Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-13 / 11. szám

u 80. évfolyam, 11. szám 1990. január 13., szombat Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 5,30 forint Előre megkoreograláll botrányok Magukra maradnak a baltikumi köztársaságok? — Szelídülni látszik a Dunasaurus — Hazánkat Nobel-békedíjra javasolták Tüntetés a Belügyminisztérium előtt, tüntetés Győr­ben, Kecskeméten, más nagyvárosokban — Szegeden is — a Duna-gate-ügy miatt — ennyi történt tegnap az utcákon. A demonstrációkat az ellenzéki pártok szervezték, s kö­vetelték a belügyminiszter lemondását. Tovább tart a kül­ső szemlélő számára káosznak tűnő állapot a Magyar Te­levízióban; ha igazak a hírek, akkor a több milliós néző­tábor számos régi, megszokott arcot hiányolni fog nem­sokára az esti tévéhíradóból... Mégis, talán nem áll mesz­sze az igazságtól kijelenteni: a televíziós és a lehallgatási botrány(ok) előre megkoreografált jegyzőkönyv szerint zajlottak, s gyűrűznek tova. A háttérben politikai érdekek ütköznek — kár,'hogy'e nagy sajtószabadság korszakában sem láthatunk igazán a díszletek mögé. A csehszlovák külügyminiszter — Budapesten jarva — elődeinél sokkal rugalmasabb álláspontot foglalt el Bős Nagymaros ügyében. Megszelídül hát a Dunasaurus? . . Az amerikai Columbia űrrepülőgép személyzete teg­nap sikeresen befogott egy hat éve az űrben keringő mű­holdat Egyelőre nincs hír arról, miként kommentálták e szenzációt Moszkvában; bár — böngészve a Szovjetunióból érkező belpolitikai információkat — az ottaniaknak most kisebb gondjuk is nagyobb ennél. Sandi István Á főkapitány garantálja az alkotmányosságot dokai lesznek, de attól óva intenék mindenkit, hogy most megint egy rendőr­ellenes hangulatot szítson. A belügyi szolgálat egy szűk csoportját nem szabad összetéveszteni a közrendért, a közbiztonságért felelős rendórséggél. Az államvé­delmi munkát minden civi­lizált országban törvénnyel, méghozzá jó törvénnyel sza­bályozzák. Ez hiányzik még nálunk. — Ez a törvény Csongrád megyéből is hiányzik. Mi a biztosíték arra, hogy itt nem lesz — „stílusosan" — Ti­sza-gate-botrány? — Nézze, az én két és fél hónapos mandátumom alap­ján, tiszta lelkiismerettel mondhatom, Csongrád me­gyében biztosított az alkot­mány szerinti politizálás. Vagyis: tudomásom szerint, politikai célból, politikai in­dokok alapján a helyi ál­lambiztonsági szervek nem figyelnek egyetlen politikai pártot, egyetlen pártvezetőt sem Én magam nem adtam ki ilyen értelmű rendelke­zést, ez ügyben senki sem folyamodott hozzám, és nem tudok ilyen jellegű, korább­ról való, belső utasításról sem. — Ezek szerint, lehet olyan, amiről ön nem tud? — Az állambiztonsági szolgálatot a megyében ket­tős irányítás vezeti. Egy­részt, közvetlenül a minisz­térium, másrészt jómagam. Helyi vezetőjük az egyik helyettesem. Nagyon csodál­koznék, mindamellett, egy Tisza-gate-botrányon. — Arról tudhatnánk-e, milyen államvédelmi cso­portok dolgoznak a megyé­ben, miféle feladataik van­nak? — A hírszerzés, kémelhá­rítás, a belbiztonsági szol­gálat szakemberei végeznek rendkívül szerteágazó fel­adatokat. önálló szolgálati ágként működnek, elkülö­nülve a többitől. Speciális teendőik is ákadnak, hiszen Csongrád határ széli megye. Jellegüknél fogva, titkos eszközöket alkalmaznak a különösen veszélyes köztör­vényes bűnözőkkel szemben, és az államellenes bűncse­Tegnap, pénteken délután a rendőr-főkapitányság Kossuth Lajos sugárűti épü­lete előtt békés tüntetést tartott mintegy 70—100 résztvevővel az SZDSZ és a Fidesz A két ellenzéki párt­hoz más pártok is csatla-; koztak. A korai szürkület­ben is jól látható fölirato­kon követelték, egyebek mellett, a belügyminiszter leváltását, alkotmányos szel­lemű rendőri módszereket. Salgó Lászlót, Csongrád megye főkapitányát kértem, beszélgessünk arról, tartha­tunk-e egy Tisza-gate-bot­ránytól. — Beszélgetésünk tárgya a belügyminisztériumi bot­rány. Szabad-e megkérdez­nem, van-e ahhoz köze az e heti több, fővárosi utazásá­nak? — Az égvilágon semmi, szolgálati, illetve magán­ügyekben jártam Budapes­ten. — Jártában-keltében ka­pott-e valamiféle útbaigazí­tást e kérdéssel kapcsolat­ban. Például, hogy ha újság­írók faggatják, mit válaszol­jon? — Belső rendelkezés nincs, egyáltalán szóba se került. Fölötteseimmel jó munkakapcsolatom van, és hadd mondjam meg, egyéb­kéht Sem fogadtam volna el semmiféle Utasítást, hiszen nekem elsősorban itthon kell hitelesnek lennem. — Elmondaná, mi a véle­ménye a belbiztonsági szol­gálat lelepleződéséről? — Nem hivatásom pálcát törni és ítélkezni senki fö­lött. Kijelölték az illetékes szakemberek csoportjait, bi­zottságait. Kivált azért sem, mert én sem tudók többet egy átlagos újságolvasónál, s mint annak, nekem is van véleményem. Az' eset is be­bizonyította — főként ha törvénysértőnek minősül —, hiányoznak a kellő jogsza­bályok. Tudomásom szerint, a Belügyminisztérium több ízben is kezdeményezte azok meghozatalát, ugyanakkor a pártok megegyeztek, hogy ebben a kérdésben az új Parlament döntsön. A fele­lősségre vonás nem marad­hat el, amennyiben kellő in­lekményekkel gyanúsíthatók földerítése érdekében. Jó­részt külföldi állampolgá­rok, és a velük szoros kap­csolatban álló, szerény szá­mú magyarok ügyleteivel foglalkoznak. — Mekkora az államvé­delmisek létszáma? ' — A főkapitányság sze­mélyi állományának mintegy 7 százaléka tartozik hozzá­juk. — Még az én harmincas korosztályom is ismeri azo­kat a történeteket, amelyek­ben civileket környékeztek meg, ilyen-olyan ellenszol­gáltatás fejében, információ­kért. Gondolok IBUSZ-cso­portos utazásokra, művelő­dési házbéli alkalmazottak­ra, egyetemistákra, és még sorolhatnám. — Törvényszerűen „balla­dai" homály fedi a titkos szolgálat munkáját. Ha min­denki tudna róla, nem len­ne értelme az egésznek. A titkos eszközök generális alkalmazására technika és ember híján nincs is mód, szükség sincs rá. Így a szaf­tos történetek javarésze sze­rintem minden valóságala­pot nélkülöz. De most látja, megint a fejemet viszi a bitó alá, mert nem felada­tom, hogy ismerjem a leg­apróbb részleteket. Egyéb­ként pedig, a haza szolgála­ta minden jó hazafi köte­lessége. — A rendőrség utánpótlá­si gondokkal küzd. Es az ál­lamvédelmi szolgálat? — Jelenleg ott is vannak betöltetlen státusok. A Du­na-gate-botránytól függetle­nül a tervek szerint, márci­ustól külön intézményként működött volna, önálló fő­hatóságként, továbbra is a Belügyminisztérium irányí­tása alatt, de a rendőrség­től függetlenül. Emiatt sem engedélyeztem az üres stá­tusok betöltését. — Mi a helyzet a telefon­lehallgatásokkal, a levéltit­kok szentségével? — Kizárólag bűncselek­mény esetén, ügyészi fölha­talmazás alapján „véthet" ezek ellen a biztonsági szol­gálat. Kivételesen, rendkí­vüli esetekben, amikor ala­pos a gyanú államellenes tevékenységre, akkor lehet az ügyész tudta nélkül be­avatkozniuk Mag Edit Újabb lehallgatási ügy Zárolták az iratokat A Budapesti Rendőr-főka­pitányság állambiztonsági szerve sem telefonlehallga­tással, sem levélellenőrzéssel nem foglalkozik — jelentette ki Stefán Géza ezredes, a fő­városi rendőr-főkapitány ál­lambiztonsági helyettese pénteken tartott sajtótájé­koztatóján. Hozzátette; ez nem jelenti azt, hogy ilyen tevékenységgel a Belügymi­nisztérium állambiztonsági szolgálata ne foglalkozna. A tájékoztató előzménye, hogy csütörtökön -a BRFK állambiztonsági szolgálatá­nak egyik főhadnagya talál­kozóra hivta Kőszeg Feren­cet, a szabaddemokraták ügyvivőjét, s ezt követően társaságában a szolgálat ira­taival egy vaskos dossziét adott át a katonai főügyész­ségen. Stefán Géza elmond­ta, hogy ezt követően zárol­ták a belső biztonsági szol­gálat iratait. Hangsúlyozta: véleménye szerint a nemzet­biztonsági törvényt az alkot­mánymódosítással egyidőben kellett volna a Parlament­nek elfogadnia, mert így el­kerülhető lett volna, hogy belső, belügyminiszteri uta­sítások alapján végezzék munkájukat. Megjegyezte azonban, hogy december 22­én a BRFK vezetése saját hatáskörében döntött arról, hogy egyes hatályos belügyi utasításokat nem alkalmaz­nak, mert azok ellentétesek a módosított alkotmánnyal. Mindezt azonban — mint ki­derült — csak január 8-án rögzítették írásban. Elmond­ta azt is, hogy az iratmeg­semmisítési munkákat a se­lejtezési utasításoknak meg­felelően végzik. Megjegyezte, hogy véleménye szerint sen­kinek sem lenne előnyös, ha az iratokon szereplő nevek nyilvánosságra kerülnének. Stefán Géza felfedte az új­ságíróknak a bejelentést tett főhadnagy nevét; Bajcsi Ist­vánról van szó, ő vitt magá­val iratokat a katonai fő­ügyészségre. Hangsúlyozta, hogy a főhadnagyot emiatt nem érheti semmiféle hát­rány. Az MTI kérdésére el­(Folytatás a 2. oldalon.) A posta osztályzatai ahogyan a holló énekel Hogy a holló nem ts tud énekelni, csak károg? Ez igaz, La Fontaine óta tudjuk. Szilágyi Erzsébet azonban — legalábbis Arany János szerint — egy fekete hollóra bízta a levelét, s a sötét tollú madár így lett a posta szimbóluma. Az pedig, hogy lassú szárnycsapásaival száll­va, miként teljesiti hivatását, majd mindenkit érint. Di­csérik, vagy szidják? Erre a kérdésre kerestek választ a Szegedi Postaigazgatóságon, amikor a hozzájuk tartozó háröm megye (Csongrád, Békés, Bács-Kiskun) területén vizsgálták a postai szolgáltatások megítélését — a lakos­ság szemével. Akkor hat lássuk, kinek hogy tetszik a holló éneke! Ügyelve a lakóhelyek sze­rinti megoszlásra, véletlen­szerűen választották ki azt a 3 ezer 600 televízió-előfize­tőt. akinek elküldték á kér­dőíveket Részletesen érdek­lődtek a klasszikus postai szolgáltatások (levél-, cso­mag-, pénz- és hirlaptováb­bítás) színvonaláról, ezen­fölül a posta iránti bizalom: mértékéről, valamint a la­kosságot érintő távközlési tevékenységek (telefon, rá­dió-, televízióműsorok: véte­li minősége) értékeléséről. A 3 ezer 600 kérdőívből 989 érkezett vissza kitöltve. A válaszadók többsége szelle­mi dolgozó, és maga® a nyugdíjasok aránya is. Ápolt alkalmazottak — hűséges kuncsaftok A kitöltők közel 40 szá­zaléka hetente kap. illetve ad föl levelet, csórna"- s szont már csak igen ritkán. A nagy többség rendkívül hűséges — legaiabow legtöbbször fölkeresett pos­tahivatalt illeti: 90 százalé­kuk rendszerint ugyanoda tér be. Osztályzatokat is kértek a postahivatalok munkájának! megítélésére. Akárcsak az iskolában, 1—5-ig adhattak érdemjegyeket a levél-, cso­mag-. pénzfelvétel gyorsasá­gára, a dolgozóit udvariassá­gára. szakismeretére. A 4,1­es átlagból kitetszik az ál­talános elégedettség. Azért kritikus észrevételek is akadtak, a postahivatalok berendezésére 4 százalék adott szekundát A pastás­kisassymyok (és -urak, mert róluk sem szabad elfeled­kezni, még ha kevesebben is vannak) ápoltsága aratta a legnagyobb sikert: 47 szá­zalék adott rá jelest. Akik viszont a Szeged 1. postahivatalban adtak föl flutóbemntató Detroitban Az észak-amerikai nem­zetközi autóbemutató szá­mos szenzációval szolgált. Képűnkön: a szépséges Toyota Serát csodálják ép­pen Detroitban pénzt, némelykor igencsak fölmérgesítették magukat a gépi adminisztráció okozta nehézkesség miatt. Bosszúság és bizalom A kérdezettek 91 százalé­ka az elégedettség jóleső érzésével csukta be maga után a posta ajtaját leg­utóbbi látogatása alkalmá­val. Egyharmaduk viszont emlékezett olyan esetre is a közelmúltból, ami különb" sen felbosszantotta. Tele­fonbeszélgetések lassú kap­csolási ideje. táviratkésee, utánvétes levelek elszámolá­sa, udvariatlanság voltak azok. amelyek mérgezték a posta és a lakosság jó kap­csolatát. Tanulságos lehet, hogy a reklamálók többsége úgy érzi, nem kapott megfe­lelő elégtételt. A bizalom viszont töret­len: pénzföladásnál 92 szá­százalék van teljes meggyő­ződéssel az iránt, hogy kül­deménye a kívánt célba ér. A legkisebb (77 százalékos) arányt a táviratföladásnál találjuk. A hírlap-előfizetők általá­ban elégedettek, bár 15 szá­zalékuk a várt sajtótermé­kek késői érkezésére pa­naszkodott. A küldemények kézbesí-! tését értékelve kitűnt, hogy a kézbesítők milyen fontos szerepet játszanak a posta munkájának megítélésében. Udvariasságuk, megbízható­ságuk, segítőkészségük át­lagban igen jó minősítésit kapott, jobbat, mint a pos­tahivatali alkalmazottak. A küldemények továbbí­tási gyorsasága is jó átlagot ért el: 4,2. A telefonálóid többsége szintén elégedett a szolgáltatás színvonalával. (Egyéni, korántsem repre­zentatív gyors vizsgálatunk! nem festett ilyen rózsaszínű képet.) A posta bizonyítványába végül a 4,2-es összesített át­lagosztályzat került, s ezzel kimagaslik a többi közszol­gáltató vállalat (biztosító, elektromos- és gázművek, MAV stb.) közül, amely mi­nősítése sehol sem éri el a négyest Sőt saját országos átlagukat (3,6) is felülmúl­ták. Ezt a bizonyítványt bízvást „kitehetik az ablak­ba". abban a reményben, hogy nemcsak a közel ezer válaszadó vélekedik igy. A vizsgálat mélyebb ösz­szefüggéseir.ek elemzése azonban még hátra van. s akkor majd az is kiderül, mely szolgáltatások színvo­nalán van javítanivaló. Mert bizonyára ilyen is akad ... Nyilas Fetfflf

Next

/
Oldalképek
Tartalom