Délmagyarország, 1990. április (80. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-18 / 90. szám

4 1990. április 2., csütörtök (Folytatás az 1- oldalról.) Ezen — a tegnapi látogatáson messze túlmutató — kapcsolatról dr. Csúri Károly tanszékvezető egyetemi docens és dr. Bernáth Árpád egyetemi docens (JATE Német Nyelv és Irodalmi Tanszék) elmondotta, hogy az osztrák külügyminisztérium továbbra is támogatni kívánja a szegedi tudományegyetemet; közös kutatási programok, kiadványok külföldi ösztöndíjak szerepelnek az együttműködési tervben. A mintegy egymillió schilling (7 millió forint) értékű könyvállományt az egyetemi könyvtár egyik helyiségében elkülönítve tárolják, s számítógépes módszerrel katalogizálják majd. Az értékes anyagot (amely mind az egyetemi hallgatók, mind a tudományos kutatók számára fontos bázist jelent) az újvidéki és a temesvári egyetem szakembereinek is szívesen rendelkezésükre bocsátják. Mint elmondották az osztrákok, azért vá. lasztották a JATE német tanszékét partnerül, mert Magyarországon itt látják a leginkább biztosítottnak a kutatási-oktatási célú felhasználást. Az osztrák vendégek tegnaptalálkoztak a JATE rektorával, s ellátogattak a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola német tanszékére is. A délelőtt folyamán dr. Wolfgang Kraus a bölcsészkaron előadást tartott az 1945 utáni osztrák irodalomról S. I. Litvánia energiaellátása veszélyben? A Szovjetunió kedden Jelezte Litvániának, hogy jelentősen csökkenti a balti államba irányuló szállításait földgázból, kőolajból és benzinből. A gázszállítások csökkentéséről szóló hírt egy távirat ismertetésével jelentették be a vilniusi parlamentben. A sürgönyt a Szovjetunió nyugati gázkitermelő területeinek igazgatója küldte a litván gázellátó központ vezérigazgatójához. Közölte, hogy a szovjet kormány utasítására április 17től jelentősen csökkentik eb-ben az évben a Litvániának szánt gáz mennyiségét. A Reuter brit hírügynökség a nyugati gázkitermelő területek igazgatójától úgy értesült, hogy a táviratban foglaltak egyelőre csak figyelmeztetésként értelmezhetőek, mivel a gázszállítások változatlanul folynak. A litván kormány telefonfigyelmeztetést kapott keddén a Litvániába kőolajat szállitó Barátság-kőolajvezeték illetékesétől is, aki közölte: szerdától csökkentik a kőolaj- és benzinszállitásokat. lyait, és azok szellemében cselekszenek. A párbeszéde* követően a frissen avatott lovagok megkapták a máltai kereszttel díszített lovagi köntöst. A betegek istápolásával, gyógyításával foglalkozó, 1070-ben alakult lovagrendnek 1530-ban ajándékozta V. Károly Málta szigetét, amelyről mostani nevüket kapták. Ma 12 ezren vannak a világban, közülük 164 a magyar származású, de Magyarországon csak 15 él. A lovagrendnek nők és világi személyek is tagjai lehetnek, ha a rend szellemében élnek és munkálkodnak. Román úr a nemzetiségek „kiváltságai" ellen szált... Sztrájk — nyomozókért Somogyi Károlyvé felvétele Dr. Mader Bcla, az egyetemi könyvtár igazgatója (jobbról) átveszi az értékes ajándékot Gertrudc Kothanektöl és dr. Wolfgang Kraustól Szombattól Kötelező valutabeváltás A Pénzügyminisztérium jugoszláv referense, Sándor György, az MTI kérdésére megerősítette, hogy a közeljövőben — a jugoszláv kormány rendelete alapján Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió állampolgárainak Jugoszláviába beutazáskor 200 USA-dollárt, vagy ennek megfelelő összegű konvertibilis valutát kell beváltaniuk, és erről igazolást kapnak. Mint elmondotta: a belgrádi magyar nagykövetség kedden hivatalosan értesítette a Pénzügyminisztériumot arról, hogy Jugoszlávia kormánya hivatalos közlönyének április 13-ai számában közzétették: a megjelenéstől számított nyolcadik napon az említett országok állampolgárainak belépéskor kötelező lesz a 200 dollár összegű konvertibilis valuta beváltása. Az intézkedés szerint nem kell kemény valutáért dinárt vásárolniuk azoknak, akik szervezett turistaútra érkeznek az országba, az átutazóknak, a kishatárforgalmi" engedelylyel rendelkezőknek, a diplomatáknak, illetve szolgálati útra érkezőknek, és a 14 éven aluli gyermekeknek. Az intézkedés p hét szombatjától lép érvénybe. Az érintettek távollétében kedden délelőtt Moszkvában megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésén Telman Gdljan és Nyikolaj Ivanov népi küldöttek, ügyészségi nyomozók ügyének vitája. A két ház (a Szövetségi és a Nemzetiségi Tanács) együttes ülésén Anatolij Lukjanov, az It elnöke bejelentette, hogy a két nyomozó távol van. Először a Gdljan—Ivanovügyben létrehozott vizsgálóbizottság elnöke, Roj Medvegyev történész terjesztette elő jelentését. Az NKK bizottsága némileg eltérő eredményre jutott, mint a törvénytelen vizsgálati módszerek alkalmazásával megvádolt két nyomozó ügyét vizsgáló legfőbb ügyészségi bizottság. Medvegyev jelentése nem kérdőjelezte meg sem Gdljan, sem Ivanov felelősségét, de ugyancsak felelősnek tartotta a feltárt visszaélésekben a legfőbb ügyészséget, olyannyira, hogy kedden Szuharjev legfőbb ügyész menesztését is indítványozta. Mindenesetre baljós előjelnek tekinthető, hogy a honatyák többségi szavazással elvetették, hogy a televízió egyenes közvetítést sugározzon a vitáról. Medvegyev interjújában még ezt ígérte az ügy iránt érdeklődő tévénézők millióinak. Egyes értesülések szerint a vitát is előbbre hozták a tervezettnél — bár nyilvánosan sosem jelentették be a pontos időpontot —, s ez tette lehetetlenné a nyomozópáros jelenlétét. • Miközben a Kremlben a Legfelsőbb Tanács előtt folyt Telman Gdljan és Nyikolaj Ivanov népi küldöttek ügyének vitája, a Kreml tőszomszédságában rokonszenvtüntetést tartottak — az illetékes hatóságok engedélyének birtokában — a „Gdljan védelmére alakult bizottság" szervezésében. A tüntetésben részt vett a Szovjetunió, valamint az Oroszországi Föderáció népi küldötteinek egy csoportja, valamint az új összeietelú moszkvai városi tanács mintegy 200 tagja is. A parlamenti vitát figyelemmel kísérő elemzők szerint abban az esetben, ha Gdljan és Ivanov mentalmi jogát megvonják, azaz az lt hozzájárul a kettejük elleni büntetőeljárás megindításához, az Moszkvában százezreket vihet ki teljesen spontán módon a főváros utcáira. Bizonyára hasonló méretű megmozdulásra lehet számítani Leningrádban is, hiszen Ivanov e város népi küldötte. A Gdljanttá-' mogató zelenográdi választók már korábban kilátásba helyezték, hogy a nyomozó „bántódása" esetén még az általános sztrájktól sem riadnának vissza. A spanyol—román gazdasági együttműködés erősítésének céljával kezdte meg madridi megbeszéléseit Petre Román, a bukaresti ideiglenes kormány vezetője. Felipe González spanyol kormányfővel kedden megtartott első megbeszéléseinek központi témája — a szűkszavú hivatalos tájékoztatás szerint — a Romániának adandó gazdasági és pénzügyi támogatás volt. Előzetes értesülések szerint a román fél elsősorban az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztéséhez remél hozzájárulást, s 'ettől annak a konvertibilisvaluta-ínségnek az enyhítését is reméli, amibe a Ceausescu-_£éle rendszer „adósságot mindenáron kifizetni" autarchikus devizapolitikája nyomán került az ország. A spanyol—román „csúcs" másik témája kölcsönösen érzékeny: a belpolitikai helyzet, s kivált a nemzetiségi kérdés. Román interjút adott a kormányhoz közelálló El Pais című lapnak, s ebben visszautasította a román nacionalizmus feléledésének vádját, és a nemzetiségek „kiváltságai" ellen emelt szót. konkrétan a magyar nemzetiség kivételezett helyzete ellen. A baszk, katalán és más spanyol nemzetiségek erősödő autonóm törekvéseinek ismeretében ez Madrid számára is kényes kérdés. „Szép magyar beszéd — Szegeden A Kazinczy-díj Alapítvány keretében 1973 óta szervezett „Szép magyar beszéd" verseny idei országos döntőjét április 19—21-én Szegeden rendezi a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola. A vetélkedőn a pedagógusképzéssel foglalkozó felsőoktatási intézményekből a házi versenyeken legjobbnak bizonyult két-két hallgató vesz részt. Az idén először meghívást kaptak a teológiai akadémiák, valamint a határainkon kívüli nemzetiségi területen működő főiskolák képviselői is. Szocialista parlamenti csoport Az MSZP sajtószolgálata közleményt adott ki arról, hogy a Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja kedden défélött Nyers Rezső elnökletével megtartotta alakuló ülését. A csoport vezetőjévé egyhangúlag Pozsgay Imrét választották. A tanácskozáson megvitatták és elfogadták, a szocialista frakció álláspontját az alakuló Országgyűlés napirendjével kapcsolatos kérdésekben. Megállapították, hogy a „szocialisták aktív parlamenti munkával készülnek ellenzéki szerepük betöltésére". (MTI) Repülőkarambol Lovagavatás Bicskén Máltai lovaggá avatták kedden a bicskei katolikus templomban Majláth Imre 85 éves nyugdíjas jogászt, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának volt munkatársát és Csapó György 80 éves nyugdíjas gazdát, a lovagrend szellemében élt eddigi életük elismeréseként. Az avatási misét a zsúfolásig megtelt templomban Tabody István bicskei katolikus plébános — maga is a lovagrend tagja — ajánlotta fel az avatottakért, majd avatási beszéd zajlott le a rend legújabb lovagjai és Kállay Kristóf, a lovagrend vatikáni nagykövete, a máltai lovagok szövetségének elnöke között. A rend sza. ibályai szerint ugyanis a máltai lovagrend tagjai nem tesznek egyházi fogadalmat, de elfogadják a rend szabáAz NSZK-beli Karlsruhe belvárosa fölött kedd délután összeütközött, majd lezuhant a kanadai légierő két harci repülőgépe. Az egyik pilóta életét vesztette, a másik megmenekült és sikerült a katapultberendezés segítségével elhagynia gépét. Ejtőernyővel egy autópályára ereszkedett le. Itt egy személygépkocsi elütötte, de állapota nem súlyos. A nyugatnémet rádióállomások a karlsruhei rendőrség közleményére hivatkozva azt jelentették, hogy máshol emberéletben nem esett kár, noha a légi szerencsétlenség után szinte a város egész területére szétszóródtak a gépek roncsai, és több utcában is tűz ütött ki. A Deutschlandfunk szerint a városra zuhant repülőgéproncsok összesen 20 embert megsebesítettek. A város fölött összeütközött két kanadai katonai repülőgép közül az egyik égve egy ipari városrészre, a másik a közeli erdőbe zuhant Felszabadítás vagy megszállás ? Irta: Korom Mihály egyetemi tanár, a történettudomány doktora Azi utóbbi években újra éa igen erőteljesen megnövekedett az érdeklődés az iránt hogy milyen céllal kerültek szovjet csapatok Magyarországra 1944—45-ben, és milyen indokkal, feladatokkal tartózkodnak azóta még mindig nálunk. Őszintén és nyíltan, szigorúan a tényeknek megfelelően kell erről a kérdésről is írnunk és beszélnünk. Az elmúlt 45 évben sokszor csak egyoldalúan világították meg az ezzel összefüggő kérdéseket, féligazságokat vagy teljesen torz beállításokat hallhatott az ország lakossága. E bonyolult kérdésekre adandó válaszhoz meg kell vizsgálni a máig is ható történeti folyamatot. Felszabadítás büntető következményekkel A második világháborúban az antifasiszta koalíció — köztük a három legerősebb nagyhatalom, az Angol Egyesült Királyság, a Szovjetunió ás az USA — hosszú és elkeseredett küzdelmet folytatott a fasiszta zsarnokság ellen. A nagyhatalmaknak és hadseregeiknek ez az együttes világméretű harca általában is és közvetlenül is felszabadító jellegű volt valamennyiük részéről. így a szovjet had. seregnek az