Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-11 / 85. szám

4 1990. április 86., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) ország javára „használhatnék". — Az MDF kedden Budapestre hívta frissen megválasztott parlamenti képviselőit. Mit várt ettől a találkozótól? — Az Országos Választmány kibővített ülésén vettünk részt. A csütörtökön, pénteken esedékes országos gyűlést készítettük elő, ahol a koalícióról, az MDF jövőjéről lesz szó. t. I. Környezetbarát gazdaság kellene! Hulladékot a Holdra? A megyei tanács végrehaj tó bizottságának tegnapi ülésén a testület többek között a megye környezetvédelmi állapotát elemezte Szó esett a termőföldek, a vizek, az élővilág, a táj védelméről, a légszennyezés kóros hatásairól, a hulladékok megsemmisítéséről, a környezetszennyezés legújabb válfajáról: a bevásárló turizmusból származó szemét felhalmozódásáról. Utóbbi, főleg a Cserepes sori piacon és a Röszkére vezető út mentén okoz áldatlan állapotokat. Többen a piacot üzemeltető kft.-t hibáztatják a szemét miatt. Az arra járók lépten-nyomon „fekete-kempingezőkbe" ütköznek, akik egyre csak gyülekeznek, a röszkei út mentén. Az ülésen megjelent a megbízott megyei rendőrfőkapitány, Tóth Lajos is, aki szerint humánus megoldást kell keresni. Segélyekből, valamilyen erre elkülönített pénzből ideiglenes szálláshelyet kell teremteni a szomszédos országokból idevándorló átutazóknak, piacozóknak. Barta József beszámolójából kiderült, a megye területén komplex környezetvédelmi programot próbálnak megvalósítani komoly állami támogatással. Legégetőbb kérdés a veszélyes hulladék megsemmisítése. Mert — mint Simády Béla, az Atikövizig igazgatója mondta — .„a hulladékot nem lehet a Holdra fellőni". A megye 14 településén mértek a határértéken felüli arzéntartalmat a kutak vizében. A mérgezési veszélyt, szerencsére az elmúlt évben sikerült megszüntetni Mint kiderült, a környezetszennyezés miatt alkalmazott szankciók nem hatásosak. Az országot évente 30-50 milliárd forint kár éri, ezzel szemben a bírság öszszesen 1,1 milliárd. Sajnos, a víz, föld, levegő értéke egyelőre nem épül be a vállalatok költségvetésébe, így a cégek nem érdekeltek abban, hogy ezekre vigyázzanak. A környezetszennyezésre vonatkozó információk is igen hiányosak Nincsenek folyamatos mérések, nem tudni, hol, milyen mértékű és milyen jellegű a szennyeződés. A környezetvédelmi Minisztérium egyik főosztályvezetője, Perecsi Ferenc szerint bírsággal a környezetszennyezést nem lehet korlátozni. Az egész gazdasági rendszert kell úgy átalakítani, hogy az környezetbarát legyen. Ez a magatartás pedig nem csupán jogszabályok függvénye. Az oktatás, a nevelés területén kell lépéseket tenni egy új szemlélet kialakítása érdekében. Ennek érdekében a környezetvédelmi és a művelődési tárca már tett is lépéseket. Szó esett a mezőgazdasági területekről, a szél pusztította földekről is. A mezővédő erdősávok telepítése megindult, de a csökkenő állami támogatás ennek befejezését igencsak veszélyezteti. A testület tagjai bíznak a kialakuló önkormányzatok ésszerű környezetvédő intézkedéseiben. Az újszegedi oktatási központ körül az elmúlt hetekben heves viták lángoltak fel. A diákok az épületet gimnáziumi oktatásra szeretnék megkapni. Emiatt nemrég demonstrációt is szerveztek. Mint Lehmann István tanácselnök elmondta: a középiskolások helyzetét közelebbről megvizsgálva, a megyei tanács nem zárkózhat el mereven az iskolák kérése elöl. Függetlenül attól, hogy az oktatási központra a jövőben is szükség lenne, hiszen az új struktúra, új, szakképzett apparátust kíván. (A középiskolákba is szükség lenne bevezetni az államigazgatási fakultációt. Nem lehetetlen az sem, hogy a megszűnő veszprémi államigazgatási főiskola levelező tagozata Szegedre kerül.) Az épület sorsáról később döntenek. A tanácsülés kellemetlen kötelességének is eleget tett tegnap. A testület Tóth Istvánt, a forráskúti tanács vb. titkárát telekvásárlási ügye miatt szigorú megrovásban részesítette és állásából felmentette. P. E. Május 10-ig eldől Diákok bevonulása? Másfél hete a szegedi középiskolások demonstrációval hívták föl a figyelmet arra, hogy 40-45 fős osztályokban, a virágtartón ülve nem lehet tanulni. Elfogadhatóbb iskolai körülményeket követeltek, s a megoldás egyik módjaként az újszegedi Csongrád megyei oktatási és továbbképzési intézet birtokba vételét jelölték meg. A második „fordulóban" tárgyalóasztalnál találkoztak az ügyben érintettek. A tüntetéssel egy időben benyújtott petíció mást is tartalmazott. Tiltakoztak a tornatermek bérbeadása ellen, javaslatokat tettek a