Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-14 / 38. szám

23 1990. február 16., péntek Májusban tilos a szerelem! Ismerősöm a friss atyai örömökből felocsúdván, homlokára csapott: jut eszembe, a szülési segély! Már nem nagyon emlékezett rá, annak idején, első gyermeke születésekor mennyi pénz ütötte a markát a demográfiai egyensúlyt megtámogató produktum bejelentésekor, annyi rémlett neki csupán, hogy a segélyt a dolgozó anya munkahelyén kell kérni. Meghatalmazást kért hát gyermekágyas hitvesétől (ezt ugyanis így kell), hogy a járandóságot felvehesse. Majd annak rendje és módja szerint megkérte neje munkahelyének személyzetisét, jelentse a társadalombizto- / sításnak az igényt. A kolléganő rögtön utánajárt a dolognak, majd felcsörgette telefonon az ifjú atyát és sajnálattal közölte, a társadalombiztosítástól azt üzenik: most, így az év elején mindig rengeteg dolguk van, nem érnek rá — még ügyfélfogadási időben sem! — segélyekkel foglalkozni. Ismerősöm — úriember lévén — ilyesmit rebegett a telefonba: persze, persze ... nem érnek rá, semmi baj, csak ha ezt kilenc hónappal ezelőtt tudom, bizonyára másképp időzítem az érzéseimet. Ezután május környékén nyilván visszatartom. Kár, mert olyankor, orgonavirágzás idején, még a macskák is jobban szeretik egymást, mint máskor. Na ja, nekik nem kell gondolniuk a Liberosegélyre. (pacsika) Hungarológiai kongresszus Helyünk Európában Magyarország hol állt régen. s hol áll ma Európában? Erre az időszerű kérdésre adnak választ azok a magyar művelődéstörténettel foglalkozó kutatók, akik 1991 augusztusában Szegeden részt vesznek a 111. nemzetközi hungarológiai kongresszuson. Kelet-Európa, s benne Magyarország helyzete iránt különösen megnőtt az érdeklődés a múlt év viharos politikai változásai nyomán. Ezt jelzi, hogy a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság 111. kongresszusára 32 országból 600-an jelentkeztek — tudtuk meg Monok Istvántól, a szervezőbizottság titkárától. Mint arról már beszámoltunk, a nemzetközi tanácskozás témája a régi és új pregrináció, azaz a magyar diákok világjárása, külföldi tanulmányútjai, illetve a külföldiek magyarországi tevékenysége. E téma szorosan kötődik a szegedi tudományegyetem folyó kutatásokhoz. A résztvevőknek küldött gedi székháza, a SZOTE okkörlevélből kiderül, a kong- tatási központja, valamint a resszuson — a 4 plenáris Hittudományi Főiskola ad előadáson és a 12-14 szekció- otthont a tanácskozásnak. A ban — szó lesz: a Magyar- JATE által szervezett kongországról Európába, s onnan resszus védnöke Szeged váhazánkba áramló eszmékről rosa. Eddig a Szegedi Nyomás technikákról, azaz a gaz- da, a Szeged Tourist, a dasági, társadalmi folyama- Scripton Kft., a Számaiktokról, politikai mozgalmak- Menü Kft., az Adat-Trend ról és a szellemi áramlatok Kisszövetkezet és a gyulai kölcsönhatásairól; az írók; művészek, diákok, tanárok, utozók, mérnökök és nyelvészek külföldi működéséről; a migrációs folyamatoknak a népi kultúrára tett hatásáról; továbbá a szegedi táj néphaevományairól és művelődéséről. Az előadások listája még nem teljes; ugyanis a Felvidékről és Erdélyből újabb résztvevők jelentkezésére számít a szervezőbizottság. Budapest és Bécs után Szeged is méltó feltételekkel rek összegezzék a járul hozzá a tanácskozás si- művelődéstörténeti keréhez. A szekciók a város központjában, történelmi környezetben dolgozhatnak. A JATE központi épülete és az Irinyi-tömb, az MTA szeDürer Kisszövetkezet nyúj tott segítséget. Richter Ilona grafikusművész tervezte meg a kongresszus emblémáját. A Pénzügyminisztérium, a Művelődési Minisztérium és a Magyar UNESCO Bizottság támogatást nyújtott. Az előkészítő bizottság örömmel fogad minden segítséget. Ritka alkalom kínálkozik arra, hogy a Szegeden megrendezendő ötnapos kongresszuson a hazai és határainkon túli szakembemagyar kutatások eredményeit. A tanácskozás anyagát később négy kötetben megjelentetik. t. I. Pályázati fölhívás megismételték a hires, „Szállj, gondolat!"