Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-15 / 39. szám

1990. február 15., csütörtök 3 Dicsőséges (?) 33 nap Tartalékos tiszt — mondd, akarsz-e lenni? Atmenevi állapotok uralkodnak a hadseregben is. Nem hiszem, hogy ez a megállapítás meglepne bárkit is. hisz a katonaság sem függetlenítheti magát attól a közegtől, amelyben letezik. Sok (rém)hiresztelés hallható a kai'onaidő esetleges megváltoztatásáról, röviditéséröl is. Nyilván, e tényekkel összefügg, hogy azok, akik egyetemi, főiskolai tanulmányaikat befejezték (s egy évig már szolgálták egyenruhában a hazát), a korábbi hat hónap helyeit egy hónapos (egészen pontosan: 33 napos) képzés keretében kaphavnak tiszti rendfokozatot. A mundérban töltendő idő lerövidülése mindenképpen üdvözlendő. A bevonulással, a katonáskodással összefüggő gondok azonban ezzel még nem szűntek, szűnnek meg. Kosztolányi József, a Radnóti gimnázium' matematikatanára így eleveníti fel januári bevonulásának történetéi'. —• Amikor a kiskunhalasi laktanyába értünk, mindjárt kiderült: nem nagyon tudnak mit kezdeni velünk. Ügy fogadtak bennünket: tudják, hogy mi nem nagyon örülünk annak, hogy mennünk kellett, de vegyük tudomásul, ők sem örülnek nekünk. Először úgy számoltak velünk, mint sorkatonákkal, akik a meglevő 11 hónap, előf elvett ként eltöltött kaVonaidőnket egészítjük ki a kötelező, egyéves idővartamra. Szegeden viszont többször is elmondták nekünk: tartalékos katonaként, tisztnek képeznek ki bennünket Nos, a ketvö közt nem csak abban van különbség, hogy másképp bánnak egy sorkatonával, s másképp egy tartalékos tisztjelölttel, hanem sokkal lényegesebb, hogy a tartalékos katonának jár a fizetése, a „soros" viszont csak 610 forint zsoldot kap. A lényeg: csak annyit tudtak a halasi laktanyában, hogy megy oda 24 ember. Aztán tisztázódott a dolog. A bevonulás egy keddi napon történi', szerdán megmutatták nekünk, hogy hogy néz ki egy ágyú, pénteken pedig elvittek bennünket Várpalotára, hadgyakorlatra. Mellesleg, olyan ágyúval lőttünk, amit 1936ban gyártottak először, s mikor kérdeztük, miért nem valami korszerűbbel, azt válaszolták: ehhez annyi lőszer van, amit nem tudtak eladni a niggereknek (igy, szó szeá rint), hogy van 11 it elpuffogtatni. Ha árvíz volna... Szóval, elmentünk Várpalotára, nappal lőttünk, éjjel tisztogattuk az ellőtt töltények réz hüvelyét, aztán dobáltunk gránátot, lőttünk géppisztollyal, az utolsó napokban meg fát vágtunk, erdőt irtottunk. Ezzel telt az első hét. A második héten egy tanteremben ültünk, oktatás lett volna, de végül mindenki csinálta a saját dolgát: ki angolt tanult, ki olvasott, ki a doktori diszszertációját irta ... — Komoly kiképzésről tehát nemigen lehet beszélni. összességében arróí van szó:, valahol kiötlotiék, hogy rövidített kiképzési idővel tiszteket csinálnak belőletek, s bár Kiskunhalason nem voltak érre igazán felkészülve, a lényeg az: elteljen az idő, s be lehessen írni: az illető tartalékos tiszt. — Erről ván szó. Én viszont ebbe így nem megyekbele. A korábbi katonaidőm-ben egy utolsó lőszeres katona voltam, ágyút alig láttam, így a mostani kiképzéssel együtt is alkalmatlannak tartom magam parancsnoki szerepkörre. — Vagyis, nem vállalod a tiszti rendfokozatot. Ehhez mit szólnak odabenn? — Azt mondták: jogunk van elutasítani ezt a rendfokozatot, de minket bevonulás előtt megkérdeztek arról, vállaljuk-e — miért nem akkor szóltunk? Megjegyzem: nem kérdeztek meg. Ugyanakkor azt sem igazán értem, miért van ránk szükség, hisz a halasi ezred is átalakulás előtt áll, egy csomó hivatásos feleslegessé válik, ők nyugodtan elláthatnák a mi szerepkörünket, így még inkább furcsa, hogy elvittek bennünket egy hónapra fát vágni, meg semmit nem csinálni, amikor közülünk van, aki a doktori disszertációját írja, van, aki intenzív tanfolyamon nyelvvizsgára készült, van, akinek most jön az államvizsgája, nekem érettségi, felvételi, tanulmányi verseny előtt állnak a tanítványaim, s ilyen körülmények körött visznek el teljesen értelmetlenül. S azt még nem is mondtam, hogy legtöbbünknek gyereke, családja van, otthon is nagy szükség lenne ránk. Ha árvíz van, vagy valami természeti katasztrófa — teljesen természetes, hogy igényt tartanák ránk, s megyünk. De így, értelmetlenül tölteni az időnket, s lőni olyan ágyúval, amit a várpalotai tüzérmúzeumban is meg lehet nézni... S akkor arról még nem is beszéltünk, hogy mi pénzbe kerül egy ilyen lövöldözés, meg a kitelepülés Várpalotára stb. A rendfokozat lebecsülése A kiskunhalasi Gábor Áron laktanya parancsnoki épületében Ladányi István századost, szociálpolitikai nevelőtisztet hallgatom. — A törvényben , előírt sorkatonai szolgálat, ideje 12 hónapra csökkent, így ezek a fiúk már teljesítették — még úgynevezett előfelvettként — a kötelezettségüket. De a honvédelmi miniszternek van egy olyan intézkedése, amely szerint- az, aki egyetemet, főiskolát végzett, a lehetőség szerint tartalékos tiszti vagy tiszthelyettesi rendfokozatot kap. Nyilván megvan ennek az oka: egy pedagógus könynyebben sajátítja el a tüzérszakmai isméreteket, s emberekkel is jobban tud bánni — szakmájából következően is — mint egy nyolc általánost végzett munkás. Arról van tehát szó, hogy az ő szellemi kapacitásukat a hadseregben arra vesszük igénybe, hogy tartalékos tisztet neveljünk .belőlük. i,: •— Csak közbevetőleg: ha Valaki kijelenti, hógy nem akar tiszt lenni, akkor mi történik? — Eddig nem találkoztunk ilyennel — szólal meg Romvári Frigyes alezredes, a laktanya törzsfőnöke — de tudjuk, hogy a mostani csoportban többen nem kívánnak tisztek lenni. Erről tájékoztattuk elöljáróinkat, akik azt mondták állampolgári jog, hogy valaki eldöntse, kíván-e élni a hadsereg által felkínált lehetőséggel, vagy nem. . — ön szerint lehet 33 nap alatt tiszteket képezni? — Számomra is kétséges, hogy lehet-e. Nekem az az egyéhi véleményem, hogy ez a. „gyorstalpaló" a tiszti rendfokozatnak is a lebecsülése, hisz jó hozzáállás-mellett sem lehetséges ennyi idő alatt arra a feladatra kiképezni valákit, amilyet elméletileg el kellene látnia. — Mit tartana a hadsereg és az egyén szempontjából is jobb megoldásnak? — Én el tudnék olyat képzelni, hogy az egyének dönthetnének egyrészt arról, hogy tanulmányaik előtt vagy után akarják letölteni a katonaidejüket, másrészt, hogy akarnak-e tisztek lenni. Aki nem akar, egyetem vagy főiskola előtt letölti az egy évét, és kész. Aki vállalja a tiszti beosztást, végzés utan vonulna be, s az az egy év teljes egészében a felkészítést szolgálná a magasabb szintű feladatra. Előbb a gyakorlat A már említett 24 fiatalember kiképzéséért K. Varga János alezredes, osztályparancsnok felelős. — Január 15-én vonultak be ezek a fiatalok, és 19-én mentünk éieslövészetre Várpalotára. Az ottani feladatot meg kellett alapozni szakmailag. erre volt három napunk. Végrehajtottuk a lövészetet, kiváló eredménynyel. — Ha