akkori Magyarország területén 1944. augusztus 26-ától — a mai területen 1944. szeptember 23-átóli — 1945. április 13-áig tartó katonai tevékenysége felszabadítást jelentett a hitlerista megszállás és a véres nyilas uralomba torkollott hazai diktatúra alól. Ezért az e harcok során elesett 140 ezernyi szovjet, több tízezer román és bolgár, valamint ezrekre menő magyar, jugoszláv, angol, amerikai stb. harco® emlékét és emlékhelyeit tisztelettel megőrzi a magyar nép is. Az ország felszabadítását azonban csak úgy lehetett a háború során elérni — miután a hivatalos magyar hatalom is az ország egésze nevében Hitler mellett kitartott —, hogy katonai értelemben meg kellett szállni Magyarországot is. Ez azonban nemcsak súlyos háborús nehézségekkel, sok emberi és anyagi áldozattal járt és több százezer volt magyar katona hadifogságát jelentette, hanem túl ezeken olyan, a polgári lakosság nagy rétegeit érintő, igen súlyos következménnyel is járt. amely már nem a hadviselés, hanem a sztálinizmus kollektív megtorló, büntető gyakorlatából táplálkozott. A legsúlyosabb talán az volt, amikor a fegyvertelen Civil lakosságot érték kollektív, megtorló bántalmazások. Igy először a Kárpátalján, már a katonai bevonulás másnapján, 1944. október végétől kezdve, pár hónap alatt a magyar nemzetiségű lakosság munkaképes tagjainak zömét, több mint 40 ezer embert szedtek össze a szovjet állambiztonsági alakulatok, és szállították el őket fogolyként a Szovjetunió távoli vidékeire, munkatáborokba. A kegyetlen életviszonyok miatt jóval több mint egyharmad részük vesztette életét a fogságban. Ezt a nemzetiségi hovatartozási alapon végrehajtott akciót nemcsak a kárpátaljai lakosság és a hazai tudományos és politikai élet, hanem a hivatalos szovjet politika is elitélte már. mint a Beria-féle népirtó gyakorlatot. Hasonló okokból ugyanilyen sorsra jutott az ország német nemzetiségű vagy német nevű lakosságának jó részé is. Ugyanis 1944 végétől az ország keleti részétől elkezdve, mintegy 65-70 ezer munkaképes, civil, német nemzetiségű vagy német nevű férfit és nőt szállítottak ki a Szovjetunióba Magyarországról, a Romániában és Jugoszláviában elindított hasonló akció folytatásaként. Közülük is mintegy egyharmad részük pusztult el a munkatáborok zord viszonyai miatt Ezt a kollektív büntető és megtorló tevékenységet oem követelte meg sem az antifasizmus, sem a demokratikus, illetve szocialista célkitűzés. Súlyos negatív népi tapasztalatot jelentett az a kö. rülmény is, amely Budapesten és szélesebb környezetében érte a lakosságot. Itt ugyanis a szovjet katonai szervek a valóságosnak kétszeresére becsülték a bekerített hitlerista és nyilas fegyveres erőket, s a főváros felszabadítása után e becslésnek megfelelő hadifogolylétszámot kellett produkálni. Így mintegy 70-80 ezer civil férfit szedtek össze a szovjet katonai hatóságok, „malenykij robot" jelszóval, és vitték ki több évre hadifogságba. Az összes, az 1944-es Magyarországról a Szovjetunióba került 700 ezernyi katona-hadifogoly és civil deportált közül pedig mintegy öezszesen 150-160 ezer ember esett áldozatul a kegyetlen fogságnak. Mindezekhez járult a fegyverszüneti egyezmény végrehajtását felügyelő Szövetséges Ellenőrző Bizottság olvan irányú tevékenysége, amely a magyar kül-, bel-, gazdaság- és katonapolitika ellenőrzésén túl a bel. politikai küzdelembe a letartóztatásokig ós Ítélkezésekig történő beavatkozást ielentett a baloldal, elsősorban a Rákosi-vezetés javára. Mindezek a kísérő jelenségek nem a szovjet csapatok felszabadító szerepét erősítették, hanem éppen ellenkező értelművé tették azt. Megszűnt a jog, a megszállás maradt Hazánkban a fasizmus legyőzése éa maradványainak felszámolása jogán a magyar fegyverszünet és az 1947 februárjában aláírt békeszerződés értelmében 1947. szép-