Radnóti és a Ságvári gimnázium bővítésére. Lehmann István megyei tanácselnök azokról a pénzügyi elvonásokról és zárolásokról beszélt, amelyek lehetetlenné tették a szükséges fejlesztéseket. Müller Józsefné tanácselnökJhelyettes szerint a város korlátozott lehetőségei, és a zsúfoltság várható növekedése megkívánja, hogy az oktatási köz%>ontot középiskolává alakítsák (A korábban tervezett 20 tantermes iskola megépítésére nem volt pén?.) Rákos Istvánné, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője elhárította azt a vádat, hogy nem készültek a demográfiai hullám ikicsúcsosodásának levezetésére. A mai helyzet annak a politikának az eredménye, amely — ha áttételesen is — az oktatást sújtotta. Emlékeztetett a megyei tanács tavalyi felajánlására: a Rózsa Ferenc szakközépiskola három-négy tanulócsoportjának kínáltak helyet az oktatási központban. Javaslatukra nem kaptak választ A mostani követelésről pedig változatlanul az a véleménye, hogy a csoti nem alkalmas középiskolai célra, és a benne működő három intézményt nem tudják másutt elhelyezni. A „követelőkV, a Szegedi Diákok és Pedagógusok Szövetségének képviselői, tarthatatlannak látják a jelenlegi állapotokat. Nem ragaszkodnak az újszegedi épülethez, de közös megoldás keresésére szólították föl a két tanácsot. Nem tartják elfogadhatónak azt az érvet, hogy a demográfiai hullám csökkenésével enyhül a zsúfoltság. A 20 tanKözség a város szélén (Folytatás az 1. oldalról.) 1992-re megépítenék a csatornákat — ha a lakosság képes lenne arra, hogy házankét ötvenezret (mai árakon számítva) áldozzon rá. Erősen kérdéses a kivitelezés, mert bár a 2 ezer 673 sándorfalvi lakásnak 70 százalékában van fürdőszoba, s 85 százalékuknál ott a vezetékes víz, az újabb közterheket egyre nehezebben tudják viselni. A fiatal építkezők mára erejükön felül vállalnak: az összkomfortosabb, a nar gyobb ház érdekében jókora OTP- és bankkölcsönökbe ugranak bele. Aztán a havi jövedelmük nagy részét viszi a törlesztés. Kiegészítő jövedelemszerzésre helyben elég kevés a lehetőség — a többség számára az önellátásukat segítő jószágtartás, illetve konyhakerti növényés gyümölcstermesztés. S bár a helybéli foglalkoztatási színvonal javuló tendenciát mutat (2 ezer 189 lakosnak van a községben munkahelye), tekintélyes a napi ingázók száma (1320 fő), akik Szegedre, illetve más településre járnak dolgozni. Szerencséjükre, jó közlekedési feltételekkel. Tarjánból Hattyasra sem jut el az utasi rövidebb idő alatt Szegeden, mint a Marx térről Sándorfalvára. A „városszéli" jelleg, a jó lehetőségű, gyakori utazás segíti abban az itt élőket és letelepülőket, hogy ellátásukról megfelelően gondoskodjanak. Jórészt persze saját erőből. A tanács folyamatosan szorgalmazza az alapellátás javítását. Tavaly az Alkotmány utcában nyílott új ABC-áruház, most meg éppen egy áfész-üzemeltetésű, helyi húsbolt létesítésén fáradozAak. Ám maguk is tudják, hogy ennél több kellene — különösen sok gondot okoz a kis boltok üzemeltetése —, ezért nagyobb teret engednének a magánkezdeményezésnek (de erről majd más alkalommal szólunk). Hogy Sándorfalva még közelebb kerüljön Szegedhez. Vagy hogy a szegediek kerüljenek még közelebb, esetleg a kitelepülést is megkockáztatva, Sándorfalvához. Ami napjainkra, mi tagadás — különösen a városszéli • lakótelepeken élők számára —, vonzó lehetőség. S mértéket tartva, a takaró hosszát ésl a nyújtózkodási arányokat reálisan felmérve, el is érhető: valóra váltható elképzelés, hogy a városi panelkalicka ajtaján errefelé lépjenek ki a vállalkozó kedvűek. Persze. bekalkulálva egy csomó nehéziséggel való megküzdést, pluszmunkát lemaradásokat. átmeneti életszínvonal-csökkenést — cserébe a városközeli falusi élet kellemetességeiért: amihez Sándorfalva jó terep. Sz. M. teremre mindenképpen szükség lesz. Például a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola is „kinőtte" már a helyét. (Az oktatási központban 12 tanterem kialakítására lenne mód:) A megbeszélés kézzelfogható eredménye, hogy mindkét tanácsi testület végrehajtó bizottság elé terjeszti az ügyet. Ha e fórumokon szükségesnek tartják, a tanácsülés állásfoglalását kérikS mivel összdl a Szedipesz szerint 350-400, a megyei tanács szerint 100-120 gyerek — még a számok becslésében is vita volt! — nem tud majd hová leütni, sürgős döntés szükséges. Ezt senki sem vitatta, s a határidőben is megegyeztek. Eredmény május 10-éig várható. Ny. P. BBhk MBk ^WkAW 3Jiy Az egyetlen lehetőség arra, hogy hihessen a szemének... KONTRAX-FÉNYSZÖV SZEMVIZSGÁLÓ SZALON Szeged, Kölcsey u. 4 TELEFON: 22-177 * TELEFAX: (36) 62-22-177