-kórust. A temesvári opera társulata a szegedihez Katona Kiss Ferenc szentesi festőművész, feleségével, néhai Turi Júlia tanítónővel közösen képzőművészeti alapítványt hozott létre egymillió forintos tőkével, 35 éven aluli festőművészek részére abból a célból, hogy tehetségüket gondtalan körülmények között teljesíthessék ki. Az alapítvány ösztöndíját, mely a mindenkori tőke egyévi kamata, Szentesen rendezett pályázati kiállításon lehet elnyerni. A pályázat feltételei: 1. Az alapítvány ösztöndíját megpályázhatja minden olyan 35 éven aluli festőművész, aki diplomáját, oklevelét a Képzőművészeti Főiskolán, az Iparművészeti Főiskolán szerezte, illetve a Magyar Köztársaság Alapjának tagja. 2. Pályázni csak természetelvű, -felfogású, realista szemléletű festményekkel lehet. Előzetesen, néhány sorban jelezzék a pályázók a pályaművek beküldésének szándékát. 3. A pályázatra három képet kell beküldeni, egy kép mérete lehetőleg ne haladja meg az egy négyzetmétert. 4. A pályaműveket a Szentesi Művelődési Központ címére (6600 Szentes, Tóth József utca 10—14.), illetve a Budapesti Műcsarnokba kell j erőssége. Az énekések játéka is meglehetősén „patinás", „Szállj, gondolat!"-kétszer A Temesvári Opera Szegeden Több szokatlan dolgot is tapasztalhatott, aki végignézte a Temesvári Román Opera Nabucco-elöadását. A karmester bevonulása után nem Verdi zenéje csendült föl, hanem előbb a román, majd a magyar himnusz. A függönyt felhúzták, s a szereplök a közönséggel együtt hallgatták. Aztán: nálunk az sem lurja, hogy a tapsot megköszönő művészek a színpad mindkét oldalán meghajoljanak. Végül, a szegedi operában nem hallottam még isnő. Noha szopránja az ambitusnak nem minden pontján szól egyforma erővel és színben, a kritikus magas hangokat fölényesen birtokolja. Igen szép és kiegyenlített mezzoszopránt ismerhettünk meg Marilena Chimétlést, a temesváriak pedig különösebb keretés nélkül rici (Fenéna) személyében. Külön ki kell emelni a kórus ihletett éneklését, melyben nyilván oroszlán(vagy inkább farkas-)része nek emelt kezek jelzik. Anhasonló nál örvendetesebb, hogy egy méretű, 28 magánénekesük kivétellel a főszerepekben van a karigazgató Damian van. A Nabuccót tíz éve remek, egészséges hangokat Vulpének. A zenekari jájátsszák ebben a kiállítás- hallhattunk. (Az Izmaelt tékból a szép hangszínek diban. A Ceausescu-rezsim éneklő Nicolae Stan súlyos csérhetők. A vezénylő Ion utolsó éveiben is végig mú- indiszpozícióval küszködött, soron tartották a művet, amely a zsarnoki elnyomásról, az elnyomott nép szabadságvágyáról szól. abban az időben, azt szem, több volt, mint művészi tett... A Nabucco gazdag kiálképességeit mostani szereplése alapján lehetetlen reálisan megítélni.) Nagy élEz mény volt Airizer Csaba Zahi- kariása: ha szabad így mondani, rokonszenves hangszíne van. Basszusa a szelancu sajnos gyakran elviselhetetlenül lelassította á tempót, a zenének nem volt természetes lélegzése. Az időnkénti lötyögést tudjuk be a felfokozott izgalomnak. Voltak azonban ihletett pillanataik is, különösen szívrep több mint két oktávját melengető volt a fuvolás nélítási produkció. Gondolom, könnyedén fogja át, puha hány finom szólóállása. Az ünnepi hangulatú estén a közönség nem csupán az előadásnak tapsolt... Az előadást követő fogaa színlapon „szcenográfia" mélységeket és könnyed macímen feltüntetett bukaresti gas hangokat énekelt. A fővendég, Hristofenia Cazacu pap statikus figura, s Airitervezte a képeskönyvszerű- zer meg tudja adni méltóságát. Igen jó benyomást dáson tett Fogel László is. A cím beküldeni. 