentált konfliktusok mögött ég mellett ér­demes egy hangsúlyos tényt szám­ba venni. Annak ugyanis, hogy az MDF arculata az elmúlt hónapok­ban kereszténydemokrata jellegűvé vált, szükségképpen befolyásolnia kellett a KDNP korábbi önmeghatá­rozását Ha jól értem a friss veze­tőságváltást, e pártban a keresztény­demokrata súlypontot és önmegha­tározást a keresztényszociális hang­súly válthatja fel (amit az új el­nök. Surján László személye is ki­emel). EB magyarázhatja a Petrasovits­féle szociáldemokraták felé tett gesztust is, amely szerint a KDNP két vendéghelyet felajánlott a szoc­demeknek, amit ők, Petrasovits sze­rint, „örömmel el is fogadtak". E közeledést, persze, Petrasovits Anna felől 1& érdemes mérlegelni. Az elnökasszony választási kampá­nya során elhangzott nyilatkozatai­ból még olyan gyanúnk támadha­tott, hogy Petrasovits valójában nem nociáldemokrata, hanem keresztény­szocialista értékeket képvisel A fentebb említett (kölcsönös) közele­dés viszont inkább azt jelezheti számunkra, hogy Petrasovitsról most derül ki, mi is valójáhan. A Ma. gyarországi Szociáldemokrata Párt nevében meglevő „szociál" kifejezés az 6 szótarában — úgy tűnik — nem a „szocialista" szó szinonimá­ja, hanem egyszerűen a „szociális" szó rövidebb alakja. Ha ez így van, úgy Petrasovit® Anna eddig nyil­vánvalóan „rossz helyen" volt: ő valójában keresztényszociális fel­fogású politikus, aki valószínűleg egy új arcú, keresztényszociális KDNP-ben találhatná meg végleges és igazi helyét. (Az persze kérdés, hogy az elnökasszony „amerikai" stílusa és a KDNP szelíd tónusa hogy illik össze.) Ha a fenti értelmezés helytálló, talán Petrasovits ét» az „igazi" szoc­demek között állandósult konfliktu­sok is érthetőbbé válnak. Hasonló ideológiai-politikai jelle­gű elem van jelen a Szocialista Pártban is. Nemelh Miklós válasz­tási kampányában elhangzott nyi­latkozataiból. az azokban megfogal­mazott értékek alapján indokolt ugyanis az a feltételezés, hogy a volt miniszterelnök szocializmusa valójában keresztényszocializmus, egy olyan helyzetben, amikor ez az ideológiai-politikai platform még nem formálódott önálló politikai erővé. Németh Miklós MSZP-hez való viszonyának alakulását, a szo­cialista parlamenti frakciótól való távolmaradását ÍRV is értelmezhet­jük Ezért, ha a KDNP-ben nemcsak keresztényszociális, de keresztény­szocialista affinitás is lesz., úgy Né­meth Miklós útja e párt felé tart­hat. Ha nincs ilyen affinitása e pártnak, a népszerű politikus „nagy magányossá" válhat — vagy, a po­litizálás lehetőségeit keresve, to­vábbmozog keresztényszociális irányban, s így jut el esetleg a KDNP-hez. Persze, nem biztos, hogy csupán világnézeti okokból ezt a politikai utat be is keli járnia. Érdemes ugyanis jelezni, hogy a szocialisták kongresszusának is volt olyan mozzanata, mely hangsúlyo­san jelezte: a Szocialista Pártban is jelen vannak keresztény hithű szo­cialisták. Egy budapesti küldött akit társai az elnökségbe tagként javasoltak, s aki' csak néhány sza­vazat hiányában nem lett a párt legfelső vezetésének tagja, a jelöltek bemutatkozásakor' őszintén és ked­vesen beszélt mély vallásosságáról, a arról: ó úgy hiszi, hogy a keresz­tény hit és a szocializmus eszméi egymást erősítik. A szeretetről, mint politikai kategóriáról, a gyermekek között végzett, nyitott szívvel tör­ténő munka fontosságáról és szük­ségességéről beszélt, majd bemutat­kozását a fiatal hölgy egy lélek­emelő bibliai idézettel zárta. A reá adott szavazatok magas száma azt is jelezheti, hogy az MSZP-kong­resszus tagjainak igen jelentős ré­sze önálló platformként támogatná, ápolná-óvná egy keresztényszocia­lista áramlat felcseperedését a szo­cialista pártban. Hogy lesz-e. kialakul-e a közeli vagy a távolabbi jövőben önálló magvar keresztényszocialista áram­lat ma még nem, látható. Minden­esetre. a tegnap politikai történései már azt jelzik: mintha születőben lenne. Andcrle Ádám — Tulajdonképpen a tőzs­de nem más, mint. koncent­rált pénz-, illetve értékpa­pírpiac, amely egyrészt jogi személyként egységes kere­tet, másrészt fizikai hely­színt is biztosít a forgalma­záshoz. A gazdaság ,/szeiz­mográfja", működésének ér­tékmérője, s minél inkább közelítünk a piacgazdaság­hoz, annál valódibb képet mutat. — Kicsiben ez játszódik le a hetente egyszer meg­rendezett úgynevezett tőzs­denapokon is? — Nálunk még kevés a forgalomképes részvény, mostanában egy-egy tőzsde­napon 2—20 millió forint cserél csak gazdát. Érték­mérő funkciója azonban már itt is látszik; egy ki­sebb, bizonytalan gazdálko­dású bank részvényéért csak 80 százalékot kínálnak, Ugyanakkor egy sikeres cég részvényeiért a névérték dupláját is megadják. — Kik bocsáthatnak ki részvényt? — Sokan, de hogy azokat jegyezzék is a tőzsdén, meg kell felelni néhány kritéri­umnak. Bejelentési és folya­matos információszolgáltatá­si kötelezettségük van a tőzsdén szereplőknek. — Mégis, hogyan kezdő­dik?