Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-11 / 85. szám

4 1990. április 86., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) ország javára „használhat­nék". — Az MDF kedden Bu­dapestre hívta frissen meg­választott parlamenti képvi­selőit. Mit várt ettől a ta­lálkozótól? — Az Országos Választ­mány kibővített ülésén vet­tünk részt. A csütörtökön, pénteken esedékes országos gyűlést készítettük elő, ahol a koalícióról, az MDF jö­vőjéről lesz szó. t. I. Környezetbarát gazdaság kellene! Hulladékot a Holdra? A megyei tanács végrehaj tó bizottságának tegnapi ülésén a testület többek kö­zött a megye környezetvé­delmi állapotát elemezte Szó esett a termőföldek, a vizek, az élővilág, a táj vé­delméről, a légszennyezés kóros hatásairól, a hulladé­kok megsemmisítéséről, a környezetszennyezés leg­újabb válfajáról: a bevásár­ló turizmusból származó szemét felhalmozódásáról. Utóbbi, főleg a Cserepes so­ri piacon és a Röszkére ve­zető út mentén okoz áldat­lan állapotokat. Többen a piacot üzemeltető kft.-t hi­báztatják a szemét miatt. Az arra járók lépten-nyomon „fekete-kempingezőkbe" üt­köznek, akik egyre csak gyü­lekeznek, a röszkei út men­tén. Az ülésen megjelent a megbízott megyei rendőr­főkapitány, Tóth Lajos is, aki szerint humánus megol­dást kell keresni. Segélyek­ből, valamilyen erre elkülö­nített pénzből ideiglenes szálláshelyet kell teremteni a szomszédos országokból idevándorló átutazóknak, piacozóknak. Barta József beszámoló­jából kiderült, a megye terü­letén komplex környezetvé­delmi programot próbálnak megvalósítani komoly álla­mi támogatással. Legégetőbb kérdés a veszélyes hulladék megsemmisítése. Mert — mint Simády Béla, az Atikö­vizig igazgatója mondta — .„a hulladékot nem lehet a Holdra fellőni". A megye 14 településén mértek a határértéken felüli arzéntartalmat a kutak vizé­ben. A mérgezési veszélyt, szerencsére az elmúlt évben sikerült megszüntetni Mint kiderült, a környe­zetszennyezés miatt alkal­mazott szankciók nem hatá­sosak. Az országot évente 30-50 milliárd forint kár éri, ezzel szemben a bírság ösz­szesen 1,1 milliárd. Sajnos, a víz, föld, levegő értéke egye­lőre nem épül be a vállala­tok költségvetésébe, így a cégek nem érdekeltek abban, hogy ezekre vigyázzanak. A környezetszennyezésre vo­natkozó információk is igen hiányosak Nincsenek folya­matos mérések, nem tudni, hol, milyen mértékű és mi­lyen jellegű a szennyeződés. A környezetvédelmi Mi­nisztérium egyik főosztály­vezetője, Perecsi Ferenc sze­rint bírsággal a környezet­szennyezést nem lehet kor­látozni. Az egész gazdasági rendszert kell úgy átalakíta­ni, hogy az környezetbarát legyen. Ez a magatartás pe­dig nem csupán jogszabá­lyok függvénye. Az oktatás, a nevelés területén kell lé­péseket tenni egy új szemlé­let kialakítása érdekében. Ennek érdekében a környe­zetvédelmi és a művelődési tárca már tett is lépéseket. Szó esett a mezőgazdasági területekről, a szél pusztí­totta földekről is. A mezővé­dő erdősávok telepítése meg­indult, de a csökkenő álla­mi támogatás ennek befeje­zését igencsak veszélyezteti. A testület tagjai bíznak a kialakuló önkormányzatok ésszerű környezetvédő intéz­kedéseiben. Az újszegedi oktatási központ körül az elmúlt he­tekben heves viták lángoltak fel. A diákok az épületet gimnáziumi oktatásra sze­retnék megkapni. Emiatt nemrég demonstrációt is szerveztek. Mint Lehmann István tanácselnök elmond­ta: a középiskolások helyze­tét közelebbről megvizsgál­va, a megyei tanács nem zárkózhat el mereven az is­kolák kérése elöl. Függetle­nül attól, hogy az oktatási központra a jövőben is szükség lenne, hiszen az új struktúra, új, szakképzett apparátust kíván. (A közép­iskolákba is szükség lenne bevezetni az államigazgatási fakultációt. Nem lehetetlen az sem, hogy a megszűnő veszprémi államigazgatási főiskola levelező tagozata Szegedre kerül.) Az épület sorsáról később döntenek. A tanácsülés kellemetlen kötelességének is eleget tett tegnap. A testület Tóth Ist­vánt, a forráskúti tanács vb. titkárát telekvásárlási ügye miatt szigorú megrovásban részesítette és állásából fel­mentette. P. E. Május 10-ig eldől Diákok bevonulása? Másfél hete a szegedi középiskolások demonstrá­cióval hívták föl a figyel­met arra, hogy 40-45 fős osztályokban, a virágtar­tón ülve nem lehet tanul­ni. Elfogadhatóbb iskolai körülményeket követeltek, s a megoldás egyik mód­jaként az újszegedi Csong­rád megyei oktatási és to­vábbképzési intézet bir­tokba vételét jelölték meg. A második „fordulóban" tárgyalóasztalnál találkoz­tak az ügyben érintettek. A tüntetéssel egy időben benyújtott petíció mást is tartalmazott. Tiltakoztak a tornatermek bérbeadása el­len, javaslatokat tettek a Radnóti és a Ságvári gim­názium bővítésére. Lehmann István megyei tanácselnök azokról a pénz­ügyi elvonásokról és zárolá­sokról beszélt, amelyek lehe­tetlenné tették a szükséges fejlesztéseket. Müller Józsefné tanácsel­nökJhelyettes szerint a város korlátozott lehetőségei, és a zsúfoltság várható növekedé­se megkívánja, hogy az ok­tatási köz%>ontot középiskolá­vá alakítsák (A korábban tervezett 20 tantermes isko­la megépítésére nem volt pén?.) Rákos Istvánné, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője elhárította azt a vádat, hogy nem ké­szültek a demográfiai hul­lám ikicsúcsosodásának le­vezetésére. A mai helyzet annak a politikának az eredménye, amely — ha át­tételesen is — az oktatást sújtotta. Emlékeztetett a megyei tanács tavalyi fel­ajánlására: a Rózsa Ferenc szakközépiskola három-négy tanulócsoportjának kínáltak helyet az oktatási központ­ban. Javaslatukra nem kap­tak választ A mostani kö­vetelésről pedig változatla­nul az a véleménye, hogy a csoti nem alkalmas közép­iskolai célra, és a benne mű­ködő három intézményt nem tudják másutt elhelyezni. A „követelőkV, a Szegedi Diákok és Pedagógusok Szö­vetségének képviselői, tart­hatatlannak látják a jelen­legi állapotokat. Nem ra­gaszkodnak az újszegedi épülethez, de közös megol­dás keresésére szólították föl a két tanácsot. Nem tartják elfogadhatónak azt az érvet, hogy a demográfiai hullám csökkenésével eny­hül a zsúfoltság. A 20 tan­Község a város szélén (Folytatás az 1. oldalról.) 1992-re megépítenék a csa­tornákat — ha a lakosság képes lenne arra, hogy há­zankét ötvenezret (mai ára­kon számítva) áldozzon rá. Erősen kérdéses a kivitele­zés, mert bár a 2 ezer 673 sándorfalvi lakásnak 70 százalékában van fürdőszo­ba, s 85 százalékuknál ott a vezetékes víz, az újabb köz­terheket egyre nehezebben tudják viselni. A fiatal építkezők mára erejükön felül vállalnak: az összkomfortosabb, a nar gyobb ház érdekében jókora OTP- és bankkölcsönökbe ugranak bele. Aztán a havi jövedelmük nagy részét vi­szi a törlesztés. Kiegészítő jövedelemszerzésre helyben elég kevés a lehetőség — a többség számára az önellá­tásukat segítő jószágtartás, illetve konyhakerti növény­és gyümölcstermesztés. S bár a helybéli foglalkozta­tási színvonal javuló ten­denciát mutat (2 ezer 189 lakosnak van a községben munkahelye), tekintélyes a napi ingázók száma (1320 fő), akik Szegedre, illetve más településre járnak dol­gozni. Szerencséjükre, jó közlekedési feltételekkel. Tarjánból Hattyasra sem jut el az utasi rövidebb idő alatt Szegeden, mint a Marx térről Sándorfalvára. A „városszéli" jelleg, a jó lehetőségű, gyakori utazás segíti abban az itt élőket és letelepülőket, hogy ellátá­sukról megfelelően gondos­kodjanak. Jórészt persze sa­ját erőből. A tanács folya­matosan szorgalmazza az alapellátás javítását. Tavaly az Alkotmány utcában nyí­lott új ABC-áruház, most meg éppen egy áfész-üze­meltetésű, helyi húsbolt lé­tesítésén fáradozAak. Ám maguk is tudják, hogy en­nél több kellene — különö­sen sok gondot okoz a kis boltok üzemeltetése —, ezért nagyobb teret engednének a magánkezdeményezésnek (de erről majd más alkalommal szólunk). Hogy Sándorfalva még közelebb kerüljön Sze­gedhez. Vagy hogy a szege­diek kerüljenek még köze­lebb, esetleg a kitelepülést is megkockáztatva, Sándor­falvához. Ami napjainkra, mi tagadás — különösen a városszéli • lakótelepeken élők számára —, vonzó le­hetőség. S mértéket tartva, a takaró hosszát ésl a nyúj­tózkodási arányokat reáli­san felmérve, el is érhető: valóra váltható elképzelés, hogy a városi panelkalicka ajtaján errefelé lépjenek ki a vállalkozó kedvűek. Per­sze. bekalkulálva egy cso­mó nehéziséggel való meg­küzdést, pluszmunkát lema­radásokat. átmeneti életszín­vonal-csökkenést — cserébe a városközeli falusi élet kellemetességeiért: amihez Sándorfalva jó terep. Sz. M. teremre mindenképpen szük­ség lesz. Például a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szak­középiskola is „kinőtte" már a helyét. (Az oktatási köz­pontban 12 tanterem kiala­kítására lenne mód:) A megbeszélés kézzelfog­ható eredménye, hogy mind­két tanácsi testület végre­hajtó bizottság elé terjeszti az ügyet. Ha e fórumokon szükségesnek tartják, a ta­nácsülés állásfoglalását ké­rik­S mivel összdl a Szedipesz szerint 350-400, a megyei ta­nács szerint 100-120 gyerek — még a számok becslé­sében is vita volt! — nem tud majd hová leütni, sür­gős döntés szükséges. Ezt senki sem vitatta, s a határ­időben is megegyeztek. Ered­mény május 10-éig várható. Ny. P. BBhk MBk ^WkAW 3Jiy Az egyetlen lehetőség arra, hogy hihessen a szemének... KONTRAX-FÉNYSZÖV SZEMVIZSGÁLÓ SZALON Szeged, Kölcsey u. 4 TELEFON: 22-177 * TELEFAX: (36) 62-22-177

Next

/
Oldalképek
Tartalom