5. Minden pályázó csak egy alkalommal nyerheti el az ösztöndíjat. A pályázat nyertesének 2 éven belül Szentesen, a Kossuth téri Kisgalériában rendezett önálló kiállítással kell bebizonyítania, hogy milyen eredménnyel hasznosította az ösztöndijat, illetve erről a kiállításról egy művét Szentes városi tanácsának kell felajánlania az alapítvány nyomán létrehozandó gyűjtemény céljára. A pályaműveket 1990. október ^-án és 3-án délelőtt 9-től délután 3 óráig lehet beadni. Budapesten a Műcsarnok raktárában, Szentesen a művelődési központ Kisgalériájában (Szentes, Kossuth tér 5„ I. emelet). A pályázati anyagból 1990. október 18-án a szentesi Kossuth féri Galériában kiállítás nyílik. A kiállított pályaművek közül az ösztöndíjat egy öttagú kuratórium ítéli oda a legjobbnak tartott pályamű szerzőjének. Az alapítvánnyal és a pályázattal kapcsolatos részletkérdésekről a kuratórium titkára, Kruzslicz Pál ad felvilágosítást, címe: 6600 Szentes, Tóth József utca 10—14. Telefon: 79. en kihajtogatható díszletet, s a csillogó-villogó, ám a szereplők karakteréről ke- szerepnek főleg a drámai réveset eláruló jelmezeket is. szeiben érvényesült jól baA régies stílus határozza ritonja. Legjobb pillanataimeg az előadás egészét. A ban nagy kifejezőerővel és rendező Dumitru Gheorghiu hangi bravúrral énekelt. Némunkáját is a látványosság- mileg a nagy román barira való törekvés jellemzi, a tonistára, Nicolae Herleára góndos szituációelemzés nem emlékeztetett hangszíne és fényes magassága. A régies stíl leginkább Margaréta hasonlóan gyümölcsöző az enekesno áriája közben a Nica-Popescu Abigéljét jel- együttműködés alakul ki. fel-alá lemezte. A hanggyilkos szótemesváriak elmondták, hogy ez idáig a külföldtől meglehetősen elszigetelten dolgoztak. Reméljük, ezután kitárulnak a kapuk és a lehetőségek. Az Újvidéki Opera társulata visszatérő vendég Szegeden, a mieink is jártak már náluk. Reméljük", a szimpatikus temesvári társulattal is rivalda előterében járkál, a fenyegetést az ég- lamot jól győzte az énekesMárok Tamás Takarékosság takarékon Alacsony volt a lakosság megtakarítási hajlandósága az elmúlt évben. Az előzetes adatok azt mutatják: a lakosság 1989. december 31-i takarékbetétkövetelése — a devizaszámlákkal együtt — 320,9 milliárd forint volt. Pakk Ma nyílik Szegeden a technika házában az osztrák Gigant Verpackunk és a Minipack Kft. bemutatója, amelyen különböző termelőágazatok szakemberei ismerkedhetnek meg új csomagolóanyagokkal, praktikus segédeszközökkel és forintért is beszerezhető csomagológéppekkel. A bemutató szervezői az érdeklődők termékein próbacsomagolást is végeznek. A bemutató a jövő hét végéig látogatható. (X) Tagozat a Tömörkényben Beszéljünk humánul! Néhány évvel ezelőtt egy idősebb barátom azt mondta, hogy akkor tudsz majd a világ dolgairól meggyőpárhuzamosan angolt és németet tanulnak. Ezek a tantárgyak tartoznak a humán tagozathoz. Nagy előny számukra, hogy a magyart zően beszélni, ha lesz egy- és a történelmet is osztálységes világképed, ha sok apró mozaikból összeáll a kép. Akkoriban annyi minden változott, hogy tűnt, a változásnak nem lesz vége, így aztán főnökük tanítja, aki meglehetősen jó véleménnyel van az osztályról, hiszen fegyelmezési gondjai nincsenek, úgy a tanulmányi átlag pedig az soha iskolában a legjobb: 4,09. Jómagam is részt vettem REFLEX Nemzedékek szorításában Fiam, halkítsd már le a lemezjátszót! — szólt rám apám úgy húsz éve. Apa, ne ordítson már az a bácsi! — durcáskodott velem: alig négyéves lányom néhány napja. A két évtized különbséggel elhangzott figyelmeztetéseket, feddéseket (s még mennyivel több, nem idézettet) egyazon személy miatt „szenvedtem". Az illető (akkor még ifjú) embert úgy hívják: Szörényi Levente. A minap, amikor a televízió ismét bemutatta az Ezek a fiatalok című filmet, s én megbabonázva ragadtam a tévé elé. és alapos családapa mivoltomat figyelembe véve bár, de némi ex fázissal ordítottam Leventével együtt, hogy „Még fáj minden csók" — nos, ekkor ért apró lányom kijózanító figyelmeztetése. Több nemzedék szorításában vagyok meg nem értett — kezdtem azonnal sajnálni magam rendkívüli mód. Idősebb bátyáim szinte kiloptak otthonról, amikor én még kissrác voltam, hogy rázzam velük a nagverdei szabadtéri színpad kerítését, s énekeljük, hogy „Amikor én még kissrác voltam...", a aztán, ha szüleim reggelente hamarabb indultak iskolába néhány perccel, mint mi, akkor — kihasználva egy kicsit az időt — bégettük a lemezjátszót Látszólag nem tartozik ide. de azt is el akarom mesélni, hogy mit éreztem a minap, amikx>r az aranycipősök díjkiosztója kapcsán 8-10-15 éves meccsfelvételeket láttam a Telesportban. Hogy az a Fazekas milyen káprázatos futballista volt — tudtuk mi azt akkor? Vagy a maga idejében mindenkinek csak a szidás jár? S annak a Váradinak, akiről a stúdióban úgy ömlött a víz, ahogy'csak alkoholistapistákról szokott — micsoda bal lába volt? Hogy a 'ra zseniként emlegetett Détári a cipőiét nem vihette volna a fénykorát élő Nyilasinak ... Hogy azt a sokat szidott '82-es vb-csapatot de elfogadnánk most! Mindjárt elmesélem, mit akarok mondani ezzel a sok — merem remélni: látszólag — zagy vasággal. „Látod, azért voltak nekünk élményeink" — fogalmazta meg helyettem Cseh Tamás a dolog lényegét S most jön, amit nagyon óvatosan akarok kifejteni, nehogy az „ezek a mai fiatalok" hajdan oly divatos, legyintéssel kísért kijelentésének sztereotípiájával azonosítsa bárki a mondandómat.1 Tán utólag látonr igazán, mekkora élmények részese voltam nemzedékemmel együtt Tán utólag érzem igazán Szörényi dalainak. Nyilasi játékának jelentőségét — hogy csak ezen két utóbb felelevenített, meghatározó élményt említsem. Fentebb azt írtam: magam kezdtem sajnálni. Bevallom: ez csak ríz.-Ja volt. Valójában másokat sajnálok, akik nem voltak (lesznek) részesei nemzedéki jelentőségű élményeknek. Azt is bevallom, a fő dilemmám e pont körül van. Mert ha most körülnézek, csak sivárságot s ádáz (szó)csatát látok. Nem oly dolgokat, ami a maiaknak melengethetné később nosztalgiára hajlamos szívét. De lehet, hogy csak arról van szó: nekem nem (látható, tapasztalható! élmény, ami másoknak, ma — az? Örömmel venném, ha erről győzne meg valaki. Addig csak nosztalgiázok. Szörényi szövegével: „Azt hittem, jó lesz majd, ha egyszer én is nagy leszek." (baiogh) lőttek az egységes világkép- egy órájukon, melyen nem nek, gondoltam akkor. De volt nehéz észrevenni, hogy mára, azt hiszem, igazat ad- tudásuk igen nagy területet hatok neki; beláthatóvá vált, ölel fel, s az irodalomból hogy a „dolgok" egyazon tanultakat is kellő biztonvilág különböző oldalai. És sággal alkalmazták a törmégis, ha az ember vissza- ténelemórán. Ügy tűnt, bár gondol tanulmányaira, elő- ez manapság ritka, hogy tűnik, hogy az egyes tan- számukra fontos a tudás, tárgyak mennyire elkülö- Így számomra beláthatóvá nültek egymástól, pedig vált, hogy nem is annyira ugyanannak a világnak kü- a tanítási módszeren múlIönböző oldalairól volt szó. nak a jó eredmények, haMindebből annyi lenne a nem a diákok hozzáállásán tanulság, hogy nem lehet és a tanár személyén. Bár élég korán kezdeni a tudás nyilvánvalóan a módszer egységesítését, felhívni a sem mindegy. A történelmet figyelmet az ismeretek egy- például úgy tanulják, hogy másba fonódására. kronológiában lássák az Erre tesz most kísérletet egészet, és ne csak a polia Tömörkény István Gim- tikatörténetet ismerjék, hanázium az 1989/90-es tanév- nem a kor embereit, filozóben indított humán tagozat- fusait, irodalmi alakjait is. tal, azaz az I/B osztállyal. Bár nehéz a tantárgyak öszHogy miért pont humán ta- szehangolása a tananyag felgozat indult? Erre dr. Kühn osztása miatt, de az időbeli János igazgató válasza az párhuzamosság nem feltétvolt, hogy a szegedi közép- lenül szükséges. Az önálló iskolák többnyire a reál- gyűjtőmunka és jegyzetelés, tárgyakra „álltak rá" s ér- mellett a nyelvi kifogásta. tekvesztett társadalmunk- lanságra is törekednek. A ban feltetlenúl szükségelte- humán tárgyakban való eltik egy nemcsak neveben, mélyüléshez természetesen de tartalmaban is_ humán a ^ tárgyakat tanítók poertelmiseg. Az első besek zitív hozzáállása is szüksémagvart heti három, törté- ges> és úgy tűnik> ez ^ neimet szinten három, mu- ^dben van. A hírek sze_ vészettörténetet és ének-zerint jövőre is indul humán nét heti egy-egy órában ta- tagozat a Tömörkényben, nulnak, kiegészítve az eleg intenzív nyelvképzéssel — Podmaniczky Szilárd