Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-02 / 52. szám

2 1990. március 2., péntek (Folytatás az 1. oldalról.) egyebet, mint eddig: ez az épület nem felel meg okta­tási célokra. A vb nem kí­ván lemondani az újszegedi megyei tanácsi épületről. Nemcsak a helyhiány gond. Sokan okkal aggályaokod Lak, nem lesznek-e munkanélkü­liek azok, akik az idén irat­koztak szakmunkásképző is­kolákba; hogyan fogják szak­mai fölkészítésüket megol­dani, mikor az eddig kész­séges vállalatok, üzemek sor­ra hátat fordítanak az isko­láknak; Lakásügyek Szigorúan a rászorultság szempontját vették figyelem­be a lakáskiutalási és -érté­kesítési kérdésekben a vb­tagok. Döntöttek, hogy az ex évi OTP-névjegyzéken sorra kerültek közül ki kaphat lakást, tanácsi támogatást, kedvezményes kölcsönt, illet­ve vissza nem térítendő tá­mogatást. Értelemszerűén arról is, kik a jogosulatla­nok a kérelmezők közül. A lakásépítéshez, -vásárláshoz a tanácsi támogatottak listá­ját a következő ülés elé ter­jesztik A rendelkezésre ál­ló központi keretből, azaz kettő darab OTP-lakásból a mostanra megmaradt egyet egy Erdélyből áttelepült csa­ládnak ítéltek A helyi ta­nácsi támogatás felhaszná­lásának felülvizsgálatáról szóló előterjesztéshez Jár­mai Tibor városi vezető ügyész több kérdést fűzött Nem találta nyomát a ko­rábbi vitás ügyekben vég­zett ügyészi vizsgálatoknak, s megnyugtató választ sem kapott, ezt a témát is a kö­vetkező vb-ülésen újra na­pirendre tűzik A javaslat amely az ez évi tanácsi lakáselosztási tervről készült elég sok mindenben eltér például a tavalyitól is. Míg a múlt évben 30 ifjúsági OTP-gar­zon fölött rendelkezhetett a KISZ, addig idén már mint kategória is megszűnt. Ez a kontingens ugyanis az egy­kori városi KISZ-bizottság ós az egykori tanácselnökök megállapodásán alapult, nem pedig jogszabályon. Vita volt arról is, ki kaphat lakást ma, Szegeden, közérdek, alapján. Az erre vonatkozó jogszabályok (mert azok vannak) valójában teljesít­hetetlenek, ugyanakkor a kétségtelen létező nagy szük­ség sem lehet egyértelmű rendező elv. Egyébként 184 tanácsi la­kás épül Szegeden idén, eb­ből például hatba bérlő-vevő kijelölési Joga van a tanács­nak. Ez a központi keret. De ebből is kettő fölött, az ér­vényes rendelkezések szerint legalábbis, a megyei tanács rendelkezik. A megyei tes­tületnek e jogát szinte az egész vb elvitatta. A közér­dekű keret terhére kívánják megoldani az újszegedi re­formátus egyházközség Gyap­jas Pál utcai ingatlanának visszaadását, továbbá a Bo­lyai utca 22. szám alatti háromlakásos ingatlant, amely korábban a jezsuitá­ké volt Aggasztóan lassú a bérlakások értékesítése. Teg­nap 57 kérelemre bólintott a vb (természetesen ez sokkal több értékesített lakást je­lent). Vita a pályázatokról A gyermekkórház-rendelő­intézet igazgató-főorvosának. Pataki Lajosnak a kinevezés se tulajdonképpen megbíza­tásának meghosszabbítását jelenti. Kisebb-nagyobb vita kerekedett a főrendező és a kórházigazgató-főorvos pá­lyázatáról. Kiderült például, hogy Bánfalvi Géza igazga­tó-főorvos megbízásának ko­rábbi meghoszabbításában a városi MSZMP végrehajtó bizottsága illetéktelenül dön­tött, két évvel megrövidítet­te (amelyet a tanács vb-je többszörös egyeztető tárgya­lások után jóváhagyott), va­lójában így járt le az igaz­gató mandátuma 1989. de­cember 31-én, s így szüle­tett pályázat Majdnem visszakozott a testület tegnap a színházi főrendező kinevezését ille­tően. Tóth Csaba ugyanis azt indítványozta, vegyék le a napirendről a pályázatot, s várjanak az intendatúra kidolgozásáig, április 15-éig. Ugyanakkor a vb korábban kinyilatkozta, kinevezi azt a személyt, akit a színház tár­sulata. főleg a prózai tago­zati elfogad. Korcsmáros Györgyöt szívesen fogadják a színházban; személyére ál­dását adta a minisztérium színházi főosztálya, a Szín­házművészek Szövetsége, a Színházi Dolgozók Szakszer­vezete, a vb tehát nem aka­dékoskodhat. M. E. a céllal, hogy összegezzék az elmúlt hetekben különböző munkacsoportokban végzett egyeztetések eredményeit, s aláírásra készítsék elő a szovjet csapatkivonásról szó­ló megállapodást. Somogyi Ferenc az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a két tárgyaló delegá­ció intenzív egyeztetőmun­kák után most első alka­lommal jutott el odáig, hogy akár megegyezés is szület­hetett volna az aláírásra szánt dokumentum szövege­zéséről, illetve a kivonás ütemtervéről. Bár számos részkérdésben sikeresen egyeztették a két fél pozíci­óit, a megegyezés mégsem jött létre, mivel a csapatki­vonások végleges határide­jét, ütemtervét illetően je­lentősen eltért a magyar és a szovjet álláspont. A tár­gyalásokon képviselt ma­gyar álláspontnak megfelelő pontos határidőt Somogyi Ferenc egyelőre nem közöl­te, annyit azonban elmon­dott: a magyar küldöttség ragaszkodik ahhoz, hogy a szovjet csapatokat a rende­zett kivonulást biztosító le­hető legrövidebb időn belül vonják ki hazánk területé­ről. A szovjet fél az üte­mezéssel kapcsolatban ar­ra hivatkozik, hogy a Ma­gyarországon állomásoztatott harci technika rendezett kö­rülmények között történő kivonása a vasúti szállitási kapacitás szűkössége miatt problémát okoz a Szovjet­uniónak. Budapest Hurd dicsérete Douglas Hurd, Nagy-Bri­tannia és Észak-Írország Egyesült Királyság külügy­.minisztere magyarországi látogatásának zárónapján, csütörtökön sajtókonferen­ciát tartott a brit nagykö­vetségen. Hurd külügyminiszter eredményesnek nevezte a magyar állami élet, illetve a politikai pártok vezetőivel folytatott megbeszéléseit, amelyeknek különös jelentő­séget ad, hogy Magyarország szabad parlamenti választá­Moszkva sokra készül. Ennek kapcsán a politikus — a magyaror­szági fejlemények baráti megfigyelőjeként — annak a reményének adott hangot, hogy a választópolgárok él­nek jogukkal és a választá- Mostar sokon nagy lesz a részvételi arány. Egy kérdésre vála­szolva a külügyminiszter el­ismerte azt is, hogy a sza­bod választások sikeres le­A belügy „fölmondott" a népesség­nyilvántartónak A Belügyminisztérium az országgyűlésiképviselő­választások szavazatösszesítő rendszerét a pártok által delegált tagokból is álló, egyéni, területi és országos választási bizottságoknak közvetlenül alárendelten kí­vánja működtetni, mégpedig a lehető legnagyobb nyi­tottsággal és ellenőrzöttséggel. Ezt Csiba Tibor, a BM választási irodájának vezetője- mondta az MTI munka­társának azzal kapcsolatban, hogy a Belügyminiszté­rium felmondott a szavazatösszesítéssel korábban megbízott állami Népesség-nyilvántartó Hivatalnak. Hangsúlyozta: meg! kívánták szüntetni a számítástech­nika centralizáltságát, azt a „fekete dobozt". amelybe senki nem láthatott bele, még az illetékes választási bizottságok sem­Kifejtette: a Belügyminisztérium által alkalmazni kívánt rendszer teljesen nyitbtt lesz. A szavazókörök­ben készített jegyzőkönyvek a területi központokon keresztül közvetlenül telefaxon jutnak el az Országos) Választási Bizottsághoz, s így, ha bárkinek bármilyen problémája akad, azonnal megtekintheti a jegyző­könyvek másolatát Ezzel párhuzamosan, futárszolgá­lat