Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-11 / 85. szám

1990. április 7., szombat 11 Kedvezményes hirdetési akció A Délmagyarország az idén ünnepli alapításá­nak 80. évfordulóját. Ebből az alkalomból a leg­idősebb magyarországi vidéki lap munkatársi gár­dája meglepetéssel kíván kedveskedni olvasóinak. Ehhez szeretnénk szegcdi és környékbeli hirdető­inket megnyerni. Többek között — a szokásos hir­detési tarifánál olcsóbban — kedvezménnyel kí­nálunk hirdetési lehetőséget. Kérjük, aki részt kí­ván venni akciónkban, postacímünkre (Szeged 6701, Postafiók 153, vagy Szeged, Tanácsköztársaság út­ja 10.) küldje el hirdetési igényét, vagy jelezze ezt a 12-847-es (üzenetrögzítős) telefonunkon. Az ér­deklődőknek bővebb felvilágosítással szolgálunk a 24-633-as telefonszámon is. Földhivatalok ­vissza a MÉM-hez Szó szerint rendet te­remthet a Minisztertanács­nak a földügyi szakigazga­tási tevékenységéről és an­nak szervezetéről alkotott rendeléte, amely a Magyar Közlöny idei 30. számában jelent meg. A rendelet ugyanis kimondja, hogy a földügyi szakigazgatási munka központi irányítását ezentúl a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter lát­ja el. A MÉM szakértője szerint a Minisztertanács rendelete a földhivatali munka kor­szerűsítésének jogi alapot biztosító első lépés. Ugyan­akkor tény, hogy önmagá­ban sem ez, sem a közeljö­vőben megjelenő végre­hajtási rendelet nem bizto­sítja a hivatalok és a dol­gozók helyzetének azonnali javulását. Az adminisztratív intézkedések ugyanis csak a lehetőséget adják ahhoz, hogy a földhivatalok belső szervezeti átalakulása is megkezdődjék. TÉNYEK A KÖZÁLLAPOTOKRÓL Szeged kis Chicago? A Csongrád Megyei Fő­ügyészség közelmúltban tar­tott értekezletére készült be­számolóban kétségbeejtő statisztikai adatokat láttam a bűnözés emelkedéséről. Osztja-e ezt a véleményt Kereszty Béla főügyész? — Teljes mértékben. Nem szeretnék senkit ijesztgetni, de azt hiszem, eljött az idő, amikor — a hatóságokon túl — mindenkinek szembe kell nézni a keserű ténnyel: a megyében is nem várt mér­tékben emelkedett a bűnö­zés. Okait az unalomig em­legetjük, ismerjük. A társa­dalmi együttélés (szocialista! szabályainak nem sikerült betölteniük azokat a funk­ciókat amelyekre az örök emberi, erkölcsi, etikai ér­tékek hivatottak. Ezt a tár­sadalmi méretekben jelent­kező morális válságot szinte megfejelte az utóbbi évek egzisztenciális bizonytalan­sága. Tömeges méretű lett az elszegényedés. Ez a le­hangoló tendencia már a nyolcvanas évek elején prog­nosztizálható volt ám a napjainkban tapasztalható romlás mértékével senki sem számolt. Nem véletlenül vizsgáltuk az elmúlt öt esz­tendő statisztikáját. Hadd mondjak néhány számot! 1985-ben 5 ezer 288 ismertté vált bűncselekményt követ­tek el. 1989-ben 7 ezer 302-t. A közrend elleni bűncselek­mények sorában feltűnő a garázdaság növekedése: öt év alatt megduplázódott. A gazdasági bűncselekmények megháromszorozódtak, és ugyancsak triplájára emel­kedtek a devizás ügyek. A társadalmi tulajdon kárára történt lopások is majdnem megduplázódtak, a magán­személyek javai ellen pedig közel háromszorosára ugrott a lopások és a betöréses lo­pások száma. — Az országos tapasztala­tok azt mutatják, hogy kü­lönösen a nagyvárosi bűnö­zés terjed. Szeged is kis Chi­cago lesz? — Félő. Ha a megye vá­rosaihoz hasonlítjuk. Szege­den és vonzáskörzetében ta­valy koeel tízszer annyi, is­mertté vált bűncselekmény történt, mint Csongrádon és környékén, négyszer annyi, mint Vásárhelyen és térsé­gében. A város minden hiá­nyossága szinte azonnal megmutatkozik a bűnelkö­vetési módokban. Kevés a garázs? Tucatszám törik föl, vagy „csak" rongálják az autókat, s nemcsak éjszaka, hanem fényes nappal is. A Cserepes sor