Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-11 / 60. szám

2 19&0. március 11., vasárnak (Folytatás az 1. oldalról.) nesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetéról kötött egyezmény 17. cikke alapján létrehozott magyar —szovjet vegyes bizottságban a kérdés beterjesztésétől számított 30 napon belül rendezik. Ha a vegyes bizottság valamely elé utalt kérdésben nem tudna dönteni, a vitát diplomáciai úton kell megoldani. 9. CIKK Ezen egyezmény rendelkezései nem érintik a felek között érvényben levő kétés többoldalú egyezményekből eredő kötelezettségeket, beleértve azokat, amelyek sóban kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésből származnak. Az osztrák—magyar határon 10. CIKK Ez az egyezmény az aláírása napján lép hatályba. Készült Moszkvában, 1990. március 10-én, két eredeti példányban, magyar és orosz nyelven, mindkét szöveg Nyitnikék az 1955 május 14-én Var- egyaránt hiteles. A Magyar Köztársaság kormánya nevében: IIORN GYULA A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya nevében: EDUÁRD SEVARDNADZE Felszámoljuk a második világháború maradványait Negyvenöt év után távoznak hazánkból a szovjet csapatok Horn Gyula moszkvai sajtótájékoztatója A megállapodás jelképezi Magyarország szuverenitásának megerősödését, a szuverenitás kiteljesedését akadályozó korlátok lebontását, kifejezi a magyar nép óihaját — mondta a miniszter. — Mindez csak a gorbacsovi politika jegyében vált lehetségessé. A megállapodás tényében benne van a mai szovjet vezetést jellemző új kül- és biztonságpolitikai gondolkodásmód. A korábbi szavak ós dokumentumok helyett a szovjet vezetés, ma a gyakorlatban is komolyan veszi a népiek önrendelkezési jogát — fűzte hozzá Horn Gyula. A továbiakban a magyar diplomácia vezetője arról beszélt, 'hogy új alapokra kell helyezni a magyar—szovjet viszonyt. Kapcsolatunkban megszabadultunk az ideológiai eleméktől, s a maradványoktól is meg kell szabadulnunk — mondta. A tárgyalásokon szó volt arról is, hogy elavult a magyar— szovjet barátsági, együttműködési és .kölcsönös segítségnyújtási szerződés. Helyette olyan közös dokumentumot kell előkészíteni, amely kifejezi mind a nemzetközi helyzetben, mind a kétoldalú kapcsolatokban történt változásokat — jelentette ki. Tisztázni kejl az 1956-os eseményeket, az akkori szovjet katonai beavatkozást. ReformszeLlemben kell megvizsgálni kapcsolataink több más kérdését is — lette hozzá. Fontos, hogy a gazdasági kapcsolatokban áttérjünk a konvertibilis elszámolásra. Ugyancsak rendezni kell azokat a problémákat, amelyek a határok megnyitásával keletkeztek. Ennek magyarázataként a miniszter elmondta, hogy tavaly a KárpátalA Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról szóló egyezmény megkötése új fejezetet nyit hazánk történetében: 45 év után távoznak a szovjet csapatok, s ezzel felszámoljuk a második világháború maradványait — mondta Horn Gyula. A magyar külügyminiszter az egyezmény aláírása után szombaton Moszkvában tartott sajtóértekezletén bevezető nyilatkozatában elmondta, hogy négy év erőfeszítéseinek és két év kormányközi tárgyalásainak eredményeként jött létre az egyezmény. járói hatmillióan lépték át a határt. A felmerült gazdasági és egyéb problémákat haladéktalanul meg kell oldani. A magyar fél kérte Sevardnadzét, hogy támogassa a magyar konzulátus mielőbbi megnyitását Ungváron. A Sevardnadzéval folytatott tárgyalásokat — amelyeken szó volt a Varsói Szerződés helyzetéről, a N>ATO-hoz való viszonyról, a jövő Európájára vonatkozó elképzelésekről — a teljes egyetértés jellemezte — fejezte be bevezető nyilatkozatát Horn Gyula. Kérdésekre válaszolva a miniszter először arról beszélt, hogy noha a magyar Parlament a mielőbbi teljes kivonás mellett foglalt állást, az 1991. június 30-i dátum reális, hiszen a kivonás nagy feladatokat jelent, amelyekhez időre is szükség van. A miniszter úgy vélekedett, hogy nemzetközi tekintélyünk is növekedni fog, hiszen a kivonulással Magyarország szuverenitása erősödik, s ez fokozza tekintélyt. A határidővel kapcsolatos ellenzéki bírálatokról annyit mondott, hogy a nemzetközi gyakorlat szerint (minden kormány vállalja az elődjei által kötött egyezményeket. Ha viszont a választások utáni új kormány talál ennél ideálisabb megoldást, gratulálni fogok neki — mondta Horn Gyula. Tovább kell korszerűsíteni a Varsói Szerződést, azaz egyre inkább konzultatív szervezetté kell tenni, amelyben minden tagállamnak joga van saját álláspontját kidolgozni és képviselni a legkényesebb Kérdésben is. A VSZ-t katonailag abba az irányba kell alakítani, hogy a döntő szerepet a nemzeti hadseregek játsszák. 'Hazánk nem foglalkozik most a VSZ-böl való kilépés gondolatával — felelte egy másik —, s a magyar pártok többsége sem foglalkozik ezzel. Rövid távon mindez nem merül fel, de elvi kérdésként létezik a VSZ jövőjének problémája. Megváltoztak a VSZ működésének alapjai, ma mára szervezetet nem hatja át ideológiai elem. A szervezet jövőjét csak a közép- és kelet-európai változások fényében lehet megítélni. 'Horn Gyula szerint ebben az új helyzetben az szükséges Magyarország számára, hogy biztonságát minél több oldalról lehessen garantálni, s ennek kell meghatározóvá válnia a magyar biztonságpolitikában — mondta végezetül. A magyar miniszter és kísérete a sajtóértekezlet után Moszkvából hazautazott. Molnár Endre, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka az elmúlt napokban megbeszéléseket folytatott osztrák partnerével, Ottó Gratschmayer vámigazgatóval. A tárgyalópartnerek megbeszéléseik során áttekintették annak lehetőségét, hogy az osztrák—magyar határszakaszon hol nyithatnának új határátkelőhelyeket. Magyar, illetve osztrák részről magas szintű megállapodások, illetve helyi és regionális kezdeményezések alapján tárgyaltak arról, hogy a nemzetközi személyforgalom számára Fertőd— Pamhagen (Pomogy), valamint Pinkamindszent—Güssingnél (Németújvár) új határátkelőhelyeket nyitnának meg. Emellett a magyar és osztrák személyforgalom lebonyolítására további kilenc határátkelőhely létesítésének lehetőségéről folytattak megbeszéléseket. A magyar —osztrák személyforgalom előtt a következő határátkelőhelyeket nyitnák meg: Fertőrákos—Mörbisch (Fertőmeggyes), Mosonszentjános—Andau (Mosontarcsa), Albertkázmérpuszta— Halbturn (Féltorony), Zsira —Lutzmannsburg, Bozsok —Rechnitz (Rohonc), Pornóapáti—Höll, Szentpéterfa— Eberau (Mogyorókerék), Rábatótfalu—Mogersdorf, Felsőszölnök—Oberdrosen. A vámszervek képviselői tisztázták a jogi és államközi feltételeket. A tárgyaláson mindkét fél hangsúlyozta, hogy az új határátkelőhelyek megnyitásának infrastrukturális, anyagi és személyi feltételeit gondosan fel kell mérni, és csak akkor lehet újakat nyitni, ha a szükséges előfeltételek mindkét országban biztosítottak. Megállapodás született abban is, hogy a közeljövőben az illetékesek részvételével újabb megbeszéléseket tartanak : a Fertőd—Pamhagennél tervezett közös határátkelőhely megnyitásának konkrét feltételeit vizsgálják meg. Ha a terv megvalósul, az osztrák—magyar .határszakaszon ez lesz az első olyan átkelőhely, ahol az osztrák és magyar útlevél-, illetve vámellenőrzés egy helyen történik majd. A Szlovákiában élő magyarok Egyetemet szeretnének Komáromban A csehszlovákiai demokratikus változásokat híven tükröző, gyökeres megújulást hirdető programnyilatkozat elfogadásával fejezte be szombat délután Pozsonyban kétnapos rendkívüli országos közgyűlését a Csemadok. A szövetséget továbbra is ezzel a betűszóval jelölik majd, de a teljes név megváltozott: Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége helyett Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége lett. Az Országos Választmány névre átkeresztelt központi bizottság elnökségének elnökévé ismét Sidó Zoltánt választották. A programnyilatkozat amelynek pontos szövegét az országos választmány önti majd szabatos formába, leszögezi : a Csemadok kulturális és társadalmi érdekvédelmi szervezet. Ez egyrészt végleges szakítást jelent azzal a korábbi állapottal, amelyben a hatalom igyekezett a Csemadok tevékenységét a magyar nemzetiségi közművelődés és az amatőr művészeti mozgalom területére korlátozni — igaz, hogy teljes sikert ebben soha nem ért el. Itjásrészt elhatárolódott a, Csemadok, azoktól akik egyf3jta összmagyar politikai párttá való átalakulását szorgalmazták. A közgyűlés felszólalói és a programnyilatkozat megszövegezői úgy értelmezték a Csemadok kulturális és társadalmi érdekvédelmi szerepét, hogy mind általános politikai, mind pedig konkrét szervezési kérdések széles skáláján fogalmazták meg igényeiket. Igy például kívánatosnak mondották a parlamentáris demokrácia megteremtését, az emberi jogok tiszteletben tartását, a család szuverenitásának érvényesítését, a magyar oktatásügy helyzetének a javítását, a népnevelő tevékenység ideológiáktól mentessé tételét. O KP-kongresszus Név nélkül Achille Ochetto főtitkár egy órás vitazárójával szombaton délben befejeződött az Olasz Kommunista Párt bolognai kongresszusán a háromnapos vita, amely tükrözte a szembenállást az újjáalakulás kérdésében, ugyanakkor azt a közös elkötelezettséget is, hogy az új pártot többség és kisebbség együtt hozza létre. Ochetto nem tett javaslatot ezúttal sem az új alakulat nevére, érzékeltette azonban a tervezet átalakulás tartalmát és irányát. Egyben felajánlotta lemondását is, ha a küldöttek többsége úgy látja, hogy az új szakaszhoz ez szükséges, (miután ő kezdeményezésével erősen megosztotta a pártot). A kongresszus kitörő ünneplése nem hagyott kétséget azonban afelől, hogy Ochettót vasárnap megerősítik pártvezetői tisztségében. Ochetto arra a kérdésre, hogy milyen erők, csoportok irányába akar nyitni a megalakítandó új formáció, a társadalmi mozgalmakat jelölte meg: környezetvédők, polgárjogi csoportok, a radikálisok, nők, pacifisták, a katolikusok különböző mozgalmai. A párt jelenlegi szervezetére laza keretet vázolt — baloldali klubokat, köröket, társulásokat, mozgalmakat összefogó, nem hagyományos pártformát. S megismételte állandó programegyeztetésre tett javaslatát az Olasz Szocialista Pártnak. Az új formáció hivatalosan kérni fogja felvételét a Szocialista Internacionáléba. A kelet-európai demokratikus átalakulásról, amelynek az OKP egyik kezdeményezője volt, de amely most arra kényszeríti, hogy átalakuljon és nevet változtasson, Ochetto kijelentette: „a történelem nem zárul le a kelet-európai szocialista kísérlet kudarcával. E modell bukása és kritikája nem kell szükségszerűen együttjárjon konzervatív jobboldali alapállás felvételével. A kongresszus szombaton és vasárnap a határozatok fölötti szavazásokkal és a vezető szervek újjáválasztásával zárul. A szeku új ruhája Lassan egy hete folyik az első szekusper. Történelmi jelentőségű Romániában mindenképpen, de a keleti tömb államaiban sem nagyon találni példát arra, hogy az államvédelmiseket így, testületileg vegyék elő. Ebből ugyanis elég pontosan kibontható a hírhedt intézmény működése, szervezési felépítése, hatalma, illetve viszonya a végrehajtó hatalomhoz. Az első kihallgatott vádlott, Macri Emil tábornok esetében az Ítélőszék elnöke még nem fektetett jelentősebb hangsúlyt a szeku helyzetének, erőviszonyainak, belső szerkezetének a feltárására, lényegében a december közepi temesvári eseményekre figyelmeztetett. A vádlottat hagyta beszélni, csak arra intette néha. lassabban mondja a szövegét, hogy a komputernél ülő hölgy mindent jegyezhessen. Második, naptól ez megváltozott, ugyanis Popescu Ion ezredes, a megyei belügyi főfelügyelőség vezetője igen ügyesen játszotta el a „gügyét", az elnök szükségét érezte pontosítani, illetve maga összefoglalni a vádlott jelentését, összefüggéstelen szövegelését. Ez a váltás viszont a védőügyvédeket „mozdította meg", akik kifogást emeltek a mondottak „átértelmezése miatt". Ez a csata az elnök és a védők között később újabb kifogásemelésekkel folytatódott. • Az elnök — Concliu Badoiu Cornel — rosszindulattal nem vádolható, nem „fárasztja" a vádlottakat, hogy aztán valami váratlan fordulattal bírja vallomásra őket Ha korábbi, irott vallomásukkal ellenkezőt vallanak, elintézi legföljebb egy gúnyos megjegyzéssel. A védők között viszont van olvan, akiről annyi feltételezhető. hogy nem az igazságvágy hajtotta, amikor szerepet vállalt a perben, hanem — valószínűleg — a nagy pénz, illetve a meglehetős reklám. Ugyanis a bukaresti Teusdea Olimpiu Anastasiu Gábriel bukaresti ezredes kihallgatása során egyszercsak kifogást emelt, hogy miért kell anpyit foglalkozni „azzal a Tőkés László nevezetű pappal", a forradalmat az elégedetlen nép csinálta. Amire egy román nemzetiségű szomszédom — mert hát estébe hajlóan otthon hallgattam, a rádióból, a pert — azonnal átjött, és javasolta, ha valakik ilyet tudnak állítani, s ráadásul az igazságügyben dolgoznak, akkor erre neki más válasza nem lehet, mint aláírást gyűjteni, hogy kérjük az oslói Nobel-díj-bizottságtól, a békedíjat ítélje Tőkés Lászlónak. De térjek vissza a szekuhoz. mint intézményhez. mert.az első öt kihallgatott vádlott — Macri tábornok, az egykori szeku hírszerző osztályának főnöke Popescu Ion ezredes; Sima Traian ezredes, a megyei szeku parancsnoka. Teodorescu Filip ezredes és Anastasiu Gábriel volt ezredes, az országos kémelhárító, illetve belső információs igazgatóság helyettes' vezetőj — elegendő információt szolgáltattak ahhoz, hogy fogalmát alkossunk: miként működött a szeku. mitől lehetett olyan — rettegett — hatalom. Megvei szinten a szervezet kétszáz-háromszáz hivatásos tisztet foglalkoztatott. A megyei szeku parancsnoka a megvei belügyi főfelügyelőség parancsnokának tartozott elszámolni, de — legalábbis Temesvárott, december végén — közvetlenül kapcsolódott az országos. szervezethez, mindenki a maga területének megfelelő vonalon. A megyei szekuparancsnok közvetlenül irányította a műszaki ügyosztály tevékenységét. Ide a politikai döntéseket előkészítő, illetve a volt diktátor számára a megyékkel történő közvetlen kapcsolatot jelentő távértekezletek műszaki feltételének a biztosítása tartozott mindenekelőtt. A távértekezletek anyagát, bár a postai vonalakat használták közvetítésre, illetéktelenek nem hallgathatták le, mert mindenütt, ahol bekapcsolódhattak az értekezlet menetébe — megyei pártbizottságokon és megyei szekuparancsnokságokon —, különleges' kódoló-, illetve dekódolóegységekkel alakították át a jeleket. A műszaki osztály szervezte meg a „poloskás" lehallgatásokat, a telefonlehallgatásokat, a megfigyeltek fotózását, filmezését, irányította a megfigyelőszolgálatot. és rendelte el a postai küldemények, nyomtatványok tartalmának lejegyzését. Az egyik, minden bizonnyal az első számú helyettes hatáskörébe tartozott: az ipari kémelhárítás, a rohamosztagok irányítása, a külföldi személyek — főleg a diákok — figyoltetése, az információs és dokumentációs iroda működtetése, a szekus nyomozás, illetve az összesítő elemzéseket készítő szolgálat. A másik helyettes „intellektuálisabb" munkát kapott, mert ő irányította a művelődés, művészet, oktatás, egészségügy, egyház vonalán dolgozók megfigyelését, a szekusszállítást és a titkos levelezést. Csaknem soha nem léptek fel közvetlenül, mindig a hatalmi szervek mögül irányítottak. Gazdasági egységek vezetőit vették rá bizonyos — nekik megfelelő — döntések meghozatalára, illetve a — megyei, városi — pártszerveknek sugallták, mit kellene cselekedni. Szinte hihetetlen, hogy egy rendőrállamban, a totális diktatúrában ez mekkora hatalmat jelent — miközben a felelősség elenyésző. Legalábbis ennek bizonyítására tesznek kísérletet a vádlottak. Azzal viszont keveset foglalkoznak, hogy mi is volt a helyzet a külföldi ügynökökkel kapcsolatosan. A volt diktátor egyik utolsó tévébeszédében külföldi felforgatókról beszélt — hazai huligánok mellett —, s az élő adásban még benne volt a Magyarországra történő utalás, ami a nyomtatott szövegekből már hiányzik. Tehát a bukaresti csapat fő feladata az lett volna, hogy előadja a külföldi ügynököket. A Magyarországra és Ausztriába menekültek közül ott beszervezett és Romániába visszaküldött ügynökök viszont csak egy-egy elvetemült képzelet szülöttei voltak. Azt azonban most értjük meg, mekkora veszélyben voltak az éppen akkor Romániába jött magyar és osztrák turisták. Szerencsére alig voltak. Temesvárott akkor 24 külföldiről tudott a szeku, akik ipari vonalon tevékenykedtek, gyárakban, intézményekben. Közülük senkire nem talált a szeku által szabott ruha. De a szeku új ruhája viszont igencsak sokat mutat meg az intézményből, és volt felelős tisztségviselői mintha olyannak kívánnák láttatni a szekut. amely fel-5 oldotta a személyes felelősségvállalás lehetőségét, minden a rendszer jegyében történt. Ami nyilvánvaló csúsztatás Bodó Barna (Temesvár)