ilyen rövid idő alatt ilyen jól elsajátították a tudnivalót — kár is lett volna több időt szánni erre, nem? T— Nyilván számít, hogy többüknek volt tüzér előképzettsége. Várpalotán tehát megtanulták a gyakorlatot, s most, visszaérkezésünk után tanuljuk az elméletet. — Vagyis, most tanulják elméletben, hogy mit kellett volna tudni az'éleslövészeten a gyakorlatban. — Az elöljáró úgy rendelte el, hogy ki kell menni a hadgyakorlatra, s én mint túzérkatona úgy értékelem, jó, hogy kimentek. — Ehhez hozzátartozik — szól közbe Ladányi százados—, hogy az egység korábban betervezett feladata volt' "a várpalotai gyakorlat," s úgy voltunk vele, ha már itt vannak ezek a fiatalok is, használjuk ki a lehetőséget. Más kérdés,1 hogy módszertanilag helyes-e előbb a gyakorlatot. oktatni — ez azonban szükséghelyzet volt. Tudni kell, hffgy a hadseregben is átszervezés folyik, átmeneti állapot van, biztos, hogy ezt a képzést is másképp fogják a jövőben megoldani. A tisztekkel (katonai nyelven „elöljárókkal") folytatott beszélgetés közben á „főszereplő" fiatalemberek közül néhány a*folyosón várakozott. Amikor egy másik irodába sétáltunk át velük, egyikük odasúgta: „Jöhettél volna hamarabb is. Két napja várnak, azóta foglalkoztatnak bennünket. Ma reggel ránk szóltak: takarítsanak, nehogy seggre essen az újságíró a koszban, ha belép magukhoz!" Inkább zsoldosok? Leülünk egy cséndes irodában. Barta Endre biológus, kétgyermekes családapa. — Gödöllőre költözöm a családommal, ez az egy hőnap arra kellett volna még számomra, hogy befejezzem a biológiai kutatóban a munkáimat. Ezután ezt már csak úgy tehetem meg, hogy a családomat Gödöllőn hagyom, és. egyedül dolgozom Szegeden. Mi elég komoly világcégekkel állunk versenyben. s ebben az számít: ki publikálja előbb az eredményeit. Hallatlan pénzügyi vonzata lehet annak, ha mi lemaradunk, s ebbe belejátszhat az én hiányzásom is, az az egy hónap, amit itt semmittevéssel töltőit. Pál fi György, a JATE embertani tanszékén dolgozik, hároméves akadémiai ösztöndíjjal. — Ezt az ösztöndíjat konkrét feladatra adják, aminek az amúgy is feszített programját most enynyivel kevesebb idő alatt kell teljesítenem. A későbbi pályámat pedig meghatározza, hogy ennek a kutatói elvárásnak hogyan felelek meg. Közben pedig feleségem, veszélyeztetett terhesen egyedül van otthon. De ez csak az én problémám. Nagyobb baj az, hogy ennek a katonai képzésnek, ami rengeteg pénzbe kerül, ebben a formában semmi értelme nincs, ezt parancsnokaink is belátják. — A korábbi időszakokban hat hónap alatt képeztek tartalékos tiszteket, nektek már „csak" egy hónap ez az idő. Nem hiszem, hogy a kiképzés e formájának értelmetlenségét hangoztatva azt kívánnátok: ismét emeljék a képzési időt. — Nem, szó sincs erről. Bennem azonban az itt töltött idő is megerősítette: lényegesen kisebb létszámú, de hivatásosokból álló, zsoldos hadseregre kellene bízni az ország védelmét. — Ennek megvalósítása nem is annyira reménytelen dolog — kapcsolódott be Horváth Zoltán, civilben gépészmérnök —, ha azt nézzük, hogy a hadsereg létszámcsökkentése folytán sok hivatásos katona válik szabaddá, s talán menne el a hadseregből — ha nem használják fel a szakértelmüket. — Az is alapvető mondta Kosztolányi József, akivel korábban már bővebben szót váltottam —, hogy vajon miért nem kérdezték meg tőlünk korábban, akarunk-e tisztek lenni? Akkor talán nem alakul úgy a helyzet, mint ahogy most alakult: huszonnégyünk közül mindössze öten fogadják el a felajánlott tiszti rendfokozatot. Honvéd is lehet tiszt A kérdezősködés Szegeden, a megyei kiegészítő parancsnokságon folytatódott. Vigh Lajos alezredes, személyügyi osztályvezetőnek elmeséltem, többen panaszolták: nem kérdezték meg őket arról, akarnak-e tisztek lenni. — A bevonulás előtt kétszer hívtuk el beszélgetni ezeket a fiatalokat. E tájékoztatók végén mindig megkérdezzük: van-e valakinek gondja, problémája az •elhangzottakkal kapcsolatban. Senki nem jelentkezett. — Nyilván nem ugyanaz egy kérdésre válaszolva elmondani a véleményünket, vagy kérdés nélkül bejelenteni e szokatlan szándékot. Am ennél is lényegesebb most: ezen „turnus" nyomán nem sokkal gazdagodott a hadsereg tiszti kara. Az egyéb szempontokról most nem szólva — volt-e értelme ennek a behívásnak? — Igaz, hogy tiszt nem lett ezekből a fiatalokból, de tiszti helyre beoszthatok. Ez azt jelenti, mi tudiuk. how ezen a kiképzésen részt vettek, s ha szükséges, akar honvédként vagy őrvezetóként is betölthetnek tiszti szerepkürt. — Tanulság" — Johban meg kell nézni, kit hívunk be. Hisz azok között, akik nem fértek be ebbe a turnusba, volt, aki szeretett volna tiszt lenni, akit meg bevonultattunk, azok közül néhányan nem fogadták el ezt a lehetőséget. Ma, a tartalékosok utolsó benntöltött napján díszebéd van Kiskunhalason. Huszonnégy embernek. És tisztavatás. Ot fő számára . . Balogh Tamás Ecce Homo! A rádióban hallgiatom Uri Gellert. Tudják, a taariálhajlítgatót. Azt a fiatalembert, akinek a kezétől, no meg az akaraterejétől, elindulnak a rossz, rugótörött órák is. Hallgatom, amint törve a magyart, bizonygatja: neki semmi különleges képossége nincs, nekj teljesen természetes, hogy olajat talál, hogy mások gondolatait, üzeneteit „fogni" tudja, s hogy 6aját gondolatait másokra át bírja testálni. Az óvodás gyermek tiszta hitével, szeretetével beszél. Egyszerű őszinteséggel meséli, hogyan fedezte fel magában az erőt, amivel a tudomány nem tud mit kezdeni. S elmondja az álmát is: szeretné, ha a világon minden ember egyszerre, egy időben erősen arra gondolna, az összes atombomba semmisüljön meg Hiszi, hogy egyszer ez megtörténhet. íme, az ember, aki ha bibliai időkben születik, bizonyosan próféta lesz S aki egyszerűen csak azt szeretné, ha mások is tudnák azt, amit ő. Hallgatom a szakelőadót, oki mint szemfényvesztő vezeti egyik rubrikából a másikba az összegeket. A számítógépet nyomogatja, oszt, szoroz, százalékot von, majd közli a végeredményt. Az értetlen ügyfélnek emelkedett hangon, tekintetét az ég felé fordítva, befelé fogcsikorgatva, ám kifelé udvarias mosollyal, pörgő nyelvvel magyarázza el a dolgot. Röpködnek a terminus technikusok, úgymint: fejkvóta, áfa, l)értömeg, keretszámok, hatályos jogszabály stb. Hallgatom, amint ékes artikulációval, a speciális nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően, többszörösen bővített mondatokkal hengerli le a kishivatalnok frazeológiában járatlan, összezavarodott embertársát. Arcán látszik, valahol öt is nyomasztja a nagy tudás felelőssége. Íme, az ember, akiről az elaktásított, elrubrikásított, elrovatolt kis országunk MÉH-telepéri, a hivatalban percente derül ki: olyat tud, orrút közönséges halandó nem érthet, csak a kiválasztottak. • íme, az ember, s találmánya: a hatalom. (pacsika) Ismét a lakbéremelésről Ha magántulajdonos a bérbeadó... Egyik levélírónk hívta fel figyelmünket arra, nem tájékoztattuk még olvasóinkat arról, milyen változásokra számítsanak azok, ákik magántulajdonos által bérbeadott lakásban élnék. Esetünkben vajon" hogyan emelkednek a .tarifák? Nos, a következőket tudtuk meg az IKV-tól: az állampolgárok tulajdonában (magántulajdonban) álló lakóépületekben levő, bérbeadott lakások lakbérét a tulajdonos 1990. február 1-jétól felemelheti. Az 1989. január 1je előtt bérbeadott lakás esetében úgy, hogy a felemelt lakbér összege nem lehet több, mint az azonos komfortfokozatú állami lakás lakbérének kétszerese. Például: az összkomfortos állami lakás új ibérleti díja 22 forint négyzetméterenként, akkor a bérbeadott lakás új bérleti díja sem haladhatja meg a 44 forint négyzetméterenkénti öszszeget. Vagy nézzük egy-két konkrét esetet: a 30 négyzetméteres komfort nélküli lakás új lakbére maximum 270 forint lehet, a 35 négyzetméteres félkomfortos lakásért a tulajdonos 525 forintnál nem kérhet magasabb lakbért és mondjuk egy 40 négyzetméteres komfortos lakás esetében az új lakbér imaximáit ára 1200 forint. Jó, ha tudomása van minden bérlőnek arról, ezeknél a lakásoknál a víz- és csatornadíj áthárítása az állami lakásokéval azonos mádon történhet. Azt is szá-~ mításba kell venni, az 1989. január 1-je után 'bérbeadott lakás esetében a lakbért a bérbeadó és a bérlő szabad megállapodása 'határozza meg. 'Ez természetesen nem mond ellent az előbbieknek, hiszen az ismertetett számok a maximum értékek, ezen belül bármilyen összegben •megállapodhat a bérlő a bérbeadóval. Ha nem tudnák megegyezni, bírósági úton rendezhetik konfliktusukat. Az állampolgárok tulajdonáhan levő lakás bérlője részére a lakbérkülönbözet megfizetéséhez kivételes támogatás igényelhető és nyújtható. Az állami támogatás feltételei tehát lényegében azonosak az állami tulajdonban álló lakások bérlői részére meghatározott feltételekkel. Hangsúlyozzuk azonban: „igényelhető és nyújtható", de semmiképpen sem kötelező érvényű. G. E. 225 ezer bűncselekmény Bűnözési hullám érte el az országot az elmúlt évben, s tovább romlott a közbiztonság — hangsúlyozta Túros András belügyminiszter-helyettes, országos rendőrfőkapitány szerdán a Belügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Elmondta, hogy tavaly 225 ezer bűncselekmény vált ismertté, 40 ezerrel több mint 1988-ban, s ez minden előzetes várakozást felülmúlt. Különösen Somogy, Győr-Sopron, Vas és Pest m.-ben, valamint Bp.-en emelkedett a bűncselekmények száma. Tavaly 189 emberölés történt, 15 esetben a • tettest még nem találták meg. Az erőszakos bűncselekmények száma 17 ezer volt, ezerrel több mint 1988-ban. A leggyakariabbak a vagyon elleni bűncselekmények voltak, számuk elérte a 160 ezret. Naponta 280 lopás és 125 betöréses lopás •történt, az okozott 4 milliárd forintos kárból csak 473 millió forint térült meg. Tavaly 4 ezer bűncselekményt követtek eil külföldi állampolgárok, ez 40 százalékos növekedést jelent. Túros András. kiemel te: k ülön ösen az arab állampolgárok tartják megszállva Budapest belvárosát, agresszív magatartásukkal veszélyeztetik a közbiztonságot, s ezért januárban közülük több mint húszat kiutasítottak az országból. Szólt arról is, hogy a bűnügyi apparátus most már csak az eredményesség rovására terhelhető továob. Tavaly 36 százalékos volt a felderítési eredményességi mutató, ez .további romlást jelent, de igy is 6 ezerrel több ügyben fogták el a tettest, mint 1988-ban.