Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-10 / 59. szám

2 1990. március 11., vasárnap (Folytatás az 1. oldalról.) vezetek részéről — közölte az MTI érdeklődésére Gulyás András, a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője. Elmondta: úgy készülnek, "hogy a külföldi újságírók, a választásokról helyszint tapasztalatokat szerezni kívánók száma akár jóval ezer fölött is lehet majd. Közöttük számos ismert politikai személyiség is szerepel. Így például jelezte beutazási szándékát Roy Hattersley, a torit Munkáspárt helyettes vezére, Walter Mondale volt amerikai alelnök, 'Hang Stercken, a 'Bundestag külügyi bizottságának vezetője. Ahogyan a sajtóban korábban megjelent, az Európa Tanács képviselői is jelen lesznek. Természetes, hogy az újságírók, vendégek benyomásai, tudósításai jelentős hatással lesznek a választásokról külföldön kialakuló képre. Ezért fogadásukra, tájékozódásuk elősegítésére a Külügyminisztérium Nemzetközi Választási Tájékoztató Központot hoz létre, amelynek a 'Parlament és a Duna-parti szállodák közelében levő Belügyminisztériumi művelődési ház ad helyet. Itt akkreditálják majd a külföldi újságírókat és a többi vendéget. Fórumot biztosítanak ahhoz, hogy a választások lebonyolításáért felelős szervek képviselői tájékoztatást adjanak az előkészületekről, illetve az eredményekről. Ugyanakkor arra is lehetőség lesz, hogy a választásokon részt vevő politikai szervezetek sajtótájékoztatót tarthassanak a külföldi újságírók számára. A tájékoztató központ a nemzetközileg szokásos távközlési, technikai és szervezési szolgáltatások nyújtására is felkészül. Ezeket a lehetőségeket természetesen a magyar sajtó képviselői is igénybe vehetik. Gulyás András végezetül hangsúlyozta, hogy a nemzetközi Választási Tájékoztatási Központ a választásokra vonatkozó jogszabályok tiszteletben tartásával működik. Áz MSZMP feljelentése A Magyar Szocialista Munkáspárt ügyvezető titkársága köznyugalom megzavarásának vétsége, valamint hamis vád bűntettének alapos gyanúja miatt feljelentette Németh Miklóst a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészénél. Mint ismeretes, a miniszterelnök az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán kijelentette: valamelyik megyében az MSZMP egyes volt vezetői, külső katonai segítségre is számítva, fegyveres puccsot készítettek elő. Ezt az állíTerületfejlesztés és a Belügyminisztérium A mai politikai helyzetben elhangzó szélsőséges párt-állásfoglalások miatt, a helyi és területi tanácsokban dolgozó közigazgatási szakemberek körében egyre inkább elbizonytalanodás tapasztalható. Igy egyre nehezebb a rendszeres napi munkavégzés, s könnyen előfordulhat, hogy néhány hónap múlva a tanácsok működésképtelenné válnak — jelentette ki Lackó László belügyminiszter-helyettes pénteken azon a tanácskozáson, melyre -z országos listát állító 12 párt képviselői kaptak meghívást. Mint Lackó László elmondta, a megbeszélésen a múlt év májusában alakult területfejlesztési főcsoportfőnökség munkájáról és feladatairól, valamint a fejlesztési irányokról kívánták tájékoztatni e pártokat. Ez az elképzelésük azonban csak részben valósulhatott meg, mivel csupán hat párt — az MSZDP, az MDF, a VOSZ, az MSZMP, az Agrárszövetség és a Hazafias Választási Koalíció — képviselői jelentek meg. Az elmúlt közel egy esztendő legnagyobb eredményének a miniszterhelyettes azt tartotta, hogy a területfejlesztés korábbi, szétszabdalt tárcaközi ágazati irányítását szinte teljesen sikerült az európai gyakorlatnak megfelelően egy minisztérium fennhatósága alá vonni. Az új szervezetben alkalmazott, szakmailag jól felkészült dolgozók a jelenlegi társadalmi körülmények ellenére, tudásuknak megfelelően végzik munkájukat — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. A főcsoportfőnökség eddig több, a lakosságot közvetlenül érintő kérdésben dolgozta ki elképzeléseit. Így elkészült a településfejlesztési feladatoknak az elmúlt 40 évre visszatekintő elemzése, valamint a továbbfejlesztési koncepció is. Ennek társadalmi vitára bocsátása elótt azonban szeretnék megismerni a pártok véleményét is. A több órás megbeszélés 60rán szó esett még a tanácsok új, normatív jellegű finanszírozási rendjéről; a lakásgazdálkodás mai korszerűtlen és igazságtalan hazai gyakorlatáról is. Az ingatlankezelő vállalatok priviléglzált helyzetével kapcsolatban elhangzott, hogy sokan gondolkodnak megszüntetésükről, de ebben a kérdésben az önkormányzatok döntenek majd. Ugyanis nekik kell állást foglalniuk arról, hogy milyen szervezettel kívánják rendben tartani a bérlakásokat. A belügyi tárca e területére hárul még egy olyan fontos feladat is, mint a szovjet csapatok kivonása után felszabaduló létesítmények hasznosítása. Az elmúlt évben egyébként közel egymilliárd forint értékű ilyen ingatlan, köztük számos lakás került térítésmentesen a helyi tanácsokhoz. A végleges csapatkivonást követően ennek sokszorosa juthat majd az önkormányzatok birtokába. Pártok a képernyőn A Magyar Közvélemény-kutató Intézet a Minisztertanács Hivatalának felkérésére kutatást végez a Magyar Televízió és a Magyar Rádió választással összefüggő tevékenységéről. Az első elemzés egyebek közt arra keres választ, hogy a Magyar Televízió két programjában milyen gyakran és milyen időtartamban láthatók, illetve hallhatók az egyes pártok, intézmények és szervezetek az úgynevezett szerkesztett műsorokban. Eszerint február 12-e és 18-a között — az azóta országos listát állított pártok közül — a legtöbbször a Szabad Demokraták Szövetsége, a leghoszszabb ideig pedig a Magyar Demokrata Fórum képvilóit láthatták és hallhatták a nézók. A legritkábban és a legrövidebb ideig a Magyarországi Szociáldemokrata Párt jelent meg a képernyőn, leszámítva a Magyar Szocialista Munkáspártot, amely a leninvárosi incidens kapcsán kizárólag a hírekben fordult elő. A részletes elemzés szerint az SZDSZ 28 alkalommal összesen 39 percig, a Magyar Demokrata Fórum, 21-szer, összesen 61 percig, az MSZP pedig ugyancsak 21 alkalommal, összesen 38 percig jelent meg a képernyőn. Az MSZMP 9 alkalommal szerepelt, de csak a hírekben. A Fidesz hatszor, összesen 14 percig, az SZDP pedig négyszer, összesen 4 percig. Összetűzések Angliában tását másnap Sárospatakon, az MSZP választási nagygyűlésén, képviselőjelöltként megismételte. Ezek a kijelentések — hangsúlyozza a följelentés — a kiélezett politikai helyzetben különösen alkalmasak voltak arra, hogy az MSZMP tagsága, a lakosság egy meghatározott csoportja ellen gyűlöletet keltsen. A beadvány szerint Németh Miklósnak hivatalból ismernie kellett a Belügyminisztérium jelentését, amely szerint a kijelentésében szereplő vád alaptalan. Heves összetűzésekbe csaptak út csütörtökön este Londonban és környékén az Angii a-szerte napok óta tartó fejadóellenes tüntetések. Hackneyban, a brit főváros egyik legszegényebb kerületében, ahol a lakosság, mintegy 45 százalékát ázsiai és afrikai bevándoroltak és leszármazottaik alkotják, a tanácsházát 2 ezres tömeg ostromolta meg. Háromszáz rendőr rohamozta meg a tüntetőket, hogy feloszlásra bírja őket. A környező utcákban a késő esti órákig folytatódtak a rendőrök és a tüntetők összecsapásai. Egyes csoportok üzleteket fosztottak ki. A fővárö6 környéki Swindonban a rendőrség erősítéseket kért, amikor a tüntetők a belyi városháza kapuját próbálták betörni. A minden 18 éven felüli lakosra egyenlően kivetett fejadó elleni tiltakozásként a swindoni tüntetők Margaret Thatcher miniszterelnök asszonyt jelképező bábfigurát gyújtottak meg a tanácsház előtt. Margaret Thatcher .oszszon.v a „demokrácia tagadásaként" bélyegezte meg az erőszakos cselekményeket az alsó ház interpellációs vitájában. Neil Kinnock, a munkáspárti ellenzék vezére szintén elitélte az erőszakot, de a leghatározottabban visszautasította azokat a konzervatív vádakat, amelydk a Munkáspárttal hozták kapcsolatba a „zavargásokra bujtogató szélsöbalos milítánsokat". Litván függetlenség Litvániában csütörtökön eldőlt, hogy a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező litván össznépi mozgalom, a Sajudis az új összetételű törvényhozás szombati első ülésén kezdeményezi az 1918-as függetlenségi nyilatkozat megerősítését, ami egyet jelent a Szovjetuniótól való elszakadással. A Sajudis vezetőségének csütörtökön hozott határozata valójában senkit sem lepett meg. A két héttel ezelőtti választásokon aratott elsöprő győzelme után ugyanis nyilvánvalóvá vált: napok kérdése csupán mikor nyilvánítja ki a köztársaság elszakadását a Szovjetuniótól. A kiválás közelségét jelezte már az is, hogy Mihail Gorbacsov \a hét elején Algirdas Brazauskassal, a Független Litván Kommunisták vezetőjével, a parlament elnökével folytatott tárgyalásain értésre adta: a ván politikus a realitások figyelembe vételét kérte számon Moszkvától. Litvánia ugyanis az elmúlt évtizedekben szoros függőségbe került a szovjet gazdaság egészével. A nyersanyagokban és energiahordozókban szűkölködő köztársaság eddig átlagosan a világpiaci árak harmadának megfelelő szovjet belső árakon jutott hozzá ezekhez, így a konvertibilis elszámolás bevezetése azonn ili csődöt jelentene a köztársaság számára. Másrészt a köztársaságban termelt árok elsősorban szovjet igényei: ít elégítenek ki, s többség k versenyképtelen a világpiacon. 1990. 03. 12—1991. 06. 30. Kivonás, ami kivonulás Hétfőn, 1990. március 12én megkezdődik a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonása. Erről állapodott meg pénteken fVfoszkvában a Somogyi Ferenc külügyi államtitkár vezette magyar, és az Ivan Aboimov külügyminiszterhelyettes vezette szovjet küldöttség. A megállapodás szövegét az utolsó pontosítások elvégzése után a két delegációvezető látta el kézjegyével. Az egyezmény értelmében a csapatkivonás befejezésének dátuma 1991. június 30. Mint Somogyi Ferenc Moszkvában dolgozó magyar újságíróknak elmondta, a kivonulás befejezésére vonatkozó időpont kérdésében végül is sikerült a szovjet féllel elfogadtatni a magyar kormány álláspontját. A jelzett időpont után hazánkban nem marad som szovjet katona, sem a szovjet hadsereg tulajdonát képező ingóság és ingatlan. A pénteki tárgyaláson megfigyelőként részt vett Demszky Gábor, Kósa Lajos és Raffay Ernő, akiket a választásokra országos listát állító 12 párt jelölt ki erre a feladatra. A megállapodás véglegesítése 'előtt álló utolsó akadályokat is sikerült a pénteki megbeszéléseken elhárítani, így a terveknek megfelelően szombaton aláírható lesz a csapatkivonásról szóló magyar—szovjet szerződés. Az aláírásra Moszkvába érkezik Horn Gyula magyar külügyminiszter, aki szovjet kollégájával, Eduárd Sevardnadzével zárja le a szovjet csapatok kivonásáról folyó tárgyalássorozatot. Tőkés László az Egyesült Államokban kiválás esetén rendezni kell a számlát. A litván rádió jelentése szerint ebben az esetben Moszkva nem kevesebb mint 21 milliárd rubelt követel az egykori beruházásokért és az elmaradó áruszállításokért cserébe, s a továbbiakban konvertibilis valutában kívánja elszámolni a két ország kereskedelmi forgalmát. A moszkvai vezetés feltételei meglehetősen szigorúnak, jóformán teljesíthetetlennek tűnnek. Miről is van szó? Egyrészt a hárommillió lakosú balti állam számára hatalmas terhet jelent a moszkvai követelés, s eleve lehetetlen a konvertibilis elszámolásra való azonnali áttérés. A kategorikus követeléseket nem csekély ellenérzéssel fogadták a köztársaságban, s ez tükröződött Brazauskas egy tévéinterjújában is. A legnépszerűbb üt.— Tőkés László lelkész pénteken az Egyesült Államokba érkezett. Az amerikai Magyar Emberi Jogi Alapítvány meghívására New Yorkban, Bóstonban és Washingtonban, majd Kanadában tesz látogatást: kéthetes útján találkozik egyházi és politikai vezetőkkel, a sajtóval, hogy beszámoljon a romániai magyarság helyzetéről, törekvéseiről. Tőkés Lászlót pénteken az ENSZ székházában fogadta James Jonah, az ENSZ főtitkárhelyettese. A temesvári református lelkész ezután az Amerikai Egyházak Országos Tanácsának vendége volt. Szombaton Soros György, a magyar származású amerikai üzletember ad ebédet Tőkés László tiszteletére, majd a lelkipásztor New York és környéke magyarsága előtt tart előadást. Az előadáson Ed Koch, New York nemrég visszavonult polgármestere köszönti majd a vendéget. Tőkés László vasárnap Bostonba, a jövő héten pedig Washingtonba látogat. Az amerikai fővárosban a kormány és a törvényhozás vezetői fogadják, s március 15-én részt vesz a Kossuthszobor leleplezésén a kongresszus épületében. Közös gond a német egység Katonai tiszteletadással fogadták pénteken délelőtt Párizsban az egynapos hivatalos megbeszélésre érkezett lengyel vezetőket: Wojciech Jaruzelskl köztársasági elnököt és Tadeusz Mazowiecki miniszterelnököt. A lengyel vezetők mindenekelőtt a német egyesítés kérdéséről folytatnak tárgyalásokat Francois Mitterrand köztársasági elnökkel és Michel Rocard miniszterelnökkel. A tárgyalásokon a két ország külügyminisztere is részt vesz. Ez az első eset arra, hogy a lengyet államfő és a kormányfő együttesen tesz hivatalos látogatást, mintegy . annak tanúságaként, hogy a német egység kérdése, s ezzel kapcsolatban Lengyelország nyugati határának biztosítása az egész lengyel nemzetet egyaránt érintő kérdés, ahol nincs alapvető véleményeltérés a különböző politikai erők között. Harcok Salvadorban Heves harcok robbantak mánya újabb harminc napki csütörtökön este SanSal- pal meghosszabbította a vadorban a kormányerők és tavaly novemberben az a Farabundo Marti Nemzeti „ „ , _ „ -, Front (FMLN) egységei kö- FMLN akk0ri ^^vaja zött, néhány órával azután, "^att bevezetett ostromállahogy Alíredo Cristiani kor- potot Antarktisz Túlélik-e a pingvinek? „Ha vélő bolygót akarunk a jövő nemzedékére hagyni, érintetlennek kell maradnia az Antarktisznak, amelyet legfeljebb tudományos célokra szabad felhasználni." JacquesYves Cousteau, a híres óceánkuta-' tó mondta nem kis aggodalommal ezeket a szavakat február végén Ausztráliában, egy környezetvédelmi tanácskozáson. Cousteau félelmei a nagy dilemmára utalnak: természetevédelmi világparkká nyilvánítsák-e az Antarktiszt, vagy aknázzák ki ásványkincseit? Ez most a tét, s e körül bontakozik ki igen éles vita az. Antarktisz-szerzódést aláíró országok között. Az 1939-ben létrehozott szerződést 12 ország hozta létre, azóta tavaly decemberig újabb 10 ország csatlakozott a dokumentumhoz, amely befagyasztotta a hetedik kontinensre vonatkozó területi igényeket, nemzetközi tudományos együttműködést és a terület demilitarizálását írta elő. Több ország, így például Franciaország. Olaszország, vagy Ausztrália kampányt indított az Antarktisz természetvédelmi területté nyilvánítása érdekében, ugyanakkor az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, úgy túnik, nem tartja szükségesnek, hogy megőrizzék a Déli sark érintetlen tisztaságát. Az olaj kitermelésével foglalkozó multinacionális óriások szemet vetettek az Antarktisz ásványkincseire. Ez még a hatvanas években volt, ám a kutatások a nyolcvanas években is folytatódtak. A Déli sark ásványkincseinek kezelésére 1988-ban megállapodást hoztak létre, az egyezmény azonban csak akkor lép életbe, ha az Antarktisz-jogokkal rendelkező 22 ország közül legalább 16 csatlakovik a megállapodáshoz. A Greenpeace környezetvédelmi szervezet azonban kampányt indított, hogy a kontinenst nemzetközi természetvédelmi parkká alakítsák. A környezetvédők szerint ugyanis a terület gazdasági kiaknázása veszélyeztetné ezt a kényes egyensúlyú környezeti rendszer, amely a világ édesvíz-készleteinek mintegy 70 százalékát adja, és egységes állatés növényvilággal rendelkezik. A természetvédők utalnak azokra a károkra, amelyeket az ősi sarkvidéki területen felállított bázisok okoznak. Az 1957-ben a Cape Hallat-bázist egy olyan sziklára telepítették. amely több ezernyi pingvin szülőhelyéül szolgált. A francia fennhatóság alatt levő Adelie-parton egy repülőtér építését tervezik. Ezen a helyen is rengeteg pingvin él. nyolc, igen ritka tengeri madárfajjal együtt. A hideg rázza a természetvédőket arra az argentin elképzelésre is, hogy létesítsenek egy 30 házból álló turistaközpontot a Seymour-szigeten. A létesítmény mellé ráadásul építenének egy akkora repülőteret, amely képes volna fogadni a Hercules C —130-as óriás gépeket. Egy másik ok a vészharang megkongatására a bálnavadászat moratóriuma miatt a Déli sark vizein felbukkanó halászhajók. A szovjet, japán, lengyel és keletnémet halászok komolyan veszélyeztetik az Antarktisz táplálékláncát. A Déli sark védelmére kelt óceánkutatók között van Jacques Cousteau is, akt szerint jó esély van arra, hogy az Antarktiszt természetvédelmi területté nyilvánítsák, és ne engedélyezzék a gazdasági tevékenységet a jég födte kontinensen. Az Antarktisz-szerződést aláíró országok együttműködésére jelenleg a zűrzavar a jellemző. Ezért az ügyek állása 1991-ig. a szerződés felülvizsgálatáig valószínűleg befagyasztva marad. Most mar csak azt nem tudni: a pingvinek túlélik-e? 4 > 4 <