Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

2 1990. március 1., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) honorálták... Egyúttal az akadémiai intézetek és az egyetem közötti kölcsönös mobilitást, és egyenrangú kapcsolatok kiépítését tart­ja elengedhetetlennek. Szé­kely Zoltán (SZDP) — mint pártja tudománypolitikai bizottságónak tagja — is­mertette az SZDP alapelve­it. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a pártok nem ren­delkezhetnek „lebetono­zott" tudománypolitikával. Tekintve, hogy hazánknak ugrásszerű modernizációra van szüksége, átmenetileg (rövid távon) az alfcalmo­ftoít kutatások nagymértékű támogatására, prioritására van szükség — nem hanya­golva el persze az igen fontos alapkutatásokat sem, amelyek hosszú távon igen kifizetődőek lehetnek. A ki­építendő új tudománypoliti­kai struktúra kompatibilis kell legyen a külföldi rend­szerekkel. Murányi Attila (Kereszténydemokrata Nép­párt) elsősorban a finanszí­rozás kérdésével foglalko­zott. A fejlesztések nyere­ségének nagy részét vissza kell forgatni az alapkuta­tásokba! — mondotta. Fi­gyelembe veendő minden döntésnél, hogy a szellemi potenciál része a nemzeti vagyonnak. S. I. Á nemzetiségek ügye nem belügy lMDF-sait6táiékoztatő Már a segélygyűjtők is? A Magyar Vöröskeresztes a Máltai Szeretetszolgálat közleménye szerint néhá­nyan visszaélnek a két kari­tatív szervezet jelvényével és nevével. Adományokat gyűjtenek, gépkocsit kölcsö­nöznének, segélyt kérnék. A Magyar Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat ez ellen tiltakozik és kér min­denkit, hogy akinél adomá­nyért jelentkeznék, előze­tesen győződjön meg arról, hogy a segélykérőnek van-e a Magyar Vöröskereszttől, vagy a Máltai Szeretetszol­gálattól kapott hivatalos aláírással, pecséttel ellátott megbízólevele és csak az ilyen megbízólevél átnyújtá­sa után álljanak szóba a se­gélyt, vagy bármilyen ado­mányt kérő személlyel, vagy személyekkel. (OS) Pénteken, március 2-án, 18 órától a MÁ V Művelődési Házban, Rákóczi u. 1. arab kulturális esi lesz. Mindenkit szeretettel meghívunk. r Üzlet az üzletben Nyitás: március 1-jén. Kismama, bebi- és gyermek­ruhák egyedi kollekciója A BABA-MAMA divatáru üzletben. Nézze meg áruinkat és árainkat! BXMID MABYARUMAZ. SZERVÓ AUTRAN OPTO SZERVÓ Megszakító nélküli (optoelektronikus) gyújtás benzinmotorokhoz! LADA, SKODA, DACIA minden típusához! Színes tévét nyerhet! A Szervó Autójavító Vállalat és az Alt-Invcst Kft. közös akciója MÁRCIUS 5-ÉTÓL ÁPRILIS 5-ÉIG. A Szervónál vásárolt, ill. beszerelt készülékek tulajdonosai között egy darab SIEMENS típusú színes televíziót sorsolunk ki ÁPRILIS 5-ÉN! Március 5.. 6., 7-én ingyenes beszerelés! Találkozzunk a Szcrvónál! Szeged, Tolbuhin sgt. 9—11. A kelet-európai változá­sok részeként összeomlott a lenini nemzetiségi politika, mely az internacionalizmus fedőnévvel illette a kisebb­ségek megoldatlan helyze­tét — mondta bevezetőjében Varga Zoltán, az MDF vá­lasztmányi tagja, a tegnapi, Szegeden megrendezett nemzetközi sajtótájékoztató időszerűségét indokolva. A Magyar Demokrata Fórum vezetői — Für Lajos és Koz­ma Huba, az országos elnök­ség tagjai, Kiss Gy. Csaba szóvivő, továbbá Éger György, a Nemzetiségi-ki­sebbségi bizottság titkára — ismertették a szervezet ki­sebbségvédelmi politikájá­nak elemeit, válaszoltak a a hazai és nemzetközi sajtó munkatársainak, a magyar­országi nemzetiségi kisebb­ségek képviselőinek kér­déseire. Miért éppen Szegeden rendezték meg a nemzetisé­gekkel, a határon innen és túl élő kisebbségek sorsával foglalkozó, a regionális együttműködés lehetőségeit taglaló fórumot? Für Lajos tájékoztatójában elmondta, hogy 1849-ben Szegeden al­kották meg Európa első nemzetiségi törvényét, mely számos kérdésben előremu­tató. Ennek a tájnak etni­kai sokszínűsége is indokol­ja, hogy a Dél-Alföldön szól­jon a kisebbségek ügyeiről az MDF, az a szervezet, mely születése pillanatától prog­ramjának középpontjába he­lyezte ezt a kérdést. Az MDF álláspontja szerint, Európa békéje csak akkor biztosított, ha a kisebbségek helyzetét a század színvona­lán rendezi minden állam és nép. Az MDF saját nemze­tiségi programját egyetemes érvényűnek tartja, s arra tö­rekszik, hogy a választások után átültesse a gyakorlat­ba. Ezt követően ismertet­ték az MDF kisebbségvédel­mi elgondolásainak alap­elveit; az előítéletek és a díszkriminációk felszámo'á­sa; az erőszakos assz'miláció megszüntetése; minden egyénnek és népcsoportnak a szabad identitásválasztás, a kettős kötődés elvének biz­tosítása; az autonómiarend­szerek és a kollektív jogok gyakorlásának lehetővé téte­le; az egyenlő és arányos képviselet, továbbá az anya­nyelvi oktatás és a szabad szervezkedés jogának bizto­sítása. Az MDF kijelenti, hogy a kisebbségek ügye Európában nem belügy, több annál, mivel az államok, il­letve a nemzetek határai­nem esnek egybe; így lehe­tővé kell tenni az anyanem­zet és a kisebbségek közötti szabad áramlást, a szabad kapcsolattartást. Az MDF indokoltnak tart­ja a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek azon igényét, hogy pártoktól füg­getlen parlamenti képvisele­tük legyen — ismertették ja­nuár 22-én kelt nyilatkoza­tukat Az MDF a kérdéskörrel kapcsolatban — a nemzet­közi irodalomban is közke­letű — „kisebbségek" fogal­mat használja a „nemzeti­ségek" helyett, mert ezzel is tiltakozik a korábbi politikát jellemző felfogás ellen — hangzott a válasz kérdé­sünkre. — Európa ezen tér­ségében, az anyanemzetek szomszédságában nemzeti kisebbségek élnek. Az MDF külpolitikájában — az euró­paiság a közép-európaiság gondolata mellett — kiemelt szerepet biztosit a nemzeti­ségek ügyének. További kérdésekre reagálva elhang­zott, hogy a szomszédos or­szágokkal folytatott politi­kájukban a „kölcsönösség elvét" önmagában nem te­kintik alkalmazhatónak, a korábbiaknál jobban kíván­nak támaszkodni a hazánk­ban élő népcsoportokra. Az ország határain innen és túl élő nemzetiségek helyzeté­nek, továbbá a legnagyobb létszámú kisebbség, a ci­gányság gondjainak rende­zését egyaránt fontosnak tartják. A hazai nemzetiség­ügyi és kisebbségvédelmi minisztérium felállítását az MDF megalakulása óta szor­galmazza. A magyar külügyi kormányzat aktivitása — az MDF szerint — csökkent az erdélyi magyarság helyzeté­nek rendezésében. A határo­kon túl élő magyarok jogai­nak védelmében — ha szük­séges — nemzetközi fóru­mok segítségét is kéri. A ki­sebbségek ügye az államok közötti viszony jövőjét is érinti. Az MDF meggyőződé­se szerint az európai integ­ráció elengedhetetlen felté­tele a határok spiritualizáló­dása, ebben a térségben is. Ű. L Lottótárgynyeremény-jegyzék Nyereményjegyzék az 1990. február 27-én megtartott február havi lottó tárgynyeremény-sorsolásról, melyen az 5. heti szelvé­nyek vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítése­ket használtuk: A: Vásárlási utalvány (3000 forint), B: Wartburg Standard típ. személygépkocsira szóló utalvány, C: Dacia 1310 TLX. típ. személygépkocsira szóló utalvány, D: Trabant Lim. Spec. típ. személygépkocsira szóló utalvány, E: MTC színes tv videomag­nóval, F: Artech rádiómagnó, G: Gold Star színes tv videomag­nóval, H: Gold Star mikrohullámú sütő, I: Varia-utalvány (75 000 forint), J: Hang-fény utalvány (50 000 forint), K: Otthon lakberendezési utalvány (50000 forint), L: Szerencse-utalvány (40 000 forint), M: Iparcikk-utalvány (25 000 forint), N: Zenesa­rok-utalvány (20 000 forint), O: Vásárlási utalvány (10000 forint), P: Vásárlási utalvány (9000 forint), Q: Vásárlási utalvány (7000 forint). 3182 818 j 3344 435 n 3188 391 0 3 350008 j 3 193 964 o 3355 581 1 3 199 537 o 3 366 727 o 3 205 110 p 3377 873 1 3210683 p 3 389 019 P 3216256 q 3394 592 j 3 227 402 n 3411311 P 3 232 975 P 3422457 P 3 238548 P 3 433 603 P 3 244 121 P 3 439176 P 3 255 267 q 3 444 749 n 3 260 840 q 3 450322 q 3 266413 j 3 455 895 q 3 277 559 1 3 461 468 o 3 283 132 k 3467 041 P 3 288 705 p 3 472 614 q 3 299 851 p 3483 760 k 3 305 424 o •3489 333 q 3310997 m 3 494 906 q 3316570 g 3 500 479 q 3322 143 n 3 506 052 q ' 3327 716 q 3511625 p 3338 862 j 3517198 n 3522 771 P 3 706 680 o 3533 917 P 3712253 n 3539 490 P 3 717 826 j 3 545 063 q 3 734 545 o 3 550 636 P 3 745 691 n 3 556 209 q 37.56837 q 3 561782 o 3 762410 q 3 567 355 p 3 767983 p 3578 501 q 3784 702 í 3 584074 q 3 795 848 q 3 628658 p 3 806 994 n 3 634 231 q 3 818140 o 3 645 377 q 3 829 286 n 3 650 950 j 3 840 432 0 3 656523 n 3 846 005 P 3 662 096 q 3 857 151 o 3678815 n 3 896162 n 3907 308 m 3918454 q 3 924 027 p 3929 600 o 3940 746 m 3946 319 p 2957 465 q 59 018 705 o 59 024 278 m 59 029 851 n 59035 424 o 59 040 997 q 59 046 570 k 59052143 q 59057 716 n 59 068 862 j 59 074 435 1 59 080 008 m 59 085 581 k 59091 154 X) 59 096 727 q 59102300 q 59107 873 i 59 130 165 m 59 135 738 p 59141311 n 59152 457 o 59 158 030 o 59 163 603 m 59 169 176 c 59 185 895 p 59197 041 n o q q q q q p 59 202614 p 59 213 760 p 59 219 333 q 59 224906 m 59 230 479 q 59 236 052 n 59 241625 59 247 198 59258 344 59 263917 63003 400 63 008973 63 014546 63 020119 m 63025 692 p 63 031265 q 63 042411 n 63 047 984 q 63 053 557 q 63070276 q 63 075 849 i 63081422 i 63 086995 m 63 092 568 m 63 098 141 p 63103714 p 63 109 287 p 63114 860 p 63 120433 q 63126006 q 63 137 152 n 63 142 725 n A nyertes szelvényeket 1990. március 25-éig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest, Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyeremény-jegyzék március 5-étól megtekinthető az OTP-fiókokban, a totó-lottó kirendelt­ségekben és a postahivatalokban. Pál József A Mindszenty-ügyre visszanézve... 3. Mint korábban már szó esett róla, Mind­szenty hercegprímást 1948. december 26-án tartóztatták le, és ezt az ünnepek után meg­jelenő lapok december 28-án közölték or­szág-világgal. A következő napi lapokból azt is megtudhatta az olvasó, hogy mások is (összesen 15 fő) a letartóztatás sorsára jutottak. Sőt arról is tudósítottak a lapok, hogy az őrizetbe vettek beismerő vallomást tettek Mindszenty Józisef elismerte a ha­zaárulást, kémkedést, legitimista összees­küvést, dollárfeketézést őrizetbe vett bűntársai ugyancsak elismerték a velük szemben fennálló vádat — írta a Szabad Nép december 29-én. Az újságok vezércik­kei. de a vezető államférfiak nyilatkozatai is azt hangsúlyozták, hogy Mindszenty le­tartóztatását a kormány kényszerhelyzetben cselekedte. Hónapok óta ugyanis olyan erős tomegnyomás nehezedett rá, hogy képtelen volt ennek ellenállni. A való igazság éppen fordított. Nem a tömegdemonstráció kény­szerítette a kormányt, hanem a kormány erőszakolta ki a tömegdemonstrációkat De Dobi István miniszterelnök december 30-án az őt fölkereső „dolgozók küldöttsé­gének" így fogalmazott: ,A magyar kor­mány nem várhatott tovább. A nép min­den rétege, még a katolikus szervezetek és papok által a kormánynak küldött sürge­tő határozatok is azt követelték, hogy ves­sünk véget Mindszenty mind az országra, mind a katolikus egyházra végzetessé vál­ható tevékenységének." (Szabad Nép, 1948. december 31.) Magától értetődik ezek után, hogy a la­pok szerint a magyar nép nemcsak jóvá­hagyja, helyesli, támogatja Mindszenty bí­boros és vádlott-társai letartóztatását, ha­nem köszönetet is mond érte a kormány­nak, és legszigorúbb büntetésüket kéri. Nincs is még tehát tárgyalás, de Mind­szenty ók már bűnösek, hiszen elismerték a vádakat De hogy rrilyen körülmények kö­zött, arról nincs szó. Tipikus koncepciós­perbeli szituáció! A Mindszenty letartózta­tásával most már „megnyugodott", és érte „hálás" magyar dolgozók ezrével küldték a köszönő táviratokat Kádár János belügy­miniszterhez és Dobi István miniszterel­nökhöz. December 29-én a szegedi üzemek­ben is gyűléseken tárgyalták meg a her­cegprímás letartóztatását, és fejezték ki egyetértésüket, örömüket a belügyminisz­ternek. illetve a miniszterelnöknek — írja a Délmagyarország 1948. december 31-i száma. Lássunk mutatóul néhány táviratot: Sze­gedi Kendergyár: „A Magyar Kender dol­gozói örömmel vették tudomásul Mindszen­ty őrizetbe vételét" Szegedi postások: „A kormány a klerikális reakció elleni harcá­ban mindenkor maga mögött érezheti üze­münk minden dolgozóját" Elküldték egyet­értő távirataikat Dobi Istvánhoz a szegedi pártszervezetek (MDP, Nemzeti Parasztpárt, kisgazdapárt) is. Íme. a Független Kisgaz­dapárt nagyszegedi szervezetének távirata: „A Független Kiseazdaoárt nagvszegedi szervezetének politikai bizottsága örömmel vett tudomást Mindszenty letartóztatásáról. BíziJc abban, hogy a katolikus egyház és az állam üeve rendeződésének most már sem­mi akadálya sincsen." A hercegorimás letartóztatása előtti for­gatókönyvhöz hasonlóan, a dolgozók Mind­szenty-ellenes kórusába, annak színezésére, „bekapcsolódtak" a különböző egvházi sze­mélyek is. Négy evangélikus egyházi veze­tő — Szabó József, Turóczy Zoltán, Vető Lajos püspökök és Berkóczy Dániel püs­pökhelyettes — a következő nyilatkozatot tette: „Mindszenty József esztergomi érsek a politikai katolicizmus jellegzetes képvi­selője volt. Azt hisszük, hogy az övéhez hasonló, s azi evangélium mértéke szerint egyházinak nem nevezhető tevékenységeket minden kormányzat mindenütt tilalmazott volna." (Szabad Nép 1949. január 19.) A Mindszenty-ellenes kórusból nem ma­radhattak ki a katolikus papok sem. A Szabad Nép 1949. január 1-jei száma kö­zölte a hódmezővásárhelyi papok elítélő nyilatkozatát, mely alatt „Cseh András ró­mai katolikus kamarás plébános és lelkész­társai" aláírás szerepelt. Részlet a nyilat­kozatból: „Mindszenty őrizetbe vételével remélhetőleg megindult ama tisztulásL_fo­lyamat, amely a hívő katolikus tömegek megnyugvására véglegesen kiküszöböli a reakciót a katolikus egyházból. Mélyen elítélünk minden olyan tevékenységet, amely a magyar népi demokrácia fejlődé­sének útjában áll." Borsos József kevermesi plébános még keményebben nyilatkozott Mindszentyról: „Mindszenty József bíborosról én már rég nem mint papról beszélek, hanem mint bű­nös politikusról. Mindszenty a szószéket politizálásra, a papi talárt reakciós politi­kai mesterkedések eltakarására használta fel. Nem papi hivatását teljesítette hanem népellenes, idegen érdekekért politizált... Elítélem Mindszenty Józsefet, aki legiti­mista összeesküvést szőtt, hogy újból nya­kunkra hozza az ezerszer átkozott Habs­burg-uralmat hogy megdöntse a foldosztó népi demokráciát..." (Szabad Nép, 1949. január 9.) Borsos József nyilatkozatához hasonló — ha nem is ennyire csiszolt stílusban ós vo­nalasan — tucatjával jelentek meg az or­szág minden részében. * Hogy az éles hangú, szépen megfogal­mazott és a kor mozgalmi zsargonjának is megfelelő, Mindszentyt elítélő nyilatkoza­tok megszületése mögött mi volt, arról a sajtó hallgatott. A levéltári források azon­ban világosan beszélnek. Lássunk néhány példát a csanádi egy­házmegyéből: Szűcs György m ed gyesegy­házi plébános ellen, miután a község veze­tőinek többszöri fölszólitása ellenére sem volt hajlandó Mindszentyt elítélő nyilat­kozatot közzétenni, a község nemzeti bi­zottsága a következő határozatot hozta: „Ezennel értesíti a plébános urat a Nem­zeti Bizottság, hogy a hozott határozat ér­telmében, amelyet a nemzeti bizottság 1949. évi január 2-án, vasárnap este tartott ülésén egyhangúlag hozott meg, felhívja, miszerint 24 órán belül hagyja el Medgyes­egyháza községet" A határozat alatt 18 névaláírás szerepel. (Szeged-csanádi egy­házmegye püspöki levéltár iratai — továb­biakban püsp. lev., 111/1949.). A plébános a 24 órás ultimátum előtt január 3-án dél­után 4 órakor kénytelen volt elhagyni a községet, és csak a kedélyek lecsillapodása utón január 14-én térhetett vissza plébá­niájára. Ugyancsak sietve el kellett hagynia plé­bániáját Klivényi Lajosnak, Battonya köz­ség prépost plébánosának is. ós csak tíz nap eltelte után térhetett vissza. (Püsp. lev., 144/1949). Egyes papoknak azonban, a Mindszenty-ellenes nyilatkozat aláírásának megtagadásáért, sokkal súlyosabb következ­ményeket kellett elviselni. Néhány helyen ugyanis a hívek lelkipásztoruk védelmére keltek, tömegmegmozdulások, zavargások történtek, és itt már a politikai rendőrség is beavatkozott A zavargásokért a papokat tették felelőssé. Ilyen eset történt Med­gyesbodzáson. (Püsp. lev , 177/1949.) (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom