Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-26 / 71. szám

80. évfolyam, 71. szám 1990. március 26., hétfő Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint A rendszerváltás elsőnapja Méltósággal választottunk — A végeredmény még kérdőjeles — A szavazásra jogosultak 63,5 százaléka leadta voksát Csongrád megyében — Félmillióan először... — 11 szavazókörben illetéktelenek is szavaztak — A megfigyelők elégedettek — Ezer külföldi újságíró a nemzetközi sajtóközpontban — Elégtek az ajánlócédulák — Azért van joghézag is — Nagyobb rendellenességről nem érkezett hír — Németh Miklós az első befutó — A 80 éves Délmagyarország keresi 80 éves előfizetőit A kontraszt óriási: amilyen izgatott, vagy inkább izgága hangulat uralkodott a tavalyi szegedi időközi választásokon — olyan csöndes, nyugodt, méltóságteljes volt a tegnapi szavazónapunk. Az első szabad és többpárti választások szemlélőjének, a szavazókörzeteket sorra látogató hírlapírónak egyenesen az volt a benyomása: a város népe soha nem látott öntudattal, megfontolt nyugalommal, sziklaszilárd tudatossággal voksolt. Vagyis az elmúlt ősz óta eltelt, viszonylag rövid idő alatt — a jelek szerint — rengeteget változtunk, mi, választópolgárok. Az olyan-amilyen kampány alatt még nem lehetett ilyen világosan érzékelni ezt a pozitív előjelű változást. Ám most egyértelművé vált: citoyen mivoltunk, állampolgári öntudatunk erősödött a mögöttünk hagyott, egyáltalán nem könnyű időkben. Másképp „viselkedtek" most a pártok is, mint tavaly, a nyár végén, azon a füllesztően meleg vasárnapon, amikor az „aktivistáik" minduntalan tisztátalanságot fedeztek föl a szavazás körül, hogy aztán csoportokba verődve, izgatottan kitárgyaljak a „pártallam végórában elkövetett, utolsó, kétségbeesett rúgkapált". Nincs már pártállam, a többpárti választás ténye és technikája „otthonosult", a kampányban mindenki kellően megfáradt; itt tegnap már a pártoknak nemigen, nekünk volt dolgunk. Mindez persze: a városi légkör. A vidékről tudóeitó kollégám némileg több bizonytalanságot (politikait ós szavazástechnikait) érzékelt. Mégis, mindent összevetve: valószínűleg nem oly' nehéz nekünk „megtanulni a demokráciát", mint sokan gondolták. Lapzártakor érkezett Több mint hetven százalék! A választási bizottság tájékoztatása szerint Szegeden a szavazás eredményes volt. Az 1. számú választókerületben a választásra jogosultak 66,8, a 2. számúban 68,5, a 3. számúban 68,2 százaléka szavazott. Adataink a szavazás előtti nyilvántartás alapján számítottak; nem tartalmazzák a községekben választásra jogosultak számát, valamint azokat a választókat, akik nem állandó lakosok Szegeden, tehát csak a listákra szavazhattak. Csongrád megyében a választásra jogsultak 63.5 százaléka szavazott. Első hivatalos tájékoztatóját tartotta vasárnap este 10 órakor a Parlamentben az Országos Választási Bizottság. Ezen a tájékoztatón mindössze egyetlen, feltételezett adat hangozhatott el, nevezetesen; valószínűsíthető, hogy a választásokon részt vett szavazópolgárok aránya meghaladja a 70 százalékot. Jóllehet, az Országos Választási Bizottság, a Belügyminisztérium Választási Irodája, továbbá az Állami Népességnyilvántartó Hivatal jelenlevő képviselői felajánlották, hogy a hazai és a külföldi újságírókkal szívesen megismertetik a nap folyamán végzett munkájukat, az elbírált, vagy még elbírálásra váró bejelentéseket, kifogásokat — ezekre senki sem volt kíváncsi. így Németh János a bizottság elnöke rendkívül röviden — a nemzetközi megfigyelőcsoportok véleményéi is tolmácsolva — értékelte a 43 év utáni első szabad magyar választásokat. Elmondta: az Országos Választási Bizottság már vasárnap reggel 5 órakor megkezdte munkáját abban a reményben, hogy a választások különösebb gond nélkül zajlanak le. Hangoztatta: az este 10 óráig érkezett jelentések szerint ez a remény valóra vált; Magyarországon a választás általában a nyugat-európai elvárásoknak megfelelően történt meg. Hozzátette: természetesen voltak, és folyamatosan érkeznek olyan hírek, amelyek arról tanúskodnak, hogy a szavazatok összeszámlálásakor, többnyire emberi mulasztásokból eredő problémák adódnak. Az egyetlen elhangzott — a szavazatok összesítésének módszerére vonatkozó — kérdésre válaszolva az Országos Választási Bizottság elnöke kifejtette: a Belügyminisztérium választási irodájának eredetileg az volt az elképzelése, hogy — a munkát megkönnyítendő — két alkalommal is elektronikus úton végzik el a szavazatok összeszámlálását. Az Országos Választási Bizottság azonban — ragaszkodva a jogszabályokban előírtakhoz — úgy döntött, hogy csak első alkalommal, az előzetes eredmény megállapítására veszik igénybe a számítástechnikát. 78? 79? Nem! 80? Igen! Nahát, ez az a cím, ami még biztos nem volt kinyomtatva egyetlen napilapcikk fölött sem! S épp ezért választottuk! Persze-persze, magyarázatra szorul, s meg is adjuk ezt hamarost az olvasónak, csak még előtte hadd örvendezzünk azért, hogy — ha nyomdatechnikai tudásunk nem csal — már javában a hetedik sor olvasásánál tetszenek tartani! S itt ugye az ember, ha DM-olvasó, még nem hagyja abba. (Vagy ha mégis, akkor már úgyis mindegy... De kár!) S akkor a tárgyra! Ezzel az emblémával, s a DM 80 rövidítéssel az elkövetkezendő két hónapban gyakran találkoznak majd olvasóink. Hogy miért — mi okból? Megtudhatják az 5. oldalon közölt szerkesztőségi cikkből. Genscher Budapesten NSZK-nagykereszt a magyar külügyminiszternek Szombaton rövid látogatást tett Magyarországon Hans-Dietrich Genscher Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja, külügyminiszter. A látogatás alkalmával az NSZK külügyeinek irányítója több megállapodást írt alá. Kiemelkedő jelentőségű vízummentes forgalomról szóló egyezmény, melynek értelmében 1990. május 1-től megszűnik a vízumkényszer hazánk és az NSZK között. Ez az első eset, hogy a Német Szövetségi Köztársaság vízummentességről állapodott meg egy közép-kelet-európai országgal. Ugyancsak most írták alá a felsőfokú diplomák és oklevelek egyenértékűségének elismeréséről szóló megállapodást. Ennek révén a rhagyar egyetemi és főiskolai diplomákat, illetve a magyar felsőoktatási intézményekben eltöltött tanulmányi éveket elfogadják az NSZK-ban. így a magyar diplomások a korábbinál jóval könnyebben kapcsolódhatnak be külföldi felsőfokú képzésbe, illetve érvényesíthetik szakmai felkészültségüket igazoló okmányaikat külföldi munAz az kavállalásuk esetén, egyezmény jelentősége NSZK nemzetközi súlya miatt — túlmutat Európa határain is. Egyezményt írtak alá arról is, hogy német tanárokat küldenek magyar iskolákba. Az egyezmény magyar gazdasági szakemberek és vezetők képzéséről és továbbképzéséről is intézkedik. Az egyezmények aláírása után Hans-Dietrich Genscher rövid beszédében hangoztatta; a most aláírt megállapodások is bizonyítják, hogy a magyar—német kapcsolatok példaszerű minőséget értek el. Az aláírásokat követően Hans-Dietrich Genscher — Németh Miklós miniszterelnök jelenlétében — az NSZK kormánya nevében ünnepélyesen átadta Horn Gyula külügyminiszternek a Német Szövetségi Köztársaság Szolgálati Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést. Kétórás magyarországi villámlátogatásának végeztével Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja, külügyminiszter szombaton este elutazott Budapestről.