Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-15 / 39. szám

1990. február 15., csütörtök 30 (Folytatás az 1. oldalról.) Nocsak, mcgsem áldozott le egészen az építőipar napja. ha pénzes külföldiek kapnak utána! Ráadásul egy egész vállalat találhat vevőre! Dómján Andrást, a vásárhelyi székhelyű Csomiép igazgatóját kérdeztem a részletekről: — Pontositsunk, a hír igazságmagva az, hogy szegedi szak-szerelö ipari leányvállalatunk számíthat az olasz partner érdeklődésére, s nem az egész vállalat. Ha komolyra fordulnának a dolgok. vegyes vállalat létesülhet a külföldi tőke bevonásával. — Mi készteti önöket, hogy e gondolattal kacérkodjanak? — Az építőipari oégek többségére jellemző, hogy egyre kevesebb a megrendelés, a munka, s még ennek finanszírozása is komoly nehézségekkel jár. Külső tőke bevonására van mindenképp szükség. Idehaza és külföldön egyaránt folytatunk puhatolózó tárgyalásokat. Konkrét eredményről korai lenne még szólnunk. — Miért pont a szegediek lehetnek az elsők ebben a folyamatban? — Ez egy komplex, háromszáz tagú. zárt egység, sokféle szakmával. Eddig ismeretlen, új feladatra konynyen átállítható. így akadhat, aki fantáziát lát benne. — Egy külföldi szeme kell ehhez? — Ott megvan hozzá a pénz, s az a látásmódot nagyban befolyásolja. Ahol a pénz. ott folyamatos a kényszer, hogy azt hasznosan befektessék. Csak sejtem, hogy a háttérben ez azt jelenti, hogy a tőke mégiscsak számít nálunk a gazdasági fellendülésre. Mondjuk, az új nemzetközi út felépülésére, az esetleges világkiállítás adta mozgástérre, a határok szabadabbá válásával járó. nagyobb infrastrukturális igényekre, szállodákra, üzletekre. Mi a fogadókészségünk bizonyítékaként a leányvállalatot egyszemélyes kft.-vé alakítottuk. Ebből a formából kevesebb búrokráciával válhat vegyes vállalattá . majd, ha tényleg eljutunk az üzleti tárgyalásokig. T. Sz. I. A HAT cáfol A magyar alumíniumipar tröszti szervezeti felépítése már nem felel meg a piacgazdasági kívánalmaknak, s a jövő év végéig a Magyar lAJuminiumipari Tröszt vállalatai részvénytársaságokká alakulnak át, létrejön a vagyonkezelő központ is. Az ágazat üzemeinek rekonstrukcióihoz pedig külföldi tőkét kívánnak igénybe venni, mert csak így őrizhető meg az alumíniumipar versenyképessége az ezredforduló után. Mindezt Dózsa Lajos, a MAT vezérigazgatója és a tröszt más vezetői szerdán sajtótájékoztatón mondták el. A MAT vezetői arról is szóltak, hogy az utóbbi időben sokan támadják e nemzeti iparágat, pedig a MATnak az utóbbi 10 évben soha nem volt 1 milliárd forint alatt a nyeresége, a tröszt mindig megőrizte fizetőképességét, még a '80as évek közepén kialakult alumíniumipari világválság alatt is. Ugyanakkor 1 milliárd forint felett van jelenleg a tröszt kintlévősége, vagyis egyelőre ekkora összeget nem tud behajtani vásárlóitól, de még ez sem rendítette meg pénzügyi egyensúlyukat. Elmondták, hogy az idén lejár a magyar—szovjet timföld alumíniumipari egyezmény, amelynek keretében évente több mint 500 ezer tonna timföldet szállítottunk feldolgozásra a szovjet üzemekbe, s több mint 200 ezer tonna fémet kaptunk vissza. Jelentős tételt bérmunkában dolgoznak fel számunkra, amelyeta legkülönfélébb árucikkekkel fizetünk meg. Az ügylet gazdaságosságát rendszeresen vizsgálták a szakemberek, kidolgozták a következő öt évre szóló együttműködés feltételeit is, tehát a MAT javasolja a szerződés meghosszabbítását. Felkészültek arra is, hogy időközben esetleg konvertibilis elszámolás alakul ki a két ország kereskedelmében. Az elmúlt hetekben több napilap is foglalkozott a tröszt néhány üzletkötésével, amelyek a szerzők szerint — megkérdőjelezik, hogy a MAT tisztességesen gazdálkodik a rábízott fémvagyonnal. A lapokban közölt állításokat a tröszt vezetői — a tulajdonképpen e célból összehívott sajtótájékoztatón — tételcsen cáfolták. (A felmerült problémák tisztázása kifejezetten az érintett lapok és a tröszt ügye. A tájékoztatón is folytatódott vitában az MTI nem kíván részt venni.) Vagyonnyilatkozatot! Az Országgyűlés 1990 február 1-jei ülésén törvényt fogadott el arról, hogy meghatározott körben az állami és pártfunkciókat betöltött, illetőleg betöltő vezetők 1990. február 25-éig /.jgvonnyilatkozatot kötelesek tenni. A vagyonnyilatkozat értékelésére, valamint az ezzel kapcsolatos további intézkedésekre vonnatkozó javaslattételre az Országgyűlés képviselőkből álló bizottságot hozott létre. A bizottság ezúton tájékoztatja az érintett vezetőket, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján, az Országgyűlés hivatala útján, lakcímükre eljuttatja a vagyonnyilatkozat megtételére vohatkozó nyomtatványt, tájékoztatót és az alapul szolgáló törvényt. Amenenyiben ez február 20-áig nem történne meg, az érintettek az Adó-. Pénzügyi és Ellenőrzési Hivatal (APEH) fővárosi és megyei igazgatóságain a szükséges nyomtatványokat átvehetik. A kitöltött vagyonnyilatkozatot a bizottság címére," az Országgyűlés hivatalához (Budapest, 1357 Parlament) kérjük eljuttatni. Egyes, állami és pártfunkciót betöltött (illetőleg betöltő) vezetők vagyonnyilatkozatát értékelő országgyűlési bizottság A hiba az ön készülékében van ! Kábeltévé-tervek A lassan öt éve működő szegedi kábeltelevíziózás az első pillanattól kezdve viták kereszttüzében állt. Akikhez bekötötték, azok azért méltatlankodtak. akikhez eddig nem, azok meg azért. Kábeltévéügyben tehát nem lehet igazságot tenni. Egy tény, az utóbbi időben a szegedi Kábeltévé Rt. mellett egy kisszövetkezet és magánvállalkozók is próbálkoznak belépni a piaci versenybe. Tegnap, szerdán délután a technika házában tartott fórumon megtudtuk, a vételi gondok oka sokszor az, hogy a kábelhálózat korszerűbb, mint a magyar televíziógyártás. Így fordulhat elő az, hogy a ma már Szegeden meglevő tizenöt programból sok helyen csak tízet-tizenegyet tudnak fogni. — Ezenkívül tetézi a gondokat, hogy a régebben, tanácsi beruházásban épült rókusi, makkosházi és Északi városrészi rendszer már elavult. így a vételi minőséggel itt sűrűn vannak gondok — tudtuk meg Somogyi Jánostól, a Délterv tervezőjétől. Szerencsére nem így van ez a Belvárosban és Újszeged már bekötött részein, hiszen itt újabb és korszerűbb nyugati erősítőkkel épült a rendszer. A jövőben is ezeket az alkatrészeket kívánják beépíteni. Sajnos, a folyamatos forintleértékélés miatt az árak várhatóan alaposan megugranak. — Többen panaszkodnak, hogy a hozzájárulás befizetése ellenére sem kötötték be az ígért időpontra a kábelt. Mire számithatnak? — Tavaly májusban, mielőtt az rt. megalakult, előfizetőket gyűjtöttünk. Azt ígértük, hogy 1989. december 31-éig bekötjük a kábelt azoknak, akik befizetik a hozzájárulást. Több gikszer is becsúszott közben. Többek között a tanács nem utalta át a megígért nyolcmillió forintot, csak egymillió-háromszázezerrel segített a fejlesztésben. Ennek ellenére, némi csúszással ugyan, de folytattuk a programot. A tavaly május 31éig befizetők közül már csak 150 lakásba nem jutott el a kábel. Ígérjük, hoev ők is hamarosan élvezhetik mind a tizenöt programot: március 31-éig ugyanis elvégezzük a bekötéseket — mondja Gulyás Gyula, az rt. ügyvezető igazgatója. — Mire számithatnak az idén a szegediek? — Felsővároson hirdetünk újabb programot. Ezen a részen — a Szilléri sugárút. Lugas utca, körtöltés, Etelka sor által határolt területen — már a jövő héten lehét jelentkezni. A terjeszkedés további iránya Újszeged, ahol a Töltés utca, a Marostői utca és a Tisza által határolt területeken hirdetjük meg a programot júniusban. — Mibe kerül ez az itt lakóknak? — Fejsövároson már több közösségi műholdvevő működik. így itt engednünk kell az árból. A nagy panelházakban 350 forint, a húsz lakásnál kisebb épületekben 1300, a magánházakban lakó családoknál 6-7 ezer forint körül alakul a fejlesztési hozzájárulás. Ehhez jön még a szerelési költség, ami társasházaknál 300-400 forintos pluszköltség. — Mikorra fejeződik be ez az ütem? — Ha jól haladnak a jelentkezések, akkor az év végéig át is szeretnénk adni az új kábelrendszereket Ez azt jelentené, hogy Szegeden már 20 ezer lakásban, a városi háztartások egyharmadában fogható a kábeltévé az év végére. Az elmúlt napokban ismét finomítottak, igazítottak a csatornákon. így most közöljük, melyik állomást hol keressék olvasóink ezután: Eurosport C 2 Super O 2 RTL O 3 Belgrád 2. O 5 Sky One S10 Újvidék C 5 Belgrád 1 O 7 Budapest 1. O 9 Budapest 2. C 10 Tv 5 / városi tv 012 SAT1 SU Szovjet tv S 16 Music Tv S 15 RTB S12 Román tv S 18 R. G. Telelottótárgynyeremények Nyereményjegyzék az 1990. február 13-án megtartott február havi Telelottó tárgynyeremeny-sonsolásáról, melyen a február havi Telelottó-szelvények és a február havi előfizetéses szelvények vettek részt. A ínyeremény jegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: a: Vásárlási utalvány (3000 forint), b: Dacia 1310 TLX típusú személygépkocsira 6ZÓ1Ó utalvány, c: Trabant Limousin Speeial típusú személygépkocsira szóló utalvány, d: Szerencse-utalvány (30 000 forint), e: Vásárlási utalvány (9000 forint), f: Vásárlási utalvány (7000 forint), g: Vásárlási utalvány (5000 forint), h: Vásárlási utalvány (4000 forint). A nyertes szelvényeket 1990. március 16-áig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc utca 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyereményjegyzék február 20-ától megtekinthető az OTP-fiókokban, totó-lottó kirendeltségekben ás a postahivatalokban. 3 872 092 g 59 159 371 g 59 445 463 e 3 880 039 f 59 183 212 h 59 453 410 g 3 895 933 h 59 199 106 h 59 461 357 f 3 911 827 f 59 207 053 h 59 469 304 g 3 919 774 g 59 215 000 g 59 477 251 e 3 927 721 h 59 230 894 h 59 485 198 g 3 935 668 d 59 246 788 g 59 509 039 h 3 943 615 h 59 254 735 f 59 516 986 h 3 959 509 g 59 262 682 d 59 532 880 f 3 975 403 e 59 270 629 h 59 540 827 h 3 991 297 g 59 278 576 f 59 564 668 g 59 016 325 f 59 310 364 d 63 005 719 g 59 024 272 g 59 318 311 d 63 021 613 f 59 040 166 h 59 326 258 g 63 029 560 g 59 056 060 f 59 342 152 g 63 037 507 f 59 071 954 h 59 350 099 e 63 053 401 g 59 095 795 g 59 373 940 e 63 061 348 g 59 119 636 g 59 381 887 f 63 069 295 g 59 127 583 f 59 389 834 h 63 093 136 h 59 135 530 g 59 397 781 f 63 101 083 h 59 135 530 g 59 397 781 f 63 109 030 h 59 143 477 f 59 429 569 f 63 116 977 d 59 151 424 e 59 437 516 g 63 124 924 g Farkas Gyula Találkozás a barguzinival 9. 5. Véleménye szerint a csontvázat a Szovjetunióban kell hagyni. A Szovjetunióban van egy sajátos jelenség, Tyivanyenkó könyve (Sándor Petefi v Barguzirve), ós nagyon fél attól, hogy ilyen eset Magyarországon is megtörténhet Ezért nem engedélyezi a csontok elszállítását. A csontokat a régészeti kutatóintézetben tárolják, ez lehetőséget nyújt bárkinek. hogy azokat tanulmányozza. Feltételként viszont megemlítette, hogy ehhez igényli a Magyar Tudományos Akadémia előzetes hozzájárulását, és csak azok vizsgálhatják a csontokat, akik nemzetközileg elismert szakemberek, és főleg akkor, ha valaki új módszert tud alkalmazni. A kérdés most már azi. hogyan tovább? Bizottságunk csontmintákat hozott haza, amelyek lehetővé teszik a biokémiai, szövettani, patológiai elemzéseket Ezeket el kell végezni, s akkor újabb információk birtokába jutunk. Lehet, hogy ezek egymásnak ellentmondanak, hiszen — mint korábban már emiitettem — egy beteg egyén csontvázáról van szó. Amit eddig meg tudtunk állapítani, az az antropológiai vizsgálat alapján történt Ezt megváltoztatni nem tudjuk. Nem szóltam még arról, hogy hány éves korában halhatott meg az egyeit Ezt, a nemzetközileg elfogadott módszer alapján, négy jellegből következtethetjük ki: — Az egyik, amit meg lehetett figyelni, a koponya varratainak elcsontosodási rrértéke a koponya belső felszínén. Ezek teljesen nyitottak. kivéve a koponya alapján a nyakszirtcsont és az ékcsont közötti varratot Ez utóbbi biztosan jelzi, hogy 23-25 évesnél nem lehetett fiatalabb az eltemetett személy. A másik mutató a két szemérerrvcsont izfelszín alaktani változása. Ezt, sajnos, nem lehet figyelembe venni, mert olyan mértékben korrodált, hogy vizsgálatából nem nyerhetünk pontos adatokat. A harmadik és negyedik jelleg a felkarcsont, illetve a combcsont testhez közelebb álló (felső) fejében levő csontlécrendszer változása. Fiatalkorban ez sűrű, tömött, az életkor előrehaladtával felritkul, ós nagyon idős korban üreg' képződik a csontok fejében. Arra, hogy a barguzini leletnél ez miként néz ki. csak akkor tudunk választ adni, ha a röntgenfelvételeket megkapjuk. Mindezek alapján azonban annyi mái' előre is biztos, hogy olyan pontossággal, mint ahogyan a híradások, sőt a dokumentációk jelzik (33 év és 6 hónap, ± 2,5 év), nem lehet majd nyilatkozni. Az antropológiai adatokat a Magyar Tudomány — előreláthatólag — márciusi számában közzétesszük. A többi vizsgálat eredményére még két-három hónapot biztosan várni kell. A levéltári dokumentációk tanulmányozása pedig — megítélésem szerint — sokkal több időt, lehet, hogy 1-2 évet is igénybe vesz. Miként Harsányi professzor kijelentette, két fontos feltételezés született. Az egyik az hogy a csontváz nem Petőfi csontváza. Ezt bizonyítani kell! Ha valóban női csontvázról van szó — amit jelenlegi eredményeink sugallnak —, akkor eleve nem lehet szó Petőfiről. A másik feltételezés az, hogy valóban Petőfi csontvázát találták meg. Ezt még jobban kell igazolni! Ebben döntő szerep jut a történeti háttérnek, s ezt az antropológus nem tudja megoldani. Meggyőződésem, hogy a japán, svájci vagy amerikai antropológusok — akikben a Mecénás jelenleg jobban bízik, mint a magyar kutatókban, vagy a szovjet professzorokban — sem fogják a női csontvázat férfinak határozni. (Az amerikaiak eddig sem tették ezt!) Az is tény. hogy a tudományos kérdéseket az antropológiában nem tüntetéssel, hanem SZÍVÓS munkával szoktuk megoldani. De a. Nemzetközi Antropológiai Társaság etikai bizottságától sem félünk. Már csak azért sem, mert ilyen szervezet, s ebből kifolyólag nyen bizottság nem létezik. S végül a tudományosan megalapozott tényeket soha nem pótolják a rágalmak, s a fenyegetések! Utoljára teszem fel azt a kérdést, amit már nekem is sokan feltettek: Mi is tulajdonképpen az indítéka ennek az egész kutakodásnak Petőfi után? Gondolom, nem tévedek nagyot, ha a reklámot és a pénzt jelölöm meg okként. Teljesen biztos, hogy már az eddigi tevékenység is sok pénzt emésztett fel. de nem biztos, hogy annyi milliót, amennyit a sajtóban olvashatunk. Csak tájékoztatásul érdemes megjegyezni, hogy a Tv 2 Napzárta január 11-i adásában a Mecénás a január 5—11. közötti útiköltségként 350 ezer forintot említett. Nos. a mi hattagú küldötségünk útiköltsége, tudomásom szerint, 47 ezer forint volt, amit az MTA fedezett. A Mecénás és 9 kísérője ezek szerint legfeljebb 78 ezer forintot fizetett a repülőjegyekért. A szovjet delegáció nem is óhajtott Ulan Udéba utazni, de ha azt a 17 jegyet is felszámítjuk, akkor 113 ezer forintot kapunk. (A le nem utazott jegyek árának egy részét azonban, tudomásom szerint, visszatérítik 1) Végeredményben tehát a januári útra összesen 258 ezer forint költség jön ki. A barguzini tavaly nyári ásatás egy főre eső költsége 17 ezer forint, volt (Szabó Géza régész közlése szerint). Mivel 23 tagú volt a küldöttség. ez 391 ezer forint. Természetesen nagyon sok rr.ás kiadása is lehetett még' az expedíciónak (például szállodaköltség Barguzinban, napi 2.5 rubelért Hl), vagy a legutóbbi utazás alkalmával az Ulan Ude-i szállásköltség fejenként 25 rubelért a moszkvai szállodai költség, ugyancsak fejenként és éjszakánként 50 rubelért stb.). De ha a tavalyi nyári ásatás és a mostani januári, fentebb jelzett utazási költség egvüttes összegét — 649 ezer forint — tízszer számítom, akkor is legfeljebb 6,5 millió forint körüli összeget kapunk. (A befejező rész következik.) Nyílt levél Glatz Ferencnek Igen tisztelt Miniszter Ür! Alulírottak, a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet ideiglenes választmányának tagjai azzal a kéréssel fordulunk önhöz, hogy a filmszakmában (filmterjesztés, -forgalmazás, üzemeltetés, filmgyártás) elkezdődött spontán reprivatizálásra azonnali hatállyal moratóriumot szíveskedjék elrendelni. Indoklásként közöljük, hogy a jelenlegi helyzet áttekinthetetlen, és félő, hogy mire a „vagyonvédelmi" törvény hatályba lép, a filmszakmában már nem lesz olyan vagyon, amit meg lehet menteni. Miután a vagyon szétszedése már megkezdődött (lásd: !kft.-k), Kérjük, hogy soron Ikívül szíveskedjék a moratóriumot elrendelni. Azonnali intézkedését várjuk és előre is köszönjük. Budapest, 1990. február 13. Teljes tisztelettel: a Mozgóképes Demokratikus Szakszervezet ideiglenes választmánya nevében: Jancsó Miklós, Vitézy László, Szabó Ildikó, Dér András, Ordódi György