Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-13 / 62. szám

2 / 1990. március 13., kedd (Folytatás az J. oldalról.) demokratikus forradalomra szólítja fel az embereket; s fontosnak tartja, hogy a szakszervezeti mozgalom ne essen szét, hanem ellenkezőleg, erős mozgalommá váljék, amely — jól szervezetten — képviselni tudja a dolgozók érdekeit Megemlítette, hogy a szociáldemokraták által kormányzott nyugat-európai országokban (például Ausztriában) évtizedek óta nincs sztrájk. Ez nem véletlen, hanem pontosan a szociáldemokraták érdeme: a szocdem kormány biztosítani tudja az ottani állampolgárok jólétét. A hazai viszonyokról szólva ismételten kifejtette a párt azon álláspontját, amelyet a „nemzeti csúcs" kapcsán már megismerhettünk. Szabad sajtót kivánnak, éppen emiatt nem léptek be a televíziót felügyelő kuratóriumba. Kérdésünkre, mely szerint milyen jövőt jósol Petrasovits Anna az úgynevezett „kiskoaliciónak", amely győzedelmeskedett a múlt év novemberi népszavazáson, azt válaszolta, hogy nem a szociáldemokraták ugrottak ki ebből a koalícióból, sőt, óva intett attól, hogy a szabad demokratákból esetleg hatalmi demokraták váljanak. A nagygyűlésen a Szociáldemokrata Párt elnök aszszonya szólt e nagy történelmi múltú párt kongreszszusairól is; kijelentette, hogy annak idején Sztálin parancsára számolták fel és likvidálták a Szociáldemokrata Pártot (s annak vezetőit); éppen emiatt ők harminchat kongresszust ismernek el: a két szégyenteljes kongresszust nem vállalják. A Szociáldemokrata Párt a közrendűek pártja — mondotta Petrasovits Anna. Helyeselte azt, hogy a földtulajdonviszonyokat az 1947es állapotoknak megfelelően rendezzék. A lehetséges koalíciós partnerek számba vételekor azt mondotta: csak két párt nem jöhet számításba, ez az MSZP és az MSZMP. Más pártokkal majd a választások első fordulója utáni helyzet ismeretében tárgyalnak. „A kommunizmus és a szociáldemokrácia úgy viszonyul egymáshoz, mint tűz a vízhez. Elegünk van a zöld és vörös bárókból. A jelenlegi politikai elit ne üljön a nyakunkra gazdasági elitként!" — mondotta. Adjuk meg először mindazokat a jogokat a Magyarországon élő más nemzetiségeknek és népcsoportoknak (itt a cigányokat, a zsidókat, a különböző szláv csoportokat, valamint az „oláhokat" említette meg), amelyeket mi követelünk szomszédainktól az ottani magyarok érdekében, majd csak utána lépjünk föl testvéreinkért! Az állam lehetőleg ne avatkozzon bele a piaci folyamatokba. A szociáldemokraták szerint 400 ezernél több munkanélkülit nem bír el az ország; bírálta azokat a „neoliberálisokat", akik a magyar munkanélküliséget akár milliós nagyságrendben is elképzelhetőnek tartják. „A feudátkommunista vármegyék majd csak a helyhatósági választások után dőlnek le" — hangoztatta Petrasovits Anna. Minden jogállamban szükség van normálisan működő rendőrségre, de a rendőrök — vélik a szociáldemokraták —, „valóban a rend őrei legyenek". Amenynyiben a párt hatalomra jutna, nem bántaná a tisztességes, becsületesen dolgozó rendőröket, államapparátus-tagokat, elszámoltatná azonban azokat a volt hatalmasokat, akik megengedhetetlen módon hasznot húztak beosztásukból. A Grósz Károly elleni atrocitásról szólván Petrasovits Anna azt mondotta, hogy ha valaki ekkora közutálatnak örvend, ne menjen választási nagygyűlésre rendőrségi biztosítás nélkül. 1989. november 24-én teljes jogú tagjává vette viszsza a Szocialista Internacionálé a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot. Igy tehát 1948-tól gyakorlatilag „alvó tagsága" volt az SZDP-nek e nemzetközi szervezetben. Petrasovits Anna hangsúlyozta, hogy más magyarországi politikai pártok is szeretnének a Szocialista Internacionálé tagjai lenni. Például a Magyar Szocialista Párt, valamint két, önmagát szociáldemokratának nevező párt is, a „Ruttner-féle kuglicsapat", valamint a „Takács Imre bácsi-féle öreg kertbarátok köre". Petrasovits Anna elmondotta, hogy pártjának — mint teljes jogú tagnak — vétójoga van a Szocialista Internacionáléban, melylyel adott esetben élni is kíván. S. I. A Gallup szerint... Február végén a magyar választópolgárok 56,2 százaléka vélekedett úgy, hogy biztosan elmegy március 25-én szavazni; 31,2 százalékuk „valószínűleg, vagy nem tudja még", 11,9 százalékuk pedig „nem, vagy valószínűleg nem vesz részt" választ adott. Ez derült ki a Gallup Budapest Közvélemény- és Piackutató Ltd. felméréséből, amelyet az ország lakosságát reprezentáló 1000 fős minta alapján készítettek, és a mintavétel több mint 100 településre terjedt ki. A Gallup Budapest hétfői sajtótájékoztatóján a Kossuth Klubban elmondták: az adattok szerint a választásokon várhatóan a Magyar Demokrata Fórum, és a Szabad Demokraták Szövetsége versenyez majd az első helyért. Figyelemre méltó tapasztalatként említették a Gallup Budapest kutatói, hogy a potenciális szavazók mozgósításával főként a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt, némileg pedig az MSZMP javíthat százalékos eredményén. A felmérés során megkérdezték az interjúalanyokat a leendő köztársasági elnök személyéről. E poszton — 8 felsorolt névből — a megkérdezettek 24,6 százaléka látná szívesen Németh Miklóst, őt Király Zoltán 22,6 és Szűrös Mátyás 12,3 százalék követi. Az MDF és az SZDSZ potenciális szavazóinál viszont Király Zoltán megelőzi Németh Miklóst 30— 22,7, illetve 30—17,4 százalékos aránnyal. A felmérés készítői tudakozódtak a politikusok ismertsége iránt is. Hat párt (MSZP, MDF, SZDSZ, SZDP, Fidesz, Független Kisgazdapárt) három-három politikusának ismertségét igyekeztek felmérni, s ezt a mutatót tekintve jelentős az MSZP előnye, hiszen a megkérdezett ezer főből Pozsgay Imrét, 971, Nyers Rezsőt, 949, Horn Gyulát 890 ismerte. Az ellenzéki politikusoknál az élcsoport: Csurka István (MDF) 534, Petrasovits Anna (SZDP) 514, Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) 360. összesítve az ellenzékieknél ez a mutató nem éri el a 60 százalékot, ami nemzetközi mércével mérve igen alacsony szintnek tekinthető. A Gallup Budapest Ltd. szakemberei szerint a választási részvételt illetően mérsékelt optimizmussal tekinthet az ország március 25-e elé. Kitüntetések, tábornoki kinevezések Kulturális híd A Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából Bajnok Zsoltnak, a Magyar Hirlap főszerkesztőjének a Magyar Köztársaság Zászlórendje kitüntetést; a Magyar Sajtó Napja alkalmából, kimagasló munkásságuk elismeréseként Vitray Tamásnak, a Magyar Televízió szerkesztóségvezetőjének, kiváló művésznek, a Magyar Köztársaság Zászlórendje kitüntetést, Chrudinák Alajosnak, a Magyar Televízió Külpolitikai Főszerkesztősége főszerkesztőjének a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje kitüntetést, Schelb Gyulának, a Magyar Televízió hangmérnökének és Szabados Tamásnak, a Magyar Televízió operatőrének a Magyar Köztársaság Csillagrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Szűrös Mátyás hétfőn a Parlamentben adta át. * A Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke több évtizedes eredményes munkásságuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk alkalmából dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyésznek és dr. SziHyereky Jenőnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének a Magyar Köztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetést, Fazekas Józsefnek, a Malév vezérigazgatója első helyettesének a Magyar Köztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke Kiss Sándor altábornagynak,. honvédelmi miniszterhelyettesnek és Stock János altábornagynak, honvédelmi miniszterhelyettesnek több évtizedes eredményes munkásságuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk alkalmából a Magyar Köztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. Rendőr altábornaggyá nevezte ki: dr. Ilcsik Sándor rendőr vezérőrnagyot, belügyminiszterhelyettest; vezérőrnaggyá nevezte ki: dr. Birkás János ezredest, Csurgay Miklós ezredest, dr. LAposi Lőrincz rendőr ezredest, Nováki Balázs határőr ezredest, Prein inger Ambrus ezredest, Scharrer János ezredest, Szabó János ezredest, dr. Szabó Miklós ezredest, dr. Tóth Antal rendőr ezredest. A kitüntetéseket és a kinevezéseket Szűrös Mátyás hétfőn a Parlamentben adta át. Tegnap délután megalakult Szegeden a Magyar— Román Baráti kör, melynek tagjai főként egyetemi, főiskolai vezető tanárok. A baráti kör céljai között szerepel egy politikamentes, kulturális híd létrehozása, mellyel a két nemzet kölcsönös megismertetését segítik. A kapcsolatok kialakításában nem csupán Erdélyre, hanem egész Romániára gondolnak. A kulturális híd kiépítését főként személyes ismeretség alapján folytatják, de nemcsak az értelmiség körében, hanem szeretnének eljutni a szélesebb tömegekhez is, hogy az elmúlt évtizedekben egymásról kialakult torz kép helyére végre humánus alapokon nyugvó, baráti párbeszéd alakulhasson ki. A negatív jelenségek elleni nyílt fellépést is céljaik között említik. Az alakulóülésen részt vett Eugen Todoran is, a temesvári egyetem rektora, aki segítőkészségéről biztosította a baráti kört, mely ideiglenesen megbízott vezetőségével megkezdte munkáját. P. Sz. Tovább szigorítják a rubelexportot Nem épül vízlépcső — a Tiszán Az utóbbi időben elterjedt, hogy a Tiszán és a Dráván két vízlépcső is épül. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium a lakosság, különösen az érintett térségben élők tájékoztatására közli, hogy a csongrádi beruházást csaknem tiz éve felfüggesztették, azóta a Tis2án épitési munkák nem folynak. Jugoszláviában a gyurgyeváci vízlépcső tervezési munkálatait több éve megkezdték. Jelenleg a szakemberek a részletes környezeti és hatásvizsgálatokat végzik. Építési és előkészítési munkálatok Gyurgyevác térségében nincsenek. Igy alakulnak a nyuidíjak Az Országgyűlés 1990. március 2-án határozott 32 öregségi nyugdíj legkisebb összegének, továbbá egyes, alacsony összegű nyugellátások, illetőleg a nyugdíjminimumok, ezzel összefüggésben a gyermekgondozási dfj legkisebb összegének 1990. március l-jétől történő emeléséről, valamint a gyermekgondozási segélyhez járó jövedelempótlék kiegészítéséről. A végrehajtáshoz szükséges konkrét rendelkezéseket minisztertanácsi rendelet tartalmazza. 1 I. Az időben történő, cgységjas és részletes tájékoztatás érdekében az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság ismerteti a változásokat Az 1990. március l-jétől érvényes nyugdíjminimumok összegei a következők: Az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 4300 forint. A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 4300 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 4596 forint az I. rokkantsági csoportban havi 4G31 forint. Az állandó özvegyi nyugdíj legkisebb összege havi 4100 forint A baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összegei: a III. rokkantsági csoportban a II. rokkantsági csoportban az I. rokkantsági csoportban A mezőgazdasági szövetkezeti tagok járadékai: az öregségi járadék a munkaképtelenségi járadék az özvegyi járadék a növelt összegű öregségi járadék alapösszege havi 4070 forint, a növelt öaozegű munkaképtelenségi járadék alapösszege havi 4460 forint. a növelt összegű özvegyi járadék legkisebb összege havi 3890 forint Változatlan összegben kerülnek folyósításra az árvaellátás ós a baleseti járadék, továbbá a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás. A nyugdíjak összegeinek emelésével egyidejűleg havi 5090 forintról 5200 forintra emelkedett az; az összeghatár, amely mellett az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjhoz a házastársi pótlék megállapítható, feltéve, ha a házastárs keresete, jövedelme, nyugellátása a havi 4100 forintot nem haladja meg. Ha az érintett személynek többféle ellátást együtt folyósítanak, és ezek együttes összege eléri a havi 4300 forintot, 1990. március l-jétől nem jár emelés. Például az az özvegy, akinek 1990. január l-jétől saját jogú nyugdíját özvegyi nyugdíjából havi 6000 forintra egészítették ki, továbbra is ezt az összeget kapja. Az emeléseket a folyósító szervek külön kérelem nélkül hajtják végre, igy a március havi nyugdijat az érintettek már emelt összegben kapják kézhez. II. havi 4340 forint, havi 4686 forint, havi 4726 forint (szakszövetkezeti) havi 3968 forint havi 4460 forint, havi 3865 forint, As öregségi nyugdíj legkisebb összegének emelésével összhangban 1990. március l-jétől emelkedett a gyermekgondozási dij legkisebb összege napi 143 forintra. (Az öregségi nyugdíjminimum harmincad résre). 110 forinttal emelkedett a gyermekgondozási segély mellett folyósított jövedelempótlék összege is. Ennek megfelelően 1990. március l-jétől a gyermekgondozási segélyhez — gyermekek számától függetlenül — havi 2150 forint jövedelempótlék jár. Miután a tárgyhónapra járó ellátás utólag, a következő hónapban kerül kifizetésre, a magasabb öszszegű gyermekgondozási díjat és a gyermekgondozási segélyhez járó emelt összegű jövedelempótlékot az azt folyósító szervek — külön kérelem nélkül — 1990. áprilisában utalják kiOrszágos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Az utóbbi hetekben nőttek a rubelelszámolású export kényszerű csökkenésével összefüggő termelési és foglalkoztatási gondok. Ahogy a kormány megállapította: a rubelelszámolású áruforgalom egyensúlyi és szerkezeti problémái nem újkeletűek, gyakorlatilag 1985 óta folyamatosan napirenden vannak. Az elmúlt években a kormányzat. számos eszközzel próbálta a vállalatokat a konvertibilis export fokozására ösztönözni, de ezek az eszközök nem bizonyultak elég hatékonynak. A Minisztertanács ezért nyomatékkal hangsúlyozza: a hitelben történő szállítások felfüggesztése egyik alapfeltétele annak, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való megállapodás alapján a magyar gazdaság számára nélkülözhetetlen további konvertibilis hitelekhez hozzájuthassunk. A kormány arra is rámutat, hogy a kialakult egyensúlyi valamint termelési és foglalkoztatási problémákban roppant nagy a vállalati vezetés felelőssége az évek óta egyértelműen szükséges szerkezetváltás halogatása miatt, aminek következményei most már halmozottan jelentkeznek. A kormány 1990. évi gazdasági programja, amelyet az Országgyűlés hagyott jóvá, a rubelelszámolású kivitel mintegy 20 százalékos csökkenésével számolt. Az év eleji helyzet azonban a vártnál is jóval kedvezőtlenebb, mert a környező KGST-tagországokban a belső politikai változások felszínre hozták a gazdasági válságjelenségeket. Szinte minden említett országban a termelés számottevően viszszaesett, s a szállítókészség várhatóan tovább romlik a következő hónapokban is. Mindezek következtében a magyar aktivum tovább nőtt az év első két hónapjában. A múlt évi negatív folyamatok elkerülése érdekében további szigorító intézkedések is szükségesek. A vállalatok exportérdekeltségének mérséklésére jövedelemcsökkentő intézkedésekről döntött a Minisztertanács: az exportkiegyenlítési kulcsokat differenciáltan szigorítják, s felülvizsgálják az úgynevezett prompt-inkasszó rendszerét. A kormány vállalja, hogy az állami költségvetésből olyan nagyságú forrást különít el, amely az átmenetileg, saját hibájukon kívül, munka nélkül maradó állampolgárok megélhetési nehézségeit áthidalja. A strukturális válság tartás megoldásához azonban csak számos munkahely megszűnésével, a termelés átalakításával, új munkahelyek létesítésével, illetve új termékek bevezetésével lehet eljutni. A kormány fontosnak tartja — és vállalja — a struktúraváltáshoz szükséges szabályok kialakítását, valamint a források egy részének előteremtését. A struktúraváltási stratégiával rendelkező vállalatok számára továbbra is — és növekvő forrásokkal — rendelkezésre áll az exportpályázati rendszer a maga preferenciáival, valamint hitel- és alapjuttatási forrásaival. A kormány elvben döntött egy új, feltehetően részvénytársasági formában működő vállalkozás létrehozásáról, amely szintén a rubelexport csökkenése miatt nehéz helyzetbe került vállalatok megsegítését, szükség esetén átalakítását szolgálja. A kormány ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a vállalatoknak a közvetlen vállalati kapcsolatok keretében, az úgynevezett barterkereskedelemben — árut áruért —, a kontingensen felül általuk felkutatott import erejéig tetszőleges többletexportra nyílik lehetőségük. A kormány maximális erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy a forgalmat a lehető legmagasabb szinten egyeztesse a partnerekkel. Várhatóan rövid időn belül létrehozható az 1990. évre szóló magyar —szovjet árucsere-forgalmi megállapodás, amelyet követően világossá válhatnak a vállalatok részére rendelkezésre álló exportkeretek. Megvalósul az aktívum elszámolása is. A kormány egyidejűleg felhívja a vállalati közösségek figyelmét, hogy a sztrájkok és tiltakozó demonstrációk nem alkalmasak az exportkontingensek növelésére. Amelyik gazdálkodó egység ebben az alkumechanizmusban többletexport-lehetőségre tesz szert, ezt csak a többi vállalati kollektíva rovására teheti.