segítségével érkeznek maid be a hitelesített jegy­zőkönyvek; Csiba Tibor hozzátette: a felmondás másik oka, hogy azi ANH szolgáltatása mintegy 120 millió forintba került volna, ezt most a Belügyminisztérium 10-20 millió forintból megoldja. Szerb—albán találkozó bonyolítása és a nyugati tő­kebefektetők aktivitása kö­zött szoros összefüggés van. Zárt ülés Karabahról Csapatkivonás Még nincs megegyezés Nem sikerült egyezségre jutni a szovjet csapatok tel­jes kivonásáról folyó ma­gyar—szovjet szakértői tár­gyalások második fordulójá­ban. Mint ismeretes, a két or­szág leszerelési szakértői Somogyi Ferenc külügymi­nisztériumi államtitkár és Ivan Aboimoo külügymi­niszter-helyettes vezetésé­vel szerdán, Budapesten ül­tek tárgyalóasztalhoz azzal A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa csütörtök délelőtt a (két ház együttes zárt ülésé­vel folytatta munkáját IA képviselők irrxet foly­tatják február 19-én meg­kezdett vitájukat az azer­bajdzsáni és Örményország! helyzetről, a két szomszédos, kaukázusontúli köztársaság között Karábáh miatt 2 éve tartó viszályról. Az ülés zárt a sajtó kép­viselői nem léphetnek be az ülésterembe, s a vitáról a televízió sem 6Ugároz osz­6zeíoglalót. A történtekről később várható hivatalos tájékoztatás — még a nap folyamán, feltéve, hogy si­kerül csütörtökön lezárni a vitát. A szovjet parlament a zárt ajtók mögötti vita után bizottságokban folytatja munkáját. * Egy múlt pénteken Moszkváiban tartott konzer­vatív-nacionalista rendez­vény részleteiről tudósít legújabb számában a Mosz­kovszkije Novosztyi című hetilap. (Másfél ezernyien gyűltek össze egy sportcsar­nokban a Szovjetszkaja Rosszija kiadó által szerve­zett „zenés irodalmi estre", amelynek címe „Oroszor­szág. hazám" volt. .Jíaza vagy halál!" —• ki­áltotta a szónoki emelvény­ről az ultrakonzervatív né­zeteiról ismert Nyina And­rejeva, aki szerint „az el­lenforradalmi irányzat a pe­resztrojka fölé kerekedett A gyorsítás Gorbacsov ve­zette politikája társadalmi katasztrófába fulladt A szo­cializmus emberi arca he­lyett a hataloméhes maffió­zó birtokosok rút pofája lát­ható". Andrejeva a hadsereg és ,A nép megbonthatatlan egységét a hazafiak és a szocializmus erőinek egysé­gét" dicsőítette, s & „szocia­lizmus tisztaságát" védel­mezte. Eközben a sportcsar­nok előterében szakállas em­berek kétfejű sast, cári por­tékákat, templomokat, ikono­nokat, szenteket ábrázoló jelvényeket, plakátokat, ké­peslapokat árusítottak. A cári hadsereg egyenruháját viselő férfiak Sárkányölő Szent György képmásával díszített zászlókat lengettek. Szerb ellenzékiek és ko­szovói albán aktivisták szer­dán „semleges" területen, a bosznia-hercegovinai Mos­tarban nem hivatalos ta­nácskozást kezdtek az idén már 28 halálos áldozatot kö­vetelő koszovói zavargások politikai rendezéséről. Jugoszláviában nem ala­kulhat ki a demokrácia, amíg Koszovóban háború dúl — hangsúlyozta Nebojsa Popov, a találkozót szerve­ző ellenzéki Jugoszláv Szö­vetség a Demokratikus Kez­Bukarest deményezésért (YADI) egyik szóvivője. Sajtónyilatkozatá­ban sajnálattal szólt arról, hogy a mostani találkozóról a JKSZ szerbiai és koszovói tisztségviselői távolmarad­tak, és kifejezte reményét, hogy a csütörtöki ülésen mór 6k is megjelennek. A találkozó célja az erőszak megfékezése és a párbeszéd elindítása — mondotta az ellenzéki szervezeteket tö­mörítő YADI szóvivője. (Reuter) Magyar könyvek ­könyvtárba A román művelődés­és oktatásügyi minisztéri­um illetékesei alaptalan­nak nevezték azokat a híre­ket, amelyek szári nt a vám­hatóságok leállították az or­szágba irányuló könyvek be­hozatalát. Ami a könyvek bizonyos kategóriáját — különösen a Magyarországról küldött tankönyveket — illeti, a minisztériumi közlemény leszögezi: azok a szakembe­rek okulására, szolgálhat­nak, könyvtárakban is tá­rolhatók, tananyagként azonban nem használhatók. A művelődésügyi minisz­térium — közleményének tanúsága szerint — az esz­mék és szellemi javák sza­bad áramlását a demokrácia egyik alapelvének tekinti, és ennek az elvnek érvényt kí­ván szerezni a nemzetek közötti kulturális párbe­szédben. A román vámszabályok­nak megfelelően bármely intézmény vagy magánsze­mély lapokat, könyveket kaphat. Könyvküűdeménye­ket árusítani viszont ma­gánszemélyeknek nem le­het. * Amerikai törvényhozási körök szerint George Bush elnök is fogadja Tőkés Lász­lót, aki márciusban észak­amerikai körutat tesz. Az erdélyi magyarság világhírű képviselőjét Kanadában Brian Mulroney kormányfő fogadja. Pál József A Mindszenty-iígyre visszanézve... 4. Itt Is azzal kezdődtek az események, hogy Szabó Árpád plébános nem volt hajlandó a Mindszentyt elítélő nyilatkozatot aláírni, ezért felszólították a község elhagyására. A hívek azonban január 5-én este a plébánia eló vonultak azzal, hogy megvédik papju­kat A tüntetés idején a hazafelé tartó köz­ségi párttitkárt egy kisebb csoport megver­te. A rendőrség először (január 7-én) a 70 éves egyházgondnokot tartóztatta le azzal, hogy ő volt a szervezője a plébános mel­letti tüntetésnek. A plébánost egyelőre bé­kén hagyták. Hamvas püspök javasolta ne­ki, hogy cseréljen plébániát, hagyja el a községet Szabó Árpád azonban ragaszko­dott híveihez, nem akart a községből eltá­vozni. másik plébániára menni. Január 22­én hajnalban mégis kénytelen volt elhagy­ni Medgyesbodzást, mert az államvédelmi rendőrség' elvitte, a párttitkár megverésé­ben részt vett öt személlyel együtt A szegedi bíróság 1949 márciusában sú­lyos, ötévi börtönbüntetést szabott ki rá, melyet 1950 januárjában a Népbíróságok Országos Tanácsa 6 évre emelt (Püsp. lev., 660/1950.) A párttitkár megver ésében rázt vett világi személyek fele annyi büntetést sem kaptak! Ugyancsak súlyos szabadságvesztést kel­lett elszenvednie a Mindszenty elítélését megtagadó Marycz Győző mezőkovácsházi esperesnek, és káplánjának. Nagy Tibor­nak. Ok a kiutasító határozatra azt vála­szolták, hogy nem hagyhatják el híveiket, és nem mozdultak. A kiutasítás hírére a hívek összegyűltek a templomban, éa imád­koztak papjaikért Itt semmi erőszakos cse­lekmény nem történt, mégis, a két papot letartóztatták, és több mint két és fél évet kellett internálótáborban raboskodniuk. (Püsp. lev., 66/1949, 2209/1950.) Földeákon — meglepő módon — nem a község vezetése, hanem az egyházközösség! képviselőtestület tett lépéseket a Mind­szenty-ügyben. 1949. január 4-én tartott ülésükön határozatilag elítélték a herceg­prímást, ós a következő táviratot küldték Kádár János belügyminiszterhez: „Mind­szenty József őrizetbe vételével történt erélyes intézkedéssel egyetértésünket és megelégedésünket fejeztük ki. és kívánjuk, hogy tetteiért méltó büntetést nyerjen." Ugyancsak határozatban kérték Hamvas püspököt, hogy a Mindszenty-ellenes föllé­pést megtagadó Kapoesy Gyula plébánost helyezze el a községből, és helyébe Helter László óföldeáki lelkészt küldje. Hamvas püspök éles hangú levélben rót­ta meg a képviselőtestületet, mivel olyan dolgokban hoztak határozatokat; melyek­ben teljesen illetéktelenek, ezért minden határozatukat érvénytelennek tekinti. (Püsp. lev., 53/1949.) Hamvas püspök egyébként 1949. január 11-én kiadott körlevelében állást foglalt és útmutatást adott papjainak és híveinek a Mindszenty-ellenes nyilatkozatokkal kap­csolatban. Mondanivalóját a körlevél végén egyetlen mondatban így összegezte: „Nem rr.i vagyunk hivatva, sőt nekünk nem is szabad a biboros ügyében nyilatkozni vagy értékelni." (Püsp.lev.. 101/1949.) Magától értetődő, hogy a politikai rend­őrség által letartóztatott papokért 1945-ben is minden követ megmozgató Hamvas püs­pök most sem hagyta cserben papjait 1949. január 12-én segítségkérő levelet irt — többek között — Ortutay Gyula vallás- és közoktatási miniszterhez. Ebben elűzött és elhurcolt lelkipásztorai visszabocsátása ér­dekében sürgős intézkedés kiadását kérte. (Püsp. lev., 111/1949 ) * Az 1949. február 4. és február 9- között zajló főtárgyaláson egy jól megkomponált tabló szerint kerültek a vádlottak padjára a klerikális reakció", a politikai és gazda­sági bűnügyek elkövetői és a ..kémek". A vád szerint a hercegprímás a legfelső stá­tusban egvszemélyben mindezt reprezentál­ta. A vádirat összeállítóinak legfőbb célja az volt, hogy a per minél látványosabb, politikailag minél kiaknázhatóbb legyen, és a látványossággal összhangban, minél sú­lyosabb ítélet szülessen, ami meg is tör­tént Az ország vezetése a lakosságtól az elitéltekkel szembeni érzelmi ellenszenv meg nyilvánítását is megkövetelte. Ez a ké­sőbbi koncepciós perekben is általános gyakorlattá vált Gondoljunk például a Rajk-perre! Ez mintegy a világközvélemény felé a per tisztaságát is hivatva volt bizo­nyítani. Nos. a főtárgyalás megkezdése után, már február 4-én (péntek) délben ar üzemekben gyűléseket tartottak, melyek másnap dél­ben is folytatódtak. Az újságok szerint mindegyik gyűlés végső kicsengése ez volt: „A dolgozó tömegek követelték a legsúlyo­sabb itélet kiszabását Mindszentyre." (Sza­bad Nép, 1949. február 5. és február 6.) Az itélet meghozatala után a cél az volt, hogy a per törvényes, szabályszerű voltát, az ítélet igazságosságát, a magyar nép túl­nyomó többségének vele való azonosulását, a „klerikális reakciótól" való elhatárolódá­sát, az egyház és az állam közötti meg­egyezte óhajának kinyilvánítását ország-vi­lág előtt demonstrálják. Szegeden ez rendkívül érdekes módon történt. A Szegedi Kendergyár dolgozói (?!) a város legtekintélyesebb értelmiségi pol­gáraihoz. az egyetemi profeszorokhoz nyílt levelet intéztek, ée ebben a Mindszenty­perrel kapcsolatos véleményüket kérték. A Délmagyarország hasábjain közzétett nyílt levél a következő kérdéseket tartalmazta: 1. Meggyőzőnek tartják-e a Mindszenty bű­nösségéről közölt bizonyítékokat? 2. Sza­bályszerű és a demokratikus igazságszolgál­tatásnak megfelelő volt-e szerintük a per lefolytatása? 3. Vallási, vagy politikai ügy­nek tekintik-e Mindszenty és társai bűn­ügyét? 4. Minek tulajdonítják a külföldi sajtó vádaskodását? 5. Mi a véleményük az ítéletről? (Délmagyarország'. 1949. február 10.) Elképzelhetjük, mennyiben voltak e kér­dések megfogalmazói a kenderfonó mun­kásai, és mennyire volt őszinte, elvárások­tól mentes a nyilvános levélre adott nyil­vános válasz — az adott politikai légkör, ben. A Délmagyarország február 11-i szá­ma három professzor (Bognár Cecil pszi­chológus. Koch Sándor ásvánjrtanos, Bálint Sándor néprajzos) válaszait közölte, teljes terjedelemben Mindegyik az elvárásoknak megfelelő válasz volt. (Befejező rész következik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom