Délmagyarország, 1990. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-13 / 37. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 80, évfolyam, 37. szám 1990. február 13., kedd POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint y Nehézbombázók nélküli ország Munkásőrök régi ruháikban — Á Traktor utcába nem traktorral járnak... — Kelet-európai intim A volt honvédelmi miniszter, bizony — arniaőn valamely oknál fogva szörnyű haragra gyúladott —, megmegpofozta segédtisztjét, ám ez csak amolyan mukarenkói pofonnak minősült, hiszen maga a segédtiszt — azóta attasé — ismerte el ennek pozitív pedagógiai hatását azzal, hogy azóta is minden évben felköszönti „mesterét" születése napján. Volt munkásőrvezetök éllen indított vizsgálatot az ügyészség; bár nem illik prejudikálni, mégis: nem zörög a haraszt, tartja a régi mondás. Talán megnyugtató sokak számára, hogy a munkásórök továbbra is használhatják egyenruháikat, amennyiben azokat megfosztják a sallangoktől (rend- és rangjelektől). Nem tudhatni, mekkora erre a volt munkásörökben az igény, bár tény, hogy a fizikai munkát végzők nagy előszeretettel használják mind a mai napig a nehezen elnyűhető, a „seregben" haszna- M . latos — annak idején vásárolt, vagy „lehátékázott" — zöld Mongólia gyakorlónadrágokat, s -zubbonyokat. A „Czinege-gate" és a ..munkásör-gate" ügyekről lapunk második oldalán olvashatnak bővebben, az ötödiken pedig... nos, ott egy új budapesti szolgáltatásról. A Szovjetunióban egyidejűleg három szövetséges köztársaságban — Örményországban, Azerbajdzsánban, és most Tádzsikisztánban van immár rendkívüli állapot. Bár a hivatalos bejelentés erről nem szól, nyilvánvaló, hogy Tádzsikisztánt is elérte a nemzetiségi konfliktusok hulláma, s ennek nyomán robbantak ki a rendbontások, pogromok. Tádzsikisztánban — a másik két köztársasággal ellentétben — nem Moszkvából rendelték el a rendkívüli állapotot. A helyi vezetés ezzel a lépéssel nyilván az előbb-utóbb várható központi döntést előzte meg. A szovjet központi sajtó a közelmúltban semmi olyanról nem számolt be, ami azt jelezte volna, hogy Tádzsikisztánban is kiéleződött a helyzet. Izmosodó ellenzék Sandi István In memóriám Szegedi Egyetem Az. idén huszonnyólcadik évfolyamába lépett Szegedi Egyelem, cimű újság — reméljük, használhatjuk még e szót — életében újabb, valószínűleg nehezen kiheverhető, meglehet, sorsát végleg megpecsételő esemény történt: tegnap jelent meg hetilapként utoljára. E tény közvetlen oka a teljes anyagi ellehetetlenülés; a továbbiakról Sulyok Erzsébet cikkéből értesülhetnek, amely, lapunk ötödik oldalán található. A valódi piaci igényeket és a gazdasági megfontolások túlzott szerepét ismerve is, sokunkat érzelmileg érintett a hír: hiszen lapunk számos munkatársa pályája jelentós részét az egyetemi újságnál töltötte... Bulgária A cár is csak ember A Spanyolországban élő volt bolgár cár első ízben jelent meg vasárnap a bolgár televízió képernyőjén. A legnézettebb adásban, a Vasárnapról vasárnapra című műsorban sugárzott 50 perces interjúban az 53 éves II. Simeon kifejtette, hogy bízik a mostani szófiai vezetés jó szándékában, és realizmusában. Ügy vélekedett, hogy a 13 évszázados történelemmel rendelkező ország meg fogja találni az őt megillető méltó helyet Európában és a világbaiv. A demokratikus világ támogatni fogja, sőt már most is támogatja a Bulgáriában megkezdődött átalakítást és megújhodási — mondotta az egykori bolgár uralkodó. A Madridban rögzített interjúban. Simeon kijelentette, hogy egyszerű állampolTadzsikisztán gárként szeretne élni a teljesen demokratikus, többpártrendszerű bolgár köztársaságban. Az interjút készítő újságíró átadta Simeonnak a bolgár igazságügyi minisztérium dokumentumát, amelyből kitűnik, hogy az egykori cárt nem fosztották meg bolgár állampolgárságától. „Ez életemben az egyik legszebb ajándék" — jelentette ki az ex-cár az okmány átvételekor. Simeon 1946-ban, kilencéves korában távozott hazájából, és most családjával együtt Madridban él. Az interjúban hangsúlyozta, hogy szerte Európában kiváló üzleti és politikai kapcsolatokkal rendelkezik, és szívesen segítené országát a jelenlegi gazdasági válság és elszigeteltség leküzdésében. „Preventív" rendkívüli állapot Rendkívüli állapotot hirdettek ki hétfőn Tádzsikisztán fővárosában. A középázsiai szovjet köztársaság legfelsőbb tanácsának elnöksége a dusanbei helyzet „rendkívüli kiéleződése, a közrend megsértése, tömeges rendbontásoktól és pogromoktól kísért szélsőséges megnyilvánulások" miatt rendelte el a rendkívüli intézkedések alkalmazását. A tádzsik fővárosban este 22 órától reggel 6 óráig kijárási tilalmat léptettek életbe. A város katonai parancsnokságát a köztársasági belügyminiszter vette kezébe. Első ízben jelentek meg a mongol ellenzék vezetői a központi ellenőrzés alatt működő helyi televízió képernyőjén. Minderről a Reuter számolt be ulánbátori lakosokra hivatkozó jelentésében. A Mongol Demokratikus Szövetség nevű csoport képviselői egy vasárnapi nagygyűlésen szólaltak fel, és engedményeket követettek a kommunista vezetéstől: a televízió e megmozdulásról sugárzott reszleteket. A demonstráció december óta az ötödik volt Ulánbátorban;az ellenzéki csoport egyik vezetője —, s a tévénézők ezt is Kanada láthatták — a tömeg előtt azt követelte a kormánytól, hogy az adja meg a mozgalomnak az ellenzéki párt hivatalos státusát. Követelte továbbá, hogy a hatóságok biztosítsanak helyszínt a demokratikus szövetség február 18-ra tervezett első kongresszusának, valamint telefonokkal és másolókkal felszerelt állandó irodákat kért. A központi televízió már többször is sugárzott részleteket az ellenzéki megmozdulásokról, de az ott elhangzott követelések eddig nem szerepelhettek az adósukban. Keleten és Nyugaton nyitott égbolt A „Nyílt égboltnak", a nyíltságnak elvét a nemzetközi kapcsolatokban terjeszszék ki a Földre, a tengerekre és az űrre is — javasolta Eduárd Sevardnadze szovjet külügyminiszter hétfőn, az ottawai konferencia megnyitóján. a kölcsönös katonai légi ellenőrző repülésekről kötendő egyezményről az első napokban külügyminiszteri szinten tárgyalnak a NATO- és VSZ-tagországai A miniszter nem ismételte meg a korábbi szovjet javaslatot, hogy a két szövetség közös gépparkkal és személyzettel hajtsa végre az ellenőrző repüléseket, de kitartott amellett, hogy a kontrollnak ki kell terjednie a résztvevő országok külföldi támaszpontjaira is. Ez a gyakorlatban a japáni, a Fülöp-szigeteki és a dél-koreai, amerikai támaszpontokra vonatkozik, amelyek ellenőrzése elöl Washington elzárkózik. Sevardnadze álláspontja szerint a „Nyílt égbolt"egyezményt úgy kell kialakítani, hogy kapcsolódhassanak ahhoz a jövőben kötendő, hasonló jellegű egyezmények. A VSZ-tagországainak az egyezmény kérdéseiben elfoglalt álláspontját a magyar külügyminiszter terjeszti majd elő — közölte (Horn Gyula, mint a konferencia második szakaszának otthont adó ország képviselője, a miniszterek között utolsónak, kedden szólal fel). James Baker amerikai külügyminiszter azt hangoztatta, a NATO célja a stabilizáló jellegű fegyverzetkorlátozási, bizalomépítő intézkedések mielőbbi megkötése, hogy azokat a lehető legnehezebb legyen semmissé tenni. A miniszter kitért a bécsi haderöcsökkentési tárgyalásokra is, amelyeket Sevardnadze nem említett. Közvetve elutasította Mihail Gorbacsovnak azt a javaslatát, hogy a két. nagyhatalom egyenlő létszámú katonaságot tarthasson Európában. Baker kitartott amellett, hogy a földrajzi helyzet szükségessé teszi a szovjet csapatok létszámánál 30 000el több amerikai katona európai állomásozását. Bírálta, a bécsi szovjet álláspontot a repülőgépek számának csökkentése kérdéseben is. Az eddigi szovjet ja(Folytatás a 2- oldalon.) A választásokról kisebbséyí szemszögből Mondják: semmiség, hogy az új választójogi törvény külön nem tér ki a kisebbségi . helyzetű népcsoportokra, hiszen „ha valami, akkor a nemzetiségi politika jól ment az elmúlt negyven évben is." Különben is: semmiség, a „nagy egész", a demokratikus átalakulás szempontjából, hogyan alakul néhány százezer ember érdekeinek képviselete. A romániai belső változások azonban különösen időszerűvé tes&ik, hogy a nemzetiségek szemszögéből vizsgáljuk meg, hogyan működik a mi új választójogi törvényünk. Egy gyakorló jogász és két kisebbségi vezető álláspontját kötöttük csokorba. Szeged egyik választási bizottságának tagja, dr. Könczöl László kijelentette: — Korábban közjogi kérdésnek tekintették a népképviseletet. A monolitikus államberendezkedés idején központilag ügyeltek arra, hogy a társadalom — kor, nem, vallás, nemzetiség stb. szerinti — megosztottságát tükrözze az Országgyűlés összetétele. A jelenlegi választójogi törvény e szempontot kétségtelenül nem tartalmazza. Elsőbbséget a demokrácia, az alulról való építkezés kapott. Így a látszat az, hogy például a nemzetiségek érdekei nem érvényesülhetnek megfelelően, holott — úgy gondolom — az egyeni képviselő-jelöltséghez szükséges 750 ajánlócédulát a rátermett személyek — nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. — össze tudják szedni. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy a nemzetiségeket az összetartja-e, hogy egy adott kisebbségi népcsoporthoz tartozónak vallják magukat. Szerintem gazdasagi és politikai érdekeik alapján a többségi nemzethez hasonlóan megosztottak. S ezen érdekek képviselőjét ki kell tudniuk választani a különböző pártok jelöltjei közül. Csongrád megyében — 1988-as adat szerint — közel 1500 szlovák, román, szerb és horvát, továbbá közel 7 ezer 500 cigány él. A „legnagyobb kisebbség" szószólójának, dr. Szirtesi Zoltánnak, a cigányok szegedi önkormányzata tanácsadójának véleménye szerint: — Az új választójogi törvény nem vette figyelembe azt a történelmi tényt, hogy Magyarország többnemzetiségű ország. Mi azt szerettük volna, hogy a cigányság — lakjék bárhol — országosan indított jelöltjeinkre szavazhasson. Egy-egy választási körzetben oly kevesen élünk, hogy szinte lehetetlen 750 ajánlócédulát öszszeszedni a cigányok jelöltjének. Így Szegeden nincs cigány képviselőjelölt. Az országban egy-egy adott párt színeiben indultak cigány képviselőjelöltek, de megválasztásuk esetén a Parlamentben az összcigányság érdekeit nem, csak pártjuk programját képviselhetik. A cigányság tömegesen nem fordult egyetlen nagy párt felé sem. Márpedig a jövendő Országgyűlés összetétele a pártok választási harcának eredményétől függ. A kisebbségek országos képviseletét a Minisztertanács mellett létrehozott Nemzetiségi Kollégium lenne hivatott pótolni. E felemás megoldásban azonban egyáltalán nem közömbös, ki képviseli a kollégiumba meghívott 7 kisebbséget. A délszláv szövetség elnöke, dr. Rusz Márk úgy vélte: — A nemzetiségek lakta területek érdekeinek képviseletére továbbra is szükség van, így például a nemzetiségi községek összevonásával kialakított választókörzetben kellett volna saját képviselőjelölteket indítani. Addig, amig a kisebbségek szempontjai nem épülnek be a választójogi törvénybe, nem marad más választásuk a nemzetiségeknek, mint megtalálni azon független jelölteket, aki — az eltérő gazdasági és politikai érdekeiken túlmutató — közös céljaikat képviselik a jö"vendő Parlamentben. Most is előrelépés lenne, ha a nemzetiségek külön-külön megkapnák a képviselet jogát — például az országos listán. Később megoldást hozhat az önálló nemzetiségi szervezetek létrehozása is. A választójogi törvény hiányossága azért okoz feszültséget, mert veszélyezteti a kisebbségek helyzetében eddig elért eredményeket. Mert való igaz, a Kádárkorszak nemzetiségi politikájának voltak eredményei, de a deklarált jogok mellett az asszimiláció igen erős volt. Hogy mást ne említsek: a nemzetiségi oktatás vagy csorbát szenvedett, vagy megszűnt. Pedig — továbbra is — szem előtt kell tartani, ne a nemzetiségek létszáma, hanem maga a létük határozza meg jogaikat. Ez különösen jelentőssé vált ma, amikor a határ menti területeken élő nemzetiségek helyzete reflektorfénybe került: e népcsoportoknak szorosabb a kapcsolata az anyaországgal, az ízt történtek ott mintául szolgálhatnak. Tehát a nemzetiségek jelentette „híd" áll, a „forgalom" növekszik, de nem szabad megfeledkezni a „híd karbantartásáról" sem. Ojszászi Ilona Beteg tárgyak gyógyítói A budapesti Néprajzi Múzeum után a debreceni Déri Múzeum rendelkezik a legjelentősebb népművészeti gyűjteménnyel. A múzeum restaurátor műhelyében most kiegészítik, kijavítják a régi sérült kerámiákat.