Délmagyarország, 1990. május (80. évfolyam, 101-127. szám)

1990-05-11 / 109. szám

80. évfolyam, 109. szám 1990. május 11., péntek Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Keni korcsolyabravúr: Axel-szextett Jegyrendszer Lettországban — Poloskátlanítás Csehszlovákiában Könnyes búcsú Károlytól és Dianától — Megingó rektori székek A balti államok közös erővel próbálnak szembeszállni a moszkvai blokáddal — erre utal, hogy mezőgazdasági egyezményt kötöttek. A szovjetunióbeli történések mellett Csehszlovákiával kapcsolatos a világpolitika több hire: Havel elnök új európai biztonsági rendszer létrehozására tett javaslatot az Európa Tanácsban: új alapokra helyezik a magyar—csehszlovák kereskedelmet; megkezdték északi szomszédunknál az elmúlt évtizedekben telepített poloskák, azaz lehallgatóberendezések eltávolítását. Itthon újabb részletek váltak ismertté az Axel-Sprlnger cég bekebelező vásárlásairól: korcsolyában nem valószínű, hogy valaha is hatfordulatost hajtanának végre a versenyzők, ám e cég már hat megyei napilapot és számtalan más kiadványt megvásárolt. Meghatott fővárosiak kísérték a walesi hercegi pár magyarországi tartózkodásának utolsó, napján Sir Charles és Lady ,J)i" belvárosi sétáját. Érdekes hírek szivárogtak elő a KGB magyarországi ténykedéséről, s nem kevésbé érdekes az a hír is, miszerint könnyen elképzelhető: hazaszállítják Mindszenty bíboros hamvait. Az már bebizonyosodott: nálunk manapság bizonytalan állás politikusnak lenni, az egyetemeken tartott gyűlések azonban azt bizonyítják, a rektori székek is ingatag lábakon állnak. Hogy az építőiparban pedig a munkakönyvek helyzete mennyire „ingatag", azt mnnkatársunk riportjából (1. és 3. oldal) tudhatják meg. Balogh Tamás Axel-manöver — HSZP'Statisztériával A Parlament legutóbb1 ülésén a Sza'bad Demokraták Szövetségének beterjesz-> tett állásfoglalása szerint'tanúk és írásos dokumentumok bizonyítják, hogy azt a politikai-gazdasági manővert, amelynek révén az, Axel—Springer Budapest Kft. 6 megyei napilap, 5 hetilap, több folyóirat, 10 városi lap, több mint 40 üzemi újság és más vidéki alkalmi periodikák kiadási jogához jutott, az MSZP alkalmazottai készítették elő, és technikailag Is ők bonyolították le. Demszky Gábor, az SZDSZ ügyvivője arra hívja fel a figyelmet, hogy • népszavazás eredménye kötelezi ugyan a volt állampártot a vagyonával való elszámolásra, de a döntést nem követte végrehajtási utasítás, az elszámolás pontos menetének, szabályainak kimunkálását a Németh-kormány elszabotálta. Demszky Gábor és az ISZDSZ szerint az Axel --Springer Budapest Kft. a (meglevő joghézagoknak, például a monopóliumellenes törvény és a tömeges munkaerő csábítását tiltó jogszabályok hiányának felismerésével és az érintett lapoknál dolgozók kiszolgáltatott helyzetének kihasználásával jutott kiadói jogokhoz. Az SZDSZ nevében Fodor Tamás képviselő terjesztette be a T. Ház elé az állásfoglalás szövegét, és hogy az Országgyűlés küldjön ki vizsgálóbizottságot azzal a megbízással, hogy derítse fel az Axel—Springer Budapest Kft. üzleti akcióit és azokban az MSZP szerepét. — A vizsgálatot részben maguk az érintett lapok munkatársai kezdeményezték — állítja Fodor Tamás. — Már korábban nyílt levélben fogalmazták meg aggályaikat a Magyar Üj"ságírók Szövetsége elnökségének címezve, majd nemrég összegyűjtött dokumentumaik egy részét Pest és Szolnok megye új, közös lapjában, a Maholnapban is közreadták. — Az SZDSZ állásfoglalása is dokumentumokat említ. Azok az Önök birtokában lennének? — Nem. E bizonyítékok személyhez kötöttek, olyanoknál lelhetők fel, akik ma is a megyei sajtóban dolgoznak. Éppen azért van 6Zükség egy kiadóktól független, parlamenti bizottság vizsgálatára, hogy ha felfedik a dokumentumokat, ne kelljen retorziótól tartaniuk, illetve számíthassanak a törvény védelmére. Ne feledjük: kiszolgáltatott helyzetbe hozott emberekről van szó, akik lelkiismeretükkel is viaskodnak. — Az MSZP képviselője, Katona Béla egy interjúban részben lefutott ügy újbóli felmelegítésének bélyegzi, az SZDSZ parlamenti beterjesztését ... — Ezen jóval túlmutat a mi törekvésünk. Ki állíthatr ná, hogy a rendszerváltás már lezajlott a sajtóban? Hiszen a mozdíthatatlannak tartott MSZP-háttér, ahol megingott is, többnyire még szilárdabb monopolhatalommal váltódott fel! Félő, hogy az ország sajtószerkezetét a demokrácia hiánya fogja meghatározni. Mire gondolok? Ha egy működő demokráciában alakul ki egy mozdíthatatlan sajtómonopólium, a társadalom azt eszi, amit főzött magának. De nálunk még átmenet van, működő demokrácia nélkül, joghézagokkal, s ézt használta ki az Axel—Springer Budapest Kft. Mi mozgékony, önálló megyei sajtót képzelünk el, amelynek munkatársai felfedezik a területükön működő politikai erőket és saját véleményük szerint tájékoztatnak. Már tapasztaltunk ilyen irányú változásokat, például a választási harc szakaszában többnyire igen korrekt volt az akkori ellenzéki pártokkal is a viszony. A megyei sajtót nagyon értékes, fontos — mondhatom igy is: nemzeti — médiának tartjuk, hiszen nem feledkezhetünk el arról a tényről, hogy az ország lakosságának nagy részét a megyei napilapok informálják az ország, és szűkebb pátriája dolgairól. És éppen a politikailag kevésbé mozgékony rétegekre tud hatni, közöttük arra a 4 millió áHatnpolgárra, aki nem ment el márciusban—áprilisban szavazni, választani, — Értem a gondot, ha az MSZP maradt volna a tulajdonos. De az Axel— Springer kezében? — Ha az új „gazda" piaci szellemben elviszi a megyei1 lapok tartalmát, mondjuk a szenzációkat kínáló stílus irányába, akkor odavész a politikai szerep. Arról nem is szólva, hogy piacról beszélni a megyei napilapok esetében naivitás, hiszen nincs fizetőképes kereslet több napilap beindításához. A KGB ránk is „kíváncsi" Az ANT szovjet szövetkezet magyarországi tranzakciója körül felmerült vádak kivizsgálása rendőrségi, illetve ügyészségi hatáskörbe tartozik — jelentette ki a Nemzetbiztonsági Hivatal szóvivője az MTI kérdéséi e. Párvy Tivadar elmondta. //' hogy a hivatal és a KGB között ez ügyben nem volt érintkezés. Arra a kérdésre, hogy végül is KGB-provokáció volt-e az ANT repülőgéphajtómű-eladási tervének meghiúsítása, a szóvivő csak annyit mondott: a (Folytatás a 2. oldalon.) Repülő harangláb Tegnap helyére került a Szentmihályteleken épülő templom ácsolt toronyszerkezete. Ahogyan templomhoz illik, a levegőégböl ereszkedett alá — igaz, ebben segítségére volt a Délép 30 tonnás Berger-Kato-daruja is. Az erdélyi stílusban megépített, két részből álló torony az agárdi „Fenyő" Fa- és Fémszerkezet Szerelő Gmk. munkája. A hagyományos ácsmunkától alapvetően különbözik, mert a különlegesen erős, ragasztott fenyőgerendákat vaskapcsok és csavarok segítségével fogták össze. Előbb a közel 5 tonnás harangláb került a helyére, majd az illesztési pontok „összeeresztésével" és hegesztéssel tették rá a toronysisakot. Középső, legerősebb, függőleges tartógerendáját, a „királyfát" két, 18X20 centiméteres darabból ragasztották. Így nem vetemedik, és a festékréteg a leégéstől is óvja: meggátolja a szeriesedést. A hódfarkú cserép fölrakása nem lesz könnyű — a meredek, 26,8 méter magas toronyra erősített kötélen kell majd függeszkedni. És nemcsak a torony stílusa erdélyi: a cserepezők, bá_ dogosok, asztalosok között néhány menekült is dolgozik. A hullám vonalú tetőszerkezet cserepezése, a csillogó vörösrézből készült csatornák és ablakborítácok az ó munkájukat is dicsérik. (nyilas) Naay László telvé-tele „Mesés" vezetői prémiumok Továbbra is veszteséges a Délép Ki kerül lapátra ? *- Félünk, hogy egy-két hónap múlva nem lesz munkánk — fogadnak a Rókusi kőrúton, a Délép egyik építkezésén a kőművesek. — Mit mondanak a vezetők? — Semmit. Évszámra nem is látjuk őket EL jöhetnének néha a melósok közé is.- Lenne kérdésünk bőven. — Honnan tudják, hogy nem lesz szükség kőművesre? — Sok a pletyka. Meg ház se nagyon épül mostanában.- 'Azt beszélik, legalább ót-hatszáz embert elküldenek — mondja Zádori Géza brigádvezető. — És, ugye, nem zörög a haraszt, ha... Délelőtt tíz órakor nagy a csend az épülő tízemeletesek környékén. Itt is, ott is feltűnik egy-egy szaki az erkélyeken, ablakok mögött. A ház előtti árokban hegesztenek : egy ember, kettő meg nézi, bagóval a szájában. Hiába no, csak lassan változik a világ. Nincs sok idő nézelődni, mert Bárkányi Péter és Jó járt István egyebekről is mesélni szeretne: — Azt-hallani, hogy tönkremegy a cég, közben meg a főnökök százezreket vesznek fel prémiumként. — Biztos? — Csak a halál biztos, uram! — Elmenőben még hozzáteszik: — De ezt híresztelik mindenütt... — Attól félünk, se meló, se pénz nem lesz! — fogadnak a mesterek a Lenin körút-T-József Attila sugárút sarkán épülő házban. A falak már állnak, belül azonban még üres minden, csupa beton, csupa oszlop szobák, konyhák. A több tucat lakást tanácsi beruházásban építik, de lesz-e, aki fizessen, mire felépül a ház? — Nagyon rossz a hangulat a munkások között — mondja a cégtől távozófélben levő művezető. — Sokan attól félnek, máról holnapra utcára kerülnek. — És...? — Biztosat nem tud senki... Egy fillért se vittünk haza... A Délép vezérigazgatóját rossz helyen keresem. A „kék palotából" három évvel ezelőtt pénzt csinált a cég: kellett a hiány, a veszteség csökkentésére. Azután három emeletet béreltek itt. Most már ezt is feladták, a vezérkar is átköltözött a szomszédos, egyemeletes épületbe. — Már a bérleti dijra sem telik? — Telne éppen, nem erről van szó! — fogad Körtvélyessy Péter vezérigazgató. — Hanem miről? — Az APEH-hel kötöttünk bérleti szerződést, ók viszont folyton-folyvást változtatták a feltételeket. Így nem kötünk üzletet Inkább kiköltöztünk. — Szóval nem a cég csődje miatt húzódtak össze? — Ki mondta, hogy csődbe ment a Délép? — Sokfelé hallani ezt a pletykát. — Mint minden híresztelés, ez sem igaz így. Tény, hogy nehéz helyzetbe kerültünk. — Ha ilyen válságos a cég helyzete, miért a százezres vezetői prémiumok? — Semmiért! Mivel nem voltak százezres prémiumok (Folytatás a 3. oldalon.) Orvosok krízisben Konkrétumokat nélkülöző vádak, megdöbbentően kulturálatlan megnyilvánulások, kölcsönös értetlenkedés, már-már anarchia. Tömören így jellemezhető a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem tegnapi ósszoktatói értekezlete, amelynek fő témája az egyetemi tanács tágjainak, a tisztségviselőknek újraválasztása, illetve az egyetemi küldöttgyűlés előkészítése, a mikor-és mi módon kérdésének eldöntése, A szakszervezet véleménye szerint azonnal — tehát még e tanévben _ el kell kezdeni a választások elókészité1sét. egy legitim egyetemi küldöttgyűlés megszervezését, annak érdekében, hogy az egyetem előtt álló sürgető feladatok megoldása se halasztódjék tovább. Annak ellenére, hogy Szilárd János rektor a szakszervezet által javasolt ütemtervet elfogadhatónak nevezte, még vagy másfél óráig nem született konkrét döntés arról, hogy végül is mikor és mi módon kezdődjön a küldöttválasztási „kampány". Akadt aki megelégelte egy idő után a parttalan vitát, s próbálta dűlőre vinni az egyszerű kérdés eldöntését: mikor és hogyan kezdjenek a választás előkészítéséhez, de ekkor egy újabb menet következett. Nevezetesen arról, hozhat-e az összoktatói értekezlet az orvosegyetem valamennyi dolgozójának nevében döntést fentebb boncolgatott kérdésekben. A tudósító, ki az egyetem jövőjét meghatározó, úgymond építő tanácskozásra számított, a második óra végén belátta, a helyzet az orvosegyetemen semmivel sem különb, mint e kis ország bármely más megújulásra és párbeszédekre félkész közösségében. Déhát miért is lenne? K. K.