újraélesztette a zsebeseket, virágzik a valu­tázás. S minthogy Szeged tranzitváros, fészke lett a nemzetközi bűnözésnek is. A megélhetési gondok miatt egyre gyakrabban lopnak élelmiszert — pincékből, hétvégi házakból, úgyszól­ván ahová csak bejutnak. Nem lehet szó nélkül hagy­ni a közúti közlekedést sem. Az utakon ugyanis éppoly lehetetlen állapotok ural­kodnak, mint a közbiztonság terén. Sokan a turizmus fel­élénkülésével, általánosság­ban a nagyobb forgalommal magyarázzák a félelmetessé vált magyarországi közleke­dést. Ez részigazság, ugyan­is a magyar vezetők éppúgy nem vesznek tudomást a KRESZ-szabályokról, ugyan­úgy nem tisztelik a záróvo­nalat, a stoptáblát. mint például a jugoszlávok. — Statisztikájukból ugyan­akkor az is kiolvasható, hogy az élet elleni bűncse­lekmények száma, a kemény bűnözés egyelőre stagnál... — Most valóban nem ri­asztóak az erre vonatkozó számok, de könnyen elkép­zelhető. hogy a banditizmus egyre kevésbé tiszteli az emberéletet. Tudniillik, a gyilkosságokhoz hasonlóan, a már említett bűncselekmény­formákon is jól megfigyel­hető a tettesek féktelen in­dulata, gátlástalansága. Az agresszivitás egyszerűén kí­sérő jelensége lett a társa­dalmi és gazdasági változá­soknak. — Ki szab határt az el­szabadult indulatoknak? A bűnüldöző szervek sokszor tehetetlenek... — Néz.'.e, ez a szembesülés természetesen fölháborodást kelt. először. Az ember szin­te szóhoz sem jut egy utcai rablás hallatán, amelynek a tisztességes öltözék — ing, nyakkendő — a támadás alapja. Am a tétlen felhá­borodással semmi sem vál­tozik. Legfeljebb idővel el­íásulunk, belefáradunk, és mindennel szemben közöm­bössé válunk. Vannak már jelek. Fényes nappal nem lehet kóc&iszélvédőket tör­dösni, csak akkor, ha a járó­kelők hátatfordítanak. Vagy­is, ne bátorítsuk a bűnelkö­vetőket közömbösségünkkel, kényelemszeretetünkkel. — Szervezzünk önvédelmi csoportokat? — Az önvédelmi csopor­tok helyzete jogilag ma még tisztázatlan. Példát találunk rá Szegeden is, vitathatatlan érdemekkel. Azt hiszem, jót tenne a városnak egy, a rendőrséggel együttműködő önvédelmi szervezet. Egye­lőre csakis az elriasztást szolgálhatná, hiszen az érvé­nyes rendelkezések értelmé­ben intézkedési jog nem ad­ható nekik. S ez óriási ve­szélyforrás, mert képzelje el, hogy adott esetben egy tolvajt megruházó önvédel­mi alakulatot is ugyanúgy felelősségre kell vonni, mint az általuk elfogott tettest Más lenne a helyzet, ha ha­tósági jogkörrel ruháznánk föl őket. Hosszú távon egyéb­ként az üdülőtársaságoknak, az üdülőkörzetek tulajdono­sainak sincs más választá­suk, minthogy megkeressék, fölfogadják a vagyonőrzésre vállalkozókat. — A vádhatóságnak van-e új leckéje az ellehetetlenülő közállapotok láttán? — Nem is kicsi. Hallatlan tehertétel az ügyészeknek, hogy egyáltalán, nyomon kö­vessék a számtalan jogsza­bályváltozást ami az utób­bi hónapokra volt jellemző. A Büntető törvénykönyvnek például 12 lényeges rendel­kezését változtatták meg a múlt évben. Ez pedig kife­jezetten nehezíti az egysé­ges jogértelmezést és jogal­kalmazást Mi vettük át a megszüntetett népi ellenőr­zés feladatkörét Nagy fele­lősséggel és sok munkával jár ez is. Edit Még mindig a szénhidrogén?