Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-28 / 50. szám

2 1990. február 28., szerda Pozsgay szerint Á titkosszolgálat az ellenzéknek dolgozik A brit külügyminiszter Budapesten ítéletidő Észak-Európában Pozsgay Imre állammi­niszter megerősítette, hogy a parlamenti választások után pályázni fog az államfői tisztségre, függetlenül attól, hogy a választás az Ország­gyűlés vagy közvetlenül a nép által történik. Ez azon­ban — jelentette ki a Frank­furter Allgemeine Zeitung című napilap keddi számá­ban megjelent nyilatkozatá­ban — nem érvényes ar­ra az esetre, ha az alkot­mány megfelelő előírásait és az ehhez tartozó törvényt a jövőben oly mértékben meg­nyirbálnák, hogy a köztár­sasági elnök szerepe for­mális reprezentációra kor­látozódna. — Tudja mondotta ->-, hogy konszolidált demokrá­ciákban van ilyen szabályo­zás, de a jelenlegi magyar helyzetben ez nem lenne ki­elégítő. Az államminiszter a választási küzdelemről szól­va kifejezte aggodalmát, hogy a március 25-ei vá­lasztásokon leadandó szava­zatokért vívott harc némely párt számára csábítóbb lesz, mint a nemzetért viselt gond. Ebben az országban — hangoztatta — több mint négy évtizeden át nem volt politikai kultúra. Volt egy oligarchia, amelyben egy­két személy politizálhatott. És most arra akarjuk kész­tetni a népet, hogy öt perc alatt kinyilvánítsa politikai akaratát, sót, hogy legyen politikai akarata, holott negyven évig azt mondták neki, hogy ne legyenc. Ellenfeleink — mondotta — ezt a helyzetet igen jól felismerték. Minthogy nincs politikai kultúránk —, és ezt nem cinikus értelemben mondom — itt összhangban vannak a szavak és a tet­tek. Ha ebben az ország­ban azt mondják, hogy vala­kit beledöngölnek a földbe, akkor ezt úgy is értik. Az ilyesmi Nyugaton csupán nyelvi fordulat, itt nem — fejtegette. Noha magáért nem aggódik, úgy véli, nem lehet eltekinteni attól, hogy a nép egyre szegényebb lesz, a szegénység most már a kö­zépréteget is fenyegeti, és a társadalom stabilizáló ré­tegei szétzilálódnak. Pozsgay Imre szerint a kormányoz­hatóság érdekében a külön­böző ellenzéki pártoknak is némi áldozatot kell hozni­uk, és tartózkodniuk kell at­tól, hogy botrányok segítsé­gével tűnjenek ki. Minthogy önálló program-* mai nehéz meghatározni az arcélt, hiszen a jelszavak igen hasonlítanak egymás­ra, az államminiszter sze­rint a középpártok is a kö­zös ellenségkép révén igye­keznek kitűnni: a szocialis­ta reformerek érdemeit nem ismerik él, és még verbális szövetségekre is lépnek, amelyek politikailag nem teherbírók. Jakobinusoktól azonban még soha nem in­dult ki semmi jó —, így Pozsgay. A lap szerint Magyaror­szág számára nehéz problé­ma az „európai" és az „ame­rikai" tőke versengése a térségben való befolyásért. Ez — mint az államminisz­ter utal rá — anélkül fo­lyik, hogy magyar részről hatással lehetnének rá, de érzékelhető azokban a kap­csolatokban is, amelyeket az új pártok előnyben része­sítenek. Az államminiszter számára nem ismeretes, hogy az egyes pártok kül­földről milyen pénzbeni tá­mogatást kapnak, de tevé­kenységük alapján feltéte­lezi, hogy különböző nagy­ságú összegekről van szó. A kormánynak titkosszolgálati forrásokból sincs bepillan­tása e támogatások dol­gába -r- hangoztatta a lap szerint Pozsgay Imre a leg­utóbbi lehallgatási és meg­figyelési ügyre célozva —, mivel a titkosszolgálat is­mereteit „már régóta nem velünk, hanem a radikális ellenzéki erőkkel közli". A terjedelmes interjúban, amelyet Pozsgay Imre fény­képe illusztrál, az állam­miniszter kifejezte meggyő­ződését: a szocialista párt, amely sokat tett azért, hogy az átalakulás idején fenn­tartották a társadalmi párx beszédet, jelentős pártként kerül majd ki a választás sokból. Horn Gyula külügymi­niszter meghívására kedd este hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Douglas Hurd. Nagy-Britan­nia és Észak-Írország Egye­sült Királyság külügymi­nisztere. A brit diplomácia irányítóját magyarországi útjára elkísérte felesége Judy Hurd is. Douglas Hurd szerdán kezdi még hivatalos tárgya­lásait a magyar politikai és állami vezetőkkel. Reggel vendéglátójával, Horn Gyu­lával ül tárgyalóasztalhoz, majd Szűrös Mátyás ideig­lenes • köztársasági elnök fogadja a Parlamentben. A brit külügyminisztert ez­után Németh Miklós . kor­mányfő fogadja. Douglas Hurd találkozik a Magyar Demokrata Fórum és a Sza­bad Demokraták Szövetsé­gének vezetőivel is. Áruló-e a rendőr főhadnagy A Budapesti Rendőr-főka­pitányság vezetője államti­toksértés alapos gyanúja miatt kedden feljelentést tett Dajcsi István rendőr fő­hadnagy, a főkapitányság III/III. alosztályának volt tisztje ellen, A feljelentésre azért került sor, mert a volt rendőrtiszt a 168 óra című rádióműsornak és a Beszélő című lapnak adott nyilatkozataiban több olyan, konkrét, az állambiztonsági munkát, annak módszereit, személyi és szervezeti vo­natkozásait tartalmazó in­formációt hozott nyilvános­ságra, amelyek a törvényi szabályozás szerint állam­titoknak minősülnek. Bajcsi Istvánra, mint a BRFK volt tisztjére pedig a titoktartási kötelezettség éppúgy érvé­nyes, mint a hivatalos állo­mány tagjaira. A BRKF ve­zetője feljelentésében azt is kéri, hogy állapítsák meg az államtitoksértés pontos kö­rülményeit, valamint a cse­lekményben részt vett más személyek esetleges felelős­ségét is. Szélviharok ' és áradások pusztítottak keddre virradó­ra Európa északi részén, összesen 36 ember halálát okozva, többtucat a sebe­sültek száma is. Csupán Nagy-Britanniá­ban 13 személy életet oltot­ta ki az elemi csapás. A szél ereje egyes helyeken elérte az óránkénti 160 kilomé­tert, Belfast környékén a meteorológusok 190 km-es sebességet is mértek. Wales északi vidékén a hatóságok 2 ezer embert költöztettek ki Towyn kikötővárosból, mivel az iszonyatos erejű hullámok 200 méteres sza­kaszon átszakították a gá­tat, s a tengervíz elöntötte az utcákat. Franciaországban hét ha­lottja volt hétfőn az idei tel harmadik hatalmas vihar­jának. Többen súlyosan megsebesültek, az anyagi kár tetemes. Az erős szélvi­har sok helyütt megrongálta az elektromos vezetéteket, a telefonvonalakat, fennaka­dásokat okozott a vasúti és az országúti közlekedés­ben, szinte teljesen lehetet­lenné tette a kompjáratok fenntartását Franciaország és Nagy-Britannia között. Párizs környékén két ha­lottja volt a viharnak: egy fiatalembert egy leomló tal temetett maga alá, egy má­sikat egy — a vihar által hirtelen betaszított — fém csapóajtó ütött agyon. Egy, az ország északi részén levő kisvárosban, Etroeung-ban egy három és fél éves kis­lányt a bölcsőde udvarán zúzott halára egy letört fa­ág. Ketten autójukban hal­tak meg, amikor azokra ha­talmas fatörzsek zuhantak, egy fiatal lány csónakjából fordult a széllökéstől a Szaj­nába és megfulladt, egy fér­fit háza tetejéről sodort le a vihar. Az NSZK-ban hét, az NDK-ban pedig két halálos áldozata volt az ítéletidő­nek, Belgiumban öten, Íror­szágban és Hollandiában pe­dig ketten vesztették életü­ket. Rádiótelex Kárpátaljai győzelem Felfüggesztették a Mun­kács melletti radarállomás építési munkálatait — adta hírül kedd esti száméban az Izvesztyija. A szovjet lap ismerteti Dmitrij Ja;ov honvédelmi miniszternek az ukrán Leg­felsőbb Tanácshoz intézett levelét (a kijevi parlament képviselői a közelmúltban külön táviratban követelték a munkálatok felfüggeszté­sét), amely szerint a kárpát­aljai lakosok panaszainak, aggodalmainak kivizsgálásá­ra szakértői különbizottság alakult Jevgenyij Velihov akadémikus vezetésével. A szovjet honvédelmi minisz­ter utasítást adott a rakéta­támadást előrejelző radarál­lomás építésének szünetelte­tésére, mindaddig, amíg a bizottság nem tisztázza az objektum környezeti hutá­sait. Kiskatonák — közel az otthonhoz Kárpáti Ferenc Romániában Kárpáti Ferenc honvédel­mi miniszter Víctor Stancu­lescu vezérezredesnek, Ro­mánia nemzetvédelmi mi­niszterének meghívására ked­den hivatalos, baráti látoga­tásra Bukarestbe utazott. Az egynaposra tervezett mun­kalátogatás alapvetően a magyar és a román hadse­reg közötti együttműködés továbbfejlesztését, a katonai vezetők közvetlen kapcso­latfelvételét szolgálja. Az éves kiképzési tervek­nek megfelelően hétfőn és kedden újoncokat fogadták a Magyar Néphadsereg ala­kulatainál es a BM Határ­őrségnél. A családi és mun­kahelyi problémák megol­dása, valamint a katonai szolgálatra történő felkészü­lés érdekében a fiatalok döntő többsége már, mint­egy másfél hónapja meg­kapta az előzetes értesítést a bevonulásról. A Honvédelmi Miniszté­rium Sajtófőosztálya arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a haderőreformnak megfe­lelően, az előző bevonulás­hoz kepest tízezerrel keve­sebben, mintegy 15 ezren vonultak most be. Nagy többségük, elsősorban a nős, családos, illetve szociális problémákkal küszködő fia­talok lakóhelyükhöz közeli alakulatokhoz vonultak be, illetve olyan helyökre, ahol teljesítménypótlékban része­sülnek. Fegyver nélküli katonai szolgálatot 41-en kezdtek meg, tízen pedig poigári szolgálat iránti kérelmet nyújtottak 'be. Az újoncok március 15-e és 17-e között tesznek kato­nai esküt. K/VIFU TOSIKI tlJRA MINISZTERELNÖK. Kaifu Tosikit ismét miniszterelnökké választották kedden a ja­pán parlament két házában A parlament alsóházában (ahol a februári általános választások eredményeként a kormányzó Liberális Demokrata Párt az 512 mandátumból 285 birtokosa) Kaifu Tosiki 286 szavazatot kapott. Leg­főbb ellenfelét, Doi Takakót, a Szocialista Párt elnöknőjét 146-an szerették volna a miniszterelnöki bársonyszékbe juttatni. Ezt kővetően a 252 tagú felsőház is Kaifu Tosikit választotta meg kormányfőnek, 111 szavazattal. Doi Ta­kako 91 szavazatot kapott, LENGYEL—IZRAELI DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK. Krzysztof Skubiszew&ki lengyel és Mose Arensz izraeli külü©Tniniszter Tadeusz Mazowiecki lengyel kormányfő jelenlétében kedden Varsóban aláírta a lengyel—izraeli diplomáciai kapcsolatok újraíelvételeről szóló megállapo­dást. A diplomáciai kapcsolatok a két ország között 1967 júniusában, az arab—izraeli háború nyomán, lengyel dön­tésre szakadtak meg. LEHET-E HINNI NEKIK? Mint ismeretes, a román oktatási minisztérium február 13-án a Rompress útján nyilatkozatot. tett közzé. Az állásfoglalás fellép bizonyos, Magyururszágról Romániába juttatott magyar nyelvű könyvek és tankönyvek ellen, amelyeket a valóság meg­hamisításával vádol, és Románia területén nemkívánatos­nak nyilvánít, A magyar Külügyminisztérium lépéseket lett az ügy tisztázására. A megkeresésre a román minisz­tériufn illetékes vezetője nem tudott megnyugtató mg­gyarázattals zolgálni. Szokai Imre külügyminiszter-helyet­tes bekerettg a budapesti román ügyvivőt, és nyomatéko­san kérte, hogy a román fél vonja vissza a minden jel szerint ismételten dezinformáción alapuló nyilatkozatát, s ennek nyomán o magvar nyelvű könyvek bevitelének kor­látozásáru hozott adminisztratív intézkedést. Felhívta a fi­gyelmet orra', hogy az intézkedés ellentétes a helsinki zá­ródokumentum elvejvel, a bécsi megállapodás előírásai­val. A korábbi időszak politikájút felidező. kifejezetten magyarellenes, diszkriminatív intézkedés okkal kérdőjelezi meg u két nemzet megbékéléséről, a két ország viszonyá­nak rendezéséről haneoztatott román nyilatkozatok őszin­teségét. A külügvrniniszter-helyettcs nyomatékosan kérte annak sürgős továbbítását, hpgv u román kormány tegye lehetővé a magyarországi könyv- és más küldeményeknek rvz euróixii normákkal összhangban levő, akadálytalan be­juttatását Romániába. Mindszenty bíboros azonban alapjában véve végig kitartott álláspontja mellett, melynek lényege így összegezhető: A nem­zetközi politikai szintéren a íő frontvonal a kereszténység és a bolsevizmus között hú­zódik, és a döntő hadszíntér Magyarország. Az elsődleges feladat nem a magyarországi katolikus egyház átmentése kompromisszu­mok révén, hanem bátor helytállással, sót tudatosan vállalt mártíromsággal felrázni a nyugati világot a bolsevizmus elleni harc­ra. (Lásd: ugyanott, 153—54. old.) Az egyház és az állam közötti viszony kiéleződésének közepette a püspöki kar 1948. december 16-án ülést tartott A meg­egyezésre hajlamos egyházi vezetők ösztön­zésére a püspöki kar olyan közleményt adott ki, melyben leszögezték, hogy haj­landóak az állammal való viszony rende­zésére, de ez a rendezés nem mondhat el­lent az egyház érdekeinek, és létrejöttéhez szükség van a Szentszék közreműködésére. (Lásd: Magyar Kurír, 1948. december 17.) A megszabott föltételek teljesen magától értetődőek. Az ország vezetése azonban teljesen figyelmen kívül hagyta e közle­ményt. világossá vglt, hogy nem a meg­egyezés, hanem Mindszenty félreállitása a fö cél. Tovább ösztönözték a Mindszenty­ellenes tömegmozgalmakat, és a hecckam­pány a karácsony előtti napokban a tető­pontra hágott. A Délmagyarorszag karácsonyi száma is nagy teret szentelt a Mindszenty-kérdés­nek. Közölte a lap a szegedi espereskerü­let plébánosainak és kántorainak közös nyilatkozatát: „Egyházunkhoz pi demokrá­ciánkhoz egyaránt ragaszkodó híveink kí­vánságából Indíttatva, és egyházunk féltő szeretetétől vezettetve, fiúi alázattal kérjük a kegyelmes püspöki kart, hasson oda, hogy az egyház hivatalos vezetése változ­tassa meg eddigi elutasító magatartását a demokráciával szemben, és ezáltal létre­jöjjön a hívek rég óhajtott békéje." A nyilatkozatot dr. Henny Ferenc főes­peres vezetésével 13 pap és 13 kántor írta alá. Ugyancsak e számban olvashatjuk a szegedi katolikus világi vezető személyisé­gek nyilatkozatát, melyből a következő részt emelnénk ki: „Sajnálattal látjuk, hogy a magyax katolikus egyház eddig alig tett kísérletet arra, hogy az evangéliumi szocializmus megvalósítására törekvő or­szágépítő munkánkba bekapcsolódjék. A bíboros prímás úr egyes megnyilatkozásai folytán — amelyekben, eléggé el nem ítél­hetően, a nagybirtok és a kapitalizmus em­bertelen rendjének visszaállításán fáradozik — az a sajnálatos helyzet állott elő, hogy a katolikus hívők egy része lelkében tépelő­dés honol." A nyilatkozat alatt 35 szegedi vezető ér­telmiségi neve szerepel. Köztük: Asbóth Dezső főállamügyész: Baróti Dezső egyete­mi tanár; Bálint Sándor egyetemi tanár; Dávid Lajos, az Actío Catholica világi el­nöke; Ditrói Gábor, a tudományegyetem rektora; Dorogi Imre festőművész; Eperje­si Kálmán, a pedagógiai főiskola igazgató­ja: Klivénvi István törvényszéki tanácsel­nök; Korpássy Béla egyetemi tanár; Mar­tónyi János egyetemi tanár; Pálífy György polgármester-helyettes, Páli Ferenc tanke­rületi főigazgató, Purjesz Béla egyetemi ta­nár; Simándy Bela, a Szegedi Hjrlup fő­szerkesztője; Sőtér István egyetemi tanár. A Délmagyarország cikkírója szerint ve­lük azonos állásponton volt Halász Pa! apátkanonok is: „A magyar népi demokrá­cia és az egyház közötti megbékélés útját Halász apátkanonok úr is azáltal látná biztosítottnak, ha Mindszenty távozná az érsekprimási székből. Ezzel kapcso­latban a véleménye az, hogy a megegyezés már rég létrejött volna, ha az érsekprimá­si székben például Hamvas Endre ülne." A fenti nyilatkozat valódisága azonban erősen megkérdőjelezhető — Halász Pal életútját ismerve. Bálint Sándor néprajzos professzorral. Hamvas püspök tanácsadójá­val — aki a katolikus értelmiségiek nyi­latkozatát is aláírta — a lap külön is* ké­szített interjút Az interjú készítőjének kérdésére a következőkben fejtette ki a hercegprímással kapcsolatos álláspontját: „Mindszenty magatartását a jó szándékú katolikusok egyre nagyobb tömege helytele­níti. Természetesen, magam sem értek egyet vele. Az egyháznak es az államnak feltétlenül meg kell találnia egymást. Meg kell értenie a modern kor ritmusát, amely több szociális ós testvéri szellemet igényel. Rendkívül baj, hogy akik ma egyszerre nagy kereszténységet fedeznek fel maguk­ban. és úton-útfélen a kereszténységről be­szélnek, azt azért teszik, mert azt hiszik, hogy a kereszténység, az egyház az, amely a mostani rendszerrel, a népi demokráciá­val szemben áll. Ezek az emberek jelentik a legnagyobb tehertételt az egyház számára Ezek az emberek nem tudnak szabadulni az elmúlt nagybirtokrendszer szellemétől, amely pe­dig a kereszténység tanításával is ellenke­zett Most aztán légüres térben érzik ma­gukat a mai szociális korszak közepén, amelynek feltétlenül be kell következnie" Mindszenty bíboros az ellene elhangzott kijelentésekből, az egész orszagra kiterjedő tömegdemonstrációkból, a házkutatásokból minden különösebb nehézség nélkül követ­keztethetett letartóztatásának közeli voltá­ra, sőt az ellene emelendő vádak lényegére is- Egyes források szerint a december 23-i házkutatás után egy nyilatkozatot fogalma­zott meg, amelyet zárt borítékba tett, az­zal az utasítással, hogy letartóztatása utun adják át Grősz József kalocsai érseknek. A mindössze négy mondatból álló nyilatko­zat így hangzott: „Nem vettem részt semmiféle összeeskü­vésben. Nem mondok le érseki tisztemről. Nincs vallanivalóm, és semmit sem írok alá. Ha mégis megtenném, az csak az em­beri test gyengeségének következménye, s azt eleve semmisnek nyilvánítom." (Mind­szenty József: Hirdettem az igét; Mind­szenty Alapítvány, Vaduz, 1902, 179. old.) Ugyanezen napokban, vagy talán órák­ban. szózatot fogalmazott meg papjaihoz, amelyet letartóztatását követő este sugároz­tak a nyugati rádióadók. A szózatban sem­miféle meghajlást, megalkuvást nem enge­délyez sem papjainak, sem híveinek: „Az aláírások terén könnyítettem a hívek lel­kiismeretén. Ez természetesen nem vonat­kozott egyetlen papra, szerzetesre és szer­zetesnővérre. A jövőben ilyen könnyítésre eshetősée a hívekkel szemben aligha nyílik, helyt kell állani. A Boldog-asszony éve ke­gyelmei, mint erőtartalék, segítenek eb­ben." (Ugyanott, 181. old ) Ilyen előzmények után nem hathatott a váratlanság erejével Mindszenty bíboros letartóztatása. (Folyi'atjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom