Délmagyarország, 1990. január (80. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-02 / 1. szám
Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve DELMA6YAR0RSZAG 80. évfolyam, 1. szám 1990. január 2., kedd Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Nemzeti célegyenes Albánia érintetlen — Diákoknak álcázott terroristák 1990. lanuár I. Különot. újév köszöntött ránk: a romániai áldozatokat gyászoló fekete lobogók lógtak a másnapos, kihalt utcákra. Elkezdöciótt a század kilencedik évtizedének utolsó esztendeje, amennyiben változatlanul örvényesnek tartjuk, hogy egy évtized utolsó éve a tizedik . .. Az államfők szerte a nagyvilágoan üzeneteket küldtek népeikhez. Gorbacsov: 1989 a peresztrojka legnehezebb, a világpolitikában pedig a hidegháborút lezáró év volt. 11. János Pál: 1989 különleges, fontos esztendő volt az egész emberiség, s főként Kelet-Európa számos országa számára, amelyek a szabadság és a nemzeti összetartozás új távlatait tapasztalhatták. Mitterrand: Európai konföderációt javaslok, amely csak akkor jöhet létre, ha a keleteurópai országokban megvalósul a politikai pártok pluralizmusa. a szabad választás, a képviseleti rendszer, és a tájékoztatás szabadsága. Jaruzelski: országunkban az elmúlt év legnagyobb vívmánya a békés párbeszéden és a kölcsönös kompromisszumon alapuló politikai megegyezés létrejötte. Ion Iliescu: a Nemzeti Megmentesi Front Tanácsa citörölte a halálbüntetést, leállította a Ceausescu. diktatúia gigantikus beruházásait. S ha már zászlókra lettem figyelmes föntebb: 400 ezren ünnepeltek a berlini Brandenburgi kapu két oldalán, es sokak kezében lyukas zászló lengett, mert kivágták az NDK állami címerét. A folytonosság jegyében. Dlusztus Imre Reménységgel, bizakodással Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök újévi köszöntöt intézett az ország népéhez. Beszédében. mely a Kossuth radióban 12.15 órakor hangzott el, a Televízióban pedig 19.15 órakor sugározták — a következőket mondta: Boldog úi évet kívánok a Magyar Köztársaság valamennyi állampolgárának, a határainkon túl élő magyaroknak, minden becsületes jó szándékú embernek Szerte a világon. Reménységgel és bizakodással, ha nem is minden aggodalomtól mentesen köszöntöm önöket a XX. század utolsó évtizedének küszöbén. egy eseményekben, rég várt fordulatokban gazdag esztendő után. 1989 kiemelkedő év volt hazánk életében. Nagy és ígéretes történelmi átalakulást, mindenre kiterjedő, radikális reformfolyamatot bontott ki a társadalmi és az állampolgári akarat. A nagy átalakulásban súlyos teherként nehezednek ránk négy évtized következményei. Manapság legnagyobb gondunk az, hogy a gazdaság formálódása nem követi a politikai átalakulást. Elengedhetetlen, hogy a gazdaságos, nyereséges termelés legyen az értékmérő: kapjon illő elismerést minden, valóban érteket teremtő munka. De nem lehet sikere sefnrniféle racionalistának és közérthetőnek tűnő politikának, amely megmenti ugyan az álUmot a csődtől, a költségvetélt a hiánytól, de olyan áror, hogy az állampolgárok szegény sorsra jutnak, vagy elvesztik hitüket. Az állam és a költségvetés tartósan csak akkor nyerheti vissza egyensúlyát, ha akz ország polgárai szociális biztonságot, gurantult jólétet élveznek. Célunk a vegyes tulajdonú szociális piacgazdaság megteremtése, a magas műveltség, a kultúra elterjesztése, a vállalkozó kedv ösztönzése, oly módon, hogy a jövedelmek természetes differenciálódása / mellett is szembeszállhassunk a fenyegető nyomorral, és a jövőben senki se kerülhessen méltatlan emberi s kilátástalan anyagi, szociális helyzetbe. Radikális fordulatra, gyökeres. demokratikus társadalmi váltdzásokru ' van szüksége Magyarországnak, abban az értelemben is, hogy semmilyen párt, semmilyen erő se kerülhessen többé egyeduralmi helyzetbe. Jól működő, korszerű, rugalmas, a mérnököket, feltalálókat és a munkásokat nagyra becsülő gazdálkodási szerkezetre van szükség. Jó költőkre és kereskedőkre, holtig tanuló papokra és bölcs földművesekre. Elégedett emberekre, akik jól megélnek a teljesítményük szerinti jövedelemből, Okos befektetéseik hozadékából; olyan országra, ahol létbiztonság és nyugalom van. A Magyar Köztársaságban az ésszerűségnek kell áthatnia a hatalmat. A társadalom erkölcsének nem lehet más alapja, mint a munka, a szabadság és az igazságosság minősége — mondotta többek között Szűrös Mátyás. ber elején törölte a helyi alkotmányból az SZKP vetető szerepére vonatkozó kitételt, és az alaptőrvény módosításával törvényesítette a többpártrendszert a köztársaságban. A Litván Kommunista Pártot akkor nem kellett bejegyeztetni, mert a törvényhozás jogi kiskaput talált: egy csaknem fél évszázados bejegyzési döntés alapján külön határozatban ismerte el legálisnak a kommunista párt működését. Nemrég azonban megváltozott a párt alapszabálya, és az LKP függetlenítette magát az SZKP-tól, ezért vált szükségessé az új státus bejegyeztetése. Figyelemre méltó, hógy a többpártrendszer gyakorlatilag a két másik szovjet balti köztársaságban is működik. Az észt parlament decemberi ülésszakán tárgyalt az alkotmány 6. cikkének módosításáról, az SZKP vezető szerepének törléséről. A tallinni hatóságokhoz már több párt, így* a szociáldemokrata, a függetlenségi párt és más szervezet is benyújtotta bejegyeztetési kérelmét. Valamivel óvatosabban haladnak Lettországban: a köztársaságban az elmúlt évtizedek során kisebbségbe került a lett anyanyelvű lakosság, és ott társadalmi vitára bocsátották a tervezett alkotmánymódosításokat is. De a nem kommunista pártok, akárcsak Észtországban, Rigában is működőképes szervezeteknek tekinthetők. A szociáldemokrata párt az elmúlt években sem szüntette be működését, hanem külföldön tevékenykedett. Néhány hete azonban — hosszú szünet után — megtartotta első kongresszusát lett területen, a népszerű tengerparti üdülőhelyen, Jurmalában. Hicut hasba szúrták Súlyosan megsebesült Nicu Ceaasescu, koZ»eue;vá» azután, hogy a múlt pénteken, őrizetbe vétele után bemutatták a román televízióban. Kórházi források szerint a diktátor legfiatalabb gyermekét késsel hasba szúrta egy meg nem nevezett személy. akit tette miatt letartóztattak. Nicu Ceausescut sikeresen megmütötle dr. Troanca professzor, és nincs életveszélyben A román haditengerészet főparancsnokának szóvivője vasárnap megerősítette, hogy külföldi zsoldosok is részt vettek a romániai harcokban. Emanoil Jiganas sorhajókapitány, a román haditengerészet főparancsnokának, Constantin Iordache ellentengernagynak a szóvivője az AFP-nek adott nyilatkozatában elmondta: nem azonosított helikopterek repültek be Dobrudzsa térségébe december 23-ára és 24ére virradóra, és a haditengerészet tüzet nyitott a helikopterekre. Egyet lelőttek közülük. Nem közölte, hogy a pilótakat elfogták-e, vagy sem. A helikopterek a nyílt tenger felől érkeztek, a parttól hatvan mérföldre tartózkodó hajókról szálltak fel — mondta a szóvivő „Szovjet és bolgár részről is értesítettek minket a gyanús hajók jelenlétéről, és egyúttal logisztika: segítséget ajánlottak fel nekünk" — tette hozzá. A szóvivő nem határozta meg. hogy pontosan milyen külföldi zsoldosokról van szó. Megerősítette viszont, hogy „semlegesítették" a Solara és a Carolina V. nevű hajót, amely segítséget nyújtott a terroristáknak. Constantai katonai források szerint több mint háromezer, diáknak álcázott terroristát képeztek ki Romániában, három különleges táborban. (Egy, Bukaresttől harminc kilométerre lévő központban, egy temesvári és egy buzaui táborban ) Szűz földek Albánia üdvözli a Romániában történt változásokat. Az albán parlament egy képviselője romániai eseményeket értékelve annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a román nép képes lesz a Ceausescu-klán uralmának bukása után megszervezni az országban a teljes szabadságot, függetlenséget és szuverenitást. A képviselő szerint a világban történt „szenzációs események" új helyzetet alakítottak ki, de ez az |új helyzet teli van bizonytalansággal. A szónok azt hangoztatta, hogy a kelet-európai események semmilyen formában nem érintik Albánlát. Beszédében hitet tett a szocializmus felsőbbrendűsége mellett és kijelentette: az albán néD ..kész minden áldozatvállalásra szabadsága, függetlensége es szuverenitása megvédésének érdekében". Török hála Tovább a balti úton A litván mnisztertanács — jelentette a Szovjetszkaja bejegyeztette aa ónálló stá- Rosszija. A szovjet lap nem tusű Litván Kommunista közölt más részleteket a Pártot, és bejegjezték a Lit- pártok bejegyzéséről, ván Demokraták Pártját is A litván parlament decemMesut Yilmaz török külügyminiszter pénteken elégedettségét fejezte ki a szófiai kormány azon döntése fölött, amely lehetővé teszi, hogy a bulgáriai török etnikum tagjai ismét saját, muzulmán neveiket használhassák. Mesut Yilmaz írásos nyilatkozatában kijelentette, hogy Ankara „több mint pozitívan" fog válaszolni a bolgár kormány lépéseire, amelyek helyreállítják a török nemzetiség jogait. A zsivkovi vezetés a nyolcvanas évek elején kezdett erőszakos asszimilációs kampány keretében a bulgáriai törököket nevük megváltoztatására kényszeritette. A nemzetiségi jogok megsértése miatt a másfél milliós török kisebbség egyötöde hagyta el ebben az evben Bulgáriát. Csokoládé A z óév utolsó előtti napján: á színház, a Belvárosi mozi és a Tisza Szálló háromszögét megszállták. Feketellik a tömeg, mintha amerikai ffcmmeset adna a mozi, vagy színházlátogatókat hozott volna faluhelyről néhány bérelt járgány. Kerülgetem az ácsorgó embereket: oreg. fiatal, aszszor:y és férfi, vegyesen. Arra gondolok, ha svéd turista lennék: mit értenék abból, hogy egy kedves; kózep-európai kisváros S2ép épületei között, jól öltözött polgárok bokáznak a fagyban, hatalmas poggyászaik kőzött? Biztosan nem tudnók választ adni, mert svédül érthetetlen, hogy vörös csillagot, rendszámtáblával idegördülnek elegáns, kék buszok, s a valutával fizető utasok vajat, sajtot, kenyeret pakolnak táskáikba. A szálló oszlopai előtt tobb emeletes tojástartó körül egyformára hízott asszonyok. Nézem ezeket a jugoszláv „vendégmunkásokat", akiknek a beszerzés az életük. Svéd idegenként üres érzésekkel méregetném széles derekukat imbolygó, jobbra-balra ingázó léptüket. Bennszülöttként viszont megérint helyzetükből valami, aminek legponto• abb magyar kifejezése sajnos, szégyellnivaló elemeket is hordoz. Ez. a részvét. Még egyszer mondom, mert szó szerint iga2: ezek az embeiek a beszerzésre fordítják idejüket és energiájukat. Hozzák a konyakot és viszik a tojást. Hordják az ennivalót Jugoszlávia éléskamrájába. A cipekedéstól, az alkudozástól megfáradva, a lebukástól szorongva ülnek a buszon, és nyugalmat erőltetve, a több évszázados mozdulat biztonságával kanyarítanak egyet a csípős csabaiból a dorozsmai kenyerhez. Testvéreink. * A polc előtt állva, becsukott szemmel végighúzorr az ujjam a könyvek gerincén, mint a zongora billentyűin: Szilveszter délutáni bambaság. Megállok egy „hangon", kiemelem, forgatom, beleszagolok, hogy új-e, de nem, hisz nyári beszerzés. Alekszandr Taraszov—Rogyionov: Csokoládé. Szerzője katona volt, hivatásos író lett, majd a sztálini önkény áldozata A regény főhőse, Zugyin, a legelső koncepciós per áldozata. A cseka vezetője volt, ám föladta magát, mert az artatlan eszme áldozatért kiáltott. Rogyionov 1922-ben. még Lenin életében irta a regényt.. Ekkor még nincs Szovjetunió, csak Szovjet-Oroszország. Trockij még bolsevik alázattal tizedel- ott, hol kell, s Sztáiih elvtárs csak egy a fötavárisok között. Nincs még fekete mágia, Kirov, Zinovjev és Kamenyev él. Mi is úgv tudtuk, hogy Lenin idejében még nem is pöfögött a bűntudattal megrakott súlyos, fekete mozdony, mely végigdübörgött keresztül és kasul mindazokon a történelmi területeken, ahol többségben voltak a piros párttagsugi igazolványok. De rossz könyvekből tanultunk Ezt, Rogyionovét akkor, születése évében még kiadták, de rövidesen, közel hét évtizedes hallgatásra ítélték. Nemrég rövid kritikát olvastam egyik napilapunkban a könyvről. Szerzője azt állította, hogy a regényt és íróját azért gyűlölte Sztálin, mert hitelesen mutatta be a koncepciós perek logikáját. Erről aztán eszembe jutott a szétveretése elótt álló Mozgó Világ egyik tanulmánya, melyben arról Olvashattam: a Csokoládé szerzőjét azért tartotta veszélyesnek Visszárionovics úr. rnert a főhőse tudatosan kereste önmagában a bevallandó bűnt, ezt meg is találta, végül pedig fölajánlotta bíráinak. És ez az önállóság nagyon nem tetszett a vörös cárnak. Mi az, hogy valaki önmagában fölfedezi a bűnt? Ez képtelenség! A Szovjetunió és á bolsevik eszme hú harcosa csak az lehet, aki kényszerből, alattvalóként, meggyötörve írja alá a beismerő vallomást. Csak semmi öntevékenység! A műnek természetesen több Olvasata, értelmezése lehet. Hogy miért hozakodtam most ezzel elő? Mert úgy érzem, itt az olvasat története, s nem magáé a műé érdekes. Mint ahogy annak a szocializmusnak az értelmezése is külön történelemkönyvet igényel, melyről egyre inkább elfeledkezünk. Elvégre, ki beszél itt szocializmusról? * A falat támasztom a buszmegállóban. Mellettem kipirult arcú fiatalok, csapzott hajukban konfetti, odébb két vasutas-egyenruhás áll: az év első munkanapja. Kétnapos újságot veszek élő a belső zsebből, olvasom a romániai híreket. Riport, tudósítás, felhívás, interjú, folyik a vér, dörögnek a fegyverek. A karácsony óta tartó folyamatban érzem magam, napjaink azóta úgy sorakoznak, mint hevederben a töltények Szinte hallani vélem, ahogy felugatnak a toronygéppuskák Az egyik vasutas szóba elegyedik a másikkal. Döbbenten fölnézek az újságból: ezek magyarul beszélnek. J ön a busz. elképedve meredek korábbi reflexemre. Néhány perc alatt így belénk fészkelheti magat. egy tőlünk idegen világ? Hát persze, magyarazom a párás ablaküveget törölgetve. Éppen ez történt velünk. Szakasztott ez a törtenet: egy egész nép emelte be. es fogadta el az idegen világot, a természetellenes viselkedést. Mert hogyan is éltünk? Félve és szorongva. A rendszerről azt hirdették, a mozgalom eleven hajszálerei kötik össze, holott a polgárok szorongása merevítette és kötötte gúzsba. Mítoszok nőttek a szorongásainkból, és elfogadtuk ezt az alig-életet... Az első munkanap 1990-ben. Befordulok a színháznál, korán kelő kollégámmal köszöntjük egymást, ott. ahol feketéllett a jugoszláv tömeg. Asztalomra táskámból kirakom Rogyionov könyvét, s a kéziratra fölírom a címet: Csokoládé Soha többé. D. I.