-Csak az öntözést fejlesztik - II tanácsi beruházásokat nem tudják befejezni Mindössze 84 millió a külföldi töke Zuhanórepülés A beruházás 1989-ben is tovább csökkent. A megyei 8,2 milliárd forint folyó áron 4 százalékkal, volumenben — miután a beruházási ár­színvonal emelkedése meg­haladta a li százalékot — 14-15 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Tönk szélén áll a gazdaság. A fennmaradás­hoz szerkezetváltásra, műszaki megújulásra lenne szükség. Az alkalmazott pénzügyi restrik­ciós politika azonban nem kedvez a fejleszté­seknek. Az évtized közepi kisebb élénküléstől eltekintve, a beruházások a megyében évek óta csökkentek; 1981—1988 között évente közel 3 százalékkal, az időszak második felében ennek a duplájával. Az egy lakosra jutó beruházási összeg csaknem minden évben — a többi al­földi megyéhez hasonlóan — az országos szint alatt maradt. (Beruházásokra ennél keve- vissza, értékben 1,3 milliárd Pénzügyi, finanszírozási sebbet utoljára l!,'84-ben forint volt A csökken6 ána_ gon(jok nehezítik a tanácsi fordítottak, az akkori közel mi támogatások mellett a beruházásokat is, így azok 30 szazalekkal alacsonyabb eaját biztosítására egyre inkább a már folyamatban árszinten.) A hitelfeltételek kevesebb mezőgazdasági lévők befejezésére és kevés­szigorodasa, a novekvo infla- üzem képes. A pénzügyi el- bé az újak indítására kon­ció, a magas kamatok hatá- lehetetlenülés mellett a centrálnak. Fejlesztéseik ko­sára növekszik azon gazdái- nagyüzemek mai formáját zül sok az évek óta elhúzódó kodok kore, akik egyáltalan megkérdőjelező bizonytalan beruházás, melyeknél nem vállalkozhatnak fejlesz tésre. A beruházásokra for­dított összeg nem éri el az éves amortizáció mértékét sem, igy az elöregedett gép­park, a 0-ára leírt állóeszkö­zök magas aránya a termelés ten befejeződött az politikai légkör, a földtulaj- inflációs hatás fokozott költ­don körül kialakult vita is a ségnövekedést jelent, s a be­beruházások visszafogására fejezést tovább késlelteti. késztette a gazdálkodókat. gazdaságosságát lyezteti. Az ipar állóeszköz-állomá­nyának bővítésére 3,7 milli­árd forintot fordítottak. A Fedezethiány miatt szinte a, , . ,, . tervezhetetlen a Feszty kör­Az elmúlt évben lényege- képnek helyet adó ki|llításl épület átadásának időpontja. A forrásteremtés érdekében kiadott kötvény nem hozta meg a kívánt eredményt. A kiállítócsarnok befejezéséhez központi költségvetési tá­is vészé- térségi meliorációs program, illetve fedezethiány miatt befejezettnek tekintik azt. Az aszályos periódus a me­zőgazdasági fejlesztések kö­u.u «'ii.™. '»""»"»». « 7jil nntörpst tette a Win­beruházások legnagyobb ré- ^elme^bbé A ^"K- m°Sató£ra lenne szükség. sokra fordítható sze — az utóbbi évek fokoza­tos csőkkenése ellenére — beruházá­milliókkal A szűkös beruházási kere­tek mellett fejlett technikát még mindig az energetikai uzemTk ^ biztosító lehetőség a gazdál­sen gazdalkodo üzemek s kodók számára a 1(zing n_ csak egy-egy tabla öntözése ^ a külföldi tőke ^ná­ágazatokban valósult meg. Jelentősek a fejlesztések a dél-alföldi szénhidrogénme­zők feltárásában és haszno­sításában. A dollár elszámo­lású ipari export döntő há­nyadát adó feldolgozóipari oldhatták meg. Ezen kívül néhány állattartó telepi re­isa vegyesvállalat-alapftás konstrukció, szőlőtelepítés éoSS a nIkrn£Ó cTóTerete^l989-^S"l epulet, a nehany homok- 70 gazdálkodó szervezethez ágazatok részesedése az ipar gStte^tavateT'ratőSf 810 millió forint értékű gép összes beruházásából fókó- Í u + mezogaz- került Az üj vegyes váuala­dasag berunazasait. fokba a kmfmi fél által ho_ Az elmúlt évekhez képest zott tőke értéke csupán 84 1989-ben valamivel több, millió forint. Ennek több lamint a porcelángyártás összesen 3,2 milliárd forint mint a fele állóeszköz (gép) fejlesztését az utóbbi évek- jutott az infrastruktúra fej- apport, negyede törzsbetét ben jelentős beruházásokkal lesztésére. Ebből a nem ter- (készpénz), ötöde pedig vá­alapozták, illetve alapozzák melő infrastruktúrára keve- sárolt részvény, A készpénz meg. sebbet, a közlekedés, posta nagy részét gépbeszerzésre A mezőgazdasági beruhá- és távközlési létesítmények- fordították, zás folyó áron számolva is re a korábbinál sokkal töb- Pálfalvi Zsoltné több mint egytizedével esett bet fordítottak. (KSH) összes beruházásából fökó zatosan 40 százalékra emel­kedett: a hús-, a baromfi-, a pamut- és a malomipar, va­Stabil mérleg Tegnap tartotta éves köz­gyűlését az Országos Keres­kedelmi és Hitelbank Rt. Az igazgatóság beszámolt a részvényeseknek arról, hogy az OKHB 1989-ben viszony­lag kedvező évet zárt, adó­zatlan nyeresége 11,2 száza­lékkal növekedett, s elérte a 6,3 milliárd forintot. A közgyűlés úgy döntött, hogy az 1989. évi nyereségből a részvényeseknek 14,46 szá­zalékos osztalékot fizetnek ki. Miközben tavaly keve­sebb jegybanki hitel állt az OKHB rendelkezésére, lé­nyegesen növekedett a bank­nál elhelyezett betétek állo­mánya. A letéti jegyek ki­bocsátása révén — ezeket elsősorban a lakosság vá­sárolta — 2,1 milliárd fo­rinttal növelték a forráso­kat. Az OKHB 60 részvénytár­saságban — köztük 13 pénz­intézetben — és 29 kft.-ben érdekelt. Ilyen jellegű be­fektetései elérik a 2,3 mil­liárd forintot. Ebből szár­mazó bevétele 1989-ben 107 millió forint volt, az idén várható osztalék nagysága 300 millió forint körül ala­kul. A bank nemzetközi meg­ítélése szempontjából külö­nösen fontos, hogy a Price Waterhouse, világszerte is­mert könyvvizsgáló cég lon­doni irodája az OKHB mér­legeit áttekintve a bankot stabil pénzintézetnek minő­sítette. Július 1-től Önálló rendőrség A rendőrség irányításával összefüggő feladatokról, va­lamint az új fogdaszolgálati szabályzatról tartottak saj­tótájékoztatót tegnap, az ORFK Somlói úti új épüle­tében. Túrós András rendőr ve­zérőrnagy, az ORFK vezető­je elmondta: mivel a kor­mány március 12-én elfo­gadta a rendőrség átalakítá­sáról szóló előterjesztést, az ORFK kiválik a Belügymi­nisztériumból, és július 1-jé­ig önálló hatáskörű szervvé alakul át. Az országos rend­őrfőkapitány nem a belügy­miniszter alárendeltje lesz, hanem maximális önálló­sággal és felelősséggel köz­vetlenül irányítja a rendőr­ség tevékenységét és szer­vezetét. Az önálló rendőrség lét­rehozásáról először 16 éve született döntés, ám ezt ak­kor nem hajtották végre. A rendőrség beépült a Bel­ügyminisztériumba, és jel­képes hatáskörű, felelősség nélküli szervezetként mű­ködött. A rendőrség jelen­legi válsághelyzetéhez ez a többcsatornás irányítás is hozzájárult. Az átalakulás után a bel­ügyminiszter a rendőrség napi munkájába nem avat­kozhat be, azonban ellen­őrzési joga fennmarad. A miniszter nevezi ki áz or­szágos rendőrfőkapitányt és helyettesét, valamint ő ha­tározza meg a rendőrség költségvetését. Túrós And­rás ezzel kapcsolatban meg­jegyezte: Nyugaton a rend­őrség vezetőit a köztársasá­gi elnök nevezi ki. Az elgondolások szerint az országos rendőrfőnök jog­köre a közrendi, igazgatás­rendészeti és közlekedési ha­tóságok irányítására terjed ki, továbbá ó nevezi ki a megyei rendőrfőkapitányo­kat. Munkájukba közvetle­nül is beavatkozhat. Ügy­szintén a rendőrfőnök ha­táskörébe tartozik majd a kétezer fős rendőri ezred — amely a terroristaellenes kommandókat is magába foglalja —, és a rövidesen létrehozandó repülőtéri biz­tonsági szolgálat. Az ORFK-n megszűnnek a cso­portfőnökségek, helyettük a polgári életben is megszo­kott főosztályok felállítására kerül sor. A közlekedésrendészet — amit a 70-és évek közepén éppen a motorizációs rob­banás idején elsorvasztot­tak — különválik a Köz­rendvédelemtől. Országos bűnügyek felderítésére új­ra létrehozzák a központi nyomozó alosztályt, az ál­lamellenes és politikai ügyekre pedig az elkülö­nült vizsgálati osztályt. Túrós András azt is el­mondta: bár az ORFK il­letékesei a nagyobb politi­kai pártok vezetőit tájé­koztatták az átszervezésről, nem zárható ki, hogy az új kormány további lépéseket is követelni fog. A Jövő mindenképpen az önkor­mányzati rendőrség irányá­ba mutat

Next

/
Oldalképek
Tartalom