­+- Az induló rt. felkér egy forgalmazó céget, s együtt elkészítenek egy tá­jékoztatót, amelyben a fő profilról, a tervezett gazdál­kodásról, a várható kocká­zati tényezőkről vallanak színt. Ha a felügyelet erre áldását adja, hivatalos la­pokban közölniük kell — többek között —, mekkora a kibocsátás összege, mettől meddig lehet a részvényeket jegyezni... — ... vagyis megvásárol­ni? — Nem, a jegyzés más, az egyfajta kötelezettségválla­lás a vételre, a részletfize­tésre. A történelmi pártok — És ha nem fogy el a részvény? — Ez a legelső értékmé­rő. Ha sok nagyberuházá­sunk rt. formájában kezdő­dik, valószínűsíthetően so­sem indul el néhány építke­zés. Ugyanakkor a sikerre ítélt — magát ügyesen eladó — céget azzal fogadja be a pjac, hogy megvásárolja a kibocsátott részvényeit. — Hogyan került az ICP a tőzsdealapítók közé? — Eredményes üzleti te­vékenység kellett ahhoz, hogy az értékpapírtörvény­nek, valamint a tőzsdei sza­bályzatnak megfeleljünk. Egyébként mindenki 3 mil­lió forinttal száll be, s így az induló töke — az MNB hozzájárulásával — 150 mil­liós lesz. Ehhez jön még évi körülbelül félmilliós költ­ségtérítés. — Hasznot is hoz majd ez a befektetés? — Ahhoz, hogy pénzünk­nél legyünk, több mint 300 milliós forgalmat kellene produkálnunk évente. Ez olyan nagy szám, amit az első időben biztosan nem érünk el. Pénzben nem mérhető, de tőzsdetagnak lenni presztízskérdés is, bi­zalmat kelt mind a hazai, mind a külföldi befektetők­ben. — A szegedi képviselet hogyan fog bekapcsolódni a tőzsdézésbe? — Júniusban nyílik meg a cég tizenegyedik kirendelt­sége, s így hálózatunk alkal­mas lesz gazdasági ínformá­ciók felvételére és továbbí+ tására. Tervezzük, hogy a tőzsdeteremben történteket (vételeket, eladásokat, árfo­lyamokat) egy időben jelen­tetjük meg leendő számító­gépes hálózatunkon, vala­mennyi területi képvisele­tünkön. így a részvénytu­lajdonos — legyen az bár­hol — gyorsan reagálhat a változásokra, azonnal meg­bízásokat adhat. Kovács András Lapot akarnak Az MSZMP vagyonára — így újságjaira — más pártok is igényt tartanak. A Ma­gyar Néppárt kezdeményez­te, hogy a megyében műkö­dő „történelmi pártok" _ a Független Földmunkás és Polgári Párt, a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Kereszténydemokrata Nép­párt — alakítsanak ki közös álláspontot a napi sajtóból való részesedésükről, A teg­nap délutánra összehívott tanácskozáson az MNP, az FKgP., a KDNP képviselői vitatták meg elképzelései­ket az egykori koalíciós na­pilap, a Viharsarok jogutód­jának megfelelő Csongrád Megyei Hírlap — Délvilág egyik vezetőjével, a Délvilág Részvénytársaság igazgató­jával. Az MNP kiindulópontja az, hogy mint a Magyar Nemzeti Parasztpárt jogutód­ja „részét kéri" a Délvilág­ból, mivel a lap elődjének, a Viharsaroknak egyötödét tudhatta magáénak az MNPP. A Magyar Néppárt tulajdonosi és a lap bevéte­léből való részesedési igé­nyét jelentette be, a párt a lap munkáját felügyelő szer­kesztőbizottság felállítását javasolta. A napi sajtót je­lentős eszköznek tekinti a választási küzdelemben a kisgazdapárt is. Ezért az FKgP szerint is „közös ak­cióba" kell kezdeniük „az el­nyomott pártoknak" a helyi napilapért. Az FKgP Szege­den megjelenő napilapok részbeni tulajdonjogát köve­teli. A KDNP is fenntartja sajtó iránti igényét, de bi­zonytalan a tulajdoni rész visszakövetelésének módjá­ban. A Délvilág Rt. a tárgya­lásra késznek mutatkozott. A vállalkozás üzleti jellegé­nek hangsúlyozása mellett azt javasolta, hogy — a párttörvény elfogadása után — a cím használatáért bér­leti dijat fizetne a Délvilág jogelődje tulajdonosainak. A szerkesztőbizottság felállítá­sával egyetértene, de csak akkor, ha az konzultatív tes­tület, s nem szólna bele a lapkészítésbe. A megbeszélésen megje­lent pártok írásban kérték a választ felvetéseikre. Ü. I. MAGNÓSOK, FIGYELEM! Műsoros audiokazettákat 30% engedménnyel árusítunk a műszaki osztályunkon 1990. június 4-től június 9-ig. G centrum Aruhaz

Next

/
Oldalképek
Tartalom