Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-13 / 11. szám

2 1990. január 13., szombat (folytatás az 1. oldalról.) mondta; Bajcsi nem a pártok belső ügyeivel, hanem ifjúságvédelemmel foglalkozik. A főkapitány-helyettes az állambiztonsági szolgalat feladatairól egyébként elmondta, hogy ez a részleg foglalkozik a Securitate magyarországi ügynökeinek kiszűrésével, valamint, például azokkal is, akik névtelen telefonfenyegetéseket intéznek iskolákhoz, kórházakhoz. Ilyen eset az elmúlt évben több mint hatszázszor fordult elő. * A Minisztertanács kabinetje péntek délelőtti ülésén tájékoztatást hallgatott meg a belügyminisztertől, és a legfőbb ügyésztől az állambiztonsági tevékenységgel összefüggő vizsgálatról, ós Litvánia áttekintette a soron lévő feladatokat. Ennek alapján úgy foglalt állást, hogy a belső elhárítási csoportfőnökség működési területén a titkos eszközök és módszerek alkalmazását és felhasználását megtiltja; az elmúlt Időszakban keletkezett összes iratanyagot pedig további intézkedésig zárolni kell. A kabinet elrendelte, hogy a Minisztertanács által az átalakító munka számára korábban meghatározott elvek alapján, a január 18-ai minisztertanácsi ülésre a belügyminiszter nyújtson be előterjesztést az állambiztonsági tevékenység tartalmi, szervezeti változtatására, jogi szabályozására és szükséges személyi változtatásokra. Á háttérben Pozsgay? Lenin adta, Sztálin elvette Éjszakába nyúló, sokszor késhegyig menő vitában, csütörtök este Mihail Gorbacsov világosan értésére jadta a litván vezetésnek: csak a Szovjetunió keretein belül tudja elképzelni a köztársaság jövőjét. A litván értelmiség képviselőivel folytatott eszmecsere során a pártfötitkárállamfő hangsúlyozta, hógy egy közösen kimunkálandó, teljesen új típusú föderációban Litvánia maximális gazdasági és politikai önállóságot élvezne. Közölte, hogy a közösen megteremtendő jogállamban világosan kifejezésre jut majd: a központ nem avazkothat be a köztársaságok ügyeibe — és viszont. Litvániának azonban szintén figyelembe kell vennie a Szovjetunió sajátos érdekeit — mondta. Mihail Gorbacsov álláspontja a felszólaló értelmiségiek és litván pártvezetők nem kis ellenkezésébe ütközött. Az Algirdas Brazauskas vezette független kommunista párt mindenesetre két tűz közé került. Egyfelől, megújítási törekvéseinek egyik alappillére, a köztársaság teljes függetlenségének követelése, ezt támogatja a lakosság döntő többsége is, amelynek élő bizonyítéka volt a csütörtök esti háromszázezres vilniusi tüntetés. Másrészt, ha nem sikerül meggyőzni a moszkvai vezetést a litván törekvések helyességéről, a Litván Kommunista Párt elvesztheti a lakosság támogatását. A csütörtök esti vita után a jelek szerint, továbbra Is nyitva maradt a tüntetés egyik transzparensén megfogalmazott kérdés: „Lenin 1920-ban függetlenséget adott Litvániának, Sztálin elvette azt, ön most mit tesz, Gorbacsov?" A Tv Híradó szerkesztőségi életében végrehajtott változtatás puccs volt, figyelme/tető erejű beavatkozás, amely korántsem a tvről szól — szögezte le Aczél Endre, a Tv Híradó éléről a napokban eltávolított főszerkesztő pénteken egy „félnyilvános" összejövetelen. A tv székháza mögötti Nimród étteremben tartott; tájékoztatón ott voltak a főszerkesztővel szolidaritást vállaló, fel- és lemondott. vezető beosztású kollégák: Rangos Katalin. Elek János. Káplár F. József és Sándor István. A volt főszerkesztő napról napra idézte fel az elmúlt hét csütörtöké óta a kizárólag személyét érintő eseményeket. Szerinte Pálfy G. Istvánnak, a Népszava frissen kinevezett főszerkesztőjének beválasztásét az MTV elnökségébe az a szándék vezette, hogy előkészítsék helyét a televízióban. Furcsállotta azt is. hogy míg külföldön tartózkodott, dacára annak, hogy helyettesei itthon voltak, bizonyos ellenőrzési feladattal bízták meg Pálfyt. Ezt — Aczél szerint — hibás lépésnek ítélte Nemeskürty István is. Az elnök az elmúlt hét péntekén felajánlotta számára, hogy maradhatna A Hét főszerkesztöje, s lehetne esetleg külföldi tudósító, Aczél Endre azonban a lefokozá-j Nyers-jókívánság sával egyenértékű ajánlatot nem fogadta el. Az elnök ekkor ígérte meg, hogy meghagyja funkcióiban. s Pálfy G. Istvánnak' keresnek valami más helyet a televízióban. A magánbeszélgetésen közölte azt is a főszerkesztővel — s e mondat pontos idézését kerte az újságíróktól Aczél Endre —, hogy a háttérben az államminiszter all. „Pozsgay Imre azt az. óhaját fejezte ki előttem (értsd: Nemeskürty István), hogy téged (Aczél Endre) váltsalak le, és nevezzem ki a híradó főszerkesztőjének Pálfyt, aki Pozsgay teljes bizalmát élvezi." Szombaton az elnök. még azon a véleményen volt, hogy az óhajnak nem fog helyet és teret adni. Álláspontja hétfőre megváltozott, az elnök, úgy tűnik, engedett a nyomásinak. Mindez a híradó hétfőre összehívott főszerkesztőség! értekezletén kapott nyilvánosságot, ezt megelőzően azonban az elnökség Aczél Endrének tudomására hozta döntését. A testület előtt a főszerkesztő kérte az elnököt, hogy ismertesse Pozsgay Imre sugallmazását. Miután erre nem volt hajlandó, helyette a főszerkesztő tette meg, ezt azonban Nemeskürty István tagadta, mondván: „Én ilyet neked nem mondtam. Egyébként se feszítsük a húrt tovább." A Magyar Köztársaságot Nobel-békedíjra javasolják Nobel-békedíj odaítélését javasolja a Magyar Köztársaságnak Hubertus Schmid NSZK-beli nagyvállalkozó, aki indítványát levélben fogalmazta meg a magas szintű elismerés adományozásában illetékes Nobeldijbizottság számára. A levélben — amelynek egy-egy példányát szerzője elküldte többek között Svédország és Norvégia királyának, az NSZK államfőjének és a magyar miniszterelnöknek is — az az indoklás olvasható, hogy „e bátor nemzet" sokrétű, a béke megőrzésére irányuló tevékenységet fejtett 'ki. ,,a Varsói Szerződés tagországai katonai beavatkozásának veszélyével is dacolva, teljes mértékben és fenntartások nélkül hozzájárult a nyugati határok megnyitásához". Az üzletember — aki a Schmid Investmen-Immobilien elnevezésű, főleg iparosítással, termekmenedzselessel és ökológiai fejlesztésekkel foglalkozó beruházási iroda tulajdonosa — emlékeztet arra, hogy 1989 decemberében tett magyarországi látogatása során konstruktív megbeszéléseket folytatott a politikai es gazdasági élet felelős személyiségeivel. Ezek a tárgyalásai — Kohl kancellár látogatásának kedvező visszhangjával együtt — megerősítették őt indítványának megalapozott voltában. A levélben a javaslattevő méltatja Magyarország „rendkívüli bátorságát", nemesleikü, emberies magtatartását (például az NDK-állarr.polgárak kiutazásának engedélyezésében és az Örményország földrengés sújtotta területein élő gyermekek megsegítésében), valamint nyitottságát a környezetvédelem ügye iránt. Sok szerencsét, Gorbacsov! Óvatos amerikaiak Az amerikai kormány szóvivői csütörtökön gondosan elkerülték, hogy bátorítást nyújtsanak a balti köztársaságok függetlenségi törekvéseinek. Mind a Fehér Ház, mind a külügyminisztérium szóvivője emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok soha nem ismerte el a három balti állam bekebelezését a Szovjetunió által, de Mihail Gorbacsov litvániai látogatását — mint szovjet belső ügyet — nem kívánták kommentálni Washingtonban mindmáig állandó diplomáciai képCsehszlovákia viselete van Litvániának, Észtországnak és Lettországnak Az amerikai kormányok mindig is azt az elvi álláspontot képviselték, hogy a balti államok nem önként vesztették el függetlenségüket. Most azonban, tekintettel Mihail Gorbacsov mind súlyosabb belpolitikai gondjaira, Washington érezhetően inkább mérsékelni, mint szítani kívánja a szovjet köztársaságok függetlenedési törekvéseit, attól tartva, hogy a fejlemények a szovjet vezető és a reformpolitika bukásához vezethetnek. Kölcsönös bocsánatkérések Nyers Rezső, a Magyar Szocialista párt elnöke egy, az NDK-t, Csehszlovákiát, Jugoszláviát és Magyarországot magában foglaló közép-kelet-európai övezet létrehozására vonatkozó elképzelésről nyilatkozott a Jomiuri Simbun című japán lapnak adott exkluzív interjújában. A magyar politika jövőképét felvázoló nyilatkozatban Nyers Rezső hangsúlyozta, hogy Magyarország Kelet és Nyugat között öszszekötő híd szerepet kíván betölteni. Azt mondta, hogy Magyarország nem tartozik többé a régi szovjet keleteuropai övezethez, hanem Európa egész közösségéhez kapcsolódóan olyan országnak tekinti magát, amely tudatában van közép-kelet-, európaiságának. A Jomiuri Simbun tudósítója, Jamagucsi értelmezése szerint az MSZP elnöke azzal, hogy egy új elnevezésű földrajzi régió tagjaként elemezte Magyarország politikáját, azt érzékeltette, hogy Magyarország az NDK-val, Csehszlovákiával és Jugoszláviával szorosabb kapcsolatokra törekszik. A szerző idézi Nyers Rezső kijelentését arról, hogy Közép-KeletEurópa sorsközösség, amelyben fennáll a veszélye a nacionalizmusnak. A térség magasabb szintre emelt kulturális és gazdasági együttműködésére van szükség — mondta a pártelnök. — Ehhez az övezethez később kapcsolódhat . a gazdasági bajokkal küzdő Lengyelország, valamint Románia és Bulgária is. / jj> A magyar—szovjet viszonyról az MSZP elnöke kifejtette. hogy Magyarország független országként folytatja tárgyalásait a Szovjetunióval. Nyers Rezső — az őt idéző Jomiuri Simbun szerint — hangot adott annak a véleményének, hogy Mihail Gorbacsov a „történelmi törvényszerűség szülötte." Azt mondta: áz ő politikai irányvonala Hruscsov politikájának a folytatása. Már nagy eredményeket ért el a nemzetkőzi politikában, azonban a Szovjetunió első számú vezetőjének a további útját a mélyülő nemzetiségi ellentétek és a gazdasági problémák veszélyeztetik. Ezért csak sok szerencsét tudok neki kívánni — idézi a cikk Nyers Rezsőt. pártok között felosztható választási műsoridőt a jelenlegi politikai műsoridőn felül kell kialakítani. A tervezet szerint az MTV l-es csatornáján minden hétfóBős—Nagymaros tői péntekig 20.05 és 20.30 között 25 percet; a Magyar Rádió Kossuth adóján szintén a hétköznapokon reggel 10, délben és este 5—5 percet kellene a pártok rendelkezésére bocsátani Változó csehszlovák álláspont A két Németország képviselőinek bocsánatot kellene kérniük mindazért, amit a náci Németország követett el annak idején a cseh nemzet ellen, de a cseheknek is el kell határolniuk magukat A DuíiiuivároSi Nyomda kft. palyaiatot hirdet ügyvezető igazgatód munkakörbe Ai ügyvezető igazgató feladata a 110 fot foglalkoztató tanaiig működésinek biztosltíaa aa StMSz ben és az alapító okiratban foglaltak szerint Pályázati feltételek szakirányú felsőfokú vágzettsdg. legalább S á»ev a nyomdaiparban szerzett szakmai ás S áves vezetői gyakorlat. A kézírásos pályázat tartalmazza a pályázó szakmai életútját, jelenlegi tevékenységének és jövedelmi viszonyának ismertetését, valamint iskolai végzettségét igazoló okmányainak másolatát Nyelvismeret előnyt jelent Bérezés; megegyezés szerint A pályázatot kérjük az alábbi címre; Vörösmarty Nyomda H-8000 Székesfehérvár. Irányt Dánul utcai. saját bűneiktől, amelyeket a második világháború után a szudétanémetek kitelepítése során követtek el — hangsúlyozta Frantisek Tömések prágai bíboros érsek. A vitát az indította e!, hogy még államfővé választása előtt, decemberben Václáv Havel egy televíziós beszélgetésben annak a személyes véleményének adott hangot: noha a határokat nem szabad megváltoztatni, és a kitelepítettek közül senkinek sem kell visszatérnie, de igenis bocsánatott kell kérni azoktól a németektől, akiket érintett a kitelepítés. Az új csehszlovák kormány külügyminisztere, Jirí Dienstbier a közelmúltban a csehszlovák parlamentben kijelentette: ha a németek is arra törekednek, hogy beismerjék a csehszlovák néppel szembeni náci jogtalanságokat, Csehszlovákiának is erkölcsi kötelessége, hogy állást foglaljon arról, ami 1945-ben a znojmói járásban és más vidékeken az ártatlan német nőket és gyermekeket érte. Harc a műsoridőért A Magyar Rádió és a Magyar Televízió választásokkal kapcsolatos műsorainak szabályozásáról tartottak konzultációt pénteken Budapesten számos párt és a két média képviselőinek részvételével. Haraszti Miklós, az SZDSZ ügyvivője a megbeszélés kezdetén kifogásolta, hogy mindeddig nem került sor a választások nyilvánosságával — elsősorban a tévével, a rádióval, az MTI-vel és a napilapokkal — kapcsolatos kerdések rendezésere. Ügy vélte, hogy a kialakult helyzetért felelősség terheli a nemzeti médiákat felügyelő minisztert és a Belügyminisztériumot. Emlékeztetett arra, hogy szakértői szinten konszenzus született abban, miszerint a választási kampány kezdésének időpontjára pártközi egyeztető bizottságot állítanak fel a<z MTV, az MR és az MTI választással összefüggő munkájának ellenőrzésére, ám ez nem történt meg. S2ilvásy György, a Minisztertanács hivatalának vezetője azt fejtegette, hogy elképzelhetőnek tartja a pártközi ellenőrző bizottság felállítását. Ugyanakkor kiizárta, hogy ez a testület átvegye a rádiót és - tévét felügyelő 15 tagú bizottság jogkörét. A konzultáción ezután javarészt arról folyt a vita, hogy miként jöjjön létre a pártközi egyeztető bizottság. A résztvevők a választások tévé- és rádiónyilvánosságát érintő konkrét kérdésben is véleményt cseréltek, annak a tervezetnek a kapcsán, amelyet Szilvásy György terjesztett elő. Altalánosnak látszik az egyetértés abban, hogy a kampányidőszakban január 23ától február 23-áig minden, a választásokon jelöltet állító párt számára műsoridőt kell biztosítani programja ismertetésére. Február 24-étől március 23-áig viszont az országos listát állító pártok között osztják majd fel a választási műsoridőt, a képviselőjelöltek számával arányosan. A résztvevők többsége egyetértett azzal is, hogy a Horn Gyula külügyminiszter meghívására pénteken munkamegbeszélésre hazánkba érkezett Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter. A csehszlovák diplomácia vezetője röviddel megérkezése után megkezdte hivatalos tárgyalásalt magyar kollégájával. Az MTI értesülése szerint a magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyaláson a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről, az együttműködés legfontosabb kérdéseiről folytattak kötetlen eszmecserét. Megítélésük szerint a magyar—csehszlovák kapcsolatokban nincsenek megoldhatatlan problémák, a ma imég vitatott kérdésekben ls közeledik a magyar es az új csehszlovák politikai vezetés álláspontja, s a csehszlovák fél Szerint megállapodásra is juthatnak. Az egyik ilyen vitatott kérdés: Bős—Nagymaros. A csehszlovák külügyminiszter megnyilatkozásaiból arra lehet következtetni, hogy a jelenlegi csehszlovák kormány nem azonosul elődje gígantomániásnak nevezhető koncepciójával. Csehszlovákia egyértelműen új módon közelíti meg ezt a kérdést, hiszen ez a beruházás saját ertékelésük szerint is az utóbbi évek legnagyobb tehertetele volt számukra Magyarország továbbra is az államközi szerződős módosítását igényli, s a magyar megítélés szerint ennek megvalósításához rendkívül jó alapot teremtett az új csehszlovák kormánynak az a döntése, hogy leállítja a Duna elterelésének előkészületeit. Sok szó esett a nemzeti kisebbségékről, a Csehszlovákiában éló magyarok és a hazánkban éló szlovákok helyzetéről. A megbeszélésen kitűnt, hogy egyik országban sincs akadálya a nemzetiségek fejlődésének, jogos igényeik kielégítésének. Horn Gyula ismét szorgalmazta közös kormánynyilatkozat kiadását a nemzetiségek jogairól és az ehhez szükséges feltételekről •Horn Gyula értékelése szerint a két ország kapcsolatainak fejlesztésében új helyzetet teremtett, hogy csehszlovák részről megszűntek a korábbi fenntartások Magyarországgal szemben. A magyar fél kész a még intenzívebb politikai párbesziedre. A magyar külügyminiszter megerősítette Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági élnók korábban tett meghívását: január végén szívesen látja hazánkiban Václav Havelit, Csehszlovákia államfőjét. A magyar külügyminiszter biztosította csehszlovák kollégáját arról: minden segítséget megadunk kutatóiknak, hogy hozzáférjenek az 1968-as csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatos dokumentumokhoz. A közép-kelet-európai folyamatok megvitatásakor természetesen szó esett a szövetségi rendszerekről, így a Varsói Szerződésről is. A tárgyalópartnerek megítélése szerint a változások nem múlhatnak el nyomtalanul e szervezet felett sem. s szükségesnek tartották a VSZ politikai tevókenysegének erősítését. Mind a magyar, mind pedig a csehszlovák fél mélységesen érdekelt a szovjet csapatok kivonásában. •Horn Gyula ismét felajánlotta a csehszlovák vezetésnek, hogy csatlakozzon a négy ország — Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország, Olaszország — immár kibontakozó regionális együttműködéséhez. Horn Gyula ezt a korábbi csehszlovák yezetésnek is felajánlotta, az azonban nem élt